A Bosszú Ösvénye kategória bejegyzései

A bosszú ösvénye – 1. Az ördög két szolgája

Picture

Néha még éber állapotban sem lehet megkülönböztetni a fikciót a valóságtól. A nő újra képzelődni kezdett, ám ezúttal a saját elméje sodorta az elfeledettnek hitt emlékek elkerülhetetlen, robbanásszerű felélénkítése felé. Minden erejével próbált harcolni ellenük, egészen eddig a pillanatig. Úgy vélte, hogy az összes erőfeszítése hiábavaló volt, amikor saját magának próbált ellenállni. Egy általa kitört háború miatt szenvedett, ami szintén a képzeletének szüleménye. Hiába próbált válaszolni minden kérdésre, amit önmagának tett fel, a helyzet cseppet sem javult. Ha nem tudja a helyes megfejtést, segítséget kell kérnie. És a nő segítségért sietett.
Picture

Egy sötét, borús éjszakán szállt be az autójába, hogy elinduljon a hírhedt, eddig le nem leplezett maffiózócéghez, közismert nevén: a PER-hez. Az épülete pont úgy nézett ki, mint ahogy azt a nő elképzelte. Tisztaságot és rendezettséget tükrözött, hogy egyik emberben se merüljön fel a gyanú legapróbb árnyéka a sötét tetteiket illetően. Bármit tesznek, mindig győznek. Legálisan, vagy illegálisan, nekik nem számít. A lényeg a pénzben van, ami nagy részben meghatározza csekélyke világunk mindennapjait. A nőnek van pénze. Tisztán emlékezett rá, amikor még semmi nem volt veszve. Híres színésznőként járta a világot, és boldog volt, amiért elismerték. Öröme akkor teljesedett ki, amikor rátalált élete párjára – a lehető legszokatlanabb módon. Bánata, keserűsége és szenvedése pedig akkor kezdődött, amikor ezt az illetőt megölték. Egy olyan ember ölte meg, akinek a nő segített. És pontosan ennek az embernek köszönhetően került börtönbe. 18 évet töltött a négy fal között, bezárva, teljes magányában. Havonta egyszer látogatták csak meg, de akkor se kapott pár percnél többet. New York egyik legszigorúbb intézetébe került, és ez csak eggyel több ok volt, hogy bosszút álljon.
Picture

Egész ottléte alatt számolgatta a hátralévő napokat, és amikor 18 év elteltével kiengedték, álomnak vélte a történéseket. Tágra nyílt szemmel bámulta New York utcáit, és próbált tájékozódási pontot keresni. Nem tudta, hova, és hogy merre menjen, hiszen az eltelt esztendők során egyedül csak a maradék napokat volt képes fejben tartani. Pár óra múlva egyszer csak azon kapta magát, hogy hazatalált. Egyszerűen képtelen volt elhinni, hogy elért a céljához. Elhatározta, hogy alszik egyet, és hogyha reggelre nem változik semmi, akkor minden, amit aznap tett, elveivel ellenkezőleg teljesen valóságos volt.
Picture

Így is lett, de a szabadság édes íze mégsem töltötte el maximális boldogsággal. Elhatározta, hogy még aznap meglátogatja a PER céget, és valóban meg is tette. Amikor megbizonyosodott arról, hogy jó helyen jár, elmosolyodott, és úgy érezte, öröme azonnal kiteljesedett. Az autóból kilépvén pontosan egy tócsába érkezett, de ez cseppet sem zavarta. Ahogy az sem, hogy lenge öltözékében akár tüdőgyulladást is kaphat. Nem… ilyen apróságok nem érdekelték. A bosszú érdekelte. Semmi más, csakis a bosszú.
De a bosszú valóban ilyen erős, hogy megtorolja egy ember halálát? Képes lenne emiatt életeket elvenni, mindenféle bűntudat nélkül? Természetesen, gondolta a nő, hiszen többek között ez sem érdekelte. Az egyetlen életcélját senki és semmi sem fogja tőle elvenni. Túlságosan beleőrült a cella magányába, és a börtönben élő “sorstársai” által elkövetett kínzásba.
Picture

Egy kopaszodó, ráncos recepciós üdvözölte, amikor megérkezett az előtérbe. Gyanúsan méregette a nőt, mielőtt megszólalt.
– Jó estét, hölgyem! – mosolygott álszentül. Látszólag barátságos volt a tekintete, de a nő nem bízott benne. – Kihez igyekszik?
– Jó estét – viszonozta határozottan a köszönést, majd megköszörülte a torkát. – Természetesen Tom Wileshoz.
A recepciós töprengő hallgatásba mélyedt, végül szó nélkül felemelte a telefont, és azonnal üzent az említett személynek, hogy hamarosan vendég érkezik hozzá. A nő nem hallgatta végig a bájcsevejt: türelmetlenül beszállt a liftbe, hogy minél előbb találkozhasson a PER cég hírhedt vezérével.
Picture

Ösztönösen a második emeletet vette célba, egész egyszerűen ezt sugallta a megérzése. A lift ajtaja egy hosszú, kacskaringós folyosóra nyílt, melynek falán a rengeteg ajtón kívül semmit nem lehetett fellelni. A nő apró léptekkel haladt végig rajta, egyenesen Tom Wiles ajtajáig. Kopogás nélkül benyitott, majd az előszobán átlépkedve egy hosszú teremben találta magát, melynek végén ott ült a hírhedt maffiózócég vezére. Amikor megpillantotta a vendégét, egy halvány félmosoly jelent meg az arcán, és a nő legnagyobb meglepődésére Tom szólalt meg először.
Picture

– Sosem gondoltam volna, hogy egyszer a cégem épületében köszönthetem Jessica Hummert, a híres filmszínésznőt – kezét összetette, miközben beszélt. Jessica nem tudta eldönteni, hogy most gúnyolódik vele, vagy tényleg komolyan gondolja.
– Hagyjuk a formalitásokat, Tom. Csakis őszintén: én ezt a mottót vallom – hangzott az epés felelet a nőtől, miközben kényelembe helyezkedett a kanapén.
– Ugyan már, Jessica, maga szerint hazudtam? – Tom Wiles túlságosan is eltúlzó hangnemben beszélt a nővel, ami valóban csak a gúnyolódásra engedett utalni.
Jessica Hummer… régen szólították már így. Régen volt az az időszak, mikor még szerették. Interjúkra hívták, különböző műsorokba, sztárvendég volt mindenhol, ahova csak betette a lábát. Úszott a rivaldafényben, amíg megtehette. Hiányzott neki ez az időszak, de jól ismerte a tényeket: ezek az elfeledettnek hitt dolgok sohasem fognak visszaköszönni az élete során. 18 évet vettek el tőle, és elhatározta, hogy kamatostul fogja visszaadni az elkövetőknek.
Picture

