Kalózkaland

Kalózkaland – 11. Barát vagy ellenség

Picture

Isabella teljesen magába roskadva ült a torony padján. Hát teljesen egyedül maradt, mindenki elárulta őt… veszített. Ráadásul az egészben a legrosszabb az volt, hogy nem tehet ez ellen semmit… egyetlen egy dolog éltette: a remény, hogy William még él és valahol épp tervezgeti a birodalom visszafoglalását. Bár nem várhatta el egy szem fiától, hogy egy egész hadsereget legyőzzön, ha már a saját hadserege is kudarcot vallott…
Efféle sötét gondolatok jártak a fejében, amikor a torony ajtaja hirtelen kinyílt, és belépett rajta Jeremy. Elégedetten vette tudomásul, hogy Isabella királyné egyre inkább összeroskad lelkileg.
Picture

– Nagyon remélem meggondoltad magad és szépen elmondod, hogy hol van a kincs – kezdte türelmetlenül Jeremy. – Ha abban reménykedsz, hogy addig nem öllek meg, míg el nem mondod, nagyon is tévedsz! Hamarosan megelégelem a makacsságodat, és akkor már nem fog érdekelni, hajlandó-e vagy elmondani a titkot vagy sem!
– Nem azért nem mondom el, mert félek, hogy megölsz – nézett gyűlölködve a férfire -, hanem mert nem hagyom, hogy rátedd a mocskos kezedet arra, ami nem a tiéd!
– Ezzel már egy kicsit elkéstél, nem gondolod? – vigyorgott Jeremy. – A királyságod már az enyém, fölösleges itt játszanod az erős uralkodót. Az lenne a legbölcsebb, ha feladnád és szépen félreállnál az utamból!
Picture

– Álmodban – felelte indulatosan Isabella.
– Ahogy gondolod – szólt ingerülten a férfi. – Hamarosan megtalálom a fiadat, és akkor meglátjuk, másképp fogod-e gondolni – szólt, majd mikor meglátta a királyné szemében a félelmet, elégedetten elmosolyodott. – Igen, jól hallottad… nemrég hajszál híján elkaptam a fiadat, de sikerült meglógnia… legközelebb nem lesz ekkora szerencséje, és akkor majd a te nyelved is meg fog eredni – szólt, aztán indulatosan elhagyta a helyiséget.
Picture

Jeremy idegesen ült vissza a trónra, ahol már Clarisa várt rá.
– Na, elárulta végre, hol van a kincs? – érdeklődött Clarisa.
– Nem, az az átkozott nőszemély nem hajlandó elmondani – dühöngött a férfi. – De nem baj, majd ha elkapom a fiát, lesz mivel fenyegetnem! Úgy tűnik, a saját életét már nem tartja fontosnak, azzal hiába fenyegetem…
– Van egy jó ötletem – szólt Clarisa. – Miért nem küldöd fogságba? A nyilvános megaláztatástól talán jobban rá lehet bírni a beszédre…
Picture

Jeremynek eszébe jutott az a szörnyű emlékkép, amikor Isabella küldte őt fogságba, és Clarisa szavainak hatására jött rá, ez lenne a méltó bosszú.
– Ez egy remek ötlet! – szólt elismerően Jeremy. – Máris elrendelem a büntetését! De jó királynak lenni… – azzal felállt és sietősen visszament a toronyba.
Picture

Isabella meglepődött, hogy Jeremy ilyen hamar visszatért.
– Rájöttem, mi lenne a méltó büntetés számodra – szólt gonoszul Jeremy. – Kiküldelek a fogságba, és addig ott leszel, amíg el nem mondod, hol van a kincs!
Isabella sokkal rosszabbra számított, így csak kissé lehangoltan vette tudomásul a hallottakat, Jeremy viszont annál elégedettebb volt döntésével. Hamarosan megérkezett a katona, aki kikísérte Isabellát a büntetés helyszínére, majd végleg lezárta őt.
Picture

Isabella most már átérezte annak a több száz embernek az érzéseit, akiket az elmúlt húsz évben küldött fogságba. Ennél kellemetlenebb dolgot nehezen tudott elképzelni – kivéve persze azt, hogy a szörny gyomrában végezze vacsora gyanánt, de reménykedett benne, hogy ezt azért nem kell megtapasztalnia.
Picture

Már egészen beesteledett, amikor észrevette, hogy valaki közelít felé. Pedig már épp felszáradt a sok tojás és paradicsom, amivel a crafthole-iak dobálták a nap folyamán… Az idegen egyenesen felé tartott. Isabella már felkészült az újabb dobálásra, így hát csukott szemmel várta a tojás és/vagy paradicsom becsapódását… de hiába várt, nem csapódott be semmi. Ekkor óvatosan kinyitotta a szemét, majd látta, hogy az álruhás idegen egyenesen a zárhoz lép, majd egy tolvajkulcsot vett elő zsebéből.
Picture

A titokzatos idegen egy kis ideig bajlódott a zárral, de aztán Isabella egy kattanásra lett figyelmes, és érezte, hogy a zár megnyílik nyaka és kezei körül. Megkönnyebbülve nyújtóztatta ki fájó végtagjait, majd az idegenhez fordult.
– Köszönöm, hogy kiszabadítottál – mondta hálásan a királyné. – Megtudhatnám, hogy kihez van szerencsém?
– Na mi van, kalap nélkül már meg sem ismersz? – kérdezte ismerős hangon, majd miután levette álarcát, Isabella felismerte megmentőjében Clarisát.
– Clarisa…? Hogy-hogy? Azt hittem… – szólt döbbenten Isabella.
– Azt hitted, hogy elárultalak és összeállok azzal a félnótással? – kérdezte a kalóz. – Ez még viccnek is rossz!
Picture

– De akkor miért tetted? – kérdezte értetlenül Isabella.
– Hát hogy kijussak abból az átkozott toronyból – mutatott rá Clarisa. – Idekint még is csak könnyebb volt kieszelni egy tervet, mint odabent ücsörögve – kacsintott.
Isabella elismerően mosolygott.
– Te mindenre gondoltál! – ámuldozott Isabella.
– És még annál is többre! – tette hozzá büszkén a kalóznő.
– Mire célzol?
Picture

– Miután elhitettem a féleszűvel, hogy átálltam az ő oldalára és kiszabadultam a toronyból az első dolgom volt üzenetet küldeni Mistynek, persze titokban – kezdett bele történetébe Clarisa. – Leírtam neki ami történt és hogy hol voltunk eddig, majd elküldtem a levelet. A válasz pár óra múlva megérkezett, amiben megírta, hogy mindketten jól vannak, de bujkálniuk kell, ezért nem is írta meg, hol vannak most. Nem írhatott konkrét dolgokat, mivel benne volt a pakliban, hogy az ellenség hamarabb kaparintja meg a levelet, de az írta, hogy van egy tervük a birodalom visszafoglalására, és arra kért, hogy intézzük el, hogy holnap délelőtt be tudjanak jutni a palotába – fejezte be beszámolóját.
Picture

– De mégis hogy lehetnénk ebben segítségükre? – kérdezte Isabella tanácstalanul.
– Én már mindent elrendeztem – mosolygott büszkén Clarisa. – Megüzentem a legénységemnek, hogy álljanak készen a támadásra, már csak a jelzésemre várnak, és készítettem néhány álomitalt is, csak az a gond, hogy nem eleget, így csak pár katonát tudunk elkábítani, de talán ez is elég lesz…
– Ez hihetetlen! – szólt lenyűgözve Isabella. – Ha lenne kalapom, megemelném előtted!
– Majd kölcsönadom az enyémet – kacsintott Clarisa, mire mindketten elnevették magukat.
Picture

