The Torenos 2. – A bosszú játéka – 30. Írta és illusztrálta: M. J. Toreno

Picture

Az osztályteremben mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte az ősz hajú tanár úr szigorú tekintetét. Az anyag leadása után maradt még vissza tíz perc az órából, ami tökéletesen alkalmas volt egy utolsó felelet meghallgatására. Legalábbis ő úgy vélte. Az pedig, hogy a diákok mit gondoltak, nem számított. Meg volt győződve róla, hogy ha rajtuk múlna, egész nap csak lógatnák a lábukat, és soha nem jutnának előrébb az életben.
Mutatóujjával feltolta a szemüvegét, jelezvén a tanulóknak, hogy megvan az áldozat.

Picture

Félelemtől reszketve szorították egymás nyirkos kezét a lányok, és még a legvagányabb fiúk torkában is gombóc keletkezett. Remegtek a lábak a padok alatt.
Csak egyetlen tinédzser maradt nyugodt az egész teremben. Ő már kislány korában megtanulta, hogy mi az a rettegés, és ez a mondvacsinált terror annak a közelébe sem ért. Élvezettel rajzolgatott tovább a füzetébe, jót mosolyogva magában begyulladt társain.

Picture

– Maxime – közölte választottját az idős férfi, és felhangzottak a megkönnyebbülés sóhajai.
A lány hitetlenkedve megcsóválta a fejét, majd elejtve ceruzáját szándékosan hangos nyikorgással tolta hátra a széket. Aztán kínos lassúsággal kivonszolta testét a táblához. Osztálytársai együttérző pillantásokat vetettek rá, noha Maxime tudta jól, hogy belül mindegyikük örömtáncot járt, amiért nem neki kellett felelnie.

Picture

– A legutóbbi dolgozatod nem lett valami fényes, Maxime. Főleg a fordítás. Mi okozott gondot?
– Az, hogy franciául van, Mr. Greene – felelte szenvtelenül, mire az osztály kuncogni kezdett.
A tanár úr döbbenetében hangosan felnyögött.
– Mintha csak az apádat hallanám – jegyezte meg rosszallóan, a lány viszont bóknak vette, és szélesen vigyorgott vissza rá. – Akkor kezdjük egy kis bemelegítéssel. Legyen a létige ragozása.

Picture

Maxime kutatni kezdett emlékei között, és már éppen szólásra nyitotta volna az ajkait, amikor felhangzott a megváltást hozó, a tanítási nap végét jelző csengő.
– Agyon ütöm az ügyeleteseket, még van hét perc az órából! – morgolódott Mr. Greene, és próbált rendet teremteni a felszabadult nyüzsgésben. Hiába. A csoport fele már el is hagyta a termet. Maxime megvonta a vállát, mikor tehetetlenül rátekintett, majd engedélyt kapva követte társai példáját. Sebesen bedobált mindent a táskájába, a hátára kapta, és már el is hagyta az iskola épületét.

Picture

– Hé, szöszi! – ütközött neki vállal hirtelen valaki az udvaron, és már készen állt rá, hogy jól letolja, amiért ilyen vadbarom módjára viselkedik, de mikor meglátta a barna hajhoz tartozó arcot, korholás helyett inkább a nyakába ugrott.
– Sheldon! Úristen, hát te mit keresel itt?! – lelkendezett csillogó szemekkel. Alig tudta elhinni, hogy valóban a legjobb barátját látja teljes életnagyságban. Mióta elköltöztek Sun Hillből, aminek lassan már hét éve, csak a nyári táborokban tudtak találkozni. Ettől függetlenül folyamatosan kapcsolatban álltak, és ritkán telt el úgy nap, hogy ne beszéltek volna valamilyen formában egymással.

Picture

– Anyukádnak sikerült rávennie a szüleimet, hogy végre elengedjenek. Hihetetlenek! Tizenhat vagyok, de még mindig úgy kezelnek, mint egy kis pisist!
– Nekem mondod? Ma reggel is összekaptam anyával emiatt – fintorgott Maxime keserűen visszagondolva a szóváltásukra.
– Tudom – húzta vigyorra a száját Sheldon -, mesélte a kocsiban. Ő hozott el ide a repülőtérről.
– És meg sem várt?! – kérdezte felháborodva, miután nem találta a parkolóban édesanyja autóját.
– Ez a büntetésed – nézett le rá szigorúan a fiú, aztán játékosan oldalba bökte. – Különben is, van metróbérleted, nem?
– Persze, hogy van, de ez szemétség volt tőle. Főleg, hogy pont erre járt – duzzogott tovább karba font kézzel.
– Jaj, már! Ne hisztizz! Inkább örülj neki, hogy egy teljes hétvégét együtt tölthetünk!

Picture

– Annak örülök is – enyhült meg végül, és újfent magához szorította barátját. – De igazán szólhattál volna, hogy jössz.
– Akkor nem lettem volna meglepetés – felelte, majd végigjáratta a szemét az épületen. – Szóval, idejártak a szüleid is suliba, ugye?
– Aha – fordult meg Maxime is. – És van egy pár tanár, aki még azóta is itt tanít. Ma meg is kaptam az egyiktől franciaórán, hogy olyan vagyok, mint az apám.
– Beszóltál neki, mi? – tapintott rá a lényegre, de Maxime nem válaszolt. Somolyogva indult meg a belváros felé.

Picture

– Hová megyünk? – vette fel Sheldon a lány lépteinek ritmusát.
– Gondoltam, ha már ellátogattál a fővárosba, illene megmutogatnom a főbb nevezetességeket.
– Tavaly itt voltunk osztálykiránduláson, nem emlékszel? Csak nem tudtunk találkozni, mert te meg pont akkor voltál az animációs versenyen. Úgyhogy, szerintem, minden fontos műemléket és múzeumot láttam már.
– Igen? És az FBI-központban is voltál?
– Csak kívülről néztük meg.
– Pedig belülről sokkal menőbb hely – súgta oda jelentőségteljesen, majd szökdécselve előre sietett.

Picture

Maxime jól ismerte már a járást. Gyorsan ledarálta a személyes adatai egy részét a recepciósnak, majd Wayne különleges ügynök után érdeklődött, hogy bent van-e, illetve ha igen, tudja-e fogadni. Pár perc múlva már az ötödik emeletre tartottak egy-egy mágneskártyával a kezükben, amire csupa nagybetűvel a VENDÉG felirat volt nyomtatva. A liftből kiszállva végigsétáltak az eléjük táruló, hosszú, szürke folyosón, a fordulóban pedig már ott várta őket Wayne ügynök. Betessékelte mindkettejüket a balra nyíló irodájába, majd megkérte a titkárnőjét, hogy hozzon nekik valami üdítőt.

Picture

– Nos, mit tehetek értetek? – érdeklődött helyet foglalva az íróasztala mögött, és a fiataloknak is jelezte, hogy üljenek le nyugodtan. Mire mindenki kényelembe helyezte magát, már a frissítők is megérkeztek.
– Wayne ügynök, ő itt a legjobb barátom, Sheldon – mutatta be a mellette ülő, kissé megilletődött srácot. – Bocsánat, hogy munka közben zavarjuk, csak szerettem volna még egyszer személyesen is megköszönni a szakértői segítséget, amivel hozzájárultak a képregényem hitelességéhez. Valamint elújságolni, hogy végre sikerült kiadót találnom – tette hozzá hadarva tagadhatatlan örömmel az arcán.
– Gratulálok, Maxime – fejezte ki őszinte elismerését a szövetségi ügynök. – És persze nagyon szívesen. Ha további kérdéseid lennének, a kollégáim és a magam nevében is kijelenthetem, hogy szívesen állunk a rendelkezésedre. Csak ne felejts el időpontot egyeztetni Stellával.

Picture

– Nem fogok. És tényleg… – hálásan köszönöm, mondta volna, ha Grant Yasui nem tépi fel lélekszakadva az iroda ajtaját.
– Dor’, ezt látnod kéne! – intézte szavait egyből a feletteséhez, észre sem véve a vendégeit.
– Örülnék, ha nem hagynád figyelmen kívül Stellát. Nem dísznek van az ajtóm előtt – feddte meg bosszúsan az informatikust, aki egyáltalán nem zavartatva magát szakította félbe már sokadszorra a tárgyalását.
– Bocs – közölte cseppet sem bűnbánóan. – Akkor jössz? – kérdezte, és végre körülnézett az irodában. – Jé, Maxime! Mi szél hozott? Ki a kis barátod?

Picture

– Sheldon – felelte kuncogva, mert roppant módon szórakoztatta az informatikus könnyelmű stílusa. – És szeretném önnek is megköszönni a segítséget, Yasui ügynök. Sok hasznos információval lettem gazdagabb.
A férfi csak vigyorogva legyintett. – Ó, igazán nincs mit. Örülök, hogy segíthettem.
– Akkor mi távoznánk is – ragadta meg Maxime a fiú csuklóját, miközben felkelt a kanapéról.
– Nem szeretnénk feltartani önöket a munkájukban. De ha éppen ráérnek, és van kedvük, akkor szívesen látjuk magukat családostul az esti kerti partinkon. Teagen ügynök is ott lesz.
– Köszönjük, Maxime, nagyon kedves vagy, de attól tartok ez most sajnos nem lehetséges – reagálta le Wayne gyorsan a meghívást, mielőtt Yasui még bármit is mondhatott volna. Majd a képregényéből idézve kedvesen hozzátette: – Teljesítenünk kell a mindennapi szuperhős kötelezettségeinket.

Picture

– Tetszik Wyatt különleges ügynök karaktere? – tudakolta kíváncsian a lány, és teljesen belepirult. – Magáról mintáztam.
– Észrevettem – állt fel Wayne is, hogy kikísérje őket. – Ügyesen oldottad meg a felbukkanását. Nem fogja megkönnyíteni a hősöd dolgát, az egyszer biztos.
– Hát nem – mosolygott sejtelmesen. – Nos – csapta össze a két tenyerét -, akkor mi tényleg megyünk. Még egyszer köszönöm – nézett fel a férfiakra, majd elbúcsúzott Stellától, Wayne ügynök jobbkezétől is.

Picture

Amint eltűnt a fordulóban, mindenki nagy meglepetésére rögtön vissza is rohant.
– Most hétvégén nem, de jövő héttől szabad vagyok, úgyhogy, ha esetleg kettesben szeretnének lenni a feleségével, szívesen vigyázok a kis Aaronra. És nyugodtan kitűzheti a telefonszámomat a faliújságra. Mindig jól jön a zsebpénz! – darálta le a mondandóját, és már fel is szívódott.
– Üdvözlöm Teagen ügynököt! – kiáltotta utána Wayne, és elnevette magát, ahogy összenézett kollégáival.

Picture

– Elég frankó, hogy ilyen jó viszonyban vagy az FBI-osokkal – jegyezte meg Sheldon, miközben a legközelebbi metrólejárathoz tartottak. – De arra az utolsó cikis visszarohanásra tényleg szükség volt? Most adják ki a képregényedet, egy vagyont fogsz vele keresni!
– Dehogyis – vetette hátra szőke haját Maxime. – Ez csak egy helyi kiadó, ráadásul elég kicsi. A kockázatuk viszont baromi nagy. Először vissza is utasítottak, mondván nem éri meg, mert akár csődbe is viheti őket. Aztán pár héttel később egy fazon visszahívott tőlük, hogy ő lát benne fantáziát, és megpróbálja rávenni a vezetőséget, hogy szerződjenek le velem. Végül sikerült neki, de mindössze pár száz példányban nyomtatják.

Picture

– Pár száz? – pattant elé Sheldon tágra nyílt szemekkel, és a vállánál fogva megrázta a lányt. – Te nagyon hülye vagy, ha ezt csalódásként éled meg! A fellegekben kellene járnod! Ez egy hatalmas lehetőség!
– Tudom, és boldog is vagyok – pislogott rá kihívóan, majd váratlanul a szájára tapasztotta az ajkát.
– Mi…? Ezt most miért csináltad? – ocsúdott fel dermesztő kábulatából a fiú, de Maxime addigra már rég nevetve továbbszaladt.

Picture

– Valamit ki akartam próbálni – magyarázta aztán a barátjának, amint az a lépcsőnél utolérte.
– De nekem barátnőm van – dadogta Sheldon még mindig sokkos állapotban.
– Tudom, és Violet nagyon kedves lány, nem akarom bántani, éppen ezért felejtsd is el! Csak meg kellett bizonyosodnom róla.
– Mégis miről?
Maxime nagyot fújtatott.
– Arról, hogy ha megcsókollak az szerelmesen kínos lesz, pillangórepdeséssel meg miegymással, vagy olyan kínosan kínos, olyan te jó ég, miért csinálom ezt, ez nem is jó, ne erőltessük érzés. Érted?

Picture

– Hááát, asszem – vakargatta meg a tarkóját a fiú és még mindig rettenetesen zavarban volt. – És melyiket érezted? – kérdezett rá félszegen egy hosszú, feszült perc után.
– A nem kéne erőltetni dolgot. Mintha Ash bácsit csókoltam volna meg. Brrr – gondolt vissza és egészen beleborzongott. Sheldon együtt érzett vele. Ő is hasonlóképpen élte meg.
– Akkor örökké tesók? – tartotta pacsira a tenyerét, Maxime pedig jó erősen belecsapott a sajátjával.
– Naná!

Picture

Háromnegyedórával később már az utcájukban sétáltak önfeledten kacarászva egymás vicces történetein. Aztán lassan megérkeztek a házhoz, és Maxime boldogan szaladt előre, hogy kinyissa barátjának a kaput, amin keresztül harminc évvel ezelőtt az édesapja is rendszeresen megközelítette az otthonát.
***

Picture

Preston halála nem csak lelkiekben törte meg őket, anyagilag is súlyos terhet jelentett az elvesztése. A házon lévő jelzáloghitel és a számlák kifizetése komoly gondot okozott az özvegy anyának. Kénytelen volt eladni a hatalmas családi házat, amit férje oly’ nagy műgonddal tervezett meg a végül meg nem született öt közös gyereküknek. Közel sem kapott érte annyit, mint amennyit valójában ért, de legalább vissza tudta törleszteni a rámaradt adósságot. Barátnője, Becca ugyan felajánlotta, hogy elrendezi a tartozásukat, Zoe viszont hallani sem akart róla. Egyedül akart boldogulni, segítség nélkül.

Picture

Egy ideig albérletben laktak egy két szobás lakásban Sun Hill külterületén, majd barátai győzködésére visszaköltözött kislányával a fővárosba. Becca hisztérikusan ragaszkodott hozzá, hogy az apjától kapott szálloda egyik lakosztálya legyen az új otthonuk, közvetlenül az övé mellett. Átmeneti megoldásként, míg nem találtak megfelelő hajlékot, Zoe végül belement. Munka előtt, után és közben is folyton az ingatlankínálatot böngészte, de általában vagy túl drágák voltak a méretben megfelelők, vagy rendkívül rossz környéken helyezkedtek el.

Picture

Aztán egy zivataros napon Trent bőrig ázva jelent meg a hotelszobájuk ajtajában bőszen lobogtatva egy dokumentumot. Ajándékozási szerződés volt, ami alapján az édesanyjától, Alessa Torenótól örökölt ingatlan tulajdonjogát rá és keresztlányára ruházta át. Nem kevés munka volt a bérlők által lelakott házon, hogy visszanyerje fénykori állapotát, de a barátok mindent megtettek, hogy a lehető leghamarabb beköltözhetővé váljon. Azóta teljesen újjá varázsolódott, és tökéletes otthont biztosít a két lány számára.
***

Picture

– Köszi, hogy hazahoztál a suliból, anyuci – vetette oda gúnyosan Maxime a konyhában tevékenykedő édesanyjának, miután Sheldonnal a nyomában besétált a házba.
– Úgy tudtam, csak a dedósokat furikázzák a szüleik – vágott vissza reflektálva lánya reggeli kifakadására, miszerint ne kezelje úgy, mint egy gyereket. Maxime tettetett sértődöttséggel feltrappolt a lépcsőn, maga után szólítva a fiút, aki az üdvözlést követően tehetetlenségében csak megvonta a vállát.
– Köszönni ki fog? – szólt utána Zoe a vendégeikre utalva, mire Maxime akkorát sóhajtott, mintha a világ összes terhét egyedül neki kellene cipelnie. Áthajolt a korláton, és dobott egy hangos sziasztokot a látogatóknak.

Picture

– Hű, de felvágták a nyelvét! – csodálkozott Trent, miközben ellopott egy uborkaszeletet Zoe keze alól.
– Látod? Erről beszéltem. Ez a kamasz hisztérika minden energiámat leszívja.
– Akarod, hogy beszéljek vele?
– Nem kell, köszi. Még tudom kezelni.
– Azért mielőtt kést állítanál a szobája ajtajába, szólj! – kacsintott rá vigyorogva a sógora, Zoe pedig elnevette magát. – Egyébként jobban belegondolva, még mázlista is vagy. Vannak, akik már tizenegy éves korukban tönkreteszik az anyjuk idegeit – mutatott saját magára nem túl büszkén, majd a nappaliba sandított, ahol Raquel éppen a legújabb táncos videojátékkal próbálta levezetni a gyerekek energiáit. – Előre félek a srácaimtól. Remélem, az anyjukra ütöttek.

Picture

– De ha visszagondolsz – csatlakozott Ephram is a beszélgetéshez kislányával, Kaley-vel az ölében -, te sem voltál éppen az a nyugodt természetű tinédzser. Prestonról nem is beszélve. Ahhoz képest, hogy mi lehetett volna belőle, Maxime egy főnyeremény. Nem dohányzik, nem drogozik, nem iszik, nem jár vad bulikba, nem marad ki késő éjszakáig, nem fekszik össze idegenekkel, nincs tetoválása, nincs piercingje, nem lóg az iskolából, viszont épp most fog megjelenni a képregényboltok polcain a saját alkotása, ráadásul úgy, hogy Beccának le sem kellett fizetnie a kiadót. Ha ezek után még csak nem is duzzogna és feleselne, már komolyan elgondolkodnék azon, hogy örökbe fogadtátok.

Picture

– Mondasz valamit – tűnődött el az ifjabbik Miller szavain, majd ahogy Norelle átnyúlt előtte a fűszersóért, hirtelen eszébe juttatott valamit, és felkiáltott az emeletre a lányának.
– Hányszor mondjam még el, hogy ne zaklasd a szövetségieket?!
– Honnan tudod, hogy ott voltam? – érkezett a reakció őszinte döbbenettel. Zoe elmosolyodott.
– Apád árulkodott.
– Emiatt ne aggódj – fordult felé a vörös hajú ügynöknő abbahagyva a húsok pácolását, és apró puszit lehelt Kaley maszatos arcára. – Dorian nem az a fajta, akit lehet zaklatni. Ha elege lesz belőle, hidd el, hogy köntörfalazás nélkül megmondja majd neki. Inkább örülj, hogy ilyen érdeklődő ebben a témában.

Picture

– Túlságosan is az. Teljesen az apja megszállottja lett. Mindig is apás volt, de az utóbbi két évben egy kicsit elszaladt vele a ló. Hiszen láttad a kutatásait!
– Igen, láttam. Kitűnő érzéke van a nyomozáshoz, az összefüggések felderítéséhez.
– De te nem aggódnál, ha Alden ilyen mélységekben kezdene kutatni az apja után?
Norelle arcára széles mosoly ült ki. – Nem, mert én azt már rég megtettem helyette. Ha érdekelni kezdi, majd megmutatom neki az Eric-ről összegyűjtött anyagomat. De nem hiszem, hogy erre valaha is sor kerülne, hisz itt van neki a másik apja – karolta át Ephramot, majd cuppanós csókot nyomott a nyakára.
***

Picture

A tragédiát követően a teljes baráti kör visszatérő vendégnek számított az FBI-központban. A két Toreno halálával az ügynököknek ugyanis még közel sem ért véget a munkájuk. Megannyi kérdésre kellett bizonyítékokkal alátámasztott választ találniuk, és ehhez elengedhetetlenül fontosak voltak a közvetlen rokonok és barátok részletgazdag beszámolói is. Egy ilyen vallomástétel alkalmával futott össze Ephram Norelle-lel a Wayne ügynök irodájához vezető szürke folyosón.

Picture

A nő egy pillanatra azt hitte, hogy hallucinál, olyan nagyon emlékeztette őt az elhunyt kedvesére. Éppen ezért ódzkodott később attól, hogy bárminemű kapcsolat legyen közöttük. És azért is, mert időközben kiderült, hogy az utolsó együtt töltött éjszakájukon a viszontlátás örömében és a szerelem csodás mámorában nem kifejezetten figyeltek a védekezésre. Gyermeket várt Eric Brighttól.

Picture

Persze Ephramot ez nem tántorította el. Megkedvelte Norelle-t, mert ugyanolyan sebzett lélek volt, mint ő. Szüksége volt rá, a nőnek pedig őrá, még ha hosszú ideig nem is vallotta be. Folyton visszautasította a közeledését, noha éjszakákon keresztül képesek voltak beszélgetni egymással. Ingázott DC és Norfolk között, segített neki könnyedebben viselni a terhességet, együtt tanulmányozták a szakkönyveket, vásároltak a babának, és mikor eljött a nagy nap, ő is vitte be a kórházba. Végig ott volt mellette a nehéz pillanatokban. Norelle rendkívül hálás volt mindezért, de akkor még mindig nem állt készen arra, hogy a következő szintre léptesse a kapcsolatukat. Megismerkedésük után közel másfél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy belássa, nem gyalázza meg Eric emlékét azzal, ha boldogságra lel egy másik férfi társaságában.
***

Picture

– Szerintem ez lesz a megoldás kulcsa – lobogtatta meg incselkedve Sheldon az íróasztalról felvett cetlit Maxime orra előtt. A lány kikapta a kezéből, és csodálkozva olvasta fel a gyerekfelvigyázás időpontjait. Egy ideig merően bámult a papírlapra, majd hirtelen felismerés csillant a szemében. Előhúzta nadrágzsebéből a telefonját, hogy teljes mértékben megbizonyosodjon elmélete helyességéről.
– Lemerült a telóm, úgyhogy a bejövő hívásaim anyához irányítódtak.
– Aha – dörmögte a fiú lefoglalva magát a szoba feltérképezésével. Az egyik családi portrén aztán hosszú percekre megakadt a tekintete. – Nem kéne ilyen szemtelenül beszélned anyukáddal.

Picture

Maxime megszeppent barátja dorgáló hangszínén.
– Tudja, hogy nem gondolom komolyan – védekezett az ágyra ülvén, és váratlanul rátörő bűntudatában elfordította a fejét. Sheldon csatlakozott hozzá.
– Biztos vagy benne?
– Hááát… Igaz, hogy mostanában nem értünk mindenben egyet és sokat csipkelődjük egymást, de este azért mindig összebújva tévézünk. Nem akarom bántani, csak néha rosszul jönnek ki a dolgok. Valójában miatta csinálom az egészet – nézett őszintén a fiú szemébe. – Mármint a bébiszitterkedést és a képregényt. Eszembe sem jutott, hogy valaha is kiadassam, a magam szórakoztatására készítettem. De miután felvilágosítottak róla, hogy ezzel akár pénzt is kereshetek, másképp álltam hozzá. Segíteni akarok anyának, mert rengeteget dolgozik azért, hogy ilyen körülmények között éljünk. És bár tudom, hogy imádja a munkáját, biztos vagyok benne, hogy örülne, ha lenne legalább egy olyan napja a héten, amikor nem jönnek hozzá különórára, és nem kellene a plusz pénz miatt minden szervezési feladatot elvállalnia, illetve versenyeket, programokat összeállítania. Szeretném, ha lenne egy kis szabadideje, amikor tényleg azt csinálhatna, amit csak akarna.

Picture

– Ezt nem tudtam. Szép tőled – mosolyodott el büszkén Sheldon, és hátba veregette a lányt. – Na, és hogy áll a családfakutatásod?  Már vagy három hete megígérted, hogy beszámolsz róla, de valahogy mindig elmaradt. Sikerült kiderítened a név eredetét?
Maxime fellelkesülten bújt be az ágy alá, majd kisvártatva az ölébe nyomott egy vaskos, bőrkötésű dossziét.
– Nézd meg magad!
A fiú kicsatolta az iratrendezőt, és elképedve cikázott a tekintete egyik dokumentumról a másikra. Minden precízen fel volt címkézve, kategorizálva, színes nyilakkal jelezve a rokoni fokozatok az egyes személyek között, a képek alatt rövid élettörténetek. Maxime lapozott párat, mondván azokat korábban már úgyis beszkennelte és elküldte neki, majd két fekete-fehér fotóra bökött.

Picture

– Camilla Muraro, ő az ükmamám. A dédnagyapámnak, Santo Torenónak az anyukája, ha így érthetőbb. A bácsi pedig az ő férje, tehát az én ükpapám Luciano Toreno, aki anyukája révén olasz, apukája révén viszont spanyol volt. És innen származik a családom spanyol hangzású vezetékneve, holott mindannyian olasz állampolgárok voltak.
– Azt hiszem, értem – vakargatta meg az állát Sheldon, majd megkereste a Maxime által rajzolt családfát, hogy még jobban átlássa. – De azért tök furcsa, hogy ilyen hosszan öröklődött tovább olaszok között ez a név.
– Hát igen. Ahogy látod, minden nemzedékben legalább egy fiú továbbvitte. Viszont a mi generációnkig csak a nagyapám vonalán jutott el. Az oldalágak már a dédnagyapám korosztályára kihaltak.

Picture

– Szóval vér szerint te vagy az utolsó – mondta ki a nyilvánvalót a fiú, miközben gondosan visszahelyezte a papírokat a dossziéba, hogy átadhassa a jogos tulajdonosának. Maxime visszacsúsztatta a kutatását az ágy alá, pontosan ugyanoda, ahonnan az előbb előhúzta.
– Szóval én.
– És mik a terveid így a kihalás előtt? – kérdezte Sheldon szándékosan cukkolva a lányt, aki azonnal neki is ugrott egy párnával.
– Letörölni azt a sunyi vigyort a képedről!

Picture

– Ééés pontosan eddig volt szűz a lányod! – borzolta fel a kedélyeket szokásához híven a Miller-ikrek idősebbik tagja, aki éppen akkor toppant be a házba Beccával és Roxie-val karöltve, amikor az emeletről tompa puffanások és hangos vihogások szűrődtek le.
– Csak barátok.
– Ja, persze. Mint te meg Preston. Ne légy már ilyen naiv, Zoe.
– Mondd csak, miért is hívtalak meg én téged? – állt elé a ház úrnője karba font kézzel, szúrós pillantásokat vetve rá.
Ash elkapta az elslisszolni készülő Roxie karját, magához szorította, majd ott mindenki előtt szenvedélyesen megcsókolta.
– Mert a kedvenc rádiós műsorvezetőtökhöz, Rockxie cicátokhoz tartozom – vigyorgott elégedetten, mire a szülők egy emberként hördültek fel.
– Amit még mindig helytelenítünk.

Picture

– Jaj, akadjatok már le a témáról! – fakadt ki a lány, és Beccát követve ledobta magát a nappali kanapéjára. – Nyitott kapcsolat. Nekem megfelel, neki megfelel. Ennyi. Törődjetek bele, mert mindketten felnőttek vagyunk.
– Erről azért Ashton esetében vitatkozhatnánk – jegyezte meg Ephram, amire a testvére rögtön lecsapott.

Picture

– Mi a helyzet a HR-osztályon, öcsi? Elleptek már az uncsi irathalmok? Ja, hogy te nem is dolgozol, csak otthon babázol, mert nálatok az asszony hordja a nadrágot – gúnyolódott vele, de az öccse fel se vette. Inkább kiegészítette a sértegetését azzal, hogy a fegyver is az asszonynál van.
– Velem jobb, ha nem kekeckedsz, Ash – figyelmeztette Norelle, a férfi pedig végül megadóan maga elé tartotta a kezét.

Picture

– Tényleg nincs jobb dolgod, mint fiatal lányokat hajkurászni? – szegezte neki a kérdést Raquel, miközben kisebbik fiának, Travisnek segített a dohányzóasztalon árválkodó játékához totyogni.
– Jaj, hát te is itt vagy? Észre sem vettelek. Olyan jellegtelen lettél ebben az anya szerepben.
– Akkor a számomat se vedd észre a telefonodban, ha az eszetlen pártfogoltjaid már a környék összes koreográfusát elüldözték – hadarta Mrs. Hannen mérgesen, és ahogy a közelébe ért, erőteljesen beleöklözött a vállába.
– Au! – jajdult fel Ashton fájdalmában, majd bosszúsan Raquel szemére vetette, hogy milyen jó példát mutat a gyerekeknek.
– Tudják, hogy Ash bácsi kivételével senkit sem lehet bántani. Igaz, fiúk?
A gyerkőcök heves bólogatásba kezdtek, aztán a felnőttek bátorítására visongva támadtak rá a menedzserre.

Picture

– Jól van, jól van! – hárította a két kissrác ütéseit, majd megelégelvén a bunyót, leguggolt hozzájuk és finoman a testükhöz szorította a karjukat. – Ne hallgassatok rájuk, mert én vagyok az egyetlen közülük, aki megtaníthat titeket csajozni. Tíz év múlva, mikor te tizennyolc leszel – fordult először a fekete hajú, kék szemű Aldenhez, majd az árjához -, te pedig Tyler, tizenhat, akkor minden hétvégén elviszlek majd titeket a legmenőbb klubokba, és hármasban fogunk vadászni a szexi kis bigékre.
– Te tudod, hogy mi az a bige? – súgta a hatéves némi töprengés után barátja fülébe, Alden pedig teljes komolysággal az arcán válaszolt neki, jóízűen megnevettetve következtetésével a felnőtteket.
– Ha vadászni kell rá, minden bizonnyal egy vadállat.

Picture

Trent a konyhapulton könyökölt, onnan nézte végig vigyorogva az imént lejátszódó jelenetet. Miután a fiúk nem értették, miért kacag körülöttük mindenki, egy érdektelen vállvonást követően kiszabadították magukat Ashton markából. Tyler rácsapott Alden hátára, jelezvén, hogy ő a fogó, és sikoltozások közepette eltűntek a lépcső mellől nyíló folyosón.
– Ugye tisztában vagy vele, hogy tíz év múlva negyvennyolc éves leszel? – kérdezte a feltápászkodó férfitól, aki megrökönyödve nyögött fel a kényes információ hallatán.
– Most ezt miért kellett megosztanod velem?
– Hogy letörjem egy kicsit az egódat. Hiába minden próbálkozás, nem leszel már fiatalabb.

Picture

Az idősebbik Miller igyekezett valami frappáns visszaszólást kiagyalni, de olyan mélyen a gondolataiba kellett temetkeznie hozzá, hogy észre sem vette a feléje süvítő baseball labdát. Már csak azt látta, hogy a testvére markában landol, közvetlenül az arca előtt.
– Már a reflexed sem a régi, bátyus. Ajaj, nem lesz ez így jó – csóválta a fejét Ephram tragikusan, remekül szórakoztatva ezzel a többieket és önmagát is. Látva bátyja kétségbeesett képét, mindenért kárpótolta, amit az utóbbi időben elkövetett ellene.

Picture

– Hé, mini rakéták, csak kint labdázunk! – Trent még mindig Ashton reakcióján nevetve szaladt a nagyobbik fia, valamint Alden után, akik Angellel együtt tértek vissza rosszalkodni a nappaliba.
– Ha lennének gyerekeid, tudnád, hogy tilos elbambulni, különben rögtön a célpontjukká válsz – kacsintott rá, miközben a hóna alá csapta a két vihogó rosszcsontot és kiszáguldott velük az udvarra. A többiek mind magukhoz ragadtak egy-egy tálat a konyhapultról, amiben a vacsorához valók voltak előkészítve, és csatlakoztak hozzájuk.

Picture

– Várj csak egy kicsit! – hívta vissza Zoe Beccát, mielőtt kilépett volna az ajtón. Amióta csak megérkezett folyamatosan az orrát lógatta. – Mi a baj?
– Együtt ebédeltem Josh-sal és az apámmal, aki ismét megpróbált megvesztegetni, hogy bocsássak meg neki, majd mivel újfent nem voltam hajlandó elfogadni az ajánlatát, úton hazafelé az a barom Josh szakított velem – sóhajtotta barátnője savanyú ábrázattal. – Amit egyébként nem bánok, de most már biztos, hogy egyedül fogok meghalni.
Zoe a kijelentésre összeráncolta a homlokát.
– Ugyan már! Fiatal vagy és gyönyörű! – próbált lelket önteni belé.
– Harmincnyolc éves vagyok és körülöttem mindenki megállapodott már. Jó, kivéve Ashtont, de ő nem is számít, mert egy idióta. Trentnek ott van Raquel, még ha civakodnak is folyton, az életüket adnák a másikért. Ephram Danielle után végre összeszedte magát, és végül meghódította Norelle-t. Neked ott volt Preston. A bandából én vagyok az egyetlen, aki képtelen a normális párkapcsolat kialakítására. Fél év volt a leghosszabb idő, amit egy pasival kibírtam!

