A Sötétség Angyala 2. – 8. Gyermeteg Ideálok
Végül véget ért a nyár a rövid éjszakáival együtt, hála a jó égnek. Szeptember volt, pár nappal az eltűnésem tényleges évfordulja után. Ez különös érzéssel töltött el, mintha utolértem volna önmagamat. Vagy az idő rendes múlását. Nem mintha lenne már…
A Sötétség Angyala 2. – 7. Régen látott ismerős
Az utóbbi időben Lujza egy állatmenhelyen dolgozott, úgyhogy oda beszéltük meg a találkozót. Amint beértem, rögtön több száz kutya ugatása köszöntött. Valószínűleg egyedül érezték magukat ketreceikben, és már várták, hogy valaki örökbefogadhassa őket. Legszívesebben hazavittem volna mindet, de közben volt…
A Sötétség Angyala 2. – 6. Ellentétek
– Az unokatestvéremről beszélsz, és van neve is! – kiáltotta vissza Kitti Vivienne-nek. Erik és én csak a háttérben ácsorogtunk, szótlanul. Elvégre Kitti már önmagában átváltott védelmező anyatigris üzemmódba. Ki is merne az útjába állni? Viv, mint kiderült. – Picinyem…
A Sötétség Angyala 2. – 5. Barát vagy ellenség?
Eljött a következő este, én pedig a rozoga raktári ágyon ébredtem. Feltételezem, egy leselejtezett kórházi ágy lehetett. Minden esetre meglehetősen réginek tűnt, és csak reménykedni tudtam lenni, hogy nem nézte ki magának néhány poloska. Amiből következett, hogy nagyon szerettem volna…
A Sötétség Angyala 2. – 4. A váratlan megmentő
Egy bár pultjánál ücsörögtem legcsinosabb ruhámban, egy pohár víz társaságában. Ez volt az egyetlen dolog az étlapon, amit még az én elhalt gyomrom is lent tud tartani. Úgy döntöttem, adok egy esélyt Kata javaslatának. Bár minden procikám tiltakozott ellene, úgy…
A Sötétség Angyala 2. – 3. Furcsa világ
A következő este volt, de napközben nem aludtam sokat. Túlságosan el voltam foglalva azzal, hogy hol sírtam, hol dühöngtem. Még soha, de soha nem csalódtam ennyire senkiben. És ami a legjobban fájt, az az volt, hogy a számomra legfontosabb személy…
A Sötétség Angyala 2. – 2. Felzárkózás
Végül magamhoz tértem. A saját szemszögemből nem telt el semennyi idő, ám mégis elég megviselten éreztem magam. És érősen kínzott az erős szomjúság, talán annyira, mint eddig még soha. Mégis, mennyi idő telt el? – Tényleg te vagy az! –…
A Sötétség Angyala 2. – 1. A csend előtti vihar
2013. szeptember 13. Egy szorgos péntek estének ígérkezett. Másfél éve voltam tagja a klánomnak. Bár eleinte akaratom ellenére történt átalakulásom, hamarosan úgy éreztem, ez volt a legjobb dolog, ami valaha történhetett velem. És, bár nem volt mindig minden tökéletes, érzéseim…