A szobára bekövetkező hosszú csendet végül Tom Wiles törte meg.
– Különös… – állapította meg, majd mielőtt gyanúsan körbenézett jobbra és balra, folytatta. – Általában amint belép ide valaki, be nem áll a szája. Nekem kell csendre intenem, ennek ellenére maga nem igazán szólal meg. Ennek mi oka van?
Most megfogtál, te szemétláda, gondolta Jessica, miközben összeráncolta a homlokát. Megsemmisítő pillantásokat küldött a maffiózó felé, de a másik ügyet sem vetett rá.
– Talán azt gondolja, hogy rövid látogatóra érkeztem? – fortyant fel a nő, de Tom arcán a komolyságot, és a néha-néha előtörő félmosolyt nem lehetett megváltoztatni. – Segítséget kérnék a cégtől. Meg akarok ölni egy embert.
A PER vezére szemlátomást meglepődött.
Picture

– Egy embert? – kérdezett vissza.
– Jobban meggondolva… nem egyet, inkább többet! Legszívesebben az egész családját kiirtanám!
Jessica túlságosan beleélte magát a mondandójába. Miközben beszélt, erősen szorította a kanapé szélét. Az ujjai már-már vörösen égtek az erőltetett fájdalomtól.
– Tudja, Jessica, ezt a céget legfőképpen azért alapítottam, hogy pénzért segítsünk megváltoztatni a bíróság végső döntését, természetesen úgy, hogy a bérlőnek jó legyen. Ez természetesen nem mindig legális úton történik, de egy gyilkosság tervét kérni tőlem…  – vigyorgott Tom álszentül. – Hasonló mondatokkal ritkán találkozok itt, az irodámban.
Picture

Jessica körbenézett az “irodában”. Egyáltalán nem úgy nézett ki, mint amilyennek egy irodának lennie kéne. Íróasztal sehol. Látszik, hogy Tom Wiles nem szívesen végzi el a piszkos munkát, inkább csak kényelmesen elszürcsölgeti a pezsgőjét, miközben meghallgatja a panaszokat… mint egy király. Igen, ez így van, gondolta Jessica. Mint egy király.
– Ezek szerint jönnek kérések. Ritkán, de jönnek, jól értelmeztem? – mosolyodott el a nő, először, amióta kiengedték a börtönből.
– Helyes a megállapítás – nyugtázta Tom, végül hátradőlt a székében.
Picture

Újabb feszült csend követte a párbeszédet. A férfi mély töprengésbe merült, és csak pár perc után szólalt meg újra.
– Számítottam egyébként önre, Jessica. Hallottam a történetét… Régebben még nagy érdeklődéssel olvasgattam a napilapokat.
Nagy port kavart annak idején Jessica Hummer ügye. Végeláthatatlan tárgyalások után 18 év börtönbüntetésre ítélték, amiért megölt egy embert. Miután Norvenil pohara elpusztult, a színésznő Peruból azonnal New Yorkba utazott, és felkutatta a Willer famíliát. Chris és Linda pont a konyhában ültek egy idegen nő társaságában. Jessica beszélgetés közben rontott rájuk egy hatalmas késsel. Mivel ő volt a legközelebb, megölte az ismeretlen embert, ezután pedig Lindáék felé osont. Sajnálatos módon ekkorra már a szerelmesek rég értesítették a rendőrséget, és kisvártatva szirénázó, fekete autók jelentek meg a helyszínen. Jessica Hummer ekkor jött rá, hogy legközelebb nem árt egy alapos terv, mielőtt újra megpróbálná megölni a Willer családot.
Picture

Most pedig itt ül egy iroda kanapéján, szemben az utolsó emberrel, aki segíthet neki a bosszújában… mert valóban meg kell bosszulnia, hiszen elvették tőle a szerelmét. Egyedül az a férfi volt az, akiben nemcsak maximálisan megbízott, de a halálig tartó szeretetét is kiérdemelte. Sokszor próbált a halála napjára visszaemlékezni, de semmi fontos dolog nem jutott eszébe, csupán nagyvonalakban rémlettek neki a történések. Peruba kellett utazniuk egy nagyon fontos küldetésre, Jessica pedig elkísérte a szerelmét. Habár tudta, hogy egy maffiózónak dolgozni nem túl erényes, mégsem tett egyetlen szemrehányást sem a férfinak. Rajtuk kívül hárman utaztak még a magánrepülőn, de hasonlóan a nő szerelméhez, ők sem tértek vissza soha.
Jessica tisztán emlékezett a hatalmas lövöldözésre és verekedésre, ami aznap történt. Látta, amikor Linda leütötte a szerelmét, és ekkor nem bírta tovább: ő is beszállt a harcba. Ezután már csak sötétséget látott, meg a halott szerelmét, miután felébredt. Rajta kívül mindenki meghalt, Chrisnek és Lindának pedig hűlt helye volt. Sírt… kétségbe volt esve, és még csak gondolkodni sem tudott. Egyedül az járt a fejében, miként fogja mindezt megbosszulni.
Picture

Mivel azonban nem volt bizonyíték a tárgyaláson arra, hogy Linda gyilkos lenne, Jessicára több újság is ráfogta, hogy őrült. Nap, mint nap visszaköszönt az arca a tévében, és a napilapokban.
“A híres filmszínésznő beleőrült a rivaldafénybe?”
“Az őrült Jessica Hummer és a kés barátsága”
“Félresikerült gyilkosság: az őrült filmszínésznő egy család kiirtása helyett egy ártatlant ölt meg”
Őrült, őrült, őrült… mindenhol ez a szó köszönt vissza rá, és Jessica lassan kezdte ezt a jelzőt elhinni. Egyszerűen azzá változott, amit annyian ráfogtak: őrültté. Egy bosszúállóvá, aki épp egy maffiózótól kér segítséget.
Picture

Jessica félresöpörte az összes múlttal kapcsolatos gondolatot a fejéből, végül visszatért a jelenbe.
– És honnan gondolta, hogy pont ide fogok jönni?
– Nem hinném, hogy egy gazdag színésznőnek lenne más választása – jegyezte meg elégedetten Tom. – Elvégre mi vagyunk a legjobbak New Yorkban, ehhez kétség sem fér. Egy olyan ember, akinek sok pénze van, mást tényleg nem választhat, csak minket.
– A-ha… – nyögte be Jessica a fejét vakargatva. – Köszönöm a reklámszöveget, de akkor térhetnénk is az üzletre, nemdebár?
Tom elmosolyodott.
Picture

– Ó, hogyne! Elnézését kérem, hogy fölösleges szövegekkel húztam az időt. Ezekben a pillanatokban már érkezik az egyik legjobb emberem, Paul Debney.
– Nagyszerű, nagyszerű! – csillant fel Jessica szeme. – Szóval készült, Tom. Milyen rendes magától! Egy probléma van csak: nem ismerem az említett személyt.
– Paul Debney – mint már említettem – az egyik legjobb emberem, talán a legravaszabb a szakmában. Nagyon jó lesz vele dolgoznia, hiszen ő egy olyan ember, aki maximálisan a munkájához kötötte az életét.
Jessica fintorgott egyet: mintha nem lenne elégedett a kapott maffiózóval. Habár neki édes mindegy volt. Ha pedig Tom igazat mondott, akkor aggodalomra nem igazán volt oka.
Picture

– És honnan veszi, hogy én ezt ki akarom fizetni? – kérdezte Jessica, ám abban a pillanatban Paul már meg is érkezett.
Magabiztosan ballagott előre a teremben, miközben jól végigmérte az előtte lévő személyeket. Jessicát ugyan csak hátulról látta, mégis heves unszimpátiát váltott ki belőle a gondolat is: gyakorlatilag egy őrülttel fog együtt dolgozni.
– A fizetendő összegről azt hiszem, később fogunk tárgyalni – mosolygott Tom, miközben figyelte az éppen Jessica mellé leülő Pault. A férfi félrehúzta a száját, majd erőteljesen beleharapott az ajkaiba, mielőtt megszólalt.
– Micsoda véletlen, hogy pont itt futunk össze, igaz, Jessica?
Mégis hol máshol kellene találkoznunk? – futott át a nő agyán, de inkább nem mondta ki a gondolatait.
Picture

– Örülök önnek, Paul! Rég láttam már! – mosolygott Tom az említettre, aki a kérdést hallva azonnal óvatos fejmozgatásokkal kezdte el bámulni a körmét, mintha egy nagyon fontos ember lenne.
– Nem is láthatott, ugyanis most ért véget a szabadságom…
Jessica türelme egy szempillantás alatt elfogyott.
– Elég a jópofizásból… Paul, a maga feladata az, hogy segítsen nekem a tervem véghezvitelében – adta ki a feladatot a férfinak. – Feltételezem, Tom már szólt a gyilkosságról, úgyhogy biztosan van valami terve.
Paul szeme világoskék lángokban égett, amint rápillantott Jessicára.
– Tervem? – hüledezett megjátszott értetlenséggel. – Úgy tudom, a tervet nem a végrehajtónak kell kitalálnia, hanem a megbízónak.
Picture

Jessica ördögi tekintettel tanulmányozta a férfi arcát, óvatosan, mint egy macska.
– Paul… – kezdett bele a mondandójába. A hangjából csak úgy sütött a megvetés. – Most jól figyeljen ide! Nekem…
Tom az egyik alkalmazottjáról a másikra tekintett, miközben kíváncsian hallgatta az agresszív véleménycserét. A vita lassan már tettlegességig fajult, ezt pedig a főnök nem hagyhatta, hiszen érdeke volt, hogy ezt a két embert alattvalójaként kezelhesse.
– Szerintem a beszélgetés legelején nem kéne konfliktusba keveredniük – szólalt fel Tom, mire Paul és Jessica meglepődve pillantgattak rá. – A viták sorozata sohasem vezet eredményre, én pedig eredményeket várok, méghozzá rövid időn belül!
Óhaja számomra parancs, gondolta cinikusan Jessica. Cseppet sem tetszett neki, hogy egy idegen ember szabja a feltételeket, miközben ennek nem így kéne lennie. A nő úgy gondolta, mindent a saját kezébe fog venni: kap sok-sok embert, egy tervet, fegyvereket, és indulhat a móka! Tom Wiles irodájában jött csak rá, hogy mekkorát tévedett.
Picture

A maffiavezér váratlanul felállt, majd elindult a teraszhoz vezető ajtó felé. Hosszú lábaival nagyokat lépett előre, amitől magabiztosnak és eltökéltnek tűnt.
– Most mégis hova megy?! – vonta kérdőre Jessica. Felháborítónak találta, hogy kettesben hagyja ezzel a Paul Debney nevű alakkal.
– Levegőzöm egyet – hangzott a kurta felelet – Maga is megtehetné, Jessica. Igazán jót tesz néha az agytekervényeknek.
Ez persze vaskos hazugság volt. Tom valójában nagyon szereti a meglepetéseket, ezért inkább kisurrant a teraszra, minthogy meghallja, mik lesznek az első lépések Jessica bosszúja felé. Ahogy az emberek a filmek, sorozatok kapcsán, úgy Tom Wiles is igyekezte kerülni az életben a spoilereket.
Picture

Amint a vezér kisurrant a teremből, Paul azonnal felállt. Jessica kezdte magát abba a tévhitbe ringatni, hogy ő is távozik, esetleg kimegy a teraszra rágyújtani, de mindegyik ötlete téves volt. Az ideiglenes társa csupán elfoglalta Tom foteljét. Elégedett mosollyal tette le magát a felmelegített ülőhelyre, majd élesen belenézett Jessica szemébe, mintha belelátna a gondolataiba. A nő azonban nem bírta visszatartani az érzéseit.
– Mi az, mit bámul maga fajankó? – rivallt rá hirtelen.
Paul összeráncolta a homlokát, és most már tudatában volt, hogy ténylegesen emésztő gyűlöletet érez a nő iránt.
– Figyeljen, Jessica – sziszegte a férfi. – Nem kell jóban lennünk. Az én helyzetem is legalább annyira kellemetlen, mint a magáé. Az eddigi munkatársaim mindig megértőek és segítőkészek voltak. Szeretném, ha ezután is így lenne.
Picture

Jessica kezdte erőltetettnek érezni a párbeszédet.
– Elnézését kérem, Paul… tudja, nehéz időket éltem át az elmúlt évtizedekben – dünnyögte a fejét vakargatva. – 18 évet a börtönben tölteni… nem kis kihívás. Sokszor úgy éreztem, beleőrülök a falak látványába. Az ember öntudatlanul is klausztrofóbiássá válik egy ilyen helyen, pláne ha az éveket egyedül kell töltenie.
Paul próbálta összeillesztgetni a kirakós maradék darabjait a fejében, de ez nem ment olyan könnyen, mint hitte. Az újságok mindig eltúloznak bizonyos dolgokat, amikor sztárpletykákról van szó. Szerette volna hallani Jessicától az igazságot.
– Tulajdonképpen miért is került börtönbe? Kin szeretne bosszút állni és miért?
A nő egyből a következő kérdésre ugrott.
– Több mint 18 éve annak, hogy megölték azt az embert, akibe halálosan szerelmes voltam. Egy Linda Broken nevű nő tette, de én megfogadtam, hogy kamatostul adom neki vissza. Megölöm az ő szerelmét is, legutoljára pedig Lindával fogok végezni. Ha pedig gyereket szült az a prosti, akkor azt is megölöm… Legszívesebben az egész családját eltörölném a Föld színéről, és ahogy telik az idő, a haragom egyre erősebb – rúgta fel az asztalt.
Picture

– Azért nem kell átrendezni a szobát – jegyezte meg Paul cinikusan, majd visszaállította az asztalt az eredeti állapotára. – Mellesleg… hogy hívják a férfit? Mármint Linda szerelmére gondolok.
Jessica elkezdte vakargatni a lábfejét. Szemlátomást kissé fájt neki a rúgás.
– Chris Willer… – bökte ki végül. – Egy hasonlóan undorító alak.
Jessica szavai késként fúródtak Paul lelkébe. Az emlékképek hirtelen záporként szakadtak rá, és egyszerűen képtelen volt védekezni ellenük. Váratlanul több helyszín jelent meg előtte: egy hosszú sikátor, egy iroda, számítógép, kerek tükör, a régi autója, raktárhelyiség, rendőrök… és Chris Willer. Maga előtt látta ezt a személyt, és csak ekkor jött rá, hogy Jessicával gyakorlatilag egy cipőben jár.
Oldalra pillantott a terasz felé, és az ablakon keresztül észrevette Tom Wiles elégedett arcát. Ő tudta… – gondolta magában Paul, végül Jessica felé fordult.
– Egy feltétellel vállalom el a munkát – nyilatkozta keresztbe tett kézzel.
Picture

Jessica nem tudta palástolni a meglepődöttségét.
– Na és mi lenne az? – kíváncsiskodott egy megnyerő mosoly keretében.
– Csak akkor vállalom el a melót, ha én ölhetem meg Chris Willert – Paul arcán ördögi vigyor formálódott ki. – Hasonló az okom, mint önnek: a bosszú.
Jessica nem kifejezetten törődött azzal, hogy ki is legyen Chris gyilkosa. Jelen esetben csak az foglalkoztatta, hogy Lindának fájdalmat okozzon, és nagyon úgy nézett ki, a terve sikerülni fog.
– Rendben van, Paul – bólintott a nő. – Úgy érzem, minket egyedül a bosszú fog összekötni. Még azt is megpróbálhatnánk…
Ekkor Jessica elhallgatott, hiszen a párbeszédet egy hangosodó telefoncsörgés zavarta meg. A nő rémülten kapott a zsebéhez, felállt, végül pedig elővette a telefonját. 18 év után nagyon furcsa volt egy ilyen modern készüléket kezelni.
Picture

– Szervusz, tesókám! – köszönt nyájasan egy ismerős hang a telefonból, amint felvette. – Hallottam, hogy szabadlábra helyeztek. Gratulálok hozzá!
Jessica még a puszta gondolattól is undorodott, hogy a testvérével beszélgessen.
– Igen, valóban így történt – válaszolta a nő mellőzve a köszönést.
– Egyik nap ellátogathatnál hozzánk vacsorára. Dorothy is itt lesz, és persze én is.
Jessica röviden elgondolkodott a meghíváson. Ez valami csapda akar lenni? Keresztbe akarnak neki tenni?
– Na, mit mondasz? – kérdezte újra a telefonban beszélő hölgy.
– Ha Dorothy is ott lesz, akkor igen. És remélem, vegetáriánus kaját fogsz főzni, Lindsay… vigyáznom kell az alakomra – közölte végül Jessica.
– Rendben-rendben – ismételte el Lindsay egy sóhaj kíséretében. – Akkor holnap este gyere nyolc órára. Kilencre terítek, mert úgyis mindig késel.
Jessica szúrós tekintettel nézett bele a telefonba, majd köszönés nélkül kinyomta. Odasétált az egyik ablakhoz, és az égre emelte a tekintetét. Túl sok minden történt egyszerre… annyira hihetetlennek tűnt az a tény, hogy minden egy szempillantás alatt rendeződött az életében!
Picture

– Na, Paul, nekem ideje indulnom – csattant Jessica hangja kisvártatva. – Elég késő van… vagy inkább koránnak mondhatnám. Holnap, de legkésőbb azután visszatérek, remélem megfelel az elvárásainak.
– Tökéletesen! – kiáltott a nő után Paul.
Eközben Tom Wiles elégedetten álldogált kint a teraszon, az égszakadás és mennydörgés közepette, bőrig ázva. Az eső most még sűrűbben esett, szúrta a szemét és dobolt a talajon, de a vezér továbbra sem zavartatta magát. Egész idő alatt a hatalom járt a fejében.
Picture

És ott vannak a szolgáid, Tom – mondta magában a férfi. A két szolgád, akik bármit meg fognak tenni érted, és akik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a sakktábládon. De melyikkel lépsz előbb, Tom? Talán a ravasz és gyakorlott Paullal, vagy netán az őrült és bosszúra szomjas Jessicával? A döntés a te kezedben van, Tom, ahogy hamarosan az egész világ is a te kezedben lesz. Egy Isten szerepét fogod betölteni, és örökké fogsz élni, amíg el nem pusztul minden!
Mégsem, Tom… Mégsem Isten leszel, hiszen gyakorlatilag te vagy az ördög. Két büszke szarvad lassú, kecses mozdulattal emelkedik ki a koponyádból, miközben a szolgáidra tekintesz.

A bosszú ösvénye – 2. Célkeresztben

Picture

Egy csodálatos nyári reggel köszöntött erre a szombatra. A fárasztó napok után mindenki tudja, hogy eszméletlenül jól esik aludni, korlátok nélkül! Egyes családok hasonlóan tettek, míg másoknak a semmittevéssel is fordulatot vett az életük. A Willer-háznál is így történt. De ugyan, ki gondolná, hogy minden megváltozhat egy szempillantás alatt? Miért pont ez a hétvége tartalmazna rosszat, ha máskor is megkaphatnánk a büntetést? Miért lenne ez az időszak más, mint a többi?
Picture

Nick Willer hangos kopogásra ébredt. Fejét a párnába nyomta, abban a reményben, hogy talán elcsitul a zaj. Sajnos csalódnia kellett. Egy keserű sóhaj kíséretében ledobta magáról a takarót, és az ajtóhoz lépett.
– Apa, még csak 9 óra van! – vetette édesapja szemére.
– Pontosan, és sietnünk kell! – üdvözölte őt mosollyal Chris.
– De úgy tudom, csak 10-kor kezdődik a verseny. Még van egy órám! – ült le méltatlankodva egy székre.
– De 10-re oda kell érni! Öltözz, és indulunk!
– Mi lesz a reggeli? Nagyon éhes vagyok – fakadt ki.
– Nincs idő reggelizni!
Picture

