Linda és a szerelem – 5. Az új reklámarc

Linda: Az az átkozott Izabella!  Ő lopta el a terveim, már bebizonyosodott! Én lennék abban a pozícióban, amiben most ő van!! Ez nem igazság, Anita! Ez nem igazság!

Anita: Szörnyű ez a csaj! És tényleg igazságtalan, de…
Linda: De ott van Oszkár!

Anita: Hát nem rá gondoltam, de mindegy.
Linda: Ő ad erőt, hogy folytassam, csakis miatta vagyok ott, hogy neki jó legyen. Izabellán keresztül segítek neki. Segítek szeretett Oszkárom! Érted teszem, és nem a szemét testvéremért!
Anita: Megérdemli? Már Linda, de hogy…? Na, mindegy.

Oszkár: Jó reggelt Linda!

Linda: Most képzelődöm, vagy tényleg nekem köszönt álmaim lovagja? 
Uram atyám! Ha, ha, ha.. tényleg, akkor.. én is nem tudom, mit tennék…

Tünde: Anya! Mit tennél, ha szerelmes lennél egy nálad idősebb férfiba, de ő egy elkényeztetett fruskának tart és nem foglalkozik veled?

Natália: Attól függ, hogy mennyire idősebb nálam az a bizonyos férfi…

Tünde: Háát, olyaaan… 5 évvel.

Natália: Nos, akkor először is megváltoznék külsőleg. Nőiesen öltöznék és nem kislányosan. Titokzatos lennék és megvárnám, amíg ő közeledik felém. Ha nem közeledik felém, akkor sajnos hagyni kell az egészet.

Tünde: Köszönöm anya!
Natália: Ugyan kislányom… Sok sikert!

Zoltán: Tudod szerelmem… Valamit mondanom kell! Gyere közelebb!

Zoltán: Szóval arra gondoltam, hogy erősítsük meg szerelmünket! Házasodjunk össze! Mit szólsz hozzá? Olyan szép lenne… Az oltár előtt állnál te és én…

Katalin: Kérlek, ne folytasd tovább, mert elsírom magam! Szeretlek!

Tünde: Szia! Légyszi, egy alaszkai túrótortát!

Dávid: Hello! Rendben, már is visszük! Ööö, vagyis inkább viszem!

Dávid: Itt is van! Parancsolj! Szabad a hely, leülhetek, vagy vársz…?

Tünde: Nem várok senkit, ülj le nyugodtan.
Dávid: Tudod…

Dávid: … én szeretem a titokzatos nőket, és te csak arra vársz, hogy felfedezzen valaki! Jól sejtem?
Tünde: Oh, köszönöm a bókot! Nos, igen…
Én is szeretem az olyan pasikat, akik erre a titokra rájönnek.
Dávid: Meghívhatlak holnap egy ebédre? Itt találkoznánk. Persze, ha csak nem veszed tolakodásnak!

Tünde: Nem, dehogyis! Elfogadom a meghívást, köszönöm. Itt leszek!

Oszkár: Gyerekek! Nagyot kell durrannia a tavaszi reklámnak, és ezért minden egyediséget be kell vetnünk! Csak még jó lenne tudni, hogy mit! Valaki, ötlet?

Oszkár: Izabella! Készen vannak azok az álomházak, amit délután adtam megtervezésre?
Izabella: Igg-een, deee nem hiszem, hogy…
Oszkár: Na, nézzük!

Leó: Atya gatya!
Oszkár: Váóóó! Az első nagyon tuti. Ha látják, hogy ilyen szép házakat, jelenesetben házat tudunk tervezni, és megépíteni, akkor több száz részvényest szerzünk! Ilyen házak mellett én is befektetnék, ez száz százalék!

Leó: És gondoljatok bele… ha az első ház előtt Izabella állna, mint reklámarc, akkor…

Oszkár: Leó, te egy zseni vagy! Izabella, mint reklámarc? Azt hiszem, előre lehűthetjük a pezsgőt!
Ennél jobbat már ki se találhattál volna, komolyan mondom!