A flamingó – 4. Jack
2017. december 5.
Hunteréknél mostanában mindennap állt a bál. Anna Marie Elisabeth Spiegelfield (származására nézve grófnő) akinek nemcsak küszöbön álló frigyéről, de aktuális ruhapróbáiról is gyakorta cikkezett a Napi Simfónia című közéleti magazin, és akit mindenki csak Amy-nek becézett, kirúgta vőlegényét, Jacket.
Ez egyből beszédtéma lett Völgyrejteken. Egyesek megesküdtek volna rá, hogy Jack Hunter polgári származása tette be a kaput a kényes kis Amy-nél, mások biztosra vették, hogy valami jelentéktelen apróságon veszhettek össze.
Jack nem is értette. Tegnap este még minden rendben volt, ma reggel pedig Amy hirtelen rátámadt a fürdőszobában. – Mit képzelsz?! Kinyomod a tubusból a maradék fogkrémet?!
Próbált neki magyarázkodni, de a nő egyszerűen nem akart rá hallgatni. Pedig már a nászutat tervezték Twikkii szigetére. Végül ő is dühös lett, jól megmondta a véleményét, aztán megkereste a telefont, hívott egy taxit, és bejelentkezett egy hotelbe.
Hirtelen ötlettől vezérelve elindult Spiegelfieldék palotája felé, hátha összefut Amyvel, és beszélhet a fejével. A múltat nem lehet öt perc alatt kiradírozni. Sikerült ugyan találkozniuk, de nem volt benne sok köszönet. Ráadásul az eső is esni kezdett, mintha dézsából öntenék. Amúgy se alakult valami jól az egész. Talán nem kellett volna a fejére olvasnia, hogy máris mással randevúzik? Na, sebaj. Ha Amy úgy, ő is úgy. Nem mindenki grófnő, de talán szerencséje lesz.
Előző
A flamingó - 5. Tyler
Legújabb