Interjú Larával – Készülőben: Hanna, “Háborús tale”

Milyen érzés friss íróként bemutatkozni az oldalon?
Én most személy szerint két történettel is foglalkozom, teljesen más műfajban. Az első a Hanna című tale lesz, amit már be is mutattam a fórumon. Mivel ez lesz az első történetem az oldalon, kicsit félek, hogy az olvasók hogyan fognak reagálni, hiszen ez egy szerelmes történet, a cselekmény is teljesen mindennapi, ezért is tartok tőle, hogy keveseket fog majd meg.
Első művemként kicsit más is lesz a fogalmazás és a történet stílusa, mint a másodiknál, hiszen életemben először írtam ekkora terjedelmű művet. Mindenesetre remélem, hogy az olvasóknak tetszeni fog majd, és szívesen olvassák majd a második művem is.:)

Mi ihlette a történetet?
Az első, Hannás történetet igazából maga a játék ihlette  meg. Csak egy sima családot csináltam, elkezdtem játszani és úgy éreztem, hogy semmi értelme az egésznek, ha a történetük csak a fejemben játszódik le. Valahogy meg kell örökítenem. És így jött képbe az írás. Az eseményeket úgy alkotom meg, ahogy én akarom, és így mások is láthatják a történetet, amit a képzeletem szült.

Hol tartasz az írásban/forgatásban?

A Hannás történetem teljesen kész, a lektorommal még elvégezzük a végső simításokat, aztán ha mindenki úgy látja, mehet az oldalra!
A háborús történetem még nagyon az elején jár, pár részt írtam még meg teljesen és a helyszíneket, szereplőket alkottam meg. Viszont fejben sokkal előrébb gondoltam, mint a Hannát, ott nem volt A, B pont, csak haladtam, ahogy jött. Itt viszont már megvannak a terveim egészen a történet végéig.

Mi a legnehezebb számodra az írásban?
Az írás önmagában nem nehéz, ha hozzákezdek akkor csak jön magától. Viszont vannak olyan pontok, ahol megakadok. Számomra ezek a pontok a legnagyobb akadályok az írásban, de erről a következő kérdésben beszélek bővebben.

Tapasztaltál “írói válságot”, amikor elakadtál egy időre? Hogyan jutottál túl rajta?
Általában megszületnek a fejemben a részek, és azokat kezdem megvalósítani, de van, hogy a következő részben már nem tudom, merre tovább. Ilyenkor elgondolkodom a lehetséges folytatásokon, és van, hogy több verziót is megírok, majd rájövök hogy mégsem tetszik, és kitörlöm az egészet. Ha nem jut eszembe semmi, akkor abbahagyom, csinálok mást. A körülöttem lévő dolgok úgy is inspirálnak majd, hogy tovább tudjak haladni.

Milyen módszer szerint dolgozol a történeten?

Általában írás közben forgatok, vagy a részek írása közben mérem fel, hogy mit tudok megvalósítani a játékban, és mit nem. Például egyedi tartalmakat keresek, vagy megalkotom a helyszíneket, szereplőket. Közben pedig újabb ötletek is születnek a történetemhez, szóval ezt a módszert ajánlom a többi írónak is!

Hogyan érzed, mikor olvashatjuk az oldalon a műved?
A Hanna szerintem átcsúszik az őszre, és ha minden jól alakul, akkor már ősszel kint lehet az oldalon. A háborús történetet pedig még egyenlőre nem tudom.:)


Hanna
 
Egy fiatal lány aki csak most kóstol bele a nagybetűs életbe: egyetemre megy. Vidáman indul neki az utazásnak de közben rá kell jönnie, hogy az élet nem mindig szép és vidám. Bizonyítani akar az édesanyjának, de közben valóra váltani az álmait. Új alakok tűnnek fel az életében, és egy olyan személy, akiről sohasem gondolta volna, hogy valaha láthatja. Vajon meg tud-e birkózni az apró lány a sors kegyetlen csapdáival?
***
„Amikor leértek a vízpartra, megálltak. A víz felszínén tisztán tükröződött a sötét égbolt, és a csillagok megvilágították a víz sima felszínét. Damian Hanna felé fordult, de nem szóltak egymáshoz. Csak gyönyörködtek egymásban és a tájban.
Olyan csönd volt, hogy csak a víz lágy hullámainak hangját lehetett hallani. Olykor egy bagoly huhogása hangzott a fák irányából.
Leültek a nedves fűbe, és csak bámulták a fodrozódó vizet. Nem kellett egymáshoz szólniuk, hiszen szinte olvasták egymás gondolatait. A szél néha lágyan belekapott Hanna hosszú, sötét fürtjeibe, és magával röpítette.
Eszükbe jutottak azok a pillanatok, amiket együtt átéltek, és azok az évek is, amelyeket egymás nélkül töltöttek. A hiány, amely majdnem megölte őket. A sok hülyeség, amit együtt követtek el, és hogy ha baj volt, mindig egymás mellett voltak… Mindig számíthattak egymásra. A kapcsolatuk nem olyan volt, mint bárki másé. Az övék örök és törhetetlen volt, és senki nem szakíthatta szét őket. Még a sors és az idő sem…”
Picture

Háborús történet
 
Több régió is rossz kapcsolatban áll egymással, de amikor már tovább feszülnek a húrok: kitör a háború. Értelmetlen öldöklés és fosztogatás, elszabadul a pokol és főhőseinknek meg kell tanulni alkalmazkodni az új helyzethez. Van akinek jobban megy, van akinek kevésbé, a tét pedig hatalmas: az életük. Lara és Andy életének legbonyolultabb időszakát követhetjük végig a történetben. És hogy ki is nevet a végén? Kiderül..

Picture

 

Akit faggattak: Lara

Aki faggatta: Thea

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés