Útvesztő kategória bejegyzései

Útvesztő – 1. Egy utazás küszöbén

Picture

A Nap végre felragyogott a végtelen tenger horizontja alól. Ez egy dolgot jelentett: a csendes Sunset Valley városkának lakói egy új napra ébredtek. Történetem főhőse is épp most nyitogatja szemeit. De most már át is adom neki a szót, hiszen mégiscsak ő a főszereplője ennek a történetnek.

Picture

Üdv, a nevem Noelle Bellefleur, 22 éves vagyok, és a hobbim az írás. Újságíróként dolgozok a helyi irodaházban. Jelenleg kisebb cikkeket, riportokat készítek a helyi újságba. De talán nem sokáig!

Picture

”Nem, arról szó sincs, hogy fel akarok mondani, egyáltalán nem. Épp ellenkezőleg, nagyon is szeretem a munkámat, talán túlságosan is. Arról van szó, hogy tegnap munka után odajött hozzám a főnököm, hogy megdicsérjen a legutóbbi munkám sikere miatt.”

Picture

„Elég hosszan beszélgettünk, talán hosszabb ideig, mint eddig kettesben valaha. Már kezdett sötétedni, és már javasolni is akartam, hogy menjünk valami fedettebb helyre, amikor hirtelen lezárta beszélgetésünket:
– Jól van, Noelle, én most már indulok hazafelé. Holnap találkozunk!”

Picture

– Holnap? De hisz’ holnap szombat van. Nem dolgozunk.
– Jaj, én buta! El is felejtettem mondani. Szeretnélek meghívni téged holnap vacsorára, a Kis Korzika Étterembe. Remélem ráérsz!
– Persze, nem terveztem más programot. – hebegtem meglepetten.
– Rendben, akkor találkozzunk holnap 6-kor, szia!
„Nem akartam hinni a füleimnek. Csak álltam és bámultam, mint aki szellemet látott. Teljesen le voltam döbbenve.”

Picture

„Azt hiszem, elő akar léptetni. Mint kiderült, el van ájulva az alkotásaimtól. Még most sem hiszem el! Már régóta álmodoztam róla, hogy feljebb lépek a ranglétrán. Tehát ez így működik? Ennyi az egész? Csak egy vacsora? Oly sokszor képzeltem már el ezt a pillanatot, és most mégis olyan idegennek érzem az érzést…”

Picture

Egy zaj zökkentett ki múltbeli merengésemből. Valaki kopogtatott az ajtómon. Az órámra néztem. 10 órát mutatott, pedig még tudtam volna aludni. Lassú mozdulattal felálltam kényelmet adó kanapémról. Újra kopogtattak. Álmatagon elindultam az előszoba felé, és ajtót nyitottam.

Picture

Courtney volt az. Ő a legjobb, és talán egyetlen barátnőm. Ha valakinek, hát neki mindent elmondok. Velem ellentétben ő ma reggel nagyon friss és eleven volt. Hamar be is invitáltam a házba, és megkínáltam egy csésze kávéval, közben hamar ki is derült látogatásának oka.

Picture

– Tegnap én voltam a soros pincérnő a kifőzdében. Amikor zártam a kasszát, ránéztem az asztalfoglalásokra, és láttam, hogy Victoria foglalt le egyet kettőtöknek. Ez tudod, hogy mit jelet? Beteljesedik, amit már régóta vársz, elő fog léptetni!
– Ez szerintem egyáltalán nem jelent semmit.  – hazudtam, de közben rettenetesen örültem, hogy Courtney is ezt a következtetést vonta le belőle.

Picture

Egész délelőtt beszélgettünk. Örültem, hogy van valaki, aki eltereli gondolataimat az este felől. Megkértem Courtney-t, hogy maradjon nálam ebédre, sőt még a délutánt is nálam töltötte. Szélsebesen repült az idő, amíg el nem érkezett az 5 óra.

Picture

Amikor az órámra néztem, majd’ szívrohamot kaptam. Hirtelen azt sem tudtam, hogy mit tegyek.
– És mit fogsz felvenni? Van elegáns ruhád?
– Azt mondod, hogy öltözzek ki? – kérdeztem hitetlenkedve.
– Hát, ha már vacsorázni mentek…
– Éppenséggel van egy nagyon szép estélyim. Különleges alkalomra tartogattam.
Meg sem vártam barátnőm válaszát, csak rohantam keresni a ruhát.

Picture

Pár perc múlva elegánsan öltözve jöttem ki hálószobámból. Sokkal szebb volt a ruha, mint amilyenre emlékeztem. Courtney reakcióját látva önbizalmam is nőtt egy kicsit. Megdöbbenve bámult rám, és látszott rajta, hogy keresi a szavakat.
– Indulnom kellene – mondtam. Majd szorosan átöleltük egymást búcsúzóul.

Picture

6 óra előtt pár perccel érkeztem a bisztróba. Rögtön megláttam főnökömet, Victoriát. Az egyik kinti asztalnál ült szintén estélyiben. Örültem, hogy végül is ünneplőben jöttem, így nem öltöztem alul. Nagy levegőt vettem, és lassan elindultam az asztal felé.

Picture

– Á, Noelle, köszönöm, hogy eljött. – köszöntött engem. Egész este nagyon barátságos és udvarias volt. Ételt rendeltünk, majd elfogyasztottuk azt. Közben társalogtunk a mindennapi dolgainkról. A pincér elvitte a tányérokat és hirtelen témát váltottunk.

Picture

– Nos, bizonyára te is gondoltad, hogy mai találkozásunknak célja is van.
– Igen, gondoltam rá.
– Ez olyan lehetőség lenne számodra, amivel teljes fordulatot venne az életed.
– Kíváncsian hallgatom.
– Nagyon fontos dologról lenne szó, úgyhogy szeretném, ha végighallgatnál.
– Persze, nem áll szándékomban megzavarni. – mondtam. Kicsit már idegesített a várakozás. Csak arra vártam, hogy kimondja. Már teljesen leizzadtam, az ajkam megfeszült. Láttam, hogy beszédre nyitja száját, és…

Picture

– Szeretném, ha elutaznál Twinbrookba.
– Tessék?? Tehát el akar küldeni innen?
– Szeretném, ha végighallgatnál. Munka szempontjából mennél oda, és amúgy is csak 2 hétig tartana az egész. Az újság olvasói szeretnének többet tudni a szomszéd városokról, ezért azt szeretném, ha írnál nekem egy beszámolót, vagy történetet szabadon választott témában, de Twinbrookkal kapcsolatban. Elvállalnád?
– Persze! – vágtam rá. Ugyan kicsit csalódott voltam, mivel nem egészen erre számítottam, de nagyon felkeltette az érdeklődésemet ez a „küldetés”.
– Bizonyára érdekel, hogy mi áll ennek a hátterében. Hamarosan elköltözöm a városból, és új főszerkesztőt keresnek majd a helyemre. Bizonyítsd be irományoddal, hogy te vagy erre a pozícióra a legalkalmasabb! Hadd legyek büszke a munkádra! Még valami: akár holnap is indulhatsz, és itt van a leendő lakcímed. – ezzel egy papírcetlit csúsztatott felém. – Pihend ki magad. Én már indulok hazafelé, sok sikert!
–  Viszlát!

Picture

Amikor Victoria már elment, csak akkor fogtam fel igazán, hogy miket mondott nekem. Nagyon izgatott lettem ettől a lehetőségtől. Elhatároztam, hogy másnap már elindulok és megkezdem kalandomat. Már sötétedett, amikor elindultam hazafelé. Otthon már várt rám Courtney, és faggatni kezdett az estémről.

Picture

Minden részletet pontosan elmeséltem barátnőmnek. Azt is elmondtam neki, hogy holnap már indulni akarok. Látszott rajta, hogy szomorú, amiért elmegyek, de ugyanakkor örült a sikeremnek. Elbúcsúztunk egymástól, mert ő már indult hazafelé. Este gyorsan bepakoltam a bőröndömbe, majd fáradtan belehuppantam az ágyamba. Már aludtam is.

Picture

Másnap reggel elhagytam a házamat, és elindultam az ismeretlen felé.

Útvesztő – 2. Az első nap meglepetései

Picture

2 óra múlva már meg is érkeztem Twinbrookba. Sokkal közelebb volt a városomhoz, mint gondoltam. A városba érve különös érzés kerített hatalmába. Újak voltak az arcok, az épületek, a környezet: minden olyan szokatlan volt.
Picture

Sok időbe telt, míg rátaláltam házikómra. Azért házikót mondok, mert háznak nem lehet nevezni. Elég elhagyatott területen van, de a környezet lélegzetelállító. Egy mocsár közepén lakok, öreg fákkal körülvéve. Más ember menekülne erről a helyről, de nekem ihletet ad ez a táj.
Picture

Felfedeztem a kunyhómat belülről is. Az ajtók nyikorognak, a padló recseg, és a szobák érdekes szagot árasztanak. Nem zavar. Úgy sejtem, a mai napom a berendezéssel fog eltelni. Sok pénzt nem kaptam a felújításra, de én könnyen kigazdálkodom belőle a legjobbat. Örülök, hogy legalább van mivel lefoglalnom magam. Miközben összeírtam a bevásárló listámat, egészen megbarátkoztam a gondolattal, hogy itt fogok lakni.
Picture

Délután 5 körül végeztem a munkámmal. A bútorbolt a közelben volt, így nem kellett messze mennem. A kész berendezéssel teljesen meg voltam elégedve. Mondhatni imádom. A bútorok szerintem jól illenek a ház jellegéhez, ugyanakkor otthonos hangulatot árasztanak. Sikerült egy írószobát is kialakítani magamnak.
Picture

Leültem a számítógépem elé. Elhatároztam, hogy életemben először, megpróbálkozok naplóírással. Már régóta szerettem volna, de most végre sikerült rávennem magam. Elvégre ez egy különleges alkalom számomra. Gyomrom korgása zökkentett ki szorgalmas írásomból. Nem is, csoda, hiszen egész nap alig ettem valamit.
Picture

A hűtőm felé koptattam, majd kinyitottam az ajtaját. Tudtam, hogy valamit elfelejtettem! Üres  a hűtőszekrény, csakúgy mint a gyomrom. Semmi kedvem nem volt elmenni egy boltba élelmiszerért. Belegondoltam, hogy a reggeli készítésénél is ugyanez lesz a helyzet. Erőt vettem magamon és elindultam a legközelebbi bolt felé.
Picture

Nem bántam meg, hogy elmentem vásárolni. A boltban rengeteg zöldség és gyümölcs volt. Nem tudtam választani az óriási kínálatból, így az eladótól kértem segítséget. Annyira beszédes és segítőkész volt. Beleegyezett, hogy egy kisebb riportot készítsek vele. Nem gondoltam volna, hogy már az első nap elkezdem a munkámat, de hát így sikerült. Megtudtam, hogy Twinbrook lakói nagyon egészségesen étkeznek. Az eladó beszámolt róla, hogy miden nap rengeteg láda friss zöldség és gyümölcs érkezik a boltba, amit még aznap sikerül is eladni. Nagyon jó riportalany volt.
Picture

  – Még egy utolsó kérdés zárásként: Mit esznek legszívesebben a lakosok mostanában?
– Mostanában a vevők nagyon kedvelik a Gralladina Fran szőlőt. Közvetlenül Franciaországból érkezik, ez az igen ritka szőlőfajta. Rendkívül édes, de egy kicsit különlegesebb íze van, mint a többi fajtának. Nyugat-Európában mézédes nektárt készítenek belőle. Állítólag, ha valaki túl sokat iszik belőle, pár órára elveszti az eszméletét…
– Nagyon köszönöm, hogy időt szakított rám, de most már mennem kell. – vágtam félbe. Kedves volt, hogy ennyi mindent megosztott velem, de ilyen sok információt már tényleg nem tudtam megjegyezni.
Picture

Nagy rakás élelmiszerrel, közte fél tucat Gralladina Fran szőlőfürttel tértem vissza otthonomba. Ugyan már késő volt, de elhatároztam, hogy a gyümölcs mellé sütök egy pár palacsintát is. Felraktam az olajat melegedni, amikor egy furcsa zajt hallottam a hálószobából. Bementem, és azonosítottam a zaj forrását. A kis ébresztőórám csipogott megállás nélkül. Eléggé ódon darab volt, és mint kiderült, nem is működik valami jól. Kicsit megütögettem, mire abbahagyta a csipogást.
Picture

Már újra megszoktam a csendet, amikor egy teljesen másmilyen zajra figyeltem fel. A másik szobából jött, és mivel még életemben nem hallottam ezt a hangot, szaladtam megnézni, mi is ez valójában. Amikor benyitottam az ajtón, majdnem megállt a szívverésem. A tűzhely felől óriási lángok csaptak fel. Az olaj!
Picture

Mint kiderült, a zaj forrása a tűzjelző volt, ami elviselhetetlenül hangosan sípolt. Ekkor másra figyeltem fel. Ezen az estén immár harmadjára egy újabb zaj ütötte meg a fülem. Rögtön felismertem a szirénát, ami kívülről szűrődött be a szobámba. Kilestem az ablakon, és láttam, hogy egy tűzoltóautó parkolt le a házikóm előtt.
Picture

Újra kilestem az ablakon, és immár egy férfi rohant felém. Gyorsan ajtót nyitottam neki, mert nem akartam, hogy rám törje a nyílászárót. Ő a tűzhely felé szaladt, és poroltó készülékével oltani kezdte a lángokat. Másodpercek alatt kész lett, remek munkát végzett. Miután kész volt, odajött hozzám.
Picture

– Sikerült eloltanom a lángokat, de legközelebb kérem legyen óvatosabb!
– Én csak egy másodpercre mentem el, és…
– Nincs semmi baj, a biztosító mindent kifizet. Csak azt szeretném, ha ez többet nem fordulna elő.
– Ó, értem. Legközelebb nagyon vigyázni fogok. Köszönöm a segítségét. Esetleg megkínálhatom egy bögre teával?
– Ööö, persze. – látszott raja, hogy habozik egy kicsit. Gondolom, sosincs ideje vendégeskedni, de úgy tűnik, hogy ma már végzett a munkájával.
Picture

– Köszönöm, hogy ilyen gyorsan ideért. Alig kapcsolt be a tűzjelző, máris itt termett.
– Már végeztem a munkámmal, és épp hazafelé tartottam, amikor megkaptam a riasztást. Itt jártam a közelben. – látszott rajta, hogy szerényebb típus. Nem játszotta el, hogy ő a hős, aki megmentett engem. Részletesebben megfigyeltem az arcát, nagyon helyes volt. Rögtön beszédbe is elegyedtem vele.
– Maga mindig is tűzoltó akart lenni?
– Már édesapám és nagyapám is ezt a szakmát választotta, úgyhogy eldöntöttem, hogy én is így fogok tenni. Nem bántam meg, mert szeretem csinálni. És maga mit dolgozik? – kérdezte. Elmeséltem neki a történetemet és hogy miért is érkeztem Twinbrookba.
Picture

Úgy tűnt érdekli a fecsegésem, ő viszont nem sok mindent mondott el magáról, csak a legáltalánosabb dolgokat. Megtudtam, hogy Keithnek hívják. Körülbelül fél óráig beszélgettünk még, aztán elbúcsúzott és elment. Örültem, hogy végre ágyba mehetek, mert már nagyon kimerített ez a nap. Ez volt az első napom ebben a városban és elmondhatom, hogy nem volt eseménytelen.

Útvesztő – 3. Váratlan kérés

Picture

Másnap pihenten ébredtem. Szomorúan vettem észre, hogy ébresztőórám immár hivatalosan is tönkrement. Beláttam, hogy már végképp nincs rá szükségem. Régi vekkerem pár perc múlva már a kukában landolt. Gyorsan lepergettem magam előtt a tegnapi nap eseményeit, majd indultam felmérni a károkat.
Picture

Felmértem tűzhelyem helyzetét, és megállapítottam, hogy a tegnapi miatt használhatatlan állapotba került. A telefonkönyvben kikerestem egy szerelő telefonszámát. Felhívtam, és azt mondta, hogy csak 1-2 nap múlva ér rá. Beleegyeztem, mert nem akartam egész nap a megfelelő szerelőt keresni.
Picture

Reggelire pár szem szőlőt ettem, közben kezembe vettem a napi újságot. Gyorsan átlapoztam, majd részletesebben is megnéztem. Elkezdtem olvasni a legfrissebb híreket:
Picture

„Tragédia a tudományos laborban!
A tegnap érkezett irídiumszállítmánynak nyoma veszett. A laborban kellene lennie a különleges ércnek, de mégsincs ott. A rendőrség nyomoz az ügyben, de senki sem érti, hogy tűnhetett el nyomtalanul a teljes készlet.”

„Új szórakozóhely a láthatáron!
Ma este végre kinyitja kapuit az Időtöltögető. Ezen a napon kihagyhatatlan italakciókkal várják a vendégeket, és különleges szolgáltatásokkal a turbékoló szerelmespárokat. Látogassa meg az Időtöltögetőt még ma!”

„Nyíltnap a tűzoltóságon!
Kíváncsi rá, milyen a tűzoltók élete? Szeretné megtudni, hogyan telik el egy napjuk? Vagy csak egyszerűen érdekli önt ez a nemes szakma? A tűzoltólaktanyán most mindenkit szeretettel várnak.”

Picture

A harmadik cikk felkeltette érdeklődésemet. Elhatároztam, hogy felkeresem a laktanyát. Ki tudja? Talán sikerül majd egy újabb riportot készítenem. Befejeztem az olvasást és elkezdtem készülődni. Nem haboztam, indultam is célom felé.
Picture

Megérkeztem. Az újságban már láttam az épület képét, de élőben sokkal nagyobbnak tűnt. Nagyon izgatott voltam már, így hát beléptem az ajtón. Rögtön bele is futottam Keithbe.
– Á, Noelle, örülök, hogy újra találkozunk. Csak nem a nyíltnapra jöttél?
– De, arra. Szeretnék egy kisebb riportot készíteni az itt dolgozókkal.
– Akkor fáradj beljebb! Hidd el, itt mindenki nagyon barátságos. Be is mutatlak a többieknek.
Picture

Nagy meglepetés ért, amikor találkoztam Keith kollégáival. Személy szerint arra számítottam, hogy egy rakás erővel és izomzattal bővelkedő férfival fogok találkozni, de tévedtem. Két női tűzoltóval kerültem szembe. Abban a pillanatban azt sem tudtam, hogy mit csináljak. Hirtelen kellett cselekednem. Köszöntek nekem, mire én erősen kezet ráztam velük. Olyan erősen megszorítottam a kezüket, hogy meg is fájdult a végtagom. Látszott rajtuk, hogy nekik is furcsán esett. Nem tudom, hogy miért csináltam ezt. A fejemben lefuttattam a teóriámat, miszerint ha a legedzettebb férfiak közül kerülnek ki a tűzoltók, akkor a nőknek még őket is felül kell szárnyalniuk.
Picture

Csend lett hirtelen, majd én szólaltam meg.
– Elnézést a furcsa üdvözlésért, de kicsit zavarban vagyok. Mindenre számítottam, de nőkre nem. Inkább elölről kezdem a bemutatkozást. Engem Noellenek hívnak.
– Szia, én Beverly vagyok. Örülök, hogy eljöttél! Te vagy az első vendégünk. Jó korán érkeztél.
– Oh, sajnálom, ha megzavartam önöket.
– Dehogy zavartál, mi már reggel 6 óta itt vagyunk. Amúgy nyugodtan tegeződhetünk. Engem Rhondának hívnak. – mindketten nagyon kedvesnek és, szimpatikusak voltak. Ekkor két újabb látogató lépett be az előtérbe.
– Keithszel foglalkozunk az új vendégekkel. Addig körbevezetnéd Noellet? – kérdezte Beverly Rhondától.
– Persze, hogy igen! Gyere kislány! Én leszek az idegenvezetőd, ha nem bánod. Kezdjük a konditeremmel, ahol az izmok készülnek.
Picture

Rhonda stílusa nagyon különleges számomra. Nagyon vagány csaj, ugyanakkor érdekes humorral rendelkezik. Élveztem, ahogy bemutatja az egész laktanya minden részletét. Komolyan, még a WC papírról is mondott egy rövid történetet. Csak teltek az órák, és ő csak rizsázott (hogy az ő szavával éljek).
– És szerintem készen is vagyunk. Az órának vége. Most már az összes sötét kis titkunkat ismered. Gyere, menjünk vissza a többiekhez, ebédidő van.
Picture

– Csakhogy végre itt vagytok! Már azt hittük, hogy elraboltad Noellet. – fogadott minket Beverly.
– Nyugi, csak a leglényegesebb információkat mondtam el neki. – vágta rá Rhonda, majd rám kacsintott.
– 3 órán keresztül? – kérdezte Keith. – Mi Beverlyvel fejenként 6 látogatót vezettünk körbe, amíg te egyet. – Látszott rajta, hogy kicsit feszültebb hangulatban van. Gondolom nem először fordult elő, hogy Rhonda kibújik a felelőssége alól.
– Én jól éreztem magam, sok mindent megtudtam. – válaszoltam. Oldani akartam kicsit a feszültséget, ami talán sikerült is.
– Tényleg, Noelle, Keith mesélte, hogy a tűzhelyed kisebb balesetet szenvedett. Nem lenne kedved itt ebédelni? – kérdezte Beverly.
Picture

Elfogadtam a meghívást, majd neki is láttunk az evésnek. A menü nem éppen volt ünnepi. Babkonzerv lehetett, de a kedvemért Beverly tányérból szolgálta fel nekünk. Mindenki jóízűen evett, még én is elfogyasztottam az adagomat. Ebéd után Keith és Rhonda kiviharzott az ebédlőből, így Beverlyre maradt a mosogatás. Úgy sejtem ő a „laktanya anyukája”, aki főz, mos, takarít a többiek helyett. Elkezdtem beszélgetni vele is.
Picture

– Minden nap rád hárul a takarítás?
– Mondhatni igen. Olyan, mintha három gyerekem lenne, akikről folyamatosan gondoskodni kell.
– Három? Ki a harmadik?
– Cindynek hívják, Keith lakótársa. Ő is itt dolgozik, de tegnap jött haza Európai utazásáról, tehát ma még nem jött munkába.
– Szóval Keith minden nap három nővel van körülvéve a munkája során? Jó lehet neki.
– Ne is mondd! El van kényeztetve! Folyamatosan flörtölünk vele, és bókokkal halmozzuk el. Mondhatni versengünk érte. De ő nem viszonozza, azt mondja, hogy ő vár az igazira. Nagyon romantikus alkat.
– Ritka az ilyen ember mostanában.
– Persze, meg is kell becsülni. Na gyere, kész  vagyok a mosogatással. Csatlakozzunk a többiekhez!
Picture

Csatlakoztunk a másik két tűzoltóhoz, akik éppen a tv előtti kanapén terültek el. Jó hangulatban telt el a délutánom. Mindenki nagyon örült a társaságomnak. Gondolom felüdülés volt számukra, hogy mással is beszélgethetnek munkaidejük alatt. Gyorsan elrepült az idő. Már későre járt. Elbúcsúztam, majd elindultam a kijárat felé.
Picture

Keith futott utánam.
– Várj, kikísérlek. Ne rohanj annyira.
– Már nem akartalak titeket zavarni, és amúgy is kezdek álmosodni.
– Mindenesetre örülünk, hogy meglátogattál minket. Jó volt beszélgetni veled.
Picture

Kint voltunk az épület előtt, amikor újra megszólalt.
– Figyelj, hallottam, hogy nyílt egy új szórakozóhely. Azt hiszem Időtöltögető a neve.
– Igen, én is olvastam róla az újságban.
– Esetleg nem lenne kedved velem vacsorázni? Holnap ráérsz?
– Úgy érted, mint egy randi?
– Hát, mondhatjuk úgy is…
– Rendben. Benne vagyok. Akkor holnap találkozunk, szia.
– Szia! – mondta. Mintha egy apró mosolyt véltem volna felfedezni az arcán.
Picture

Hazaértem, és jegyzeteim alapján elkezdtem írni a tűzoltóságról szóló cikkemet. Beleírtam tapasztalataimat, véleményeimet, nagyon meg voltam vele elégedve. Aztán eszembe jutott a randi. Keith nagyon aranyos, de nem érzek iránta egyelőre semmit. Egyszerű szimpátia. Ugyanakkor nagyon vártam már, hogy találkozhassak vele. Kíváncsian vártam, hogy mit tartogat számomra a holnap.