Szerelem: A világ romjain – 20. Az örökség

Picture

A nevem Vincent Dawson, de mindenki csak Vince-nek hív, januárban leszek 21 éves. A dátum 2102. november 10, és most veszítettem el egy lányt, aki rengeteget jelentett nekem. Nem hinném, hogy szerelmes lettem volna, nem tudom, de mégis több volt, mint a legjobb barátom. És még csak nem is mondhattam el neki, mit jelentett számomra.
Picture

– Victoria, ébredj fel! Ne tedd ezt, kérlek!- könyörögtem neki.
– Vince, vége, nem érted?- mondta Harley a hátam mögül,- Ő már sose fog felkelni.
– Nem, ez nem igaz. Ez annyira nem igaz!
Többnyire, mint férfi, szégyelltem a könnyeimet, jobban is, mint más férfiak. Soha egy halottat nem sirattam meg, inkább dühvel fejeztem ki gyászomat. De Victoria más volt.
Picture

Visszaemlékeztem minden pillanatra, amikor még együtt hülyéskedtünk, de minden olyan kevés volt. Túl nagy kérés lett volna még egy kis idő? Nem kell sok, csak legalább még egy nap, amivel minden hibámat jóvátehetem. Álmodozásomat egy hatalmas robbanás szakította meg.
Picture

– Ez a bomba volt,- állapította meg Harley,- Menjünk a többiekért!
– Menj csak te!- mondtam,- Én maradok.
– Ahogy gondolod, de a fegyvered ne hagyd ott úgy eldobva! Még előfordulhatnak zombik.
Átvillant az agyamon: tényleg akkora tragédia lett volna, ha hagyom magam széttépetni az élőhalottakkal? Victoria nélkül már nem éreztem értelmét élni. Vagy ez túl nagy melodráma?
Picture

Harley-nak végül nem kellett elindulnia, hiszen kiderült, a társaink kiszámolták az időt, és egy talált autóval ideértek.
– Na, mi újság?- kérdezte Mike- Megvan?
– Meg,- súgta Harley.
Picture

Akkor észrevették a szomorú hangulatot és a halott Victoriát a karjaim között. Szomorú látvány lehettünk, ha hozzávesszük még a kisírt szemeimet és a meggyötört arcomat. Úgy nézhettem ki, mint egy elvonási tünetektől szenvedő drogos. És Victoria lett volna akkor a drogom, természetesen élve és gyönyörűen.
Picture

És mi volt a többiek reakciója? Mike önelégült vigyora láttán felment bennem a pumpa, legszívesebben lekevertem volna neki egy hatalmasat. De szerintem én annál jobb vagyok. Zeinab arcán sokkot láttam, de ő inkább Izzy-t akarta megvédeni a látványtól. A kislány már sok zombit láthatott, öreg is volt a korához képest emiatt, de ez azért mégis más.
Picture

– Szerintem menjünk be,- törte meg a csendet Harley. Victoriát cipelve elindultam előre, és mindenki követett.

***

Picture

Néhány óra múlva mindenki letört volt, de azért örültünk, hogy visszaszereztük a házat.
– Ti minek lógatjátok az orrotokat?- mordult Mike Harley-ra és rám,- Én vagyok az, aki veszített!
Ezen a kijelentésen teljesen felhúztam magam. Mindig is hihetetlenül hirtelen haragú voltam, már gyerekként is. Válaszomban mégis megpróbáltam nyugodt maradni:
– És ezt tiszteletben is tartom. Kérlek, tartsd tiszteletben te is a mi veszteségünket.
Picture

– Mit, azt a szörnyet?- nevetett Mike cinikusan,- Egyrészt az okozta az egészet, másrészt nem is valódi. Vagy ha annyira hiányzik, miért nem csináltok egy másikat és nevelitek meg?
Ez a pofátlanság után már képtelen voltam megőrizni a hidegvérem. Bár szerintem más is így tettem volna, talán kicsit túl is reagáltam. De Victoriáról senki se beszélhet így! Senki!
Picture

– A neve továbbra is Victoria, de ezt már elmagyaráztam egyszer, és ugyanolyan valódi, mint te vagy én. Mellesleg nekünk nem az hiányzik, hogy legyen egy saját, házi készítésű teremtményünk, hanem maga a személy. Mint neked Faith vagy Jake. De te ezt látom, nem érted.
– Vince, elég!- szólt közbe Harley.
Picture

– Nehogy már neked álljon feljebb, kölyök!- vágott vissza Mike.
– Lányok, mindkettőtöknek szép a haja,- szólt közbe Harley, de Mike továbbra is folytatta:
– Kezdjük ott, hogy a kis Victoriád hibája az egész.
– Én azt nem mondanám,- vágott közbe Zeinab, amin nagyon meglepődtem.
Többnyire kettőt se szólt, de amikor igen, akkor is inkább bírálta Victoriát, most pedig kiállt volna mellette?
Picture

– Victoria hamarabb volt itt, mint mi,- kezdte mondandója kifejtését az egyiptomi nő,- Mi pedig idejöttünk, és úgy bántunk vele, mint a kosszal. Aztán még arra is rá kellett jönnie, hogy végig hazugságban élt. Nekem is hiányzik Jake, és Faith is, éppen ezért nem tudom elfogadni, amit Victoria tett. De megérteni igen, ezért meg is bocsátok neki. Te miért nem teszed?
– Mert egyszerűen nincs bocsánat, és ezt ő is tudta.
– Tehát bűntudata volt. Még egy ok, hogy megbocsáss.
Picture

– Köszönöm, Zeinab,- mondta Harley, aki ismét sírt.
– Ez nem változtat semmit,- mérgelődtem,- Victoria meghalt, a bűntudatod se változtat ezen.
Ezzel kisétáltam a szobából. Zeinab kicsit későn jött rá, hogy tévedtek. Jobb későn, mint soha, de ha Victoria még élne, Zeinab ugyanúgy utálná. De Mike még rosszabb. Miért nem fogja fel, hogy Victoria érte halt meg? Érte, és mindannyiunkért.
– Vince, várj!- szólt utána Harley.
Picture

Egyedül akartam lenni, mert nem tudtam egy levegőt szívni beszűkült agyú férfitársammal. Ő is veszített, persze, részvétem. De éppen emiatt meg kellene értenie engem is. És ha Victoria még tehet is a dologról, engem nem érdekel, mert szerettem. Talán túlságosan is.
Picture

A temetésre még nem jutott időnk, de a ravatalozás volt az első dolgunk, amint visszaértünk az épületbe. Harley nagyon szép munkát végzett, Victoria békésen nézett ki, mint aki alszik. Pont, mint amikor először megláttam, egy különbséggel: az első alkalomnál egy tiszta lap volt, teli lehetőségekkel, amiből mára nem maradt semmi.
– Kérlek, bocsáss meg nekem!- mondtam neki, mintha hallaná.
Picture

Folyton a hajnali csókunkra gondoltam. Nem egy zombi volt, ahogy Mike gondolná, hanem egy gyönyörű nő, de mégis más, mint Harley. Ebben a csókban minden benne volt: szenvedély, romantika… fájdalom. De én Harley-t szerettem! Legalább is azt hittem, de ez az egy csók örökké megváltoztatott.
Picture

Nem tudom, mennyi idő telt el, amikor Harley is belépett.
– Ne foglalkozz Mike-kal,- mondta,- Bunkó. De nem értem, szegény Zeinabet miért kellett így leoltanod? Ő legalább beismerte tévedését! Kicsit későn, ez igaz, de hát Victoria is! De róla úgy beszélsz, mint egy szentről.
– Te meg mégis ki a büdös franc oldalán állsz?- kiáltottam rá.
Mellesleg pont a halott jelenlétében mondta ezt. Kimentem a folyosóra, de követett.
Picture

– Tudod te azt,- felelte Harley költői kérdésemre,- De azt se tagadhatjuk, hogy Victoria is bűnös, még ha a körülmények is okozták.
– Kezdettől fogva meg kellett volna mondani neki az igazat,- eszméltem rá.
– És neked se ártott volna kezdettől fogva kedvesen viszonyulni hozzá. Ne felejtsük, te is úgy kezdted, mint Mike!
Picture

– Tudom, és bánom. De én legalább még időben rájöttem,- sóhajtottam.
Persze minek ez a fajta büszkeség, a tragédiát nem tudtam megakadályozni. Ezzel úgy éreztem, kudarcot vallottam. Harley egyszer csak megfogta a fenekem. Kedves gesztus, de most kivételesen nem erre volt szükségem.
– Mi van a farzsebedben?- kérdezte.
Picture

– Semmi,- feleltem,- Mi lenne?
Utoljára a raktárban öltöztem át, és ott nem emlékszem, hogy bármi lett volna a kölcsönvett nadrágomban, és azóta se raktam a zsebembe semmit. Viszont most ott volt egy papír fecni, amin Victoria kézírása volt látható.
Picture

Némán olvastam a sorokat:

„Legdrágább Vince!
Nem tudom, túlélem-e a ma estét, de nem tartom kizártnak, hogy nem. Ha ezt olvasod, már nem vagyok. csak tudd, hogy szeretlek, és a cetli hátoldalán van, amire vágytál. Ezzel sok jót tehetsz.
Victoria”

– Mi az?- kérdezte Harley.

Picture

– Victoria csak rájött a titokra,- állapítottam meg a papírt megfordítva,- Ez a zombiizmus ellenszere. Megmenekültünk!
– Ez tényleg remek hír,- örvendezett Harley,- Victoria egy zseni, úgy imádom!
Picture

Hirtelen elkomolyodott a lány arca.
– Mi az?- kérdeztem.
– Hogyan és mikor csempészte Victoria azt a papírt a farzsebedbe?
– Nem mindegy? Lényeg az, hogy megvan, amit akartunk.
Picture

– Amúgy fogalmam sincs, biztos akkor tette, amikor megcsókoltam,- tettem hozzá.
Észre se vettem, úgy csúszott ki a számon legféltettebb titkom. Ezt sose tudhatta volna meg senki, főleg Harley. Nem akartam összetörni az ő szívét is.
– Mit műveltél vele?- kérdezte a lány szemrehányóan.
– Már nem lényeg.
Picture

– Hogy ne lenne?- förmedt rám Harley,- Megcsaltál a legjobb barátnőmmel! Szeretted?
– Igen, szerettem, de nem úgy, mint téged. Victoria remek barát volt, de ő belém mindig is szerelmes volt, úgyhogy, amikor mindketten rájöttünk, hogy nem lehet őt megmenteni, gondoltam, adok neki egy keveset abból, amire mindig is vágyott.
Picture

– Ekkora bűn ez? Még egyszer, az utolsó perceiben örömet okozni egy haldoklónak? Egy utolsó csókot csak nem tagadhattam meg tőle.
– Milyen nagylelkű!- ironizált Harley,- De te még kihoztad az épületből! Azzal mi volt a célod, vagy egyáltalán, mi a fenét gondoltál akkor? Azt hitted, majd valami csodával határos módon túléli és happy end? Valószínűleg ez lenne a Disney verzió, nem? Ha túlélte volna, akkor is így magyaráznád a csókot? Akkor nem inkább vele akarnál lenni?
Picture

Ezzel megfogott. Magam sem tudom, miért akartam Victoriát kimenteni, mikor tudtam, hogy reménytelen. A csóktól teljesen másképp kezdtem látni a dolgokat.  Csak Harley utolsó kérdésére válaszoltam:
– Lehet.
Picture

Harley ettől összetört, de folytattam:
– De mivel nem így történt, ezért ezt már sose tudjuk meg. Most egyelőre az a helyzet, hogy téged szeretlek, és veled akarom leélni az életemet, akármennyi is van hátra. Nem azt mondom, hogy borítsunk fátylat a múltra, hiszen Victoriára mindketten emlékezni akarunk, de arra a csókra borítsunk! Victoria se akarna minket szétválasztani, és mi már régóta tudjuk, hogy ez úgyis lehetetlen. Szeretlek, te házisárkány, és tudom, hogy te is engem. Na, mit szólsz?
– Gyere ide!
Picture

Szerencsére Harley gyorsan megbocsátott. Nem akarom a kapcsolatunkat természetesnek venni, de szerintem nem is haragudott. Hiszen ismerte ő is Victoriát nagyon jól, és tudta, hogy milyen bizonytalan volt sokszor önmagában és másokban is. Egyszerűen szüksége volt arra, hogy folyamatosan éreztessék vele, hogy szeretik, mert másképp nem hiszi el. De ő már csak ilyen.
Picture

– Akkor, mikor megyünk megmenteni a világot?- kérdezte Harley.
– Most rögtön!

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés