Egy angyal bakancsban – 14. Csak őszintén
2018. január 14.
Másnap még iskolában is voltam. Kezdem túlzásba vinni, ez már a második volt a héten és még csak szerda volt. Egész jól éreztem magam. Végre elfelejthettem a gondjaimat.
Persze nekik se semmi éjszakájuk lehetett.
Igazából jobban örültem, hogy Will vigyázott rám. Annyira jó volt az a pár nap. Úgy éreztem, hogy van, aki pótolja az űrt, amit az anyám, és Nicky elvesztése hagyott. Nem kellett róla beszélnem. Nem kérdezte senki.
Igazából jobban örültem, hogy Will vigyázott rám. Annyira jó volt az a pár nap. Úgy éreztem, hogy van, aki pótolja az űrt, amit az anyám, és Nicky elvesztése hagyott. Nem kellett róla beszélnem. Nem kérdezte senki.
Mert nem is tudtak arról, hogy Teresa elhagyott.
De aztán mégis el kellett mondanom. Csak nem nekik.
Nem válaszolt. A szemét. Egyáltalán ki volt ez?
De aztán mégis el kellett mondanom. Csak nem nekik.
Nem válaszolt. A szemét. Egyáltalán ki volt ez?
Persze tudtam mit akar. Számon kérni a sok igazolatlan órát.
És ezzel kiment. Hihetetlen, hogy még bízott bennem. Egyébként meg mi köze van hozzá, hogy miért rontottam. Én elhiszem, hogy nyertem pár versenyt és ennek ő is örült, mert elmondhatta, hogy az ő iskolájába járok, de akkor is az én dolgom volt.
Azt már nem tudtam meg, hogy mit akart behozni, mert fél perc múlva nyílt az ajtó.
De nem ő volt.
De nem ő volt.
Persze, csak erre járt. Biztos Will-től tudta meg.
És elmenni vele? Hiszen alig ismertem. De hát Will bátyja volt. Miért ne?
És elmenni vele? Hiszen alig ismertem. De hát Will bátyja volt. Miért ne?
Nem látott meg. Volt egy kis lelkiismeret furdalásom, hogy Willnek nem szóltam, de hát sietnünk kellett.
Így hát kiöntöttem a lelkem Claynek. Furcsa. Hetekig nem voltam képes senkinek beszélni róla. Őt meg alig ismertem.
Mégis mindent elmondtam neki. Azt, hogy Teresa elment, hogy miken veszekedtek, holott mindet én se tudtam. Azt, hogy összevesztem Nicky-vel és hogy miért.
Jó hallgatóság volt. Nem szólt semmit, de látszott rajta, hogy figyelt.
Azt hittem nehezebb lesz. Jól esett róla beszélni és jobban lettem attól, hogy már nem vagyok egyedül. Valaki más is tudott a lelki nyomoromról.
Jó hallgatóság volt. Nem szólt semmit, de látszott rajta, hogy figyelt.
Azt hittem nehezebb lesz. Jól esett róla beszélni és jobban lettem attól, hogy már nem vagyok egyedül. Valaki más is tudott a lelki nyomoromról.
