Illusztrálás kategória bejegyzései

Gondolatok a képszerkesztésről

DeeDee vagyok, 24 éves budapesti lakos, aki bevallottan évek óta szerkeszti a képeit. Egyrészt úgymond “rákényszerültem”, mivel a Sims 2-ben a “c” gomb lenyomása után egy nem feltétlenül jó felbontású képet kapunk eredményül, másrészt meg hát láttam, hogy mások is csinálják, és így felugrottam én is a vonatra. Persze, a “c”-s verzió se borzasztó. Sőt, az újabb játékoknál simán használható natúr változatban is. De hát már megszoktam a print screen +  képszerkesztés kombót, úgyhogy a többi játékban készült képeimet is ilyen módon szerkeszteni szoktam. (Én már csak ilyen szokásokhoz ragaszkodó fajta vagyok. XD)

Ez egyébként általában egy minimális világosítás és élesítésben merül ki, szóval nem kell arra gondolni, hogy órákat ülök a Photoshop előtt és szerkesztgetem a képeim. Mert szerintem, ha megszerkesztünk egy képet, főleg, ha sokat szerkesztünk rajta, akkor annak célja kell, hogy legyen. Ugyanis a képszerkesztés úgymond “hozzáadott érték” a képeken felül. Szóval az a cél, hogy hozzáadjon valamit a nyers képhez, akár hangulatra gondolunk, akár hibajavításra (én általában erre a kettőre szoktam használni). Egy vidám kis történethez felturbózom a színeket, egy komorabb, sötétebb műhöz pedig szintén ahhoz illő képszerkesztést választok. És szerintem ennek így kell lennie.

Mármint nyilván én is tudnék ezer filtert meg akármit tolni a képeimre, de ha az egyszerűen nem illik a történethez, akkor nem fogom ezt tenni. Engem a sötétre, vagy “hidegre” szerkesztés egy vidám történetnél kifejezetten zavar és kizökkent. A filmekben sem hiába használnak megfelelő világítást, hanem hogy fokozzák a hangulatot. A képszerkesztésnek pontosan ugyanez a célja. Legalábbis szerintem.
Véleményem szerint a szerkesztéssel is mértékletesen kell bánni. Csak azért nem érdemes megszerkeszteni egy képet, mert meg tudjuk szerkeszteni. Persze én elhiszem, hogy valakinek az kikapcsolódás, hogy órákat molyol egy képen, de én nem ilyen vagyok. Vagy legalábbis nem feltétlenül egy simses képen fogok órákat molyolni, mert mondjuk én szeretem, ahogy a játékom kinéz, és nem fogom elváltoztatni. Kicsit rajzfilmszerű, kicsit szögletes, de ez a sims számomra. És egy simses képen simek legyenek, nem igaz? 😀

A másik amit ugye említettem a hibák kijavítása. Ha már ott a kezünkben az eszköz, hogy ezeket korrigáljuk, és értünk is hozzá, akkor szerintem erre érdemes használni, ha már használjuk egyáltalán. Volt már, hogy ruha “szakadásokat”, egyéb ruha egymásba folyásokat (“szaknyelven” clipping) javítottam, sőt volt már, hogy ujjakat, legrosszabb esetben egy fél pár kesztyűt rajzoltam vissza. Nem hiszem, hogy bárki ujjal mutogatott volna, hogy ott van egy kis furcsaság, de nekem így jobb ránézni a végeredményre. De persze ez általában 30 képből egyet érint, szóval ennyi szöszölés még belefér. 🙂

Ha a tale műfajt tekintjük, az olvasók szemszögéből nézve én nem hiszem, hogy mindenki percekig elemezne egy-egy képet, tüzetesen megvizsgálva minden egyes pixelét. Legalábbis én magamból kiindulva ezt gondolom. Szóval ha már itt tartunk, nem tudom, hogy mennyire érdemes sokat szöszölni egy-egy képpel. Nem azt mondom, hogy totálisan felesleges, csak nem feltétlenül éri meg. Ezt persze mindenki el tudja dönteni magának, de én személy szerint többre értékelek egy szép nyers képet, mint egy közepesen jót felturbózva szerkesztéssel. Ennél fogva nem osztom azt a véleményt, hogy egy kép szerkesztés nélkül “félkész” lenne. A kép akkor van készen, amikor azt az alkotó késznek találja, legyen akár nyers, vagy megszerkesztett.

Lassan elfogy a mondandóm, a véleményem összefoglalva annyi, hogy lehet jóra használni a Photoshopot, arra, hogy javítsunk a képeinken, viszont nem szabad átesni a ló túloldalára a képszerkesztést tekintve. És, ami szerintem a legfontosabb: egy rossz alapképet hiába szerkesztünk meg, attól még nem lesz jó kép belőle. A szerkesztés nem helyettesítheti azt, hogy a játékban milyen képet készítünk.

Amennyiben egyetértetek, vagy nem értetek egyet, vagy megvan a saját véleményetek, várom komiban! 🙂

 

DeeDee

Photoshop tipp – 1. Liquify/Folyósítás

Elöljáróban:
Arra gondoltam, készítek egy képet, és végigvezetem az érdeklődő olvasót/illusztrátort a képszerkesztés teljes folyamatán, mert bár sokan azt hiszik, hogy a simek elkészítésével, a helyszínek berendezésével és a „C” gomb lenyomásával befejeznek valamit, valójában éppen csak elkezdik.
Ez a kis segédlet kizárólag azt mutatja be, én hogyan csinálom – ezen kívül millió és egy szerkesztési mód van, valamint a Photoshop használatáról is rengeteg videót és tutoriált lehet találni a neten.

A tipp Photoshop CS6 programmal készül(t).

Mivel az én programom angol, ezért az általam használt kifejezések mellé igyekszem odaírni a magyar megfelelőt is.

***

Gyakran megfigyelhető, hogy a játékban készült képek (legyen szó akár a The Sim 2-ről, 3-ról vagy épp 4-ről), sok helyen tökéletlenek, a hajlatok nem egyenletesek, az ívek töredezettek.
A mai napig folynak a viták a világ minden nyelvén arról, hogy mennyiben változik ez meg a játék és a modok adta beállításoknak köszönhetően (valószínűleg semennyire).
Éppen ezért ebben a tippben az egyik leghasznosabb PS filtert, a Liquify-t/Folyósítást szeretném bemutatni Nektek.

Első lépésként nyisd meg a képed, nagyíts rá, és alaposan figyeld meg, hogy hol vannak oda nem illő szögletek.

Picture

Nálam így néznek ki teljes méretben, egy külön rétegen pirossal jelöltem őket:

Picture

Amikor sikeresen felmérted az előtted álló munkát, a menüsorból kattints a Filterre/Szűrőre, majd a lenyíló menüből válaszd a Liquify-t/Folyósítást. (Figyelj rá, hogy az alapréteged legyen kijelölve.)

Picture

Egy új PS ablak nyílik meg. Bal oldalon a különböző eszközök ikonjait, jobb oldalon pedig a beállítási lehetőségeket találhatod.

Picture

A bal oldali ikonok közül mi most kettő fogunk használni – a legalsó nagyító eszközt, valamint a legfelső Forward Warp Toolt/Előre hajlítás eszközt. *továbbiakban FW/EH
Nagyíts rá a képedre, kattints az FW Tool/EH eszköz ikonjára és állíts be az eszköznek egy kb. közepes nagyságú méretet a jobb oldali brush size/ecsetméret résznél.

Picture

​Figyelj rá, hogy az eszköz mérete mindig az adott átdolgozni kívánt felületnek megfelelő legyen!
Én most az orral és a szájjal kezdek, ezért 15-ös méretet állítottam be.

Picture

Óvatos, simító, nagyon apró mozdulatokkal eldolgozom az éleket. Egy él = egy mozdulat.
Amire figyelni kell:
– ha az él íve a megadott testből vagy testrészből kifelé halad, akkor az FW/EH eszközt befelé mozgatom
– ha az él íve a megadott testbe vagy testrészbe befelé halad, akkor az FW/EH eszközt kifelé mozgatom
– az élek eldolgozásával a mellette lévő rész is „csúszik”, így ha nem figyelünk, fura eredmények születhetnek.

Ezzel a módszerrel eltüntethetjük ezeket a makacs kis betolakodókat…

Picture

… vagy unalmas nyári estéken megmosolyogtathatjuk komor simjeinket:

Picture

Miután kiszórakoztuk magunkat a filter adta lehetőségekkel (igen, én is ellőttem anno a gülüszemek-poént), váltsunk nagyobb méretű ecsetre, és hasonló módon dolgozzuk el a test és a háttér többi hibáját:

Picture

Örüljünk nagyon, amikor kész!

Picture

A változások nagyon aprók, viszont annál jelentőségteljesebbek. 🙂

Tovább a következő részre!

A tippet készítette: Carmilla

Photoshop tipp – 2. Fények és árnyékok

„… mert a sötétséget mindig elűzi a fény” – mondta egykor Dumbledore professzor, és tudhatott valamit az öreg, mert ez egy olyan igazság, amivel nehéz vitatkozni.

A The Sims 2/3/4 egy 3D-s játékprogram, ám azért akadnak hiányosságai, már ami az árnyékok és fények elhelyezkedését illeti. Sokszor nem a megfelelő helyen, vagy nem a megfelelő mértékben jelennek meg, de ez egy olyan probléma, amit könnyen tudunk orvosolni.

Ebben a tippben három módszert is bemutatok, amelyek segítenek a fények és árnyékok ábrázolásában.

I. módszer: Használd a rétegeket az árnyékok elmélyítése érdekében

Duplikáld az alapréteged (Réteg -> Réteg másolat):

Picture

Az új réteget állítsd Overlay/Átfedés módra:

Picture

Valami ilyesmit kapsz eredményül:

Picture

Összehasonlítva az alapképpel látható, hogy ez a megoldás elmélyíti az árnyékokat – azonban nem oldja meg azt a problémát, hogy például a hajvonalnál, a könyökhajlatnál és egyéb lényeges helyeken a program nem árnyékol, éppen ezért ezt a módszert inkább csak távoli, vagy sürgősen elkészítendő képekhez ajánlom.

II. módszer: Fekete-fehér

Hozz létre két új réteget:

Picture

Az első réteget állítsd Soft light/Lágy fény módra:

Picture

A másodikat pedig Overlay/Átfedés módra:

Picture

A színválasztónál állítsd be alapszínnek a feketét és a fehéret:

Picture

​Innentől nagyon egyszerű dolgod van, mert csak ennyit kell megjegyezned:
Fekete = Árnyék = Soft light/Lágy fény réteg
Fehér = Fény = Overlay/Átfedés réteg

Én először mindig az árnyékokkal kezdek. Éppen ezért most válaszd ki a fekete színt, kattints az első rétegre, és rajzold be az árnyékokat a megfelelő helyekre egy egyszerű, kerek fejű, elmosódó szélű ecsettel. Közben ne felejtsd el az adott részletnek megfelelően állítgatni az ecset méretét és láthatóságát:

Picture

Kezdjük az arccal. Zölddel bejelölgettem, hogy ez én képemen, figyelembe véve a fény szögét, hol kell kicsit rádolgoznom az árnyékokra (te ezt semmiképp ne zölddel, hanem feketével csináld a Soft light/Lágy fényrétegen):

Picture

​És íme az eredmény:

Picture

Picture

Most következzen a test többi része:

Picture

Picture

Picture

Következzen a haj, ami nagyon fifikás tud lenni, én éppen ezért ennek a résznek mindig létrehozok egy új Soft light/Lágy fény réteget. Alaposan meg kell figyelni, hogy mely tincsek vannak előrébb, melyek esnek alulra. Ehhez szintén a kerekfejű ecsetet használom.
Először lássuk a főbb vonalakat, amelyhez nagy ecsetméret kell:

Picture

Árnyékolva:

Picture

Most pedig kisebb ecsetméretre (2-3 pixel) váltok, és megpróbálom visszaadni a haj rétegezettségét:

Picture

Picture

Picture

Most, hogy az árnyékok a helyükre kerültek, következzenek a fények.
Válts át a második, Overlay/Átfedés rétegedre, és válaszd ki a fehér színt. Ugyanúgy, mint az árnyékoknál itt is érzésből váltogasd az ecset méretét és átlátszóságát.

Picture

Picture

Picture

A test:

Picture

A kész test:

Picture

A hajnak ismét hozz létre egy új Overlay/Átfedés réteget, majd hasonlóan az árnyékoláshoz, helyezd el a nagyobb fényfoltokat.

Picture

Így ni:

Picture

Majd apró méretű ecsettel rajzold meg a fényesebb részeket:

Picture

Így:

Picture

Mivel, bár csak 33%-os láthatósággal használtam az ecsetet, de a hajat még mindig túl fényesnek találom, ezért a réteg láthatóságát levettem 50%-ra.

Picture

Kész!

III. módszer: Burn és Dodge

Amennyiben nem szeretnél a feketével és a fehérrel vacakolni, Neked találták ki a Burn toolt/Sötétítő eszközt és a Dodge toolt/Világosító eszközt.
Duplikáld az alapréteged (Réteg -> Réteg másolat):

Picture

Árnyékoláshoz válaszd ki a Burn toolt/Sötétítő eszközt:

Picture

Felül a Range/Tartomány mellett a lenyíló menüben három választási lehetőséged van:
– Shadows/Árnyék
– Midtones/Középtónus
– Highlights/Csúcsfény
Az elkövetkezendő pár órában ezek, valamint a mellettük található Exposure/Expozíció lesznek a legjobb barátaid.

Picture

Kezdjük az arccal. Zölddel jelölve láthatod, hogy az én képemen hová kell kerülniük az árnyékoknak – a saját képeden ezt neked kell felismerned.

Picture

A három lehetőséget (shadows/árnyék, midtones/középtónus, highlights/csúcsfény) folyamatosan váltogatom, annak megfelelően, hogy az adott résznél melyik néz ki a legtermészetesebben (hah! álmodik a nyomor!). Általában a szemek körüli részt, valamint a szájat és az orrot shadows/árnyék módban árnyékolom be, a többit viszont érzés szerint, attól függően, hogy egy adott képen melyik felel meg a legjobban.
Nyugodtan kísérletezz, használd akár egyszerre mindhárom lehetőséget!

Picture

Ha kész az arc, jöhet a test:

Picture

​Valahogy így:

Picture

Eztán következhet a haj. Nagyméretű ecsettel, Shadows/Árnyék módban:

Picture

​Így:

Picture

Majd következhetnek azok a kedves kis rétegek a hajban, apró méretű (2-3 pixel) ecsettel:

Picture

Így valahogy:

Picture

Istenem, hát ez is megvan.
Most jöhet a fények ábrázolása. Ehhez nincs más dolgod, mint átváltani a Dodge toolra/Világosító eszközre:

Picture

Kezdjük ismét az arccal, lássuk, hová kell kerülniük a fényfoltocskáknak, melyeket az ablakon becsurgó nap sápatag fénye fest ennek a piros hajú, fittyedt ajkú daliának arra a roppant megfontolt arccsontozatára.

Picture

Picture

Picture

​Jöhet a test:

Picture

​Kész:

Picture

Jöjjön a frizura – nagyobb fényfoltok, jó nagy ecsettel:

Picture

Így:

Picture

Eztán sikítsunk egy jó nagyot, majd fényezzük be a kiemelkedő hajtincseket is apró ecsetmérettel (2-3 pixel).

Picture

Így néz ki valahogy, ha készen van:

Picture

Gratulálok! Amennyiben átszenvedted magad ezen a rövidke tippen, máris gazdagabb lettél egy árnyékokban és fényekben gazdag simmel.
Dumbledore büszke lenne rád!

A három felsorolt módszeren kívül természetesen még rengeteg létezik – mindenkit arra bíztatok, hogy találja meg és használja a számára legmegfelelőbbet.

A tippet készítette: Carmilla

Borítószerkesztés 1. rész

Az egyik Kérdés Kedd alkalmával a borítóképekről esett szó, és szinte mindenki egyetértett abban, hogy egy jó fedlap sokat dobhat a tale olvasottságán, de természetesen nem csak ettől függ a dolog. A kommentek között pedig felmerült az igény egy borítókép-szerkesztési tippre, én pedig megragadtam az alkalmat, és írtam egy “kis” szösszenetet róla.

Én már elég rég óta bíbelődöm képszerkesztéssel, hobbi szinten, tehát nagyjából kiismerem magam, viszont a kezdők könnyen elveszhetnek a rengeteg menüpont, gomb, beállítás, és miegymás között. Ez a tipp egy alapozást fog adni a képszerkesztéshez, tehát ne várjatok nagyívű manipulálást. A Photoshop CS6-tal fogok dolgozni, de ezek az alapvető funkciók más képszerkesztő alkalmazásokban is megtalálhatóak, tehát aki más programot használ, az is nyugodtan olvashat tovább (bár hogy a szerkesztő eszközök más programokban hol találhatóak, azt már mindenkinek magának kell megtalálnia). Egy másik megjegyzés, hogy az én Photoshopom angol, viszont zárójelben mindig hozzáteszem majd a funkciók magyar megfelelőjét, hátha valakinek olyanja van.

Nem is szaporítanám tovább a szót, vágjunk a közepébe!

1 – Hol is vagyunk?

Első körben kezdeném a Photoshop alapvető bemutatásával, szóval aki ismeri már a felületet, és hogy mi hol található, az nyugodt szívvel átugorhatja ezt a részt.

A bemutatás csak az alapvető eszközökre fog kiterjedni, tehát nagyjából azokra, amiket használni fogok. Természetesen ez csak egy rettentően kis szelete a program tényleges tudásának, de úgy gondolom, hogy egészen egyszerű eszközök segítségével is nagyszerű borítóképeket lehet gyártani, legfőképpen az ember kreativitásától függ a dolog.

Picture

Íme a felület. Első pillantásra bonyolultnak tűnhet, nem hiába: a Photoshop professzionális szerkesztő, “nagyágyú”, de a nekünk szükséges eszközöket egészen egyszerűen megtalálhatjuk.

PictureTools (Eszközök)
Itt találhatjuk meg a legfontosabb eszközöket. Ha nem találnánk meg, a Window (Ablak) menüpont alól varázsolhatjuk elő (mint ahogyan a többi panelt is a későbbiekben). A kis ikonokra kattintva használhatjuk az eszközöket, és a gombokat hosszan megnyomva hozhatunk elő még több funkciót. Most nem mennék bele a részletes bemutatásukba, a legtöbbjüket fogjuk látni működés közben.

Layers (Rétegek)
Ez a panel nagyon fontos lesz számunkra, ugyanis a rétegek segítségével sokkal egyszerűbben, átláthatóbban szerkeszthetjük képeinket. Tehát, ha például a különböző képeket különböző rétegekre tesszük, akár később is módosíthatjuk, anélkül, hogy a többi réteget bántanánk. Ez most lehet, hogy furcsán hangzik, de majd működés közben minden érthetőbb lesz.

History (Előzmény)
A History panel is egy fontos elem, ugyanis itt láthatjuk a lépéseket, hogy mit is műveltünk pontosan a képünkkel. Tehát, ha valamit nagyon elrontottunk, nem kell a visszavonást nyomkodnunk naphosszat, hanem csak egyszerűen megkeressük, hogy meddig is szeretnénk visszamenni az időben, és hopp!

Zoom (Nagyítás)
Itt jegyezném meg (jobb pillanat híján), hogy ha bármikor rá akarunk nagyítani képünkre, az eszközök közül választhatjuk ki a Zoom Toolt. Ezzel a képen kattintva érhetjük el a nagyítást, ha pedig az Alt billentyűt nyomjuk kattintás közben, kicsinyítjük képünket.

Véleményem szerint ezek a legfontosabb alapvető tudnivalók, úgyhogy akár kezdhetjük is a tényleges munkát!2 – Figyelmeztetés: kutyából nem lesz szalonna

A legeslegelső, és talán a legfontosabb dolog, amit meg szeretnék említeni, hogy minőségi alapanyag nélkül nem lehet minőségi borítót gyártani! Tehát felejtsük el az in-game kamerát, és mindenképpen egy képlopó alkalmazást (vagy a Print Screent) használjuk. Ezen a ponton kiáltanak fel a Sims 3-mal játszók, hogy hát bizony azon játék kamerája igen szép nagy képeket gyárt. Viszont fontos megjegyezni, hogy JPEG-ben ment, ami tömörítéses, ergó minőségromlással jár. És bizony minél többször mentünk el egy JPEG képet, annál jobban romlik a minősége, mivel mindig újratömörít. Tehát érdemes (de persze nem kötelező) BMP formátumban lementeni a képeket, amivel dolgozni szeretnénk, maximum a kész művünket mentjük el JPEG-ben. A Sims 2 kamerájáról nem is ejtenék szót, mert borzalmas képeket készít.

3 – Több kép összevágása / összemosása

Lehetséges, hogy több képet szeretnénk összedolgozni a borítóképünkre. Erre megannyi lehetőségünk van, én most két igen egyszerű és gyors módszert fogok bemutatni.

Picture

Hadd mutassam be két főszereplőnket Meade-t és Maxwellt, akik megannyi kalandban fognak részt venni, mire a tipp végére érünk. Most például az erdő tündéreivé avanzsáltak, viszont két külön képen kaptak helyet, a borítón pedig egymás mellett szeretnénk látni őket (tekintsünk el attól, hogy a képemen látszik a cselekvési sor, azt úgyis le fogjuk vágni a végén – ez a képlopó program használata miatt történt).

Nyissuk meg mindkét képet – File / Open (Megnyitás) vagy a Ctrl + O billentyűkombináció segítségével.

Az egyik képet másoljuk a másik fölébe, ezt is legalább háromféleképpen megtehetjük: álljunk rá az egyikre, a Layers (Rétegek) ablakon kattintsunk jobb gombbal a Backround (Háttér) rétegre, nyomjuk meg a Duplicate Layer (Réteg másolása) pontot, és a felugró ablak legördülő menüjéből válasszuk ki a másik megnyitott kép nevét, majd nyomjunk okét.

Picture

Ha most megtekintjük azt a képet, amelyikre rámásoltuk ezt a réteget, láthatjuk, hogy a Background rétegünk felett megjelent egy Background copy nevezetű réteg, ami az átmásolt képünket tartalmazza.

Picture

Következő lépésként egymás mellé szeretnénk helyezni főszereplőinket. Viszont gondot okoz, hogy a Background rétegünket nem tudjuk mozgatni (ezt a kis lakat jelből tudjuk megállapítani). Ellenben ezt egészen egyszerűen tudjuk orvosolni: kattintsunk duplán a Layers ablakban az említett rétegre, majd a felugró ablakban nyomjunk okét. Így “sima” réteggé avanzsálódott a hátterünk is, láthatjuk, hogy eltűnt a lakat, és Layer 0-vá neveződött át.

Picture

A képek mozgatásához fogjuk meg a Move Tool-t (Mozgató eszközt), majd addig húzogassuk a rétegeket, amíg az alakok egymás mellé nem kerülnek. Nade! Hogyan tudnánk, hogy egymás mellett vannak, ha egyszer a bokrok kitakarják az alsó réteget? Válasz: állítsuk át a felső réteg Opacity-jét (Áttetszőség vagy Opacitás) egy alacsonyabb értékre (ezt a Layers panelen tehetjük meg), hogy felbukkanjon Meade sziluettje a nagy zöldség közepette. Így már egyszerűbben egymás mellé tudjuk helyezni főszereplőinket.

Picture

Ha végeztünk a művelettel, állítsuk vissza az Áttetszőséget 100%-ra.

És mi van, ha az egyik kép szürreálisan nagyobb, mint a másik? Ezt is orvosolhatjuk: válasszuk ki az Edit / Free Trasform (Szerkesztés / Szabad Átalakítás) eszközt, ekkor kis bütykök jelentek meg a képünk szélein. Egyiket megragadva tudjuk kicsinyíteni az említett képet. Fontos, hogy a méretarányok megtartása végett folyamatosan nyomjuk a Shift gombot! Ha jónak találjuk az átméretezést, nyomjuk meg a kis pipát, vagy az Enter gombot.

Picture

Ne ijedjünk meg, ha furcsán néz ki a kép széle, mert a végén úgyis meg fogjuk vágni az egész borítót méretre, tehát ezen részektől  meg fogunk szabadulni. Esetünkben viszont megfelelőek a méretek, tehát Maxwellt rehabilitálom.

Rendben, jöhet az érdekesebb rész. Természetesen megtehetjük, hogy egyszerűen levágjuk a felső kép felesleges részeit, hogy Meade felbukkanjon a felszínen. Válasszuk ki a Rectangular Marquee Toolt (Téglalap kijelölő) és a felső rétegen állva jelöljük ki a levágandó részeket, majd egyszerűen nyomjuk meg a Delete gombot. Szüntessük meg a kijelölésünket mégegyszer rákattintva, vagy a Ctrl + D billentyűkombinációval.

Picture

Picture

Ezután javallatos valamilyen szegélyt, elválasztóelemet alkotnunk a két kép közé, például egy vonalat. Legyegyszerűbben ezt kétféleképpen tehetjük meg:

1) Körvonalazzuk a fölső rétegünket: kattintsunk kétszer a Layers ablakban az említett (felső) rétegre. Ekkor felbukkan egy borzasztóan bonyolultnak tűnő ablak, rengeteg opcióval és miegymással, de ne ijedjünk meg. Menjünk a Stroke (Körvonal) pontra (pipáljuk be).

Picture

Válasszunk ki egy szimpatikus színt a kis téglalapra kattintva (javaslom, hogy ne legyen nagyon vibráló tónus), majd állítsuk át a vonal nagyságát (Size) annyi pixelesre, ami jól mutat. Ha a Preview (Előkép / Előnézet) opció be van pipálva (alapjáraton be kell, hogy legyen), akkor a kis ablakot arrébbhúzva láthatjuk is a leendő eredményt a munkánkon. Ha meg vagyunk elégedve, kattintsunk az okéra.

2) Húzzunk egy vonalat: készítsünk egy új réteget. Vagy a menüből Layer / New / Layer, vagy a Layers panelen van alul egy kis gomb: Create a New Layer felirattal, arra kattintsunk, vagy a Ctrl + Shift + N betűkombinációt használjuk.

Picture

A felugró ablakot okézzuk le, majd láthatjuk, hogy megjelent egy új réteg. Fontos, hogy a legtetején legyen a listának, mert különben be fogja takarni a fölötte lévő réteg tartalma. Ha mégsem oda sikerült, egyszerűen fogd és vidd módszerrel feljebb dobhatjuk. Ha megszületett a rétegünk, kattintsunk az Eszközök panelen a Rectange Tool-ra (Téglalap Eszköz) hosszan, így felugrik egy lista, amiből kiválaszthatjuk a Line Toolt (Vonal Eszköz).

Picture

Ekkor a felső sávban láthatjuk az eszköz beállításait: a vastagságát a Weight érték átírásával változtathatjuk, a színét pedig a Colornál tudjuk átállítani. Ezután egyszerűen húzzunk a képre egy vonalat, ahová tetszik. Ha szeretnénk, hogy pontosan függőleges, vízszintes, vagy átlós legyen, a vonal rajzolása közben tartsuk lenyomva a Shift billentyűt. Ha nem jó helyre sikerült, még mindig arrébb húzhatjuk a Move Toollal (Mozgató eszköz).

Picture

Jó, rendben, ez elég fapadosra sikerült. Próbálkozzunk meg valami kellemesebb összemosási művelettel!

Visszatértem az eredeti felálláshoz, tehát a felső réteg levágása előtti állapothoz, szegény Meade megint a homályba veszett. Csupán annyi lesz a dolgunk, hogy leradírozzuk a felső kép felesleges részeit. Tehát fogjunk meg az Eraser Toolt (Radír), majd menjünk a felső menüsorba.

Picture

Itt találhatjuk az eszközünk részletesebb beállításait: a radírunk méretét, átlátszóságát, és néhány egyéb dolgot, amit most nem fogunk használni. Kattintsunk a kis nyílra a méret mellett, ekkor felugrik egy ablak még több beállítási lehetőséggel. Állítsuk a radírunk méretét kellően nagyra, és a legfontosabb, hogy a keménységét (Hardness) állítsuk viszonylag kicsire. Így fogjuk tudni elérni, hogy ne egy kemény vágás, hanem egy szép összemosás legyen az eredményünk. Menjünk vissza a felső rétegünkre, és kezdjük el leradírozni a felesleges részeket (akár többször is menjünk rá egy helyre).

Picture

Ha még lágyabb átmenetet szeretnénk, állítsuk még alacsonyabbra a radírunk keménységét, vagy Opacity-jét (Átlátszóság). A karoknál pedig vegyük kisebbre a radír méretét, és esetleg nagyobbra a keménységét, hogy erősebb körvonalat kapjunk. Próbálkozzunk nyugodtan, ha valamit elszúrunk, még mindig vissza tudunk menni a History ablakban.

Picture

Á, remek, Meade és Maxwell immár kellemesen megfér egymás mellett. Még nyilván szükségünk van némi utómunkálatra, amit majd később fogunk megejteni, most búcsút intünk az erdőnek.

4 – Alakok körülvágása

Na ez az a művelet, amit sokan és sokat használnak – rosszul. Én javaslom elkerülni az olyan helyzeteket, ahol egy alakot el akarunk választani a háttértől, mivel erre nincsen egy kattintásos módszer, mindenképpen pepecselni kell vele utólag. De ha mégis erre vetemednénk, bemutatok egy viszonylag egyszerűbb módszert, bár arra nem esküszöm meg, hogy ez a legjobb (ha valaki másra vágyik, nyugodtan használja a Google-t, tonnaszámra vannak Photoshop tutoriálok a témában)

Picture

Szóval, ezúttal Maxwell szkafandert öltött, és kilövette magát az űrbe. Vagyis, még nincs az űrben, csak majd miután kivágjuk és kihelyezzük.

Ismét visszatérek az alapkép fontosságára: nagyban megkönnyítheti a helyzetünket, ha egyszínű, homogén háttér előtt fotózzuk le főszereplőnket. Ehhez szerencsére a Sims 2-be és a Sims 3-ba is van letölthető eszköz.

Először is: nyissuk meg a frissen avanzsált leendő asztronautánk fotográfiáját. A háttér legismertebb leválasztási módja a következő: kattintsunk kétszer a háttérrétegünkre, hogy sima réteggé alakítsuk.

Picture

Majd válasszuk ki a Magic Wand Toolt (Varázspálca Eszköz), és kattintsunk a háttérre, ekkor kijelölődik. Ezután nyomjuk meg a Delete gombot, szüntessük meg a kijelölésünket mégegyszer rákattintva, vagy a Ctrl + D billentyűkombinációval, és kész!

Picture

Úgy látom, ez viszonylag jól sikerült, viszont néha maradhatnak fehér csíkok az alakunk szélén (főleg, ha bonyolult hajszerkezettel rendelkezik), amit manuálisan kell eltávolítanunk.

Picture

Például ezen a képen láthatjuk, hogy bizony maradtak foltok a hajában, illetve Maxwell sisakjának tetején is akad még némi fehérség. Ez jobban látszik, ha képezünk egy egyszínű, például szürke réteget alakunk mögé.

Picture

Készítsünk egy új réteget (Layer / New / Layer, kis gomb a Layers panelen, vagy Ctrl + Shift + N), húzzuk a sorrend legaljára, kattintsunk az Edit / Fill menüpontra (Szerkesztés / Kitöltés), vagy nyomjuk le a Shift + F5 billentyűkombinációt. A felugró ablakban válasszuk az első legördülő dobozból a Color (Szín) opciót, és a következő ablakban pedig állítsunk be egy szürke árnyalatot. Majd kattintsunk sorban az oké gombokra.

Picture

Így már jobban láthatjuk a hibákat (oké, bevallom, nem ez a legillusztratívabb kép…) Ekkor válasszunk ki egy lehetőség szerint minél nagyobb, keményre állított, átlátszótlan radírt, és próbáljunk megszabadulni a háttér maradékaitól (fontos, hogy a felső rétegen álljunk, mert különben csak a szürkeséget radírozzuk).

Picture

Minél inkább belemegyünk a részletekbe, annál inkább csökkentsük a radír méretét. Ha viszonylag jól néz ki a kivágásunk, akár meg is szabadulhatunk a szürke segédrétegünktől: kattintsunk rá a Layers panelen, és egyszerűen nyomjuk meg a Delete gombot. Ezután nyissuk meg a háttérnek szánt képet.

Picture

Jómagam nem vittem túlzásba, egészen a Wikipédiáig mentem érte.

Picture

Alakítsuk sima réteggé két kattintással a Background rétegünkön. Másoljuk át a hátteret Maxwell képére (Duplicate Layer), pakoljuk lejjebb a Layers ablakban, hogy főhősünk mögé kerüljön, majd ha nagynak bizonyul a háttér, vagy szereplőnk, a Free Transform (Szabad átalakítás) eszköz segítségével nyomjuk összébb. Ne felejtsük a Shift gombot nyomva tartani, hogy méretarányos legyen a kicsinyítés.

Picture

Ha mindent megfelelőnek találunk, nyomjuk meg a kis pipát vagy az Entert. Természetesen a Move Toollal arrébb is pakolhatjuk, ha szükséges. Készen is vagyunk! (utómunkálatok később) Maxwell immár készen áll a galaxis titkainak megismerésére.

5 – Na most vágjuk meg a képünket!

Elérkezettnek tartom a pillanatot a kép megvágására, mivel nagyjából jó helyen vannak az alakok, a nehezebb szerkesztési műveletekkel végeztünk. Itt javaslom elmenteni a projektünket PSD (Photoshop) formátumban. Ekkor a rétegeket is megtartja a fájl, tehát ha netán meggondoljuk magunkat valamelyik szerkesztési műveletünkkel kapcsolatban, visszatérhetünk ehhez a nyers projekthez.

És a vágás: válasszuk ki a Crop Toolt (Vágás), majd felül a beállításoknál írjuk be az értékeket, hogy mekkorára szeretnénk vágni a képünket.

Picture

Szélességnek (Width) általában 600 px-t (pixel) érdemes beírni, de a magassága lehet bármekkora, természetesen amíg szépen néz ki a képünk. De például ha a Történetek adatlapjait nézzük, szerintem 800 px-es szélességig is simán elmehetünk. Én most maradok a viszonylag standard méretnek mondható 600×450-nél. Fontos, hogy ne csak a számokat írjuk be, hanem biggyesszük a végére a px-et is, mivel cm az alapértelmezett beállítás, és nyilván nem 600 x 450 cm-esre szeretnénk megvágni a borítónkat.

Picture

Ha ezt megtettük, egyszerűen húzzunk egy téglalapot a képünkre. Láthatjuk, hogy a világos részek lesz a vágás utáni eredményünk, de amíg nem okézunk rá, szabadon mozgathatjuk, méretezhetjük a kijelölésünket. Mivel beírtuk mind a magasság, mind a szélesség értékeket, ezért méretarányosan fog változni a téglalapunk. Ha meg vagyunk elégedve az eredménnyel, nyomjuk meg a kis pipát, vagy az Enter gombot, ekkor meg is történt a kivágásunk.

Picture

Meade és Maxwell fantasztikusan néznek ki, bár amint láthatjuk, még mindig külön rétegen helyezkednek el. Ez a későbbi szerkesztésnél nem kívánatos, tehát egybe kell vonnunk a rétegeket: Menjünk a Layer / Merge Visible (Réteg / Láthatók Egyesítése) menüpontra, vagy nyomjuk meg a Ctrl + Shift + E billentyűkombinációt.

Picture

És készen is vagyunk, főszereplőink immár nem különcködnek többé, aminek rettentően örülünk. Viszont Maxwell űrsétáját illetően nem érdemes összevonnunk a rétegeket, mivel így majd esetlegesen külön is tudjuk őt szerkeszteni a háttértől.

Ennyi lett volna az első rész. A második részben rátérünk majd az utómunkálatokra, sőt, még az elmaradhatatlan felirat is fel fog kerülni a borítónkra.

Készítette: DeeDee

Borítószerkesztés 2. rész

A tipp második részében szeretném a finomhangolást bemutatni, meglátjuk majd, hogy néhány egyszerű lépéssel mennyire fel lehet dobni egy képet!

6 – Kiemelés élesítéssel és homályosítással

Picture

Amint láthatjuk, Meade új hobbija a zombik gyilkolása. Viszont a sok lom között főhősnőnk igen elveszettnek tűnik, ezért érdemes lenne az olvasó szemét ráirányítanunk. Ezt legegyszerűbben a háttér elhomályosításával, és harcos hölgyeményünk megélesítésével tehetjük meg.

Picture

Picture

Válasszuk ki az Eszköztárról a Blur Toolt (Életlenítés – micsoda szó!), majd a felső sorban az eszköz beállításainál válasszunk ki egy nagyméretű, puha ecsetet, az erősségét (Strength) is állítsuk nagyjából 50%-osra. Ezután pedig egyszerűen fessük rá az elhomályosítandó területekre.
Minél többször megyünk rá egy helyre, annál jobban elhomályosítjuk. A pontosabb körvonalakhoz csökkentsük az ecset méretét. Ha ezzel készen vagyunk, ráélesíthetünk főszereplőnkre: vagy használjuk a Sharpen Toolt (Élesítés), amit a Blur Tool ikonjára hosszan kattintva varázsolhatunk elő, és hasonlóképpen festegessünk vele, vagy egyszerűen menjünk a Filter / Sharpen / Sharpen-re (Szűrő / Élesítés / Élesítés).

Picture

A második esetben az egész réteg élesebbé válik, de mivel már elhomályosítottuk a hátteret, Meade élesebb lesz, mint a kép többi része. Természetesen bátran játszhatunk a homályosítás – élesítés eszközökkel, visszavonni mindig egyszerű.

Picture

Maxwell kilövetése esetében pedig mivel megtartottuk a rétegeinket, a háttér rétegére állva menjünk a Filter / Blur / Blur vagy szükség esetén a Blur More (Szűrő / Életlenítés / Életlenítés vagy Több életlenítés) menüpontra, a felső – Maxwell alakját tartalmazó – rétegre pedig élesítsünk rá a Sharpen menüponttal, és kész is!

7 – Egyszerű, de nagyszerű fény

Talán sokan nem is hinnék, hogy néhány egyszerű lépéssel milyen radikálisan megváltoztathatjuk képünket. Ilyen dolog a fény. Ha máshová irányítjuk, teljesen más hangulatú lehet az eredmény. A Photoshop rengeteg professzionális eszközt tartalmaz mindenféle világítási effektek címszóval, de mi nem megyünk ilyen mélyre, egy egészen egyszerű, és pont ezért nagyszerű módszert fogunk alkalmazni, ami legalább annyira jó eredményt ad, mint ha valami hiper-szuper bonyolult eszközt használnánk.

Picture

Itt láthatunk egy fantasztikus portrét Maxwellről. Szegénykének elromlott a szeme az űrben. Készítsünk egy új réteget a korábban megismert módon (Layer / New / Layer, kis gomb a Layers panelen, vagy Ctrl + Shift + N). Válasszuk ki az Eszközök közül a Gradient Toolt (Színátmenet eszköz). Ha nem látnánk, a Paint Bucket Tool (Festékesvödör) alól tudjuk elővarázsolni, hosszan rákattintva.

Picture

Ezután kattintsunk a kis fekete négyzetre, ezzel tudjuk beállítani az előtér színét, avagy a festőszínt (Set Foreground Color). Válasszunk egy világosszürke árnyalatot a felbukkanó panelen. Majd a másik kis négyzetre kattintva állítsuk be a háttérszínt (Set Background Color) egy sötétebb szürke árnyalatra. Fontos, hogy mindenképpen szürkéket válasszunk, és ne fekete-fehéret, mert különben nem lesz megfelelő az effektünk. Ha a színeink megvannak, pillantsunk a felső sávra, ahol be tudjuk állítani, hogy a gradientünk milyen irányítottságú legyen: Linear (Egyenes), Radial (Sugaras), Angle (Döntött), Reflected (Visszavert), avagy Diamond (Gyémánt).

Picture

Ne tétovázzunk sokat, válasszuk ki a sugarasat! Majd a fény összpontosításának pontjától húzzunk egy vonalat a sötétítendő területek felé. Figyeljünk rá, hogy mindenképpen az üres, felső rétegen álljunk! Minél nagyobb vonalat húzunk, annál nagyobb lesz a “gömbünk”. Ezután nézzünk rá a Layers panelre, és állítsuk át a rétegünk Blending Mode-ját (Keverési mód beállítása) Overlay-re (Átfedés).

Picture

És megtörtént a csoda! Ha túl erősnek találnánk az effektet, vegyük le a Opacity-jét (Átlátszóság vagy Opacitás) egy kisebb értékre. Ha pedig mégsem vagyunk elégedettek a gradientünkkel, egyszerűen rajzoljuk újra. Természetesen, ha több “fényforrást” szeretnénk, készíthetünk több gradientes réteget is, és játszhatunk az átlátszósággal is, a lehetőségek határa végtelen!

Picture

Készítettem is még néhány példát Maxwell portréjáról, különböző helyekre pakolgatva a gradienteket.

8 – És a korrekciós rétegek?

Izgisen hangzik mi? Vagy inkább rémisztően? Nyugi, nem lesz vészes, csak néhány fontosabbat fogok bemutatni, és nem is fogunk mást tenni, mint csúszkákat húzogatni ide-oda.

Emlékeztek még, amikor Meade-et és Maxwellt az erdő kellős közepén mostuk össze? Közben elvégeztem a kimaradt lépéseket, élesítettem, homályosítottam, és néhány gradientet is feldobáltam. Jobban néz ki, igaz?

Picture

Még mindig szükség lehet némi világosításra / sötétítésre, kontrasztnövelésre / csökkentésre, szaturáció növelésére / csökkentésére, színegyensúly beállítására… Ácsi! Mi a szösz?

Kezdjük az elején: a korrekciós rétegek a Layer / New Adjustment Layer (Réteg / Új Korrekciós Réteg) menüpont alatt találhatóak. Jó sok van, de nekünk csak néhányra lesz szükségünk (természetesen lehet babrálni a többivel, visszavonni a legegyszerűbb).

Picture

Kattintsunk a Brightness / Contrast nevezetű pontra (Fényesség / Kontraszt), és okézzuk le a felbukkanó ablakot. Ekkor láthatjuk, hogy megjelent egy új réteg művünk tetején, ami stílusosan a Brightness / Contrast 1 nevet viseli. Ezzel egyidőben felugrott egy ablak két csúszkával. Nyugodtan húzogassuk őket, közben nézzük a képünket, mert azonnal láthatjuk az eredményt.

Picture

Ha meg vagyunk elégedve, zárjuk be az ablakot. Ugyanígy készíthetünk egy másik korrekciós réteget, ami a Hue / Saturation (Színárnyalat / Telítettség) névre hallgat. Itt javaslom a szaturáció átállítását, többre, ha élénkebb színeket szeretnénk, és kevesebbre, ha az ellenkezőjét.

Picture

A harmadik, amit ajánlok, a Color Balance (Színegyensúly), ami segítségével némi színhatást kölcsönözhetünk képünknek. Ha melegebb tónust szeretnénk, a vöröset, ha hidegebbet, a kéket növeljük meg, de nyugodtan játsszunk a csúsznákkal.

Picture

Ha esetleg mégis módosítani akarjuk valamelyik korábban létrehozott rétegünket, egyszerűen a Layers panelen kattintsunk kétszer a bélyegképére, és ismét fel fog ugrani az ablak a csúszkákkal. Bátran próbálkozzunk különböző beállításokkal, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbbet!

9 – Nade hol van a cím?

Oké, már van egy tuti borítóképünk, de még valami hiányzik. Hát a felirat! Nyilván szeretnénk, ha olvasóink tudnák, hogy melyik tale-ről is van szó…

Én általában a végén ejtem meg a feliratozást, addigra már nagyjából kialakul, hogy hová is kellene a címet pakolni. Menjünk a legfelső rétegre. Válasszuk ki eszközeink közül a Horizontal Type Toolt (Vízszintes szöveg eszköz). Ekkor a felső soron lehetőségünk nyílik a beállítások módosítására, de én ajánlom, hogy előbb pötyögjük le a szövegünket, és csak utána babráljunk velük, mert így majd láthatjuk, hogy mit is fogunk kapni a végén. Tehát egyszerűen kattintsunk valahová a képünkön, és gépeljük le történetünk címét.

Picture

Hát, ez nem a legmegfelelőbben sikerült. Jelöljük ki a szövegünket, és most babráljunk a beállításokkal. A betűtípust, a betűszínt, és a méretet mindenképpen érdemes megváltoztatni (ha csak nem voltunk olyan szerencsések, hogy egyből jót lőttünk).

Picture

Néhány apró esztétikai tanács (amiket természetesen nem kötelező megfogadni): ne válasszunk olvashatatlanul cikornyás betűtípust, néha egy egyszerűbb font is érdekes eredményt adhat. Azt sem tartom szerencsésnek, ha valami extrém betűszínt alkalmazunk: javaslom a világosszürkét, vagy a fehéret. Ha meg vagyunk vele elégedve, nyomjuk meg a kis pipa gombot. Ha esetleg több soros szöveget szeretnénk, több feliratot is adhatunk hozzá, ekkor a sorokat külön-külön is tudjuk majd helyezni.

Picture

Még lesz egy esztétikai fogásunk: tekintettel arra, hogy a képünk színes, érdemes körvonalazni a szövegünket, csak a jobb olvashatóság okán.

Picture

A Layers panelen kattintsunk kétszer a feliratot tartalmazó rétegre, majd menjünk a Stroke (Körvonal) pontra. Állítsunk be egy elütő színt (én sötétszürkét vagy feketét javaslok), és a vastagságát (Size) állítsuk alacsonyra (1-2 pixelesre). Közben leshetjük az leendő eredményt, és ha megelégedtünk vele, kattintsunk az okéra.

Hát ez remek! Természetesen, ha valaki bonyolultabb feliratozási módozatokra vágyik, nyugodtan kereshet tutoriálokat, lehet találni igen érdekes szövegeffekteket is szerte a világhálón.

10 – Íme az eredmény!

Nincs is más dolgunk, minthogy elmentsük művünket, akár JPEG, akár más egyéb formátumban (ha engem kérdeztek, én a PNG-t ajánlom, de ha JPEG-ben mentetek, akkor is húzzátok maximumra a minőségét). Azt is javaslom, hogy utoljára mentsük el PSD formátumban is, ha esetleg mégis bele akarnánk nyúlkálni még a későbbiekben.

Végezetül itt láthatjátok az elkészült három borítót teljes pompájában (bocsássatok meg a nem túl kreatív címekért):

Picture

Picture

Picture

Ennyi lett volna ez a nem is olyan rövid alapozó tipp. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek tényleg csak a legegyszerűbb dolgok, és ha valaki valami extrémebbre vágyik, nyugodtan turkáljon az interneten, mert rengeteg különböző technikát lehet megtalálni. Remélem egy-két hasznos tippet tudtam mutatni, amit majd fel tudtok használni, ha borítóképet készítetek. Ha bármi kérdésetek van a témával kapcsolatban, megtaláltok a Fórumon. Jó szerkesztgetést!

Készítette: DeeDee