A fiú grimasszal válaszolt apja kijelentésére, majd egy hosszú perc után továbbállt, és kiválasztotta a mai naphoz illő ruhát. Becsukta a szekrényt, és hirtelen mintha megfagyott volna: nem mozdult egy tapodtat sem. Maga sem tudta, mi oka lenne megdermedni. Talán ez a jele annak, hogy a mai nap teljesen megváltoztatja az életét? Nem merengett tovább. Megrázta a fejét, elvégezte reggeli dolgait, végül lement a földszintre.
Picture

– Jó reggelt, kisfiam! – üdvözölte őt Linda, és nyomott egy csókot gyermeke homlokára.
– Szia, anya! – köszönt Nick is, azzal elindult felvenni a cipőjét.
– Reggelire sütöttem palacsintát – szólt Linda, hangjában érezni lehetett az anyai szeretetet.
Chris arcát keserű fintor töltötte be.
– Nincs idő reggelizni! Sietnünk kell! – morogta, miközben tapsolta a tempó ritmusát.
– Megyek már! Bocsi anyu, most nem lehet!
Azzal már szaladt is ki az ajtón.
Picture

– De akkor ki eszi meg ezeket a palacsintákat? – nézett a két rohanó fiú után, de végül elmosolyodott. Remekül játszotta az anya szerepét. Tiszteletben tartotta a gyermeke érzéseit; hogyha éppen depis hangulatban volt, megértette, hogyha virult a vidámságtól, akkor Linda is nevetett vele együtt. Emlékezett arra, hogy ő is volt fiatal, annak pedig csak örülni tudott, hogy Nick nem az ő stílusát örökölte.
Sokat változott az évek alatt. 19 év telt el azóta, mióta megtudta, hogy pocakjában egy gyermek lakozik. 9 hónap múlva pedig megszületett Nick Willer. Ahogy a férje jósolta, tényleg fiú lett a csöppség. Úgy bizony, férje. Chris és Linda összeházasodtak, amire csak a két tanú jött el – mivelhogy mást nem is hívtak – a következő hálószobai kaland pedig felért egy lakodalommal.
Picture

Chris már beindította az autó motorját, Nick pedig épphogy beért az induló kocsiba. Táskáját a lába mellé tette, és az utat pásztázta. Az út menti fák sietve elrohantak a két férfi mellett.
– Izgulsz? – tette fel kérdését Chris, miközben sebességet váltott.
– Hát, kicsit – morfondírozott Nick, majd beletúrt dús hajába.
– Ez természetes. Szeretnél elmenni Miamiba, mi? Kérdés, hogy kit vinnél el.
Tudniillik, hogy Nick nem sok mindent oszt meg szüleivel a magánéletéről, de azok nem is kérdezősködnek. Apja tudja, hogy rengeteg barátnője volt eddig, hiszen a fiáért “döglenek” a lányok. Ez mindig boldogsággal töltötte el Christ. Ahányszor ránézett gyermekére, mindig önmagát látta benne. Szőke haját, zöld szemét az anyjától örökölte, de ettől függetlenül a jellemét az apjától.
– A barátnőmet.
“Tipikus” – vigyorgott magában Chris, majd bevett egy kanyart.
Picture

Kicsivel több, mint fél óra múlva odaértek. Sietniük kellett, nehogy elkéssenek. Chris helyet foglalt magának, Nick közben pedig a kihalt öltözőbe tartott. A többi versenyző már rég átöltözött, és rajta kívül mindenki a medencénél ácsorgott. Csak a fiúra vártak, aki elkezdett vetkőzni a fülkében, hogy felvegye a fürdőnadrágját.
Hoppá! El is felejtettem mondani, milyen esemény is következik ezután. Nick úszik, és kiváló versenyeredményeket szokott elérni. Talán ez az egyik ok, ami miatt a nők kedvence. Túllépett az otthoni edzés szintjén, bár néha a szobájában is előveszi a súlyzókat. Jelenleg egy úszóversenyen teszteli az erejét, ahol a nyeremény nem kisebb, mint: repülőút egy luxusszállodába, Miamiba!
Kijött a fülkéből, és ránézett az órára. 10 perc múlva kezdődik. Csak nyugalom! Eddig mindig megnyerte, miért éppen most bukna el? Nem akart még a medencéhez menni, ezért inkább körbe-körbe rótta az öltöző területét.
Picture

– Üdvözletem! – futott be Alex, aki Nick életében a legjobb barát posztot nyerte el. – Attól féltem, hogy pucér leszel.
– Ne aggódj, fülkében öltöztem – nevetett Nick, miközben próbálta takargatni izgatottságát.
– Izgulsz, mi?
– Dehogy! – mosolygott kioktatóan. Alex elégedett vigyorral felelt. – Ennyire látszik?
– Őszintén? Nem, csak én már ismerlek, tudod? Együtt érezni nem tudok ugyan, de azért megpróbálok.
– Köszi, jó fej vagy.
Az idő gyorsabban telt, azt gondolták. Nicknek 5 perce volt.
– Na, azt hiszem, mennem kéne.
Azzal el is indult a medencéhez.
Picture

Chris a hüvelykujjával felfele mutatott, jelezve azt, hogy menni fog. Gyermeke remegett az izgalomtól. Bemászott a hideg vízbe, hogy lehűtse naptól felmelegedett testét. Két percig ott gondolkozott, végül kiszállt, és az ugródeszka elé állt. A bíró elmondta a szokásos szövegét: Kik a versenyzők, mit lehet nyerni, stb.
Nick csak most ébredt fel a merengésből. Kicsit elbambult, de addig sem izgult. Chris valójában nagyon ritkán szokta elkísérni a gyermekét hasonló versenyekre, úgyhogy ez egy kivételes alkalom. Nick részben emiatt izgult ennyire: félt, hogy nem tud bizonyítani az apjának, hogy ő igenis jó úszó – de elsősorban önmagának akart bizonyítani.
Kisvártatva meghallotta a sípszót, aztán fejest ugrott a vízbe, és elkezdett mellúszásban haladni. A lehető legjobbat akarta kihozni magából.
Picture

“Sikerülnie kell!” – gondolta a srác. A legjobb barátja ott kiáltozott mellette, általában a “hajrá” és a “Nick” szavakat használva. Sokan hülyének nézték, de ez őt nem érdekelte. Mindenképpen kiabálni fog, muszáj adnia barátjának telepatikusan az erőt. Sokat segít ám ilyen helyzetekben egy barát, aki rosszban és jóban is melletted áll.
Nick mindent beleadva úszott, úszott és úszott. Nem állt meg. Szeretné megnyerni, de nem a dicsőség, sem a jutalom nem érdekelte. Bizonyítani akar. Nem másnak, magának. Szeretné biztosan tudni, hogy a new yorki fiatalok közül ő a legügyesebb úszó, és ahogy apja is mondta régen, fő, hogy élvezzük a versenyt!
Picture

– És a győztes; Nick Willer! – Nagy taps tört ki erre a mondatra, mire az említett kiszállt a medencéből, és elkezdett törölközni.
Nick a boldog arcokat látva elmosolyodott, és ő is hasonló elemekkel fejezte ki az örömét. Miami… a gondolat, hogy oda elmehet, mindeddig oly’ távolinak tűnt, de most érezte, hogy az álomkép fonalai szép lassan kezdenek valóságossá válni.
– Gratulálok, fiam! Nagyot arattál ma! – tapsolt boldogan Chris.
Alex is a két sráccal tartott, ráugrott Nickre, és megdörzsölte a fejét.
– Jaj, ne már! Tudod, hogy ezt utálom! – nyögte.
– Na, és kit tervezel elvinni? – tette fel a kérdést Chris helyett Alex.
Nick pár másodpercig töprengő hallgatásba mélyedt, mintha nem dőlt volna még el a dolog.
– Dorothyt – bökte ki végül, miközben az ég felé nézett.
***
Picture

Jessica Hummer határozott léptekkel haladt a bejárati ajtó felé. Magas sarkú cipője kopogtatta a talajt, de a még mindig tomboló vihar miatt ez alig hallatszott. Végignézett cipője mellett álló kerti törpére. A mosolygó, telefestékezett arca, és a piros sapkája heves ellenszenvet váltott ki belőle, emiatt megvetve felrúgta. Undorodva nyomta meg a csengőt, aztán a ruhájába törölte mutatóujját. Kisvártatva egy vörös hajú nő kinyitotta az ajtót. Végignézett testvérén, majd arrébb lépett, hogy Jessica elférjen.
– Szervusz, Lindsay! – köszönt a színésznő, mielőtt belépett a házba.
– Üdvözöllek szerény hajlékomban – vigyorgott Lindsay a sajátos mosolyával.
Picture

Jessica már ismerte a járást: egyből a konyha felé indult, majd barátságosan üdvözölte unokahúgát, Dorothyt. A 17 éves lány kivasalt haja két copfba volt kötve. Nem, mintha nagynénje miatt akarna jól kinézni, erről szó nem volt. Ugyanis mindketten eléggé baráti kapcsolatban voltak egymással, míg Jessica a nővérét nemigen bírta. Rejtély maradt, mi volt a viszály oka, még Dorothy sem volt képes felfogni.
– Szia, nagynéni! – köszönt vidáman, majd felkelt a székből, és megölelte az említettet.
– Jaj, Dorothy, milyen rég láttalak! Métereket nőttél! – ámuldozott Jess, aztán helyet foglalt egy széken.
– Ez azért enyhe túlzás! Különben is, eddig még csak webkamerán láttuk egymást – nevetett a lány, majd ő is visszaült a helyére.
Picture

– Milyen szépen fel vagy öltözve! Csak nem miattam? – mosolygott Jessica.
– Nem, nem miattad – hangzott az egyszerű felelet.
A választ hallva a színésznő szemlátomást elég nagyot csalódott.
– Délelőtt volt egy úszóverseny.
– Nem is mesélted, hogy úszol! – lepődött meg Jessica.
– Nem igazán regélhettem erről, mivel nem járok edzésekre, csak a barátom jár. Hála neki, holnap mehetek is Miamiba – mosolygott szélesen.
– Komolyan? Miamiba? Ez nem semmi! – lepődött meg Jessica. Úgy érezte, Dorothy az egyetlen személy, akivel kikapcsolódhat. – Ügyes lehet a barátod! Mellesleg; hogy hívják? Lehet, hogy ismerem.
– Nick Willer a neve.
– Áh, szóval Nick Willer. Szép név – motyogta Jessica.
– Szerintem is, és ha tudnád, milyen jóképű!
De a színésznőnek csak most esett le, hogy ennek a fiúnak mi a vezetékneve. Willer! Nick Willer, Chris Willer… csak nem lehet, hogy…?
Picture

Hirtelen rengeteg dolog cikázott a fejében. Elhűlve meredt maga elé, mint egy szobor: meg sem rezzent, levegőt sem vett. Megállt az idő. Minden megszűnt létezni. Nagy feketeség keringett Jessica körül, melyben, mint egy moziban mentek végig a “filmek”.
Nick Willer? Nick Willer? NICK WILLER???
Chris fia nyilván. Így még nagyobb fájdalmat okozhat Lindának!
De álljunk meg egy pillanatra!
Aztán megint a való világba lépett vissza…
– Azt hiszem, ki kell mennem… – motyogta, majd, mint egy részeg ember, kibaktatott a konyhából, végül a nappalin keresztül bement a fürdőszobába.
Picture

Ahogy belépett, megbotlott a szőnyegben. Kezével sikerült megtámasztania magát, de a fejét azonban beverte a kád szélébe. Sajnos ezzel most nem tudott törődni. Leroskadt a zuhanyzó mellé, mint valami öreg anyóka, és gondolkozott. Hogyan tudna Nick Willer közelébe férkőzni? Ezt mindenképpen jelenteni fogja Paulnak. Már csak egy terv kell.
Elégedettség jelent meg az arcán.
Nagyon boldog volt. Ilyen érzés még szinte sosem uralkodott rajta. Testét átjárta az öröm és a gyűlölet kettős érzelme. Ördögi nevetéssel üdvözölte ezt a hírt. Már csak azt kell kitalálnia, hogy tudjon Nick bizalmába férkőzni. Ostobaságokon gondolkozott, ugyanis a válasz egy ember képében kinyitotta a fürdőszobaajtót.
– Jess, mit csinálsz? – nézett aggódva rá Dorothy. – Uram atyám, mi történt veled?
Jessica reménykedve ránézett a lányra.
– Ja, semmi, csak megbotlottam a szőnyegben – emelkedett fel, majd leporolta a szoknyáját.
Picture

– Hát vigyázz magadra! – parancsolta a lány.
– Dorothy… hova is mentek? Miamiba? – töprengett.
– Igen.
– Értem… – a nő röviden elgondolkodott, milyen információra van még szüksége. – És melyik hotelbe?
– A Phoenixbe, ha jól tudom – gondolkozott ő is. – De ez miért érdekel?
– Ja, semmi, csak. – megfordult, és megpillantotta a tükörképét, ami hirtelen ördögi vigyorra késztette.
– Valami baj van? – aggódott Dorothy.
Jessica magához tért. Megfordult, és a lány szemébe nézett.
– Nem, semmi baj nincs – rázta meg a fejét. – Menjünk vissza, édesanyád már biztosan elkészült a vacsorával.
Picture

– Rendben – bólintott Dorothy, azzal kilépett az ajtón.
Jessica úgy érezte, hogy szíve menten felrobban az örömtől. Elégedetten nézett maga elé, és újra végiggondolta a tervét. Semmi bukkanó. Semmi baj. Semmi akadály. Mielőtt becsukta az ajtót, utoljára végignézett a tükörképén. Újra felpezsdült a lelkében az öröm. Talán most… talán sikerülni fog!

Ekkor azonban néhány kilométerrel arrébb Linda Willer falra függesztett tükre váratlanul leesett, és összetört.

A bosszú ösvénye – 3. Lehulló álarcok

Picture

A felkelő nap első sugara beragyogta az ismeretlen arcokkal teli, óriási termet. Szinte izzott a levegő a melegtől, ezért többen – otthagyva bőröndjüket – kimentek, hogy friss oxigént juttassanak a tüdejükbe. De a sor gyorsan haladt, és nem várt senkire. Nick és Dorothy kénytelenek voltak megelőzni az előttük fekvő csomagokat, és ezzel a technikával hamar sikerült elrendezni a “bőrönd-gondot”. A jegy megvásárlása után azonnal indultak is a váróterembe, majd a hosszúnak tűnő unalmas ücsörgés után végre felszállhattak a repülőre.
Picture

Az út csöndes volt: Nick azonnal elaludt, Dorothy pedig a felhőkben gyönyörködött. Egyszerűen hihetetlen volt annak a tudatában lenni, hogy most nem ők néznek fel a felhőkre, hanem azok rájuk! Szemkápráztató látvány volt. És ezt mind kinek köszönheti? Nicknek. Ha ő nem lenne, akkor most nem figyelhetné ilyen magasról az eget, nem élvezhetné a luxust, hanem élné továbbra is az unalmas életét.
Egész úton csak ez járt a fejében. Gyorsan eltelt az a néhány óra.
Picture

Olyan meleg volt, mintha Afrikába utaztak volna, amikor beléptek a szobába. Gyönyörűen, otthonosan berendezett helyiség tárult eléjük, melyben kellő luxust találtak maguknak: tévé, konyha, fürdőszoba, terasz, hűtő, mely tele volt élelemmel, és még csupa-csupa jó dolog! Nick egyből rávetette magát az ágyra, és kényelembe helyezkedett, aztán bekapcsolta a tévét. Dorothy jót derült a fiú lépésén, ő viszont inkább kiment a nagy teraszra. És ekkor észrevett egy olyan dolgot, amire álmában sem gondolt volna.
– Nick! Gyere gyorsan! – kiáltott a fiúra, aki egyből pattant is, hogy kedvese után szaladjon.
Picture

Egy óriási Jakuzzi volt előttük, tele vízzel. Nick testét átjárta az öröm, amikor közelebb ment, és megcsodálta a tárgyat.
– Hát erre nem gondoltam – jelentette ki mosolyogva, majd észrevette, hogy valaki simogatja a hátát.
Mosolyogva hátrapillantott, aztán megfogta Dorothy kezét. Lágyan, óvatosan megérintette a nyakát, amitől a lány egy pillanatra megborzongott, de nem hátrált meg. Jó érzés volt, ám Dorothy ettől sokkal többet akart. A bólintását figyelembe véve Nick vette a célzást…
Picture

Dorothy bezárta az ajtót, de hátrafordulni nem volt ideje, ugyanis Nick felkapta, és ledőlt vele a földre. Alulról megcsodálta a lány szinte tökéletes arcát. Mire észbekapott, Dorothy már rajta feküdt, és gyengéd csókot adott neki, amitől teljesen extázisba zuhant. Olyan volt, mintha milliónyi apró fűszál csiklandozná, melytől egy álomba érezte magát. De a lány folytatta a kényeztetést. Egy gyors mozdulattal megszabadította Nicket a pólójától, majd megszólalt halkan, suttogva:
– Nick… annyira szeretlek.
Kész, végleg elszakadt a cérna, egyszerűen nem bírta tovább, muszáj most azonnal megérintenie őt.
Picture

Beugrottak a jakuzziba, megcsókolták egymást, és fordultak egyet. Nem sokára Dorothy is megszabadult a felsőtestét zavaró tényezőktől, majd kedvese lágyan kényeztetni kezdte a nyakát, amitől halkan felnyögött.
– Apropó… – állt fel hirtelen Nick, majd bement a lakásukba, és huncut vigyorral kihozott egy védekezésre alkalmas dolgot. – Készültem! Menjünk be!
Dorothy felnevetett.
– Rendben, akkor kezdjük.
Picture

– Ezt élveztem – mosolygott Nick, majd nyomott egy csókot kedvese arcára.
– Én is – nevetett Dorothy, azzal pedig elindult a fürdőszobába.
Nick nagy sóhajjal adta ki a fáradtságát, aztán elbambult. Úgy meredt maga elé, mint aki azt sem tudja, hol van. Pár perc múlva megrázta a fejét, hogy kiszabadítsa magát a bódulatából. Rossz előérzete volt. Nagyon rossz… nem tudta, hogy ez mitől van, de úgy érezte, most azonnal vissza kéne menniük New Yorkba. De olyan jó itt! Ez a szálloda, Miami, és Dorothy…
Picture

Dorothy időközben eldöntötte, hogy vesz egy gyors zuhanyt, miközben szőke hajú párja éppen öltözködött.
– Én azt hiszem, elmegyek, körbenézek egy kicsit! – kiáltotta Nick.
– Rendben! – hangzott a válasz.
Megigazította a frizuráját, aztán egyből ki is lépett a szobából.
***
Picture

Hirtelen a Phoenix hotelbe egy igen sötét alak lépett be. Minden ember messziről elkerülte, még csak rá sem pillantott, mert Paul Debney a tekintetével is ölni tudott volna. Elégedetten sétált a pultig, ahol a recepciós ijedten vágta magát “Vigyázz állásba”.
– J-Jó napot, uram. M-Miben segí… segíthetek? – nagyot nyelt, és megpróbálta tartani a szemkontaktust.
– Hol találom Nick Willert? – kérdezte, miközben mélyen a férfi szemébe nézett.
– Öhm… ilyen adatot nem igazán szabadna k-kiadnom – Ebben a pillanatban a férfi megtorpant, és próbált önuralmat szerezni, de Paul olyan ijesztően meredt rá, hogy ez nem jött össze. – De jelen esetben talán tehetnénk egy kivételt.
Picture

– Nagyszerű, köszönöm a kedvességét – vette elő Paul a nyalizós arcát.
A recepciós leült a székre, majd elkezdte keresgélni a számítógépben Nick Willer nevét.
– Nézte tegnap a Real Madrid meccset?
– Igen, nagyot arattak – nyögte a recepciós, aztán gyorsan megfogott egy zsebkendőt, és megtörölte izzadt arcát. – Meg is vagyunk. A 2. emeleten tartózkodik jelenleg az úrfi a 2/E szobába.
– Köszönöm, esetleg elkísérne?
– Hogyne…
Picture

A recepciós elkísérte Pault a liftig, majd megvárta, míg az kinyílik.
– Parancsoljon, uram. Sok sikert!
Látszólag próbált kitérni a további csevej elől, de sajnos Paul közbelépett.
– Én úgy gondoltam, hogy a szobáig, tudja, biztos, ami biztos – vigyorgott a maffiózó.
– Édes Istenem… – suttogta szörnyülködve a férfi, végül ő is beszállt a liftbe.
– Mondja csak, nem szokta még meg az itteni meleget? – kérdezte Paul.
– Dehogynem – csendült a gyors válasz.
– Hát akkor miért izzad? – hangzott Paul újabb kérdése, miközben nézte az emeletszámlálót.
– Fogalmam sincs.
Picture

Kisvártatva mindketten kiszálltak a liftből. A maffiózó halványan elvigyorodott, ahogy utoljára a recepciós szemébe nézett.
– Köszönöm a segítségét, innen egyedül is odatalálok – mosolygott Paul, majd elővett egy hangtompítós pisztolyt, és szíven lőtte a recepcióst, aki kitágult pupillákkal esett össze a folyosón. Megfordult, végül elégedett mosollyal ballagott a 2/E szoba felé…
***
Picture

– Szerinted már odaértek? – vetette fel a kérdést Linda, miközben készítette az ebédet.
– Biztosan. Szerintem már rég élvezik a napsütést… a pihenést… a jakuzzit! – álmodozott Chris.
– Egyszer nekünk is ki kéne próbálni az ilyesféle dolgokat – kacsintott Linda.
– Majd valamikor… talán – vigyorgott Chris, amire felesége egy grimasszal válaszolt.
Rövid csend következett. Linda nagyban készítette az ebédet, miközben Chris a plafont bámulta. Elképzelte magát a csodálatos Miami tengerpartján, amint éppen napozik a homokon. De jó is lenne!
Picture

De aztán eszébe jutott egy fontos információ.
– Jessicát kiengedték… mondtam már?
Lindában hirtelen megfagyott a vér. Jessica Hummer: a nő, aki meg akarja őket ölni, hogy ezzel fájdalmat okozzon Lindának.
– Komolyan? – kérdezte döbbenten. – Akkor már csak idő kérdése, hogy mikor fog megint ránk támadni… – sóhajtott Linda.
Már előre is félt, hogy mikor teszi be a lábát saját házába az a nő, aki állandóan az ő balszerencséjüket pártolja. Nem voltak még felkészülve. Nagyon nem.
– Igen… szerintem jó, hogy Nick nincs itthon. Ha minket most megöl, akkor legalább ő életben marad – töprengett hangosan.
– Azért ne gondoljunk a legrosszabbra! – javasolta.
Picture

– Ki is az a lány, akivel ment? Nem említette a nevét? – kérdezte Linda.
– Dorothy a keresztneve, ha jól tudom – felelte Chris.
– Dorothy? És mi a vezetékneve, vagy azt nem tudod?
– Azt hiszem Hummer. Dorothy Hummer.
Linda meglepetten pislogott.
– Micsoda? – elhűlve meredt Chrisre, akinek még nem esett le a dolog.
– Miért, mi van ve… – És abban a pillanatban rájött, amire Linda is. Testét átjárta a libabőr, és lefagyott, nem tudott megmozdulni.
– Úgy bizony – szólalt meg mögöttük egy vékony hang.
Picture

Linda elejtette a tányér, mely szilánkokra törve hullott a padlóra. A hirtelen felbukkanó félelmet szinte tapintani lehetett a levegőben. Chris arca eltorzult a gyötrelemtől, amint megpillantotta az előtte álló Jessica Hummert, aki a szokásos ördögi tekintetével méregette hol őt, hol a feleségét. Linda megpróbálta levedleni az egyre fel-feltörekvő félelmét, és valami támadásra alkalmas dolgot keresgélve nézett körbe a szobában.
– Váratlan fordulat, mi? – vigyorgott önelégülten Jessica.
Chris egy gyors mozdulattal talpra szökkent, és Jessica felé rohant ökölbe szorított kézzel, ám a nő gyorsabb volt: elővette pisztolyát, egyből élesítette, és Chrisre célzott.
– Nem-nem! Ezt sajnos nem engedhetem – nevetett fel. Az önelégült vigyor nem tűnt el az arcáról.
– Hogy képzeled…? – Linda alig tudta fékezni az indulatát, és mindvégig csak arra gondolt, hogy Nick szerencsére biztonságban van.
Picture

– Hölgyeim és uraim, a mai napon részesei lehettek a Willer-család kipusztulásának! Drámai, izgalmas és brutális történet lesz ez! – mondta Jessica vigyorogva, mintha egy valóságshow bevezetőjét regélné el. – Kedves Linda és Chris, most pedig tanúi lehettek a fiatok halálának.
Azzal elővette a telefonját, majd tárcsázta Pault.
Linda elhűlve bámulta az éppen zajló jelenetet, és hirtelen nem tudott hova lenni a döbbenettől. Egyszerűen képtelen volt felfogni, hogy ilyet mond. Az ő egyetlen, szeretett fia halála mindig oly távolinak tűnt, sőt, szinte lehetetlennek! Képtelen volt szembesülni azzal a tudattal, hogy veszélyben forog az élete.
– Ha Nicket bántani mered… – kezdte a fenyegetést, de a hangja megtört az erőfeszítéstől.
– Akkor mi lesz? – vágott a szavába Jessica. – Mégis mi lesz, mondd meg! Nem tudtok semmit sem tenni, tehetetlenek vagytok! És megmondom neked, kedves Linda! Azok is fogtok maradni! Mindörökké!
– Nem… – suttogta elhalkuló hangon Linda. – Inkább engem ölj meg…
– Majd az is be fog következni.
Picture

– Paul, itt van? – kérdezte a telefonban Jessica.
– Igen, itt állok a fiúcska ajtaja előtt – hangzott az egyértelmű válasz.
Linda könnyei akaratlanul is kicsordultak. Lassan, óvatosan folytak le az arcáról.
– Ne bántsd, kérlek! – könyörgött a könnyeivel küszködve.
Jessica arcán elégedett vigyor jelent meg, minek hatására szórakozottan beszélt a telefonba. Chris a földet bámulta és egyszerűen nem tudott megszólalni. A sokk, amit Jessica megjelenése okozott neki, kihatott a mozgására, és a beszédére is. Ökölbe szorította a kezét, és egyre erősebben karmolászta a tenyerét.
– Na, mi a helyzet, Paul? – kérdezte kisvártatva Jessica..
– Kinyitottam az ajtót. Bemegyek… – hangzott a végső kijelentés Paultól. Élesítette a fegyverét, majd szép lassan bement, egyre beljebb. – Most véged van!
Ezután már csak egy hangos durranás hallatszott.