– Szóval a terv a következő: te elbújsz valahol a palota közelében, és vársz reggelig, amikor is én meg Jeremy kijövünk ide megnézni téged – mondta Clarisa. – Mialatt mi itt leszünk, te belopózol a palotába és ezeket – nyújtotta át neki az álomitalokat – beletöltöd a borba, és még azelőtt eltűnsz onnan, hogy visszaérnénk. Menni fog?
– Igen – mondta határozottan Isabella. – Nem lesz gond.
– Ez a beszéd! – mosolygott Clarisa. – És most indulás!
Picture

Miután Isabella elrejtőzött egy biztonságos helyen, Clarisa sietősen visszaindult a palotába. Másnap reggel Jeremy, ahogy Clarisa sejtette, egyből elhatározta, hogy kimegy megnézni a fogságban lévő Isabellát.
Picture

– Már alig várom, hogy az arcába nevethessek és megdobálhassam – mondta kárörvendően Jeremy, miközben Clarisa oldalán elindultak a fogda felé.
– De nem jobban, mint én – tette hozzá gonoszul Clarisa, amit Jeremy elégedetten fogadott.
Amikor azonban odaértek a fogdához, és Jeremy észrevette, hogy Isabella eltűnt, teljesen kikelt magából.
Picture

– HOVA TŰNT?! – ordította az őrnek. – Hová lett az a nőszemély?!
– Nem tudom, uram, este még itt volt! – bizonygatta az őr.
– Biztosan valaki megszöktette! – jegyezte meg haragot színlelve Clarisa.
– Csak tudjam meg, ki tette, azon nyomban megetetem a szörnnyel! – dühöngött Jeremy.
Picture

Ezalatt Isabella kihasználva a helyzetet a megbeszéltek szerint gyorsan belopózott az ebédlőbe és álomitalt töltött a borba. Még azelőtt sikerült elhagynia a palotát, hogy Jeremy és Clarisa visszatértek volna.
Picture

– Most azonnal kerítsék elő Isabellát, kutassák át az egész birodalmat, menjenek be minden házba! – adta ki a parancsot az egyik őrnek Jeremy.
– Igenis, uram! – felelt az őr.
Picture

Mialatt Jeremy az őrökkel kiabált, Clarisa az ebédlőben néhány másik őrt borral kínált.
– Mindig is úgy gondoltam, hogy nem ismerik el eléggé a munkájukat! – kezdte felháborodva Clarisa, majd egy pohár bort nyomott az őr kezébe. – Magának is kijár a szórakozás, gyerünk, igya meg!
Az őr bárgyún elmosolyodott, majd gyorsan felhajtotta az italt.
Picture

Miután vagy tíz őrrel eljátszotta ugyanezt úgy tűnt, a szer hatni kezdett: az őrök sorban estek le a földre ájultan.
– Idióták – csóválta a fejét Clarisa.
Amint az utolsó őrnél is hatott a bájital, rögtön elindult az alagsorba, hogy kiszabadítsa a fogva tartott seaville-i katonákat.
Picture

Eközben a trónteremben Jeremy még mindig magából kikelve ordítozott a katonákkal.
– Nem hagyom, hogy ők győzzenek! – kiáltotta vérszomjasan Jeremy. – Kapják el a nőt és a fiút is, nem érdekel hogyan, de kerítsék elő őket minden áron!!!
Picture

– Engem kerestél? – szólt a trónterembe belépő fiú.
Kérj értesítést arról, ami fontos!
Nem szeretnél lemaradni a téged érdeklő tartalmakról? Iratkozz fel listánkra, és válaszd ki, miről küldjünk értesítést!

Szívesen részt vennél új kiegészítők, modok, kihívások vagy történetek véleményezésében? Válaszd ki a számodra érdekes témákat, és e-mailben értesítünk, amikor segítséget keresünk a munkánkhoz!

A feliratkozással elfogadod adatvédelmi tájékozatónkat.
Feliratkozás
Visszajelzés
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments