Linda és a Szerelem

Linda és a szerelem – 7. Felejtés, mint orvosság

Picture

Oszkár: Szuper lett a reklám szivi! De sajnos most el kell szakadnunk, megbeszéltem Leóval, hogy elmegyek vele az új kávézóba, a Bumma-Bummi-ba legurítani egy-két sört.

Picture

Izabella: Rendben, szőrös kis medvém! Jó szórakozást! És este majd ne felejts feljönni a lakásomra, ajándékom van számodra, amiért ilyen végtelenül cuki vagy hozzám.

Picture

Richárd: Khm, Izabella?!

Picture

Richárd: Szép jó napot! Remélem Önnek is az lesz! Lenne egy kitűnő ajánlatom számára!
Izabella: Maga kicsoda? Mit akar?

Picture

Richárd: Richárd Bramburg, apám alapított a Baumixet azzal a ragyás Dániellel anno. Az ajánlatja visszatérve: csak egy kicsit hátba kellene szúrnia a cuki pofáját, persze csak képletesen.
Izabella: Micsoda?

Picture

Richárd: Természetesen nem ingyen. 25,000 Simoleont ajánlok fel a munkáért cserébe. Mit szól?

Picture

Izabella: Na, így máris jobban hangzik!

Picture

Richárd: A reklámokat kicseréljük, kb. ennyi. A részletekre visszatérünk holnap!
Alig várom már, hogy együtt dolgozzunk!

Picture

Linda: És akkor, és akkor a szemem előtt csókolóztak.
Érted? Az én Oszkárom, és aztán anya, anya…

Picture

Linda: Áúúúcs!

Picture

Linda: Jaj, édes Istenem! ÉS MÉG AZ OSZLOPNAK IS NEKI MEGYEK!
Egy csődtömeg vagyok! Egy láma! Egy láma vagyok, Anita!

Picture

Anita: Jaj, Lindám! Dehogyis! Hidd el, minden rendbe jön majd, miután szépen elfelejted Oszkárt…
Linda:
 De én nem akarom. Reggelenként vele kelek, napközben vele dolgozom, esténként vele fekszem, és éjszakánként vele álmodok. Természetesen a vele kelés, és a fekvés képletes, de akkor is! Olyan szép álmodni.

Picture

Picture

Leó: Hali! Két sört kérünk, köszi!
Dávid: Háj! Egy pillanat!

Picture

Dávid: Még ezt kiviszem, de átvennéd az éjszakai műszakot?
Írisz: Lelki gondok? Láttam délután, csak nem mertem veled beszélni erről.

Picture

Dávid: Ja.
Írisz: Átveszem, menj csak nyugodtan.
Dávid: Majd kifizetem a túlórát, és kösz!

Picture

Dávid: Parancsoljatok.

Picture

Leó: Haver, én azt hiszem, hogy belezúgtam a recepciós nőbe…
Dávid:
 Lindába?

Picture

Leó: Dehogy! Abba a szerencsétlen lányba, menj már..
Hát Ramónába! Oltári jó nő, nagyon sokat tud, és gyorsan tanul.
Oszkár: Haver, de ízléstelen vagy…
Leó:
 Csak vicceltem, de viccet félretéve.. Amikor vele vagyok olyan fura érzésem támad, olyan kellemes, ilyen még nem volt! Ez biztos szerelem.

Picture

Oszkár: Haver, az. Én is pont ezt érzem, mikor Izabellával vagyok. Nem akarom soha, egy percre se elengedni. Ez nem futó kaland, érzek iránta valamit. És az a valami nagyon erős.

Picture

Leó: Hát Oszki, akkor úgy látszik fel kell mondanunk az agglegény élettel.
Mind ketten megtaláltuk álmaink nőjét!

Picture

Oszkár: Az biztos! És még semmibe se voltam olyan biztos az életben, mint ebben.

Picture

Leó: Nem gondoltam volna, hogy valaha is szerelmes leszel, te nőcsábász!
A nők falója, a nők álmainak megtestesítője, a nők…
Oszkár:
 …Na, elég! Viszont téged sem kell aztán félteni!

Picture

Picture

Dániel: Lálálálá…

Picture

Dániel: Kukucs!

Picture

Dániel: Hiányoztál már!
A feleségem bálon, így semmi akadálya, hogy együtt töltsük az estét kedves Ramóna!

Picture

Ramóna: Huhu!

Picture

Ramóna: DÁNIEL DRÁGÁM!? A NŐIBEN VAGYOK, KEDVESEM!

Picture

Dániel: Jaa… Rohanok!

Picture

Picture

Izabella: Már vártalak édes-mézes brummogó medvém!
Oszkár: Nagyon hiányoztál, bébi!

Picture

Izabella: Háromra macikám! Egy…, kettő.