Linda és a szerelem – 6. Csalódás tetőfokon
2018. január 12.
Oszkár: Azt hiszem, hogy mindent megbeszéltünk!
Leó: Oszki, megvárlak a liftnél!
Leó: Oszki, megvárlak a liftnél!
Oszkár: Örülök, hogy te leszel a reklámarc, és hogy egyáltalán elfogadtad a felkérésünket!
Izabella: Érted mindent kis medvém! Érted mindent!
Izabella: Érted mindent kis medvém! Érted mindent!
Oszkár: Köszönöm! Holnap találkozunk szerelmem!
Izabella: Hiányozni fogsz!
Izabella: Hiányozni fogsz!
Linda: ÚRISTEN! Izabella és az ÉN Oszkárom?? Na, neee, Istenem, neee!
Oszkár: Szép estét Linda!
Linda: Oh, Istenem… Mit veszel el tőlem te gonosz tesó? Ezeke a szép szemeket? Vagy a szőrös, aranyos ki pofáját? Netán a kedvességét? MINDENT elveszel Izabella, egyszerűen mindent.
Linda: Oh, Istenem… Mit veszel el tőlem te gonosz tesó? Ezeke a szép szemeket? Vagy a szőrös, aranyos ki pofáját? Netán a kedvességét? MINDENT elveszel Izabella, egyszerűen mindent.
Linda: El kell felejtenem, vagy belehalok! Én ezt nem bírom tovább. Egész nap látom álmaim lovagját, és most már tudom, hogy soha nem lehet az enyém Izabella miatt. Nem volt jó ötlet elfogadni ezt az állást! Linda, Linda… nem kellett volna ámítani magad! Most csak magadat gyötröd a vággyal, és az elképzeléssel. Felejtsd el mihamarább, vagy belehalsz a szerelembe Linda.
Izabella: Jössz haza, hugicám, vagy itt hagyjalak?
Linda: Megyek már…
Linda: Megyek már…
Katalin: Végre, hogy megérkeztetek lányaim! Nagy bejelentésünk van számotokra!
Katalin: Összeházasodok Zoltánnal! Izabella, lányom! Valóra vált az álmunk, egy nagy család lehetünk! Mit szólsz hozzá?
Izabella: HURRÁÁ!! ANYA, EZ NAGYSZERŰ HÍR! Úúúúgy örülök nektek!!
Linda: Bocsánat mindenkitől, picit rosszul vagyok, bemegyek a szobámba.
Zoltán: Ünneprontó…
Zoltán: Ünneprontó…
Katalin: Kislányom, várj! Valami baj van?
Izabella: Anya, anya! Úgy izgulok! Ti ketten megházasodtok! Huuuh, akkor annyi dolgunk lesz!! Meghívók, esküvői ruha, lagzi! Majd együtt megrendezzük! Jó?? Olyan szupi lesz!
Katalin: Rendben lányom, ahogy akarod! Én is olyan boldog vagyok!
Katalin: Rendben lányom, ahogy akarod! Én is olyan boldog vagyok!
Linda: ISTENEM! MIÉRT? MIÉRT? NE BÜNTESS ENGEM EZZEL A KÉT ÁTKOZOTTAL! NEEEEE! MIVEL ÉRDEMELTEM ÉN EZT KI? MIVEL?
Dávid: Nagyon jól éreztem magam veled, kedves Tünde! Szeretnélek jobban megismerni, ezért megkérhetlek, hogy felfedd a valódi arcod?
Tünde: Én is jól éreztem magam. Nagyon kedves srác vagy. De figyelj, biztos, hogy ezt szeretnéd?
Dávid: Igen, természetesen! Nagyon kellemes társaság vagy, gondolom smink nélkül is az, és utána szeretnélek majd egy második randevúra meghívni!
Tünde: Nos, rendben. Kérlek, várj akkor pár percet!
Tündi: Segít Istenkém, hogy ne tűnjön fel neki, ki vagyok. Kérlek, segíts!
Tünde: Nos, háá-t… Ezz lenn-nék é-één…
Dávid: Te, te, te az a lány vagy…
Dávid: Te, te, te az a lány vagy…
Dávid: HOGY TEHETTED EZT VELEM? JÁTSZOL AZ ÉRZÉSEIMMEL, MERT EGYSZER ELHAJTOTTALAK AZ IDEGESÍTŐ VISELKEDÉSED MIATT?
Tünde: Nem! Én, én, én… szeretlek…
Tünde: Nem! Én, én, én… szeretlek…
Dávid: … UTÁLLAK! TŰNJ A SZEMEM ELŐL! SOHA AZ ÉLETBEN NEM AKARLAK TÖBBÉ LÁTNI!
Izabella: Lepukkant a háza?
Izabella: Nálunk megálmodja álmai házát, és mi felépítjük Önnek! Baumix, ez aztán Önnek Fix!
Éssss…. ennnnnyiiii! Vége!
Oszkár: Nagyon király voltál, szívem!
Leó: Szép volt, szép volt! Tuti nyerő ez a reklám!
Leó: Szép volt, szép volt! Tuti nyerő ez a reklám!