Picture

Kilátástalannak tűnő helyzetében Becca szemét elfutotta a könny. Zoe tudta, hogy barátnője mennyire áhítozik már egy olyan férfira, akinek komolyak a szándékai. Aki nem a pénze miatt van vele, vagy csak azért, mert jól mutató kiegészítő mellette. Családra vágyott ő is. Egy szerető, gondoskodó családra.
– Keresztanyu, miért sírsz? – jelent meg váratlanul Maxime Sheldonnal a sarkában, és mindketten aggódva pillantottak rá. Becca gyorsan letörölte az áttetsző gyöngyöket.
– Csak meghatódtam a sikereiden – erőltetett magára egy mosolyt, de a tinédzserek kiszúrták, hogy nem túl őszinte. Maxime tovább akart faggatózni, ám mielőtt még kinyithatta volna a száját, Zoe telepatikus úton közölte vele, hogy hagyja annyiban a dolgot. A lány ezúttal szót fogadott. Megpuszilta édesanyját, majd vigaszölelésben részesítette Beccát, és a fiúval együtt kiviharzott a kertbe.

Picture

– Ezt most miért kaptuk? – kérdezte Zoe, mire Maxime megtorpant az ajtóban, és feléjük fordult. Egy pillanatnyi habozás után angyalian ördögi félmosoly jelent meg a szája szegletében, amit minden kétséget kizáróan az apjától örökölt.
– Mert szeretlek titeket, azért – közölte nemes egyszerűséggel, és a következő másodpercben már két kisfiú rángatta magával a faházhoz, hogy játsszon velük.
– Látod? – ölelte magához ő is a vörös hajú szomorúságot. – Bárhogy is alakuljon az életed, mi mindig a családod leszünk, Becca. Ezt ne felejtsd el.

Picture

A kertben felpezsdült az élet. Trent Zoe és Norelle közreműködésével készítette a grillvacsorát, míg a felnőtt társaság többi tagja csatlakozott a gyerekek önfeledt játékához. Kaley és Travis Raquel felügyelete alatt birkózott a hófehér kuvasszal, aki öregségére már sokkal jobban élvezte az apró mancsok általi nyomorgatást, mint az aktív futkározással járó apportírozást. Tyler és Alden lovag nemes célt tűzött ki maga elé: Ashton és Ephram paripájuk segítségével megpróbáltak kiszabadítani három kétségbeesett királylányt a veszedelmes Sheldon sárkány által őrzött várból. Csak óriási csata árán ugyan, a lovaik elvesztésével, de végül sikerült legyőzniük a rettenetes fenevadat. A három megmenekített hölgy hálás puszikkal jutalmazta meg a bátor hősöket.

Picture

– Látom, élveztétek a játékot – állította meg a befelé igyekvő párost Zoe.
– Aha. Sheldon frankó kis sárkányt alakított, nem? – borzolta össze barna bozontját Maxime szórakozottan, mire a fiú bosszúképpen megcsiklandozta. Nevetésében összevissza tekergett.
– Jól van, jól van! Megérdemeltem, de most már hagyd abba – könyörgött térdre rogyva.
– Van egy meglepetésem, ha már fel bírsz állni – mosolygott rajtuk az édesanyja. Maxime egyből talpra pattant.
– Milyen meglepetés?
– A nappaliban megtalálod. Az előbb érkezett.

Picture

A fiatalok sebesen vágtáztak be a ház központi helyiségébe, hogy kielégítsék kíváncsiságukat. Azonnal észrevették a dohányzóasztalon heverő hatalmas csomagot. Körbejárták kétszer is, azon tanakodva, vajon, mit rejthet, aztán Maxime-nek végül beugrott. Hirtelen izgatottság lett úrrá rajta, a szíve hevesen dobogott a torkában. Nem akarta tovább kínozni sem magát, sem pedig barátját, ezért gyorsan kibontotta a dobozt, és kiemelte belőle a tartalmát.
– Nahát – ámuldozott Sheldon lélegzetvisszafojtva. – Ez… ez… Hűha!

Picture

– A kérdésedre, amit korábban tettél fel a szobámban… hogy mik a céljaim… Nos – tartotta maga elé a tárgyat, hogy jobban szemügyre vehesse -, azt hiszem, ez az. Ezt akarom csinálni. Megmutatni a világnak, hogy semmit sem lehet csupán fehérnek vagy feketének bélyegezni. Hogy helytelenül ítélkeznek a múlt alapján, és felesleges rettegniük. A tudomásukra akarom juttatni mindazt, amiről a média soha nem számolt be.

Picture

– Az édesapám hős volt. Közel sem szent vagy tökéletes, de a maga módján hős. Tisztára fogom mosni a Toreno nevet. Ez az én küldetésem, most már biztos vagyok benne.
Vége!

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Hozzászólás

  Feliratkozás  
Visszajelzés