Hogyan kezdjünk írni? – 6. Kutatómunka

Az írás óriási szabadság, és ezzel az írónak tudnia kell élni, hiszen csak így csillogtathatja meg a kreativitását. A legtöbb esetben csak a merészséged és a fantáziád szabhat gátat annak, amit leírsz és aztán a közönség elé társz. Vannak azonban olyan témák, dolgok és helyzetek, amelyek esetében nem árt egyet hátrébb lépni, és találgatás helyett inkább kutatni.

 

Miért van szükség kutatómunkára?

Röviden: mert kutatás nélkül nem tudsz hitelesen írni arról, amit nem ismersz.

Hosszabban kifejtve pedig arról van szó, hogy ha valamilyen területen nem mozogsz otthonosan, de mégis érinti a történeted, akkor érdemes utánaolvasni. Így elkerülheted azokat a kellemetlen helyzeteket, amikor egy nálad tapasztaltabb olvasód hívja fel a figyelmedet a hibákra, ráadásul a munkád is sokkal értékesebb, minőségibb lesz ezáltal.

A legneccesebb terület valószínűleg az orvostudomány, ugyanis nagyon sok történetben kap szerepet akár sérülések, akár betegségek kapcsán egy-egy kórházi/rendelői jelenet. Ilyenkor jobb, ha nem csak hasra ütésből próbálod meg leírni a kezelést és a tüneteket, hanem tényleg megkeresed, mi történik ilyenkor. Ha viszont ezt túlságosan időigényesnek érzed, akkor egész egyszerűen át is ugorhatod az ilyen helyzeteket, és visszatérhetsz azon a ponton, ahol már teljesen biztos vagy a dolgodban.

Ugyanez a helyzet a baleseteknél is. Magát a balesetet nem nehéz megírni, viszont azt már jóval kevesebben szokták eltalálni, hogy az adott ütközésnek, lövésnek, esésnek vagy sérülésnek milyen következményei lehetnek a valóságban. Például ha leírod azt, hogy a karakterednek lassítás nélkül nekimegy egy motor, aztán megússza lényegileg bármilyen törés vagy komolyabb sebesülés nélkül, akkor rossz az irány. A másik véglet sem szerencsés, amikor a szereplő csak beledől egy bokorba, és máris mindenki temeti.

Akkor is szükséged lesz egy kis kutatásra, ha olyan országban játszódik a történeted, amit nem ismersz eléggé. Jól hangzik ugyan, hogy Amerikát vagy épp Japánt már ismerjük eléggé a sorozatok, animék miatt, de ez sajnos nem igaz. Akár a szomszéd országokban is lehetnek olyan szokások, furcsa apróságok, amelyeket mi nem ismerünk, de egy-egy kontinenssel arrébb ezek sokkal nagyobb számban vannak jelen. Például nem ugyanazok az autómárkák fognak szembejönni veled Amerikában, Ázsiában és Európában – és bár ezek csak apróságok, a történeted akkor lesz tényleg hiteles, ha az ilyenekre is odafigyelsz. Odafigyelni pedig csak akkor tudsz, ha van elképzelésed arról, milyen az élet azon a helyen, ahová a sztoridat elhelyezted.

Ezen kívül érdemes még olvasni egy keveset arról is, hogy hogyan is működnek azok a szervek, amelyeket érint a történeted. Ha például a főszereplőd egy rendőr, akkor nem árt, ha tisztában vagy a rendőrség szervezeti felépítésével, de nem is kell ilyen messzire menni néhány szemléletes példáért. Elég arra gondolni, hogy az oktatás minden országban egy kicsit máshogyan épül fel. Az olaszoknál például teljesen általános dolog, hogy öt éves a középiskola, míg ez Magyarországon a legtöbb helyen négy év. Amerikában az egy évfolyamon tanulóknak nem egyetlen fix órarendjük van, így olyan értelemben vett osztályaik sincsenek, mint amilyenekben mi tanulunk. Ezért is érdemes erre rákeresni még azelőtt, hogy esetleg egy valótlan alapra építed fel az egész történetedet.

 

Hogyan és hol?

– Google. A legegyszerűbb, ha a kérdésedet egyenesen a keresőbe írod be, mert a nagy számok törvénye alapján valaki már megkérdezte azt, ami téged érdekel. Ha a konkrét kérdéssel nem működik, akkor még mindig próbálkozhatsz kulcsszavakkal is, mert ezekkel viszont egészen biztosan találni fogsz a témába vágó cikkeket.

– Wikipédia. Már a legelején le kell szögezni azt, hogy a wikit bárki szerkesztheti, ezért nem lehet teljes mértékben megbízható forrás, éppen ezért komolyabb iskolai, egyetemi esszék esetében nem érdemes hivatkozni rá. Amikor viszont a történeted miatt végzel kutatómunkát, sokat segíthet, ha egy-egy betegségről, országról vagy szervezetről szeretnél többet megtudni. Ha esetleg magyar nyelven nem találod meg a keresett anyagot, akkor érdemes megpróbálni egy másik nyelven is a keresést, mert az angol vagy német nyelvű Wikipédia nem csak több cikket mutat fel, hanem majdnem minden esetben több információt bocsát az olvasó rendelkezésére.

– Könyvek. Bár igaz, hogy az információszerzés leggyorsabb módja az interneten való keresgélés, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy amit ott találunk, azt nem lehet minden esetben készpénznek venni. Ezen kívül könnyen előfordulhat az is, hogy az adott témában nem találsz elegendő információt – ilyenkor érdemes fellapozni néhány könyvet. A könyvtárak ugyan tele vannak szakkönyvekkel, és senki sem tiltja meg, hogy ezekben keresd a választ a kérdésedre, de idáig viszonylag kevesen mennek el egy történet miatt. Viszont minden háztartásban vannak különböző ismeretterjesztő könyvek, magazinok, és ezeket érdemes átnézni, mert előfordulhat az is, hogy találsz valamit, ami éppen témába vág.

– Szótárak. Szótárakra akkor is szükség van, ha nem idegen nyelvről vagy nyelvre fordítasz, csak ilyen esetekben inkább egynyelvű szótárakat használunk. Ezek viszont akkor kellenek inkább, amikor egy-egy szót, kifejezést értelmezni szeretnél – ilyenkor segíthet egy értelmező szótár, idegen szavak esetében pedig az idegen szavak szótára. Ha a szóismétléseket szeretnéd kikerülni, akkor egy szinonimaszótárra van szükséged. Ezeken kívül hasznos lehet, ha van kéznél egy példányod A magyar helyesírás szabályaiból is – ez nem szótár, és nem is kapcsolódik szorosan a kutatómunkához, azonban legalább olyan fontos, hogy ne csak az legyen pontos, amit írunk, hanem az is, ahogy.

Tovább a következő részre

 

Írta: Ruby

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Ezeket láttad már?

Hozzászólás

  Feliratkozás  
Visszajelzés