Szerelem: A világ romjain – 13. A kártyavár összedől

Picture

Miután kiolvastam az aktuális könyvemet, jobb dolog híján el kezdtem rendezgetni a laborban a vegyszereket. A laborban úgyse nagyon járt senki mostanában.
Picture

Ahogy két bizonyos üveget egymás mellé helyeztem, valami felcsillant. Mintha a két dolog reakciójából lenne… valami. De ahhoz kell még pár dolog, ami hiányzott. Ha jól emlékszem, az egyiket csak a NASA főhadiszállásáról lehetne megszerezni.
Picture

Gondolkodás nélkül elkezdtem írni. Szinte a tudatalattimból jöttek az infók, és végül kijött egy színtelen, szagtalan gáz, ami kiiktatja a… hát persze! Heuréka!
Picture

– Vince! Harley! Megvan!- kiáltottam.
Gondolom bármelyik külső szemlélő kész bolondnak tartott volna, de úgy örültem a felfedezésemnek. Legalább is az elsőnek, a másodiknak már kevésbé.
Picture

Ahogy az egyik szobába benyitottam, ez a látvány tárult elém. Fogalmam sincs, honnan gondoltam, hogy itt lehetnek, de ledöbbentem. Ők valószínűleg észre se vettek. Én viszont már nem törölhettem ki a látványt az agyamból.
Picture

Rájuk vágtam az ajtót, és futottam. Ki az épületből, legszívesebben ki a világból. Miért? Miért Harley-val volt és miért nem velem? Én biztos sokkal jobban szerettem! Elég csak rám nézni! Úgy éreztem, mintha ellenem esküdtek volna össze: megcsalva és elárulva.
Picture

Egy idő után nem tudtam tovább futni, így leültem gondolkodni. Nem akartam semmire se gondolni, de nem bírtam ki. Mióta tartott ez az egész? És miért titkolták? Illetve, ó, dehogy titkolták, csak én voltam naiv és hülye. Sokat ölelgették egymást, de mivel Harley velem is ilyen ölelgetős, erre szemet hunytam.
Picture

Azt nem tudtam,- illetve most már igen,- hogy mit csináltak, amikor kettesben voltak, amikor pedig Harley a kis divatbemutatónk közben az emberiség kihalására, Vince pedig az egyik testrészére tett célzást, azt nem is értelmeztem annak az egyértelmű flörtölésnek, ami volt. Egyszerűen eszembe se jutott a lehetősége annak, hogy ők ketten együtt… De két felnőtt, ruha nélkül, egy ágyban… az már félreérthetetlen.
Picture

Az eszem folyamatosan azt súgta: „Te hülye liba, nem csalt meg senki, te csak egyszerűen nem az a lány vagy,” de a szívem össze volt törve. De mivel nem menekülhettem a világ elöl örökké, hideg is volt, fegyver se volt nálam, és az ellen pláne nem tudtam semmit tenni, hogy Vince azt a gyönyörű szőkeséget szereti, elindultam hazafelé.
Picture

De az igazi árulás csak most következett. Csendben jöttem be, így nem hallhatott senki. De hallottam Vince hangját az étkezőből, így hallgatózni kezdtem.
– Nem láttad Victoriát?- kérdezte valakitől.
– A kis göndört?- felelte az a valaki. Mike,- Épp róla akartam veled beszélni.
Picture

– Oké, hallgatlak, mit követett el?- kérdezte Vince unottan.
– Még egyelőre semmit.
– Akkor mi a baj?
– Nagyon gyanús nekem,- mondta ki végül Mike.
Picture

– Kicsoda? Victoria?- nevetett Vince,- Ugyan miért?
– Ne játszd a hülyét, kölyök!- förmedt rá az idősebb férfi,- Orvos vagyok… illetve voltam, és a zombikat is volt bőven időm tanulmányozni, így állíthatom, hogy a kis kedvenckédnek több köze van hozzájuk, mint hozzánk.
– És ezt mégis, mire alapozod?
Picture

– Elmondom én, mire alapozom,- kezdte Mike dühösen,- Először is, a mozgása. Kecsesebb, mint egy zombié, de benne van a feltámasztottak sajátos… nem egészen sántikálása, de olyasmi. Meg láttam futni, és gyorsabb, mint bárki.
– Jó futó. De ez nem bizonyít semmit.
– Lehet, de ott a bőre.
Picture

