A Flamingó kategória bejegyzései

A flamingó – 1. Idegen a városban

Picture

„Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, legyen érintésed, mely sohasem bántalmaz” (Charles Dickens)

Picture

Hogy Janet Pink mikor jelent meg a városban, azt pontosan senki nem tudta. Egyszer csak ott volt, besétált Völgyrejtekre egy szál fehér kézitáskával.

Picture

Picture

És a telken, ahol előző nap még semmi sem volt, mára takaros rózsaszín házacska magasodott.
– Vajon ez a nő mért jött pont Völgyrejtekre?- kérdezte Martha Old a húgától egy reggelen, amikor épp a városközpontba indultak, és összefutottak Janet Pink-kel.-Biztos valami gazdag pasast akar fogni magának!
– Ugyan, ne légy már rosszmájú!- mondta Betty.

Picture

Az elkövetkezendő napokban többen is találkoztak Janet Pink-kel Völgyrejteken. Például a postás, Peter Rice, aki még szóba is elegyedett vele. – Milyen kedves nő!- vélte.

Picture

– Itt az új szomszéd!- gondolta Rita Sims, amikor látta Janetet szorgoskodni a virágoskertben..
– Jó lenne összebarátkozni vele.

Picture

– Hiszen ez Janet Pink-mondta magában Rose Sanders, a boszorkány, amikor visszahozott néhány varázskönyvet, és megpillantotta Janetet a könyvtár aulájában.
– Vajon  mit keres errefelé?
Rose sokfelé járt a világban, sok mindent hallott, és tudta, hogy Janet Pink sehol nem jelenik meg véletlenül…

Picture

– Még egyszer meghallom azt a nevet, hogy Janet Pink, esküszöm, sikítani fogok!- kiáltotta Spiegelfield grófnő, aki ezidőtájt vőlegényével töltötte az időt, de úgy érezte, a férfi többet beszél a városba jött idegenről, mint róla.

Picture

Egy szó, mint száz, hamarosan egy lélek sem volt Völgyrejteken, aki ne hallott volna Janet Pinkről. Ő maga nem nagyon törődött a szóbeszéddel, csak békésen  élte mindennapjait rózsaszín otthonában.

Picture

Később, mindannyiuk megrökönyödésére egyik napról a másikra virágboltot nyitott.

Picture

Már kora délelőtt beállt a pult mögé, és várta a vevőket.

Picture

Eleinte nem sok vevője volt, az emberek csak nézelődtek, s bár ő próbált szóba elegyedni velük, néhányan bizonytalanul méregették…

Picture

…és mások se mutattak túl nagy érdeklődést…

Picture

… csak közömbösen hallgatták, amint rájuk  akarja sózni virágait.

Picture

Betty Old szintén arra járt, és megállt, hogy megbámulja az odakint álldogáló flamingót. Addig – addig nézegette, míg nagyon megtetszett neki.

Picture

Végül – mit sem törődve a szóbeszéddel – besétált Janet Pink boltjába. Fogalma sem volt róla, hogy a flamingó, amit most megvásárol, micsoda bonyodalmakat fog okozni…

 

A flamingó – 2. A flamingó

Picture

 – Jó napot, kedveském. Betty Old vagyok. Láttam odakint egy csodaszép flamingót, szeretném megvenni.

Picture

 – Örömömre szolgál.-mosolygott az idős hölgyre a városszerte híres Janet Pink, és furamód nem is tűnt veszedelmesnek.
– Jó választás. Remélem, sok örömét leli benne, Ms. Old.

Picture

 Betty Old nagyon szimpatikusnak találta Janetet, és attól kezdve akárhol meglátta, mindig szóba elegyedett vele.

Picture

 Idővel annyira összebarátkoztak, hogy még nyaralni is együtt mentek.
– Hogy ízlik az étel, kedvesem? Sajnos, nem vagyok valami nagy konyhatündér, inkább a kertészkedésben jeleskedem, úgyhogy ez a legjobb, amit készíteni tudtam!

Picture

 – Ma egész jó idő van, Janet, te nem úgy találod?

Picture

 – Hiába reménykedsz, öreg barátnőm, ma úgyis én nyerek!

Picture

 Betty Old végül nemcsak Janet Pinket szerette meg, hanem a flamingót is. Minden reggel, amikor kiment, hogy meglocsolja a virágokat, barátságosan odaköszönt a flamingónak.
– Jó reggelt, flamingó! Gyönyörű napunk van, nem igaz?

Picture

 Ami azt illeti, Judy Bench-nek nem volt valami gyönyörű napja. Ugyanis behívatta a főnöke, és közölte vele, hogy nemcsak hogy nem kapja meg a beígért előléptetést, de kénytelen lesz megválni tőle. Judy első reakciója az volt, hogy felnevetett.
– Ugye, maga most viccel?

Picture

 Amikor a főnök közölte, hogy esze ágában sincs, Judy rögtön el is szomorodott, mi több, sírva is fakadt.

Picture

 Tegnap tortát sütött a mai előléptetés tiszteletére.
– Biztos az az előléptetés? – kérdezte az édesapja.
– Ne aggódj, egészen biztos! – nyugtatta meg Judy.
– Többet fogok keresni, és akkor elutazhatunk Takemizura, tudom, hogy régi vágyad!

Picture

 Ez volt az utolsó napja a cégnél. Sehogy sem találta a helyét. Délután szomorúan ment hazafelé, időnként meg-megállt, s újból eltört nála a mécses. Már messziről látta a Betty Old háza előtt álldogáló flamingót.

Picture

 Hirtelen annyira erőt vett rajta a düh és az elkeseredettség, hogy odament a flamingóhoz, és jó nagyot rúgott bele.

Picture

 Janet Pink éppen mosogatott, amikor Judy belerúgott a flamingóba. Abban a pillanatban iszonyatos fájdalmat érzett…

Picture

 … ezt követően egész nap kísérte a fájdalom.

Picture

 Szerencsére időben eljutott a fürdőszobáig, ahol ki is dobta a taccsot, annak rendje és módja szerint. Judy Bench nem sejtette, hogy hamarosan meglepetés fogja érni…

 

A flamingó – 3. Judy

Picture

Másnap a postás levelet kézbesített Judy címére, amivel alaposan meglepte.

Picture

Csupán egy kép volt a borítékban.Egy flamingót ábrázolt, és egészen biztosan Takemizun készült a zen kertben! Judy elképedt. Hirtelen úgy érezte, mintha gúnyolódni akarnának rajta, amiért nem juthat el Takemizura.

Picture

Nem akarta, hogy az édesapja meglássa a képet, ezért aztán kidobta. A dolog azonban nem hagyta nyugodni.

Picture

Ahhoz, hogy elutazhassanak Takemizura, mindenekelőtt állást kell találnia. Elkezdte böngészni az álláshirdetéseket.

Picture

Jelentkezett egy könyvesboltba, ahol a tulajdonos nagy örömmel fogadta őt, és mivel szimpatikus volt neki, rögtön fel is vette.

Picture

Másnap érte a hidegzuhany: A nő telefonált neki, hogy boltja tulajdonképpen családi vállalkozás, és úgy döntött, inkább az unokahúgának adja az állást.

Picture

Amikor idegenvezető lett, Judy eltévedt a Favágók Ösvényén, és miután egy repülő három napig kereste, kirúgták állásából.

Picture

Pályafutása szobalányként meglehetősen rövidnek bizonyult, miután a régi kandallóval együtt a ház is meggyulladt.

Picture

A gyorsétteremben gyorsan kitették a szűrét, azt mondták, rengetegen jelentkeztek, és már nem fogadnak újabb jelölteket.

Picture

Judy Bench ekkor elment a kertészetbe. Ám az a vidéki pasas, akivel dolgoznia kellett, nem volt megelégedve a munkájával.- Mit csináljak én magával, mi? Városi lány, meg is látszik! Fogadjunk, azt se tudja hogy kell fogni az ásót!

Picture

Apja nyugdíjazásáig ügyvédként dolgozott. Rengeteg embert ismert, s az a fajta volt, aki még az utcaseprővel is szóba állt. Ezért hát Judy nagy titokban felhívta apja egyik régi ismerősét, egy idős cukrászt, aki kisegítőt keresett maga mellé.

Picture

Judy- bár nagyon igyekezett – meglehetősen lassú volt, és többször felcserélte a sót a cukorral, amivel kivívta az idős cukrász rosszallását.

Picture

– Nem magának való ez, Judy! – mondta, szinte megmagyarázva önmaga előtt, hogy tulajdonképpen jót tesz az öreg ügyvéd lányával, amikor kirúgja.- Menjen inkább valami irodába!

Picture

Judy hazafelé menet úgy érezte, mintha sorozatos balszerencse érné.Vajon mi az oka? Talán az átkozott flamingó? Fontolóra vette, hogy bocsánatot kéne kérnie. De kitől? A flamingótól?- Ne légy nevetséges! – korholta magát – az a rózsaszín dög nem fog megbocsátani, hiszen műanyagból van!

Picture

S míg Judy azon töprengett, mit tegyen, mások is élték az életüket. Völgyrejtek lakói jószerivel mindent tudtak egymásról, és ezt örömmel meg is osztották minden utcasarkon. – Hallotta? Megint megy a balhé a grófoknál!