Írás

Hogyan írjunk kritikát?

Sokan úgy hiszik, hogy könnyű kritikát írni, pedig bizony, ha korrekt véleményt szeretnénk képernyőre vetni, azzal meg kell egy kicsit szenvedni. Mi emberek, szeretünk mindenről véleményt alkotni, ám olykor erősen befolyásolja meglátásunkat az elfogultság. Ha valamelyik írót nagyon szeretjük, szinte képtelenek vagyunk észrevenni a történetének hibáit, ragaszkodunk ahhoz, hogy a műve tökéletes és párját ritkítja, ha pedig épp nem szimpatizálunk az egyik alkotóval, minden mondatában csak a hibát keressük, és felhúzzuk az orrunkat, mondván, csak azért sem fogom megkedvelni a történetét. Ha logikus, és mint említettem, korrekt kritikát akarunk megfogalmazni, akkor bizony félre kell tennünk elfogultságunkat, ami olykor nem megy egykönnyen.

Fontos, hogy tisztán lássunk, vegyük észre az adott tale pozitívumait és negatívumait is egyaránt. Persze van úgy, hogy egyáltalán nem találunk egy árva hibát sem a történetben, ilyenkor viszont ne erőltessünk bele negatívumot, csak azért, hogy legyen.

Például:

“Jók lettek a képek, bár a 18. részben nem egyezett a szöveg a képpel. Azt írtad, hogy Brenda három méterre volt Dávidtól, de az a fotón nem volt három méter, hanem csak két és fél.

A lényeg, hogy csak akkor írj kritikát, ha képes vagy félretenni elfogultságodat, le tudod rendesen írni, milyen pozitívumokat találtál a történetben, illetve melyek voltak azok a dolgok, amelyek kevésbé nyerték el a tetszésedet, és miért. Ha nem tudsz egy tale-ről egy árva pozitívumot sem írni (illetve azt nem tudod normális hangnemben megírni), akkor inkább ne is kezdj bele, és inkább nézz ki magadnak olyan alkotást, amelyről már jobban tudsz korrekt véleményt alkotni.

Itt is megemlítenék egy példát, amely pont az előző ellentettje. Ha egy történetről csak rosszat tudsz írni, még nem lesz attól korrekt vélemény, ha beleerőltetsz egy pozitívumot.

“A szereplőid sablonosak, egyikőjük sorsa sem érdekelt különösebben, unalmas volt az egész, de legalább Panni haja jól nézett ki.

Meg kell tudni találni az egyensúlyt! Ne legyen soha sem célod, hogy egy művet és vele együtt az íróját a sárba tipord. Leírhatod a véleményedet, hiszen szólásszabadság van, de tedd meg úgy, hogy a lehető legkevésbé bántsd meg vele az alkotót.

Kétféle verziót alkalmazhatsz az írás során:1.    Először leírod a negatívumokat, majd utána a pozitívumokat, vagy épp fordítva. (Általában jobban hangzik, ha rossz után jön a jó.)2.    Felváltva írogatsz pozitívat és negatívat, vagy épp fordítva.

Például:

“Bár az első néhány rész elég vontatott volt, az azutáni epizódokkal sikerült teljes mértékben meggyőznöd arról, hogy ebből még jó is kisülhet.

“Luca nagyon szimpatikus volt az elején, végig drukkoltam neki, hogy teljesüljön a kívánsága, de a végére hatalmas csalódást okozott. Nem gondoltam volna, hogy képes lesz otthagyni a családját se szó, se beszéd nélkül. Nem néztem volna ki belőle.

Tehát összefoglalva, milyen kritikákat is várunk elsősorban:

1.    Úgy nevezett vegyes véleményeket, amelyekben van pozitívum és negatívum is. (Ez legyen elsősorban a cél!!!)

2.    Csak pozitív értékeléseket: mint említettem, előfordulhat, hogy egy történetben egy szem hibát sem találsz, attól még nyugodtan írhatsz arról véleményt, és elküldheted nekünk.

