A Sötétség Angyala
A Sötétség Angyala szereplők – Artbreeder módra
Hűséges tale olvasóink biztosan emlékeznek még Ahsoka1994 nem is olyan régen véget ért történetére, A Sötétség Angyalára. Korábbi Artbreederes posztunkat követően őt is megcsapta az alkotás szele, úgyhogy gyorsan billentyűzetet ragadott, és elkészítette nekünk a főbb karakterek valósághű mását, hogy…
A sötétség angyala – 1. Régi életem
Sose gondoltam volna, hogy ez megtörténhet éppen velem. Az igazat megvallva, azt se hittem el soha, hogy léteznek, annak ellenére, hogy korai gyermekkorom óta hallgatnom kellett apám hőstetteit. Kész litániákat zengett saját eredményeiről. Teljesen a mániájává váltak, másról már nem…
A sötétség angyala – 2. Az utolsó nap
Lejla: Akkor indulok! Rögtön kijött mindenki. Nem volt megszokott tőlem sötétedés után bárhova is elmenni. Ennek egyszerű oka volt: féltem a sötét utcáktól. Reménytelenül gyáva ember voltam. Zsolt: Ilyen későn? Hova is? Tisztára, mintha valami tini lennék. Lejla: Apa, már mondtam. Bulizni Janiékkal.…
A sötétség angyala – 3. Újjászületés
Zsolt: Akkor kezdjünk mindent elölről. Lejla miért nem jött haza tegnap este? Ideges volt az aggodalomtól, a fiúk szinte már féltek tőle. Márk: Elütötte egy autó. Zsolt: Miféle autó? Jani: Csak egy autó, semmi különös. De aki vezette, attól a csávótól kirázott a hideg…
A sötétség angyala – 4. Angéla
Mindenki felkapta a fejét, és felénk nézett. Kicsit kínosan éreztem magam, pedig nem tettem mást, csak megállapítottam egy tényt. Igen, ő az anyám. Ármin: Anya? Ő a te…? Anya elmosolyodott. Egyértelműen örült, hogy nyolc év elteltével újra láthat, ezúttal felnőttként. Helyettem…
A sötétség angyala – 5. A betondzsungel törvénye
Sokáig bolyongtunk az éjszakában. Eleinte céltalanul. Illetve a többieknek csak annyi célja volt, hogy megmutassák, milyen romantikus is tud lenni városunk éjszaka. Világ életemben féltem a sötét utcáktól, de most mégis elememben éreztem magam, és minden nagyon tetszett. Biztos a…
A sötétség angyala – 6. Ármin múltja
A gyűlésterem teljesen üres volt, csak mi ketten tartózkodtunk ott. Az egész terem úgy nézett ki, mint egy előadóterem az egyetemen, azzal a különbséggel, hogy itt nem volt világítás. Nincs rá szükség. Ármin: Üljünk le! Lejla: Szóval, mi történt? Ármin: Jaj, nekem. Szóval,…
A sötétség angyala – 7. Fátylat a múltra?
Napkelte előtt nem sokkal értünk haza, és rögtön be is sötétítettünk. Mindenki, engem is beleértve megfürdött, anya pedig adott egy hálóinget. Kicsit nagy volt rám, de legalább volt mit felvennem. Árminnak büntetésül, amiért átváltoztatott, nekem kellett adnia az ágyát, míg…