A bőröm? Sápadt, de mi van vele?
– Mond az neked valamit, hogy Pallor mortis?
– Nem,- vallotta be Vince.
– Halál után fellép egy bizonyos fajta, enyhén szürkés sápadtság. Rá is pont ez jellemző, mellesleg állandóan. Élőknél esetleg sokk hatására jöhet elő, de az is csak ideiglenesen.
Picture

– És persze ott vannak rajta a sebhelyek,- folytatta Mike,- Mit mondtál, hogy is szerezte őket?
– Úgy kellett kimenteni egy csomó zombi karmai közül,- felelte Vince.
– És hányan voltak azok a „csomó zombik”?
– Izé… öten.
– Múltkor még csak négyen voltak.
Picture

– Szaporodtak?- ironizált Mike, majd Vince habozása után folytatta,- Nem kell semmi agyas magyarázat. Már akkor se hittem el. Egyrészt, ha egyszer ráveti magát valakire egy zombi, az illető maga is az lesz. Aztán meg a sebhelyei túl szabályosak, mintha szikével vágták volna. Meg persze a legfontosabb: a sebhelyek helye és kinézete.
Picture

– Mindet láttam. Nem vagyok rá büszke, de valamelyik nap sikerült belesnem a tusolóba,- vallotta be az idősebb férfi. Ledöbbentem.
– Te… Mégis, mit képzelsz?- vágta a fejéhez a fiatalabb valamennyi káromkodás kíséretében.
– Hé, nyugalom! Ember! Állj már le, még nem fejeztem be!
Picture

– Hánynom kell tőled, de jól van, mondjad,- mondta Vince.
– Szóval ilyen sebeket lehetetlen túlélni. Kivéve persze, ha már halott volt, amikor szerezte őket.
Néma csend következett, amit végül a fiatalabb férfi tört meg:
– Na, jó, elmondok mindent, de esküdj meg, hogy nem adod tovább.
Picture

– Nem akarom, hogy Victoria is megtudja.
– Rendben, ha ezen múlik, hallgatok,- egyezett bele Mike,- De tudd, hogy a családom biztonsága múlhat ezen.
– Aham. Nos, bizonyára ismered Frankenstein történetét.
– Biztos láttam már valamelyik filmfeldolgozást. De mi köze ennek a kicsikéhez?
Picture

Vince vett egy mély levegőt, majd beszélni kezdett:
– Elég sok köze van hozzá. Victoria nem egy egyszerű lány. Victoria a volt tanárom és társam, Bradley Newcastle két kezének alkotása. Fertőzetlen testrészekből varrta össze, majd Bradley halála után Harley és én keltettük életre. Mindezt azzal a céllal, hogy a felhasznált agylebenyekből információt nyerjen. Gondolom, azért van öntudata, illetve ez még Bradley elmélete volt, mert több különböző helyről származó agylebenyből áll össze az ő új agya.
Picture

Teljes ledöbbenéssel hallgattam származásom történetét. Minden szörnyűség, amit hallottam, hazugság volt. Az igazság sokkal rosszabb.
– TI TELJESEN MEGŐRÜLTETEK?!- ordított egyszer csak Mike, felrázva engem sokkos állapotomból.
– Nyugodj már meg!
Picture

– Hogy nyugodhatnék le, mikor itt élek egy fedél alatt Frankenstein menyasszonyával? Nem tudjátok, mit hoztatok a világra! Akár veszélyes is lehet!
– Jó, bevallom, nekem is megfordult a fejemben, hogy akár gonosz is lehet. Elleneztem az ötletet, és csak Harley unszolására segítettem életre kelteni.
Picture

– Azon is sokat gondolkoztam, hogy mi lenne, ha több szabadságot adnánk neki. Nem mintha nem kapna eleget… De talán, ha lenne is esélye rosszat tenni.
Tovább nem bírtam hallgatni, már így is a sírás határán voltam. Ismét. kirohantam. Hirtelen gyűlöltem az egész világot, beleértve önmagam is.
Picture

Most nem tudtam olyan egyszerűen megállni. Rosszul esett, persze, hogy miközben azon fáradoztam, hogy Vince felfigyeljen rám, ő végig elvolt a kis Harley-jával, de ami még rosszabb: életet adott egy szörnynek.

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Hozzászólás

  Feliratkozás  
Visszajelzés