3.    Csak negatív kritikákat, amennyiben nem sértő, bántó hangnemben íródott, kerek egész mondatokban ki van fejtve, szépen össze van foglalva és lehetőleg szarkazmustól mentes.

De miért is jó egyáltalán a kritika?

1.    Mert ezzel biztatod az írót, hogy jó úton jár, megerősíted abban, hogy neked tetsző munkát adott ki a kezei közül.

2.    Mert ebből látja az író, hogy min kellene még javítania, mire kellene jobban ráfeküdnie, miben kellene fejlődnie. (Ezt nevezzük egyébként építő kritikának.)

Egyszóval kritikát írni JÓ! Mindenki vágyik a visszajelzésekre, nem csak a saját magunk szórakoztatására alkotunk, hanem azért is, hogy szórakoztassuk, elborzasszuk, megnevettessük, vagy épp megríkassuk az olvasókat, és az íróknak szüksége van a visszajelzésekre!!! (Hogy sikerült-e a célt elérni, vagy sem). Éppen ezért, ha teheted, próbálj meg majdnem minden alkalommal legalább egy pár soros véleményt írni az adott részről. Hidd el, óriási örömöt tudsz ezzel okozni az alkotóknak!

Visszakanyarodva a kritikához, szeretném gyorsan felvázolni, mi az, ami nem számít annak, és mi az, amit semmiképpen sem teszünk ki az oldalra:

  „Imádom ezt a történetet! Nagyon jóóóóóó! Várom a folytatást!”

Nincs megtiltva, hogy leírd az ehhez hasonló véleményedet, de azt inkább az adott tale rész alá tedd meg. A kritikádnak ennél jóval több mondatot illene tartalmaznia, valamint nem árt az összeszedettség sem. Később mutatok is egy példát, hogy érdemes felépíteni egy-egy értékelést.

„Mi ez a sz*r? Borzalmas!”

Mint mondtam, ha nincs normálisan alátámasztva, miért találod borzalmasnak azt, amivel más ki tudja mennyit szenvedett, és nincsenek a negatívumok megfelelő számú pozitívummal, vagy legalább építő jellegű javaslatokkal, biztató szavakkal ellensúlyozva, ilyen véleményeket nem teszünk ki az oldalra.

Hogyan érdemes felépíteni a kritikát?

A legjobb az, ha követed a bevezetés, tárgyalás és befejezés szerkezetet. De mit is tartalmazzanak ezek?

Bevezetés: Ha új tale-ről van szó, leírhatod például, hogy mi volt az első reakciód, amikor megláttad a megjelent történetet, mi motivált, hogy elolvasd, mit vártál tőle. Ha már fut egy ideje a tale, vagy már az utolsó rész is lement, itt megfogalmazhatod azt, hogy mit gondoltál róla az elején, milyennek találtad az első néhány epizódot stb.

Vártam már az új tale-ed, mert olyan ajánlót hoztál hozzá, ami egyből felkeltette az érdeklődésemet. Szeretem a nyomozós dolgokat, a krimiket, legalábbis szívesen nézem például a “CSI: Miami helyszínelők”-et. A problémám csupán annyi ezekkel a sorozatokkal, hogy egy darabig nyomon tudom követni az eseményeket, aztán hirtelen elveszítem a fonalat, és pár perccel később értetlenül vakarom a fejemet, hogy jutottak el odáig, hogy Y-nak köze van a gyilkossághoz. Bízom benne, hogy ebben a második krimi tale-ben (Kozek története volt az első), ilyen problémáim nem lesznek.
(Részlet “Az utolsó rejtély” című kritikámból)

 „Nem csak a mostanit, hanem már az első évadot is figyelemmel kísértem. S bár be kell vallanom őszintén, ahogy a fiúknak (Egyszeregy, Szaba => ők ketten írtak nagyobb lélegzetvételű kritikát még anno) úgy lány létemre, nekem sem jött be igazán ez a sztáros, túlontúl csajos téma, amiről írtál. Jogosan teheted fel most a kérdést, hogy akkor miért olvastam el egyáltalán ezt a két évadot, ha nem jött be? A válasz egyszerű, mert mégis megfogott valami a történetedben, annak ellenére, hogy annyira nem voltam oda érte. De mi lehetett ez a valami? Talán a csodaszép, mindenki által irigyelt képek? A butuska, de annál viccesebb szereplőid? Az a néhány váratlan, de meglepő fordulat? Meglehet, hogy majd mindez kiderül a kritika során, de az is előfordulhat, hogy örök rejtély marad, még előttem is.”
(Részlet a Fame 2. című kritikámból)

Tárgyalás: Ebbe a részbe gyakorlatilag bármit beleírhatsz, amit lényegesnek tartasz. Nem kell minden jelenetről véleményt alkotni, de például írhatsz pár sort a nagyobb eseményekről, vagy olyan mozzanatokról, amelyek nagyon megmaradtak benned, vagy épp kevésbé tetszettek.

Haladhatsz sorban is akár, szánhatsz pár bekezdést, és írhatsz néhány sor véleményt a címről, a szereplőkről, a fogalmazásról, a képekről stb. is. De tartsd szem előtt az említett egyensúlyt!

Befejezés: Mindenféleképpen érdemes összefoglalni néhány mondatban az összbenyomásodat a tale-ről, miben bízol a folytatást illetően, tehetsz akár tippeket is, vagy odabiggyeszthetsz a végére egy pontszámot is. 8/10 (Fontos, hogy mindig úgy pontozunk, hogy előbb írjuk az elért számot, utána a maximális elérhetőt.)

Minden szálat elvarrtál a végére, nem maradt több kérdésem. Marcihoz hasonlóan, én is 8 pontra értékelném a teljes tale-t, és e mellé szeretnék még szívből gratulálni a kiemelt jelzéshez. Örülök, hogy ezzel a különleges történettel színt hoztál a Sims Tales részlegbe, köszönöm, hogy hétről-hétre szórakoztattál, és köszönöm, hogy mindig pozitívan álltál hozzá a kritikáimhoz. 
További sikeres munkát
!”
(Részlet az Abyss – Út a mélybe című kritikámból)

Bár sokszor több negatív kritikát írtam, mint pozitívat, azért azt mindenképp el kell mondanom, hogy a hibái ellenére is remek tale-nek tartom a történetedet. Tele csavarral, izgalmas eseményekkel, szerethető vagy épp utálható, színes karakterekkel és csodaszép illusztrálással.
Kíváncsian várom az utolsó részt!”

(Részlet „Az utolsó rejtély” című kritikámból)

A kritikát úgy is megfogalmazhatod, hogy egyrészt egy ajánló is legyen azok számára, akik még nem kezdték el az adott történetet olvasni. Megoldható az oldalunkon, hogy néhány általános és lehetőleg spoilermentes mondat után a „Tovább” gombra kattintva elérhetővé válik a kritika többi része, amelyben már lehet a történet cselekményeit boncolgatni.

Egy jó ideje nem írtam már kritikát a „Holló és a kislány” című történetről, mert nem igazán tudtam az utóbbi időben, merre is haladunk. Most viszont olyan váratlan fordulat következett be a 15. részben, hogy muszáj írnom róla néhány sort. Nem hittem, hogy anna20, az írója meg fogja ezt lépni.

A tovább mögött spoileresen folytatom…”

Esetleg feldobhatod az írásodat néhány kedvenc, vagy az adott bekezdéshez illő tale-beli képpel, vagy ki is emelheted az általad fontosnak vélt mondatrészeket. A lényeg, hogy legyen összeszedett, igényes és korrekt! Valamint fontos szabály, hogy minimum 300 szót kell tartalmaznia!

A kritika természetesen csak előzetes szerkesztői átnézés után kerül ki az oldalra.

Ha ezek után is szeretnél megjelentetni nálunk véleményt (aminek nagyon nagyon örülnék), várjuk sok szeretettel azt a [email protected] címre! (Lehetőleg Word dokumentumban, névvel aláírva).

Írta: Etti