The Torenos 2 – A bosszú játéka (Gábor3)

Nagyon, nagyon megkésve, de végül én is elértem ahhoz a ponthoz, hogy végre leírjam a véleményemet, ami a szokottakhoz híven nem lesz túl hosszú, de megpróbálok számomra minden fontos dolgot megemlíteni.
Picture

Kezdeném az elején, az első évaddal. Akkoriban, ahogy előttem is mondták nagy népszerűségnek örvendett a történeted, szinte mindenki nagyon szerette, csak én voltam az a kukacoskodó alak, aki mindig talált hibát valahol. Emlékszem, az volt akkoriban a legnagyobb bajom, amit fel is hoztam többször régi értékeléseimbe, hogy a szöveget nem találtam elég érdekesnek, hanem inkább vontatott, feleslegesen túlbonyolított, elhúzott és sokszor ismétlődő. Így visszagondolva nem emlékszem, hogy ez tényleg így volt e, de akkoriban ezt éreztem. Szerencsére a második évadban ilyen dolog még csak fel sem merült bennem. Úgy kezdtem el, hogy szinte alig emlékeztem már az egyre, egy csomó karaktert elfelejtettem, még az ikreket is.
Picture

Természetesen rendszeresen olvastam a taled, csak mint tapasztalhattad elég kevésszer történt meg, hogy le is írtam a véleményem róla. Két kezemen megtudom számolni szerintem hányszor volt ilyen, már nem emlékszem. A történet maga viszont nagyon tetszett. A fogalmazásoddal semmi problémám nem volt, mindig pont annyit írtál amennyit kellett, nem voltak felesleges elhúzások. Egyik kritikámba említettem, hogy voltak jelenetek, melyek számomra kihagyhatóak lettek volna, de szerencsére ezekből se volt sok, csak kevés. A képeid szerintem is szépre sikerültek. Mindent jól oldottál meg, a helyszínek, a pózok, a szereplők, egyedül talán néha az arcokat találtam kissé üresnek, mert kevés alkalom volt, mikor látszott rajtuk valami érzelem. Inkább csak a fontosabb eseményeknél láttam rajtuk, de többségben sajnos nem, ezt sajnáltam. A történet maga pedig szintén nagyszerű lett.
Picture

Bevallom, mikor elkezdődött az évad, meg előtte is, azt hittem ismét olyan lesz, mint az egy, vagyis nem egy nagy probléma lesz, hanem több kisebb, és sorban oldódnak meg a dolgok. Persze nem baj, hogy nem így lett, sőt nagyon jó volt, hogy az egész ilyen kerek lett. Az FBI-os részek is jól sikerültek, akárcsak a családiasok. A szereplők is mind pompásra sikeredtek. A tale alatt megkedveltem ismét mindegyiküket, talán Hayes maradt olyan középszinten, hogy nem is unszimpi, de nem is nagyon szimpi. Nem szaporítom tovább a szót, a fináléhoz ugrok. Nagyon jól sikerült mindkét rész. Az utolsó előttiben többször megfordult a fejemben, hogy netán Leo még feláldozná magát a fiáért, furcsálltam is ezt a gondolatot, de végül szépen megoldottad a helyzetet, ahogyan Preston halálát is. A befejező rész is nagyon jó volt, a tini Maxime és Sheldon ihletforrására pedig van egy tippem, viszont mind a suli és azutáni jelenetek is jól sikerültek. A képregénykiadás pedig jól hangzik. Megvoltam elégedve a karakterek jövőjével, egyedül csak Beccát sajnáltam kicsit. Végül talált valakit magának, ugye?

Összességben így a végére, elmondhatom, hogy nagyon tetszett a taled, jó olvasmány volt és várom a többi alkotásaidat is.

/A kritika a My Sims Fórumon jelent meg./

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Ezeket láttad már?

Hozzászólás

  Feliratkozás  
Visszajelzés