Interjú

Interjú Ri-vel az írásról

1. Neked mennyire megy könnyen az, hogy ha írod a szöveget, akkor a szereplő fejével gondolkodj? 
Bevallom, én nem szoktam az ő fejükkel gondolkozni. Soha. Kívülálló, vagy inkább fölöttük álló személy vagyok, amikor írok, nem azonosulok velük. Mindig megmaradok magamnak, a saját érzéseimmel, ők pedig a “teremtményeim”. Mikor írok, soha nem teszem fel magamnak azt a kérdést, mit tennék én ebben a helyzetben. Helyette azt kérdezem, mit tenne ő? És mivel őt én alkottam meg, mindent tudok róla, ismerem, így láthatom, hogyan fog dönteni. Nem a szereplőim fejével gondolkodok, hanem a sajátommal, rendezgetem, igazgatom őket, mert rajtuk kívül, fölöttük állok És ezt én így szeretem Bár beleélem magamat a történetbe, a világba, soha nem a szereplőm helyébe. Ott vagyok, abban a valóságban, de mint a Mesélő, aki mindent lát, mindent tud és minden az ő akarata szerint történik. Azt hiszem, ezért nem szeretek E/1-ben írni…

2. Szerinted meglátszik a szövegen, ha azt az író teljes beleéléssel írta?
Szerintem igen. De úgy gondolom, nem feltétlenül a szereplők helyébe kell beleélnie magát, elég ha magába a világba, amit létrehozott. A beleélést én úgy ételmezem, hogy úgy ír, hogy semmi másra nem figyel, ott van abban a világban, csak arra koncentrál – az ilyen szövegek pedig szerintem jobban sikerülnek.

3. A karaktereidbe szoktál magadból is rakni? Illetve szerinted meglátszik, ha más talejében valaki magából sokat adott egy karakterbe?
Igen, elég sokszor, általában apróságokat – viszont általában az olyan szereplők lesznek a kedvenceim (nem csak a saját sztorikban, másokéban is ), akikben meglátom magamat, vagy egy másik karakteremet (ez kicsit fura nálam, itt a “nem-tale” szereplőimre gondolok, akik a majd egyszer kiadott könyveimben lesznek benne, és nagyon-nagyon közel állnak hozzám – ők az én “kicsikéim” )
Szerintem előfordulhat, hogy látszik, melyik karakter kapta a legtöbbet az íróból, mert a készítőknek (szerintem) sokszor ők lesznek a kedvenceik.

4. Szigorúan sorrendben haladsz az írásnál, vagy van úgy, hogy előredolgozol, és mondjuk egy későbbi részt/jelenetet kezdesz el írni?
Sorrendben. Bár sokszor éreztem már nagy kísértést arra, hogy előre szaladjak, és megírjak olyan részeket, amiket nagyon vártam, hogy írhassak, de végül sosem tettem meg, mivel így a kevésbe izgalmas részeknél az tartotta bennem a lelket, hogy ha ezen túl leszek, végre elérek ahhoz a részhez, amit várok. Ha előre megírtam volna, egyrészt nem lett volna ez a “motiváció” másrészt meg a valószínűleg utólag rengeteg mindent kellett volna változtatnom, mert sokszor menet közben jönnek dolgok, és állandóan átírok mindent xD

5. Sok egyedi tartalom vagy kevés?
Sok. Nagyon sok, nekem valahogy jobban bejön az egyedi tartalmas grafika, mint az eredeti simses. Szóval, bár ez nem mindenkinek fog bejönni, de én azt próbálom elérni, hogy egyáltalán ne látsszon, hogy Simssel készült ^^ Nekem ez a mániám…

6. Fantasy vagy ifjúsági tale?
Fantasy.

7. Hogy történik Nálad egy rész elkészítése? Előbb megírod, aztán forgatsz, vagy fordítva?
Régebben pont fordítva csináltam, de mostanában már előbb írok, aztán forgatok. Igyekszem úgy megírni mindent, hogy képek nélkül is megállja a helyét… És biztos, hogy csak akkor fogok nekikezdeni a forgatásnak, ha az egész szöveg kész lesz ^^

8. Milyen műfajban nem tudnál tale-t írni?

Vígjáték. Vagy romantikus vígjáték, ez áll a legtávolabb tőlem

9. Mennyire fontos Neked az illusztrálás? (ha könnyebb, 5-ös skálán lehet pontozni.)

Nekem igazából nem valami fontos, inkább a szövegre figyelek. Egy jó sztori a gyenge képek miatt nálam nem sokat veszít az értékéből. (esetleg ha tényleg nagyon rosszak a képek… )

10. Magyar vagy inkább külföldi nevek?
Külföldi. Nem nagyon szeretem a magyar neveket…

11. Elijeszt, ha hosszúak egy tale részei? 
Elijeszteni nem ijeszt el, de előfordul, hogy ha nagyon hosszú, elhalasztom az olvasást, ha fáradt vagyok, nincs elég időm.

12. Beleírjátok valamilyen szintén magatokat a történetbe? Ha igen, mennyire?

Szinte mindig, miden történetemben beleteszem magamat valamelyik szereplőbe (általában őket szeretem a legjobban), de ez nem mindig a főszereplő. A Végzeten túl 2-ben Drake, az Abyss-ban pedig… hmmm… nem is tudom… talán a Halál

13. Honnan szeditek az ihletet?
Szinte bárhonnan. Például a múltkor sétáltam az utcán, és egy fa mögül lesből rám ugrott. Na jó, viccet félretéve tényleg bárhonnan eszembe juthat valami.

14. Hogy és miért döntöttetek úgy, hogy megjeleníttetitek a történeteteket?
Nem is tudom… Már régóta írok “történeteket”, és szerettem volna, ha mások is elolvashatják, amit írok

15.Milyen jellemű szereplőket kedveltek meg általában és miért?
Hmmm… Általában akkor szeretek egy szereplőt, ha bátor, van humorérzéke, nem mellesleg nagyon jól néz ki

16.Mit gondoltok mennyi lenne az ideális fejezet szám egy tale-ban?

10 a minimum, maximum nálam nincsen, ha jó a sztori akkor minél hosszabb

17. Ha tehetnéd mit javítanál át a megjelent tale-den?

Sok mindent. Leginkább talán a kivennék egy pár értelmetlen szereplőt, és a megmaradóakat jobban kidolgoznám. Meg néhol a sztorin is alakítanék…

18. Mennyire törekedtek tale írásnál az igényességre?
Képek tekintetében én is maximalista vagyok. (bár ez a Végzeten túl-on nem látszik ). Ha csak egy ici-pici hiba is van egy képen, akkor három lehetőség van:
– nem használom azt a képet, mert minden jelenetről vagy tíz-húsz fotót csinálok, tehát van miből válogatni, és keresek egy jót
– ha mindenképpen kell az a kép, akkor megpróbálom képszerkesztővel kijavítani
– ha az sem megy, akkor jön az újraforgatás, de hibás kép semmiképp nem kerülhet a tale-be!

19. Mennyire szeretitek fokozni a drámát egy-egy jelenetnél az érzelemleírásnál? Részletesen írjátok le, vagy tömören, pár mondatban? Illetve szerintetek hogy kellene?
Én inkább részletezni szeretek. Van, hogy öt-hat sort is írok két percről… De szerintem legjobb az egyensúly. Ne intézzünk el egy fontos dolgot egy félmondattal (kivéve ha pont ez a célunk), és ne részletezzük három oldalon azt, hogy a főszereplő pislog egyet (kivéve ha az a pislogás nagyon fontos).

20. Hogy ösztönzöd magad az írásra ill. a forgatás elkezdésére?
Szinte mindig van kedven írni, ha meg nincs, akkor “ami nem megy, nem kell erőltetni” alapon hagyom. Mondjuk nekem a tale-írás a játék és a szórakozás, de ha mégis ösztönzésre volna szükségem, elképzelem, ahogy megjelenik az első rész az oldalon, és Mazsola kiírja, hogy új történet indul Akkor mindig megjön a kedvem

21. Milyen számodra egy szerethető negatív karakter?
Legyen jól kidolgozott személyisége, legyen oka a gonoszságának és lehessen vele valamennyire együtt érezni. A legjobb, ha van benne egy kis jóság is, amit azonban csak ritkán, és csak az arra érdemes személyeknek mutat meg

22. Mi a véleményed arról, ha egy történetnek idegen nyelvű címe van?
Régebben nagyon szerettem az ilyesmit, folyton angol címet akartam a történeteimnek. Aztán elkezdtem spanyolul tanulni, és valahogy teljesen más szemszögből kezdtem látni a dolgokat. Mikor olvastam egy spanyol szöveget, amit tökéletesen megértettem, de egy hónappal korábban még hozzá se tudtam szagolni, rájöttem, hogy ami nekem teljesen érthető, az másnak egyáltalán nem az. Az angolt mondjuk sokan beszélik, de van, aki nem. A spanyolt meg még kevesebben. Ha azt írom, hogy “Esta noche bailaré“, talán nem sok ember érti meg. Ha azt mondom, hogy “Tonight I will dance“, talán már többen. Ha viszont azt írom, hogy “Ma éjszaka táncolni fogok“, az már mindenkinek mond valamit, és máris az Abyss egyik epizódcíménél tartunk . Ezért talán célszerűbb magyar címeket adni. De azóta is rengeteg mindent angolul találok ki, aztán fordítok magyarra De mivel sokan nem beszélnek angolul, így nálam marad a magyar írás.

23. Fontosnak tartod az epizódcímeket?
Igen, nekem általában nagyon fontosak. A sajátjaimat igyekszek mindig nagyon jóra kitalálni (jajj, a VT béna egyszavas címei ), és az általam olvasott történetekét is jól megnézem. Nem annyira szeretem a nagyon fantáziátlan, sokszor használt címeket, de csak ezek miatt még nem mondok véleményt egy tale-ről.

24. Nagy, nehéz munka számodra a tale készítése? Miért?
Nem igazán. Nekem már az nehéz, hogy ne készítsek tale-t. Nagyon szeretek írni, és nekem ez tökéletes gyakorlásnak és tapasztalatszerzésnek írói téren. Szeretek forgatni és írni is, persze előfordul, hogy nehezebben megy, de olyankor inkább hagyom egy kicsit, amíg jön az ihlet, és addig valami mást csinálok.

25. Sokat időt töltesz egy rész elkészítésével, vagy hamar meg tudod csinálni?
Rengeteg időt töltök vele. Van, hogy egy epizód hónapok alatt készül el, de ha nagyon gyors vagyok, akkor is heti egy epizód a maximum, amit össze tudok hozni (és abba még biztos, hogy bele fogok irkálni utólag)

26. Szeretsz sok képet csinálni egy részhez, vagy inkább keveset?
Forgatás közben nagyon sokat fényképezek, de egy részbe inkább kevesebb képet rakok (és sok szöveget ). Általában a fotózott képek száma a sokszorosa annak, ami végül bekerül a tale-be (forgatás közben olyan 60-80 képet készítek, ezekből 12-20 kerül a tale-be).

27. Mikor döntöttetek úgy, hogy kell írnotok egy tale-t? (Ezt úgy értem, hogy miről jutott ez eszetekbe.)
Én régebben mindig “természetfeletti lényként” tekintettem a tale-írókra (bár akkoriban még a fórumot sem ismertem, szóval nekem ők csak nevek voltak a történet címe mögött), sokszor eszembe jutott, milyen bátrak, hogy meg merik ezt csinálni, meg hogy hú, tutira nem hétköznapi emberek. Aztán megcsináltam a VT helyszíneit, csak úgy szórakozásból… és akkor eszembe jutott: miért ne lehetne? Miért ne próbálhatnám meg én is? És belekezdtem…

28. Hogy kezdtetek hozzá a munkához?
Ahogy írtam, először a VT-t pusztán szórakozásból kezdtem építgetni (nem mintha az írást nem szórakozásból csinálnám ), aztán leforgattam az első részt, amiben nem volt semmi különös, korábban is rengetegszer fotóztam le történeteket. De akkor olyat csináltam, amit korábban még soha, létrehoztam egy dokumentumot, és nekiálltam írni a képeimhez. Az elején nagyon izgultam, de a végére talán kicsit belejöttem.

29. Mit éreztetek, amikor a tale-etek már az oldalon volt?
Én nagyon boldog voltam, el sem tudtam hinni, hogy most már én is az írók közé tartozok. Meg persze izgultam is, hogy mit fogtok hozzá szólni.

30. Mi a legfontosabb számodra egy történetben? (Történetvezetés, karakterek, fogalmazás, stb.)
Első helyen nálam az érdekes sztori áll, de a fogalmazást is fontosnak tartom. Nekem a karakterek is lényegesek, ha egy szereplőt sem kedvelek, nem kerül hozzám igazán közel a tale.

31. Hogyan viszonyulsz a többévados történetekhez?
Attól függ, minek a következő évada. Ha egy általam imádott tale-é, akkor örülök a folytatásnak, ha egy olyané, amit nem kedvelek, akkor a következő évad is hidegen hagy. Mondjuk általában azért még utóbbi esetben is adok egy második esélyt.

32. Mennyire fontos Neked a történet hosszúsága?
A hosszúság nálam igazából egyáltalán nem számít. Minden történet olyan hosszú legyen, amennyiben az író el tudja mesélni a sztorit, kelljen ehhez neki 10 vagy 40 epizód, ha végig érdekes tud maradni. A nagyon rövid történetekre mondjuk sokszor enyhe előítéletekkel nézek, hiszem 10 résznél kevesebben nehéz igazán jól elmesélni valamit, de még ez sem lehetetlen.

35. Fontos számodra a mesélő személye? (E/1, E/3)
Hozzám egyértelműen az E/3-as elbeszélés áll közelebb, írásban és olvasásban is. Ennek ellenére egy története olvasását soha nem hagyom abba pusztán azért, mert E/1-ben íródott, sőt, igazából egyáltalán nem indulnak hátránnyal nálam az ilyen tale-k, legfeljebb az első mondatnál átfut az agyamon, hogy “ó, ez E/1…” , de aztán el is feledkezek róla, főleg ha elég jó a történet.

34. A főszereplő mennyire határozza meg a történethez való viszonyulásodat? Fontos, hogy együttérezz vele?
Röviden: nagyon. Nálam egy jó főszereplő akár egy pocsék sztorit is képes elvinni, főleg ha az illető fiú. És persze jól kidolgozott jellemmel rendelkezik. Ha nem tudok együtt érezni vele, akkor kb teljesen hidegen hagy a sorsa, vagyis a történet alakulása is. Persze ha mégsem szeretném a főszereplőt, még mindig van nálam esélye a tale-nek, ha van kellően szimpatikus mellékszereplő, akit helyette imádhatok. Ha ilyen sincs, az tényleg csak az “olvasom, de minek…” kategória.

35. Mik azok a tulajdonságok, viselkedés fajták amiktől egy szereplő közelebb áll hozzád?
Nekem nagyon fontos, hogy a jellemük összetett legyen. Egy szereplőnek legyenek jó tulajdonságai és hibái, vágyai és félelmei… Ami még gyakran meg tud fogni engem, az a bátorság, a határozottság és a szereplő gyengeségei – szeretem, ha az is van nekik Ne legyenek “tökéletesek”, persze tűnhetnek annak – ha aztán kiderül, valójában mennyire nem azok. Ja, és plusz pont nálam, ha helyes srác az illető

36. Sokat dolgozol egy karakteren?
A szereplőket a történettel együtt találom ki, ahogy halad a sztori, úgy finomítom őket – persze mindezt fejben. Mire eljutok az írásig, már megvannak olyannak, amilyenek véglegesen lesznek Szóval igen, sokat dolgozok rajtuk – pont annyit, mint a sztorin magán.

37. A vadabb, bátrabb, merészebb, lázadóbb, vagy a félénkebb, okosabb, magába forduló karakterek jönnek be inkább?
Mindkettő – akár egy személyen belül. Szeretem, ha mindenkiben van valami a “másik oldalból”, persze nem összekutyulva – de imádom, ha vannak helyzetek, amikor a félénk is bátran viselkedik és fordítva, vagy akár azt, ha a szereplők mást mutatnak a világnak, mint amilyenek valójában… szeretem, ha nem lehet könnyen kiismerni őket. Persze arra vigyázni kell, hogy mindig minden illeszkedjen az adott szereplőhöz, mert így nagyon el is lehet szúrni. De egyébként talán a bátrabb, lázadóbb szereplők jönnek be jobban – ami nem azt jelenti, hogy félénkebb karaktereket nem kedvelhetek meg, sőt… igaából mindkettőben van valami, ami megfog.