A Sötétség Angyala 2. kategória bejegyzései

A Sötétség Angyala 2. – 20. Az “A” terv

Ahogy kiléptem az épületből, rögtön azt láttam, ahogy Samu és Ármin beszélgetnek. Talán Samu épp most közölte a rossz hírt, illetve végül a gyászhírt. Nem akartam részese lenni a beszélgetésnek, azonban megláttak. Samu ekkor vállon veregette Ármint, majd elment. Ármin pedig felém fordult.

– El se hiszem, hogy ilyen vak voltam – mondta. – Hogy Vivienne… és a vadászok… és Viktor… Bakker, miért nem szólt erről nekem soha?
– Mert szégyellte, amit tett – magyaráztam. – Amúgy, hogy vagy?
– Leginkább teljesen összezavarodva. Meg dühösen, amiért hagytam, hogy így a bolondját járassa velem az a nő. Szerinted engem is manipulált telepatikusan?
– Azt mondta, csak a halandókat tudja.
– De most mégis, úgy érzem… És közben téged is cserben hagytalak.

A Sötétség Angyala 2. – 20. Az “A” terv Tovább olvasom

A Sötétség Angyala 2. – 19. A bomba

A „bomba” szó hallatán teljesen ledermedtem. Hogyan harcolhatok valami olyan ellen, amiről azt se tudom hol van? Engem viszont messziről is el tud pusztítani. Szerencsére Erik azonban megőrizte a lélekjelenlétét. Valakinek muszáj volt. Ő rögtön rohant is a szobában lévő számítógéphez
– Megpróbálom hatástalanítani ezt a dolgot, te addig foglald le azt a nőt! – kiáltott még felém.

A Sötétség Angyala 2. – 19. A bomba Tovább olvasom

A Sötétség Angyala 2. – 18. Az áruló

– Vivienne… ezt nem hiszem el! – kiáltott fel Samu. – És leginkább, nem értem… Hogyan?
– Ne játszd a hülyét, Sámuel. Eddig is tudtad, hogy befolyásolni tudom a halandók tudatát. Mindig szívesen hasznát is vetted ennek a képességemnek, ha arról volt szó, hogy egy szemtanú nehogy elfecsegje, hogy látott valami természetfeletti jelenséget. De azt már sose akartad, hogy megoldjam a tényleges problémákat.
– A tényleges problémákat?! – kiáltottam fel.

A Sötétség Angyala 2. – 18. Az áruló Tovább olvasom

A Sötétség Angyala 2. – 17. A terv kibontakozik

Samu és én a megbeszélt helyen várakoztunk a vámpírvadászok által küldött fuvarra. Már lement a nap, és fújt a szél. Kissé ideges voltam, annyi módon balul sikerülhet ez a terv. A vámpírvadászok elvisznek a főhadiszállásukra, aztán elkéredzkedek a mosdóba, és elküldöm a koordinátákat Eriknek. De mi van, ha ott pont nem működik a telefonomon bármi is? Vagy ha nem lesz lehetőségem elmenni a mosdóba? Még jó, hogy néha a vámpíroknak is szüksége lehet rá, még ha nem is egy mindennapos dolog már. Persze, ha minden terv szerint megy, akkor se garantált, hogy nem fog érni tragédia.
– Már megint idegesen fel-alá járkálsz! – szólt rám Erik egy idő után.

A Sötétség Angyala 2. – 17. A terv kibontakozik Tovább olvasom

A Sötétség Angyala 2. – 16. Az ellenségem ellensége 2/2

Samu az ablakon nézett kifelé, szemmel láthatóan mélyen elgondolkodva. Nagy teher nehezedhetett vállára, örülök is, hogy nem én vagyok a minisztérium elnöke ennek a háborúnak a közepén. A háborúnak azonban remélhetleg már nem kell sokáig tartania.
– Zavarhatunk egy pillanatra? – kérdeztem, ahogy Erikkel beléptem a kis irodába.
– Persze, Lejla, gyertek csak!

A Sötétség Angyala 2. – 16. Az ellenségem ellensége 2/2 Tovább olvasom