Tükörkép

Tükörkép – 4. Találka

3461917_orig-4402889

– De jól nézel ki! – modtam Aderyn-nek, mikor az étterem előtt találkoztunk.
– Köszi. Hova üljünk? – kérdezte, mikor leértünk a pincehelyiségbe.
– Nem tudom. Mondjuk oda hátra? – tanácsoltam, erre ő bólintott, és leültünk.
9612387_orig-8812066

– És mit csináltál ma? – kérdeztem.
– Hát, semmi különöset. Kerestem munkát.
– És találtál?
– Hát… nem igazán. Az állásinterjú egész jól ment addig, amíg meg nem kérdezték hol dolgoztam eddig.
– Miért? Mi a baj vele?
6051032_orig-5491063

– Az emberek folyton alábecsülnek, azért, amiért énekesként dolgoztam korábban. Szerintük ahhoz nem kell sok ész, egy hülye is tud jól énekelni.
– Ez hülyeség.
– Az. Annyira utálom, hogy a legtöbb ember előítéletes, és általánosít. De szerintem hanyagoljuk a témát. Te mit csináltál ma?
1751087_orig-6687055

– Az új könyvemen gondolkodtam…
– Új könyvet írsz? Az nagyszerű! És milyen? – kezdte lelkesen.
– Hát… még eléggé az elején tartok, és még egyáltalán nem biztos, hogy befejezem.
– Miért ne fejeznéd be? – kérdezte kicsit csalódottan.
– Mostanában sok történetet dobtam a kukába. Valahogy nem kötöttek le. És ha magát az írót nem köti le a saját története, akkor az olvasóitól se várja el ugyanezt, nem igaz?
1813105_orig-7678739

– De, elég logikusnak hangzik.
– Nem szeretném beleélni magamat, de úgy érzem ebből akár még lehet valami.
– Mit hozhatok? – érkezett meg a pincér. Leadtuk a rendelésünket, majd tovább beszélgettünk. Rengeteg dolog szóba került. Olyan jól szórakoztunk, hogy észre se vettük mennyire elszaladt az idő.
***
4292158_orig-6478641

Felajánlottam, hogy hazakísérem. Az úton elkezdet cseperegni az eső, ezért kénytelenek voltunk egy esernyő alá bújni, hiszen én nem hoztam magammal. Lassan, némacsöndben sétáltunk a járdán, majd megérkeztünk egy sokemeletes ház elé.
– Hát megérkeztünk. Nagyon jól éreztem magam.
– Én is – értettem egyet –, máskor is elmehetnénk valahova.
– Egyetértek – mondta, majd csókolóztunk.
6483152_orig-1212813

Éjfél után értem haza. Boldog voltam. Ismét leültem a számítógépem elé, és nekiláttam az írásnak.
***
4618713_orig-2567635

– Kérlek nagyon vigyázz magadra – mondta Étaín.
– Ne aggódj. Mindig óvatos vagyok – válaszolta Aloysius. – Te is vigyázz magadra, mostanában megint egyre gyakoribbak az emberrablások.
– Ne aggódj, a palotában biztonságos – mosolygott miközben elvesztek egymás tekintetében.
– Most már tényleg mennem kell – mondta a férfi, mikor észbe kapott. – Ígérem olyan hamar visszaérünk, hogy észre sem veszed, hogy elmentem. Szeretlek – megcsókolta a feleségét, ezután pedig sarkon fordult, és elindult az istálló felé.
– Légy óvatos! – kiáltotta utána a nő, de ezt a férfi már nem hallotta.
119901_orig-7739534

– Jó reggelt! – köszönt a fehérbőrű lány, mikor odaért.
– Tekintve arra, hogy az elkövetkezendő néhány hétben csak kettesben leszünk, megtudhatnám a neved?
– Aiman – vágta rá egy kis gondolkodás után.
– Az lesz a legjobb, ha minél előbb indultok – szólt közbe Prabhü. – Próbáljatok sietni. Szorít az idő.
– Felőlem mehetünk – mondta a lány, és felült a lovára.
2847795_orig-1372856

Már jó néhány órája sétáltak az erdőben. Egy szót se szóltak egymáshoz, kínos csöndben gyalogoltak.
– Tudod… most sem értem miért akarták azt, hogy te gyere velem – próbált beszélgetésbe elegyedni a férfi – hiszen te egy niwa vagy. Nem hiszem, hogy – nem tudta befejezni a mondatot, mert a nő villámgyorsan mellette termett, és hozzászorította a legközelebbi fához.
1765862_orig-9492908

– Tudod, mit utálok legjobban az emberekben? – mondta összeszorított fogakkal –  az előítéleteiket.
– Tessék? Honnan veszed, hogy én erre céloztam? – próbált meg védekezni. – Félreértettél…
–  Aha persze – nyugodott le. – Te meg félreértetted azt, hogy letámadtalak.
***
1796519_orig-9579011

Csörgött a telefon, de nem vettem föl. Nagyon belemerültem az írásba, ezért nem akartam egy telefonálás miatt elveszteni a lendületet. Lassan abbamaradt a csörgés. Mielőtt folytathattam volna az írást, egy üzenetem érkezett. Bonnie írta: Majd hívj, ha elérhető vagy. Fontos! – majd felhívom reggel.
5579680_orig-1338967

Hiába próbáltam visszarázódni a történetbe, folyton elbóbiskoltam. Elvégre az előző éjjel is alig aludtam – gondoltam, majd jobbnak láttam lefeküdni.
Feliratkozás
Visszajelzés
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments