A bosszú ösvénye – 2. Célkeresztben

Picture

Egy csodálatos nyári reggel köszöntött erre a szombatra. A fárasztó napok után mindenki tudja, hogy eszméletlenül jól esik aludni, korlátok nélkül! Egyes családok hasonlóan tettek, míg másoknak a semmittevéssel is fordulatot vett az életük. A Willer-háznál is így történt. De ugyan, ki gondolná, hogy minden megváltozhat egy szempillantás alatt? Miért pont ez a hétvége tartalmazna rosszat, ha máskor is megkaphatnánk a büntetést? Miért lenne ez az időszak más, mint a többi?
Picture

Nick Willer hangos kopogásra ébredt. Fejét a párnába nyomta, abban a reményben, hogy talán elcsitul a zaj. Sajnos csalódnia kellett. Egy keserű sóhaj kíséretében ledobta magáról a takarót, és az ajtóhoz lépett.
– Apa, még csak 9 óra van! – vetette édesapja szemére.
– Pontosan, és sietnünk kell! – üdvözölte őt mosollyal Chris.
– De úgy tudom, csak 10-kor kezdődik a verseny. Még van egy órám! – ült le méltatlankodva egy székre.
– De 10-re oda kell érni! Öltözz, és indulunk!
– Mi lesz a reggeli? Nagyon éhes vagyok – fakadt ki.
– Nincs idő reggelizni!
Picture

A fiú grimasszal válaszolt apja kijelentésére, majd egy hosszú perc után továbbállt, és kiválasztotta a mai naphoz illő ruhát. Becsukta a szekrényt, és hirtelen mintha megfagyott volna: nem mozdult egy tapodtat sem. Maga sem tudta, mi oka lenne megdermedni. Talán ez a jele annak, hogy a mai nap teljesen megváltoztatja az életét? Nem merengett tovább. Megrázta a fejét, elvégezte reggeli dolgait, végül lement a földszintre.
Picture

– Jó reggelt, kisfiam! – üdvözölte őt Linda, és nyomott egy csókot gyermeke homlokára.
– Szia, anya! – köszönt Nick is, azzal elindult felvenni a cipőjét.
– Reggelire sütöttem palacsintát – szólt Linda, hangjában érezni lehetett az anyai szeretetet.
Chris arcát keserű fintor töltötte be.
– Nincs idő reggelizni! Sietnünk kell! – morogta, miközben tapsolta a tempó ritmusát.
– Megyek már! Bocsi anyu, most nem lehet!
Azzal már szaladt is ki az ajtón.
Picture

– De akkor ki eszi meg ezeket a palacsintákat? – nézett a két rohanó fiú után, de végül elmosolyodott. Remekül játszotta az anya szerepét. Tiszteletben tartotta a gyermeke érzéseit; hogyha éppen depis hangulatban volt, megértette, hogyha virult a vidámságtól, akkor Linda is nevetett vele együtt. Emlékezett arra, hogy ő is volt fiatal, annak pedig csak örülni tudott, hogy Nick nem az ő stílusát örökölte.
Sokat változott az évek alatt. 19 év telt el azóta, mióta megtudta, hogy pocakjában egy gyermek lakozik. 9 hónap múlva pedig megszületett Nick Willer. Ahogy a férje jósolta, tényleg fiú lett a csöppség. Úgy bizony, férje. Chris és Linda összeházasodtak, amire csak a két tanú jött el – mivelhogy mást nem is hívtak – a következő hálószobai kaland pedig felért egy lakodalommal.
Picture

Chris már beindította az autó motorját, Nick pedig épphogy beért az induló kocsiba. Táskáját a lába mellé tette, és az utat pásztázta. Az út menti fák sietve elrohantak a két férfi mellett.
– Izgulsz? – tette fel kérdését Chris, miközben sebességet váltott.
– Hát, kicsit – morfondírozott Nick, majd beletúrt dús hajába.
– Ez természetes. Szeretnél elmenni Miamiba, mi? Kérdés, hogy kit vinnél el.
Tudniillik, hogy Nick nem sok mindent oszt meg szüleivel a magánéletéről, de azok nem is kérdezősködnek. Apja tudja, hogy rengeteg barátnője volt eddig, hiszen a fiáért “döglenek” a lányok. Ez mindig boldogsággal töltötte el Christ. Ahányszor ránézett gyermekére, mindig önmagát látta benne. Szőke haját, zöld szemét az anyjától örökölte, de ettől függetlenül a jellemét az apjától.
– A barátnőmet.
“Tipikus” – vigyorgott magában Chris, majd bevett egy kanyart.
Picture

Kicsivel több, mint fél óra múlva odaértek. Sietniük kellett, nehogy elkéssenek. Chris helyet foglalt magának, Nick közben pedig a kihalt öltözőbe tartott. A többi versenyző már rég átöltözött, és rajta kívül mindenki a medencénél ácsorgott. Csak a fiúra vártak, aki elkezdett vetkőzni a fülkében, hogy felvegye a fürdőnadrágját.
Hoppá! El is felejtettem mondani, milyen esemény is következik ezután. Nick úszik, és kiváló versenyeredményeket szokott elérni. Talán ez az egyik ok, ami miatt a nők kedvence. Túllépett az otthoni edzés szintjén, bár néha a szobájában is előveszi a súlyzókat. Jelenleg egy úszóversenyen teszteli az erejét, ahol a nyeremény nem kisebb, mint: repülőút egy luxusszállodába, Miamiba!
Kijött a fülkéből, és ránézett az órára. 10 perc múlva kezdődik. Csak nyugalom! Eddig mindig megnyerte, miért éppen most bukna el? Nem akart még a medencéhez menni, ezért inkább körbe-körbe rótta az öltöző területét.
Picture

– Üdvözletem! – futott be Alex, aki Nick életében a legjobb barát posztot nyerte el. – Attól féltem, hogy pucér leszel.
– Ne aggódj, fülkében öltöztem – nevetett Nick, miközben próbálta takargatni izgatottságát.
– Izgulsz, mi?
– Dehogy! – mosolygott kioktatóan. Alex elégedett vigyorral felelt. – Ennyire látszik?
– Őszintén? Nem, csak én már ismerlek, tudod? Együtt érezni nem tudok ugyan, de azért megpróbálok.
– Köszi, jó fej vagy.
Az idő gyorsabban telt, azt gondolták. Nicknek 5 perce volt.
– Na, azt hiszem, mennem kéne.
Azzal el is indult a medencéhez.
Picture

Chris a hüvelykujjával felfele mutatott, jelezve azt, hogy menni fog. Gyermeke remegett az izgalomtól. Bemászott a hideg vízbe, hogy lehűtse naptól felmelegedett testét. Két percig ott gondolkozott, végül kiszállt, és az ugródeszka elé állt. A bíró elmondta a szokásos szövegét: Kik a versenyzők, mit lehet nyerni, stb.
Nick csak most ébredt fel a merengésből. Kicsit elbambult, de addig sem izgult. Chris valójában nagyon ritkán szokta elkísérni a gyermekét hasonló versenyekre, úgyhogy ez egy kivételes alkalom. Nick részben emiatt izgult ennyire: félt, hogy nem tud bizonyítani az apjának, hogy ő igenis jó úszó – de elsősorban önmagának akart bizonyítani.
Kisvártatva meghallotta a sípszót, aztán fejest ugrott a vízbe, és elkezdett mellúszásban haladni. A lehető legjobbat akarta kihozni magából.
Picture

“Sikerülnie kell!” – gondolta a srác. A legjobb barátja ott kiáltozott mellette, általában a “hajrá” és a “Nick” szavakat használva. Sokan hülyének nézték, de ez őt nem érdekelte. Mindenképpen kiabálni fog, muszáj adnia barátjának telepatikusan az erőt. Sokat segít ám ilyen helyzetekben egy barát, aki rosszban és jóban is melletted áll.
Nick mindent beleadva úszott, úszott és úszott. Nem állt meg. Szeretné megnyerni, de nem a dicsőség, sem a jutalom nem érdekelte. Bizonyítani akar. Nem másnak, magának. Szeretné biztosan tudni, hogy a new yorki fiatalok közül ő a legügyesebb úszó, és ahogy apja is mondta régen, fő, hogy élvezzük a versenyt!
Picture

– És a győztes; Nick Willer! – Nagy taps tört ki erre a mondatra, mire az említett kiszállt a medencéből, és elkezdett törölközni.
Nick a boldog arcokat látva elmosolyodott, és ő is hasonló elemekkel fejezte ki az örömét. Miami… a gondolat, hogy oda elmehet, mindeddig oly’ távolinak tűnt, de most érezte, hogy az álomkép fonalai szép lassan kezdenek valóságossá válni.
– Gratulálok, fiam! Nagyot arattál ma! – tapsolt boldogan Chris.
Alex is a két sráccal tartott, ráugrott Nickre, és megdörzsölte a fejét.
– Jaj, ne már! Tudod, hogy ezt utálom! – nyögte.
– Na, és kit tervezel elvinni? – tette fel a kérdést Chris helyett Alex.
Nick pár másodpercig töprengő hallgatásba mélyedt, mintha nem dőlt volna még el a dolog.
– Dorothyt – bökte ki végül, miközben az ég felé nézett.
***
Picture

Jessica Hummer határozott léptekkel haladt a bejárati ajtó felé. Magas sarkú cipője kopogtatta a talajt, de a még mindig tomboló vihar miatt ez alig hallatszott. Végignézett cipője mellett álló kerti törpére. A mosolygó, telefestékezett arca, és a piros sapkája heves ellenszenvet váltott ki belőle, emiatt megvetve felrúgta. Undorodva nyomta meg a csengőt, aztán a ruhájába törölte mutatóujját. Kisvártatva egy vörös hajú nő kinyitotta az ajtót. Végignézett testvérén, majd arrébb lépett, hogy Jessica elférjen.
– Szervusz, Lindsay! – köszönt a színésznő, mielőtt belépett a házba.
– Üdvözöllek szerény hajlékomban – vigyorgott Lindsay a sajátos mosolyával.
Picture

Jessica már ismerte a járást: egyből a konyha felé indult, majd barátságosan üdvözölte unokahúgát, Dorothyt. A 17 éves lány kivasalt haja két copfba volt kötve. Nem, mintha nagynénje miatt akarna jól kinézni, erről szó nem volt. Ugyanis mindketten eléggé baráti kapcsolatban voltak egymással, míg Jessica a nővérét nemigen bírta. Rejtély maradt, mi volt a viszály oka, még Dorothy sem volt képes felfogni.
– Szia, nagynéni! – köszönt vidáman, majd felkelt a székből, és megölelte az említettet.
– Jaj, Dorothy, milyen rég láttalak! Métereket nőttél! – ámuldozott Jess, aztán helyet foglalt egy széken.
– Ez azért enyhe túlzás! Különben is, eddig még csak webkamerán láttuk egymást – nevetett a lány, majd ő is visszaült a helyére.
Picture

– Milyen szépen fel vagy öltözve! Csak nem miattam? – mosolygott Jessica.
– Nem, nem miattad – hangzott az egyszerű felelet.
A választ hallva a színésznő szemlátomást elég nagyot csalódott.
– Délelőtt volt egy úszóverseny.
– Nem is mesélted, hogy úszol! – lepődött meg Jessica.
– Nem igazán regélhettem erről, mivel nem járok edzésekre, csak a barátom jár. Hála neki, holnap mehetek is Miamiba – mosolygott szélesen.
– Komolyan? Miamiba? Ez nem semmi! – lepődött meg Jessica. Úgy érezte, Dorothy az egyetlen személy, akivel kikapcsolódhat. – Ügyes lehet a barátod! Mellesleg; hogy hívják? Lehet, hogy ismerem.
– Nick Willer a neve.
– Áh, szóval Nick Willer. Szép név – motyogta Jessica.
– Szerintem is, és ha tudnád, milyen jóképű!
De a színésznőnek csak most esett le, hogy ennek a fiúnak mi a vezetékneve. Willer! Nick Willer, Chris Willer… csak nem lehet, hogy…?
Picture

Hirtelen rengeteg dolog cikázott a fejében. Elhűlve meredt maga elé, mint egy szobor: meg sem rezzent, levegőt sem vett. Megállt az idő. Minden megszűnt létezni. Nagy feketeség keringett Jessica körül, melyben, mint egy moziban mentek végig a “filmek”.
Nick Willer? Nick Willer? NICK WILLER???
Chris fia nyilván. Így még nagyobb fájdalmat okozhat Lindának!
De álljunk meg egy pillanatra!
Aztán megint a való világba lépett vissza…
– Azt hiszem, ki kell mennem… – motyogta, majd, mint egy részeg ember, kibaktatott a konyhából, végül a nappalin keresztül bement a fürdőszobába.
Picture

Ahogy belépett, megbotlott a szőnyegben. Kezével sikerült megtámasztania magát, de a fejét azonban beverte a kád szélébe. Sajnos ezzel most nem tudott törődni. Leroskadt a zuhanyzó mellé, mint valami öreg anyóka, és gondolkozott. Hogyan tudna Nick Willer közelébe férkőzni? Ezt mindenképpen jelenteni fogja Paulnak. Már csak egy terv kell.
Elégedettség jelent meg az arcán.
Nagyon boldog volt. Ilyen érzés még szinte sosem uralkodott rajta. Testét átjárta az öröm és a gyűlölet kettős érzelme. Ördögi nevetéssel üdvözölte ezt a hírt. Már csak azt kell kitalálnia, hogy tudjon Nick bizalmába férkőzni. Ostobaságokon gondolkozott, ugyanis a válasz egy ember képében kinyitotta a fürdőszobaajtót.
– Jess, mit csinálsz? – nézett aggódva rá Dorothy. – Uram atyám, mi történt veled?
Jessica reménykedve ránézett a lányra.
– Ja, semmi, csak megbotlottam a szőnyegben – emelkedett fel, majd leporolta a szoknyáját.
Picture

– Hát vigyázz magadra! – parancsolta a lány.
– Dorothy… hova is mentek? Miamiba? – töprengett.
– Igen.
– Értem… – a nő röviden elgondolkodott, milyen információra van még szüksége. – És melyik hotelbe?
– A Phoenixbe, ha jól tudom – gondolkozott ő is. – De ez miért érdekel?
– Ja, semmi, csak. – megfordult, és megpillantotta a tükörképét, ami hirtelen ördögi vigyorra késztette.
– Valami baj van? – aggódott Dorothy.
Jessica magához tért. Megfordult, és a lány szemébe nézett.
– Nem, semmi baj nincs – rázta meg a fejét. – Menjünk vissza, édesanyád már biztosan elkészült a vacsorával.
Picture

– Rendben – bólintott Dorothy, azzal kilépett az ajtón.
Jessica úgy érezte, hogy szíve menten felrobban az örömtől. Elégedetten nézett maga elé, és újra végiggondolta a tervét. Semmi bukkanó. Semmi baj. Semmi akadály. Mielőtt becsukta az ajtót, utoljára végignézett a tükörképén. Újra felpezsdült a lelkében az öröm. Talán most… talán sikerülni fog!

Ekkor azonban néhány kilométerrel arrébb Linda Willer falra függesztett tükre váratlanul leesett, és összetört.

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés