A Sötétség Angyala

A sötétség angyala – 14. Szerelem

Picture

Az előszobában Terézia már várt ránk. Már előre láttam, hogy ebből hatalmas lehordás lesz. Mint két kamasz, akik későn értünk haza.
Terézia: Mégis, hol jártak?
Ármin: Mi csak…

Picture

Lejla: Úgy gondoltuk, fel kell készülni arra az esetre, ha az emberek valóban ránk támadnak.
Terézia: Értékelem a harcias szellemet, gyermekem, de nem kellene kockáztatnia az életét feleslegesen. Arra még ráérünk. Most pedig térjenek aludni! Éjfélkor a klubban megbeszélést tartunk. Jó reggelt!

Picture

Lejla: Ezt nevezem megúszásnak!
Ármin: Hát igen! Azt hittem, leveszi a fejünket.

Picture

Bementünk az immár közös szobánkba. Nem beszéltünk róla, hogy Ármin visszaköltözhet. Ez egyszerűen természetes volt mindkettőnknek.
Ármin: Kíváncsi vagyok a ma esti megbeszélésre. Te nem?
Lejla: Én kicsit félek. Mármint oké, meg akarom védeni magam, hiszen van bennem tartás. Aki rám támad, vagy rád, ha arról van szó, az addig élt.

Picture

Lejla: De az apám ellen nem akarok háborúzni, pedig valószínűleg arról lesz szó.
Ármin: Úgy tudtam, utálod.
Lejla: Utálom azt, hogy ilyen ellenséges velünk szemben. De azért mégis csak az apám.

Picture

Lejla: Utolsó véremig harcolnék, hogy megvédjem.
Ármin: Vámpír vagy. Nincs véred.
Lejla: Látom, te is jól megfogtad a lényeget.

Picture

Ármin: Ez esetben te vagy a lényeg!
Ez ilyenkor akart összebújni?

Picture

Lejla: Most komoly dolgokról akarok beszélni. A pasik mind egyformák.
Ármin: Most miért vagy ilyen?
Lejla: Mert te?

Picture

Ármin: Oké, ne haragudj! Fogalmam sincs, mi ütött belém.
Lejla: Én értem. Hirtelen eluralkodtak rajtad az ösztöneid. A vámpíroknál ez gyakran előfordul, elvégre valamennyire vadállatok vagyunk.
Ármin: Még jó, hogy te se vagy ember.

Picture

Lejla: Hát, az a te hibád.
Ármin: Mi az, hogy hiba?

Picture

Ármin: Nem bántam meg semmit, te vagy az egyetlen igaz szerelmem. És ezt most az emberi oldalam mondja.
Ekkor támadt egy remek ötletem, ha már egy pár vagyunk.

Picture

Lejla: Elég koszosak lettünk abban az alagútrendszerben. Fürödjünk meg! Együtt!
Ármin: Biztos vagy ebben?
Lejla: Ilyet csak a középiskolások szoktak kérdezni. Ha nem lennék biztos, nem kérdezném.
Ármin: Ha tényleg ilyen komolyan gondolod, én nem ellenkezek.

Picture

Kétszer is elfordítottam a kulcsot a zárban. Igaz, hogy mindenki alszik ilyenkor, de biztos, ami biztos. Kellemetlenül érezném magam, ha bárki akár csak megtudná, mire készülünk. Talán mégse vagyok annyira biztos a dologban?
Ármin: Jössz, szívem?
Lejla: Persze.

Picture

Picture

Több mint egy óra múlva szálltunk ki a kádból.
Lejla: Tiszta a levegő! Gyerünk vissza a szobába,…

Picture

…ahol folytattuk, amit elkezdtünk.

Picture

Rövid idő múlva békésen feküdtünk egymás mellett az ágyban, aminek addigra már két rugóját ki is kellett cserélnünk.
Ármin: Akár ma feleségül vennélek.
Lejla: Ez nagyon gyors volt. Nem kapkodod el egy kicsit a dolgokat? Még előttünk az egész örökkévalóság.

Picture

Lejla: Még a fejedre nőnék.
Ármin: Nem nőnél te sehova. Vagy tán megbántad?
Lejla: Nem, dehogy! Ez mind nagyon szép volt…
Ármin: Csak?

Picture

Lejla: Csak általában a csajok szokták az első együttlét után az esküvőt tervezni, nem a fiúk. Bár ezeket a lányokat mindig megmosolyogtam.
Ármin: Miért? Te hány fiúval voltál együtt?
Lejla: Te vagy az első. Vagy ciki ez húsz évesen?

Picture

Ármin: Igen, az én időmben ennyi idősen már kellett volna, hogy legyen egy férjed és három gyereked.
Lejla: Marha vicces. Szerintem amúgy így kellett történnie.
Ármin: Minek? Hogy én legyek az első férfi az életedben?

Picture

Lejla: Buta! Nem, annak, hogy mindketten halhatatlanok lettünk. Másképp sose ismerkedtünk volna meg. Gondolj csak bele! Te meghaltál volna 100 évvel a születésem előtt, én meg… *sóhaj*
Ármin: Mi az, mi bánt?
Lejla: Semmi.
Ármin: De mégis?

Picture

Lejla: Csak apáék hiányoznak. A napokban, amikor kiruccantam bementem az egykori otthonomba is.
Ármin: Te teljesen meghibbantál?
Lejla: Lehet. Láttam az öcsémet és Kittit, de ne aggódj, ők nem láttak meg engem. Nem hagyhattam, hiszen túl sokat változtam ahhoz.

Picture

Lejla: Pedig legszívesebben odamentem volna megölelni őket. Mondtam volna nekik, hogy minden rendben. Itt vagyok, élek. De nem tehettem. Valószínűleg halottnak hisznek.
Itt lecsordult néhány könnycsepp a hideg, porcelán arcomon. Ármin az ujjával letörölte.

Picture

Ármin: Gyere ide!
Lejla: Maradjunk így! Téged nem foglak elveszíteni. Soha.
Ármin: Soha!

Picture

Ármin: Hé, te meg hová mész?
Addigra már félig-meddig felöltöztem.
Lejla: Ideje felkelni.
Ármin: De hát fényes nappal!

Picture

Lejla: De én…
Nem tudtam mit mondani. Nem is tudom, miért is akartam hirtelen felkelni. Úgyhogy inkább visszabújtam az ágyba.

Picture

Közben nem tudom, hogyan, nem tudom, mikor, de elaludtunk. Arra ébredtünk, hogy Kata bejött a szobába és elkezdte mondani a magáét.
Kata: Ti még alszotok? Keljetek már fel, a klubban a helyünk tíz percen belül!

Picture

Ármin: Nem tudtál volna kopogni?
Kata: Kopogtam én.

Picture

Kata: Tehetek én róla, hogy aludtatok? Bár a körülményeket elnézve nem hinném, hogy csak aludtatok. Na, én magatokra is hagylak titeket, csak legyetek ott a klubban!

Picture

Ármin: Na, csakhogy elment.
Lejla: Szerintem most már tényleg ideje felkelni.
Ármin: Igazad van.

Picture

Tehát kimásztunk az ágyból és gyorsan felöltöztünk. Sietni kellett, a grófnő nem tűri, ha valaki késik.
Ármin: Gyönyörű vagy.
Lejla: Te is.

Picture

Ármin: Akkor, jöjjön, hölgyem!
Lejla: Lekötelez, uram.
Kérj értesítést arról, ami fontos!
Nem szeretnél lemaradni a téged érdeklő tartalmakról? Iratkozz fel listánkra, és válaszd ki, miről küldjünk értesítést!

Szívesen részt vennél új kiegészítők, modok, kihívások vagy történetek véleményezésében? Válaszd ki a számodra érdekes témákat, és e-mailben értesítünk, amikor segítséget keresünk a munkánkhoz!

A feliratkozással elfogadod adatvédelmi tájékozatónkat.
Feliratkozás
Visszajelzés
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments