Útvesztő
Írta: Dani94
Noelle a munkájának él. Imádja a hivatását, és mindent megtesz, hogy feljebb lépjen a ranglétrán. Ennek köszönhető az is, hogy egy kis időre egy másik városba költözik. Új emberekkel ismerkedik meg, barátkozik, ám a város egy másik arcával is szembe kerül. Végül nyomozásba kezd, de hogy mire jön rá, az még számára is rejtély… Vajon sikerrel jár, és el tud vonatkoztatni a munkájától egy másik cél érdekében?
***
| Adatok:
Műfaj: családi, detektíves Kritikák: |
|
***
Epizódok:
A Nap végre felragyogott a végtelen tenger horizontja alól. Ez egy dolgot jelentett: a csendes Sunset Valley városkának lakói egy új napra ébredtek. Történetem főhőse is épp most nyitogatja szemeit. De most már át is adom neki a szót, hiszen mégiscsak ő a főszereplője ennek a történetnek. Üdv, a nevem ...
2 óra múlva már meg is érkeztem Twinbrookba. Sokkal közelebb volt a városomhoz, mint gondoltam. A városba érve különös érzés kerített hatalmába. Újak voltak az arcok, az épületek, a környezet: minden olyan szokatlan volt. Sok időbe telt, míg rátaláltam házikómra. Azért házikót mondok, mert háznak nem lehet nevezni. Elég elhagyatott ...
Másnap pihenten ébredtem. Szomorúan vettem észre, hogy ébresztőórám immár hivatalosan is tönkrement. Beláttam, hogy már végképp nincs rá szükségem. Régi vekkerem pár perc múlva már a kukában landolt. Gyorsan lepergettem magam előtt a tegnapi nap eseményeit, majd indultam felmérni a károkat. Felmértem tűzhelyem helyzetét, és megállapítottam, hogy a tegnapi miatt ...
Kedd délelőtt volt. Courtneyval ez volt a közös napunk. Mindig találkoztunk munka után, együtt töltöttük a délutánjainkat. Belegondoltam, hogy mi lehet otthon. Mi változott volna meg, ha nem utazom el? Azután barátnőmre gondoltam, meg hogy jó lenne vele beszélgetni. Vagy csak hallani a hangját… A telefonom csörgése zavarta meg gondolatmenetemet ...
Másnap elhatároztam, hogy felfedezem környezetemet. Pár napja már itt lakok ezen a mocsaras területen, de a szomszédjaimmal még nem találkoztam. Tervbe vettem, hogy ezen a napon meglátogatom őket. Ajándék gyanánt sütöttem mindenkinek egy tortát. Még nem tudtam, hogy hány családot fogok meglátogatni, így készítettem négy süteményt. Elindultam előbb a házamtól ...
- Hát ez már tényleg nem lehet igaz! – bosszankodtam. Kint álltam a teraszon kezemben egy zsáknyi ruhával tehetetlenül. Gondolkoztam, hogy mit tudnék tenni, de tanácstalan voltam. Azt hiszem, ezúttal már a szerelő sem segíthet. Éppen mosni készültem, amikor ugyanis mosógépem sajnálatos módon kimúlt. Így kezdődött a csütörtököm. Már terveztem, ...
Másnap reggel Keith hívott telefonon. Megbeszéltük, hogy találkozunk egy második randi keretében. A belvárosi parkot tűztük ki célpontul. Inkább az én kérésem volt, hogy menjünk valami nyitott helyre, mivel itt tartózkodásom óta szinte mindig négy fal között voltam. A park főutca felőli részén találkoztunk. Hirtelen nem tudtam, hogyan köszöntsem őt, ...
- Na, mesélj, mi történt? – faggatott Keith. Áthívtam őt egy kis szombat reggeli főzőcskére. A tegnapi óta ugrásszerűen megváltozott a kapcsolatunk. Sokkal több mindent megosztunk egymással, és élvezzük a másik társaságát. Reggelre közösen grilleztünk néhány virslit, jó móka volt. Éppen az asztalnál ültünk, amikor Keith felhozta a tegnapi témát ...
Vasárnap délelőtt volt, és én épp a szeméttelep felé indultam. Nem így képzeltem el egy vasárnapi programot, de úgy éreztem, ezt meg kell tennem. A telep elég nagy volt, és annak ellenérre, hogy ilyen korai órában látogattam meg, mások is voltak ott. A telek közepén egy kis épület állt, ahol ...
Szóval egy közelgő katasztrófa fenyegeti ezt a szeretnivaló kis városkát, pont akkor, amikor én is itt tartózkodom. Ez alatt a pár nap alatt egészen a szívemhez nőtt Twinbrook, így hozzá akartam járulni, hogy kiderüljön az igazság. Keithszel még mindig úgy gondoljuk, hogy Margaretnek köze van ehhez a bűncselekményhez, csak éppen ...
Kedd délelőtt volt. Immár szokásunkhoz híven újra megbeszélést tartottunk Keithszel. Ő elég fáradtnak tűnt, a tegnapi beszélgetésünk hatására talán a hangulata sem volt olyan fényes. Vele ellentétben én friss és eleven voltam. Csillogott a szemem az izgalomtól, és már vártam, hogy végre elmondhassam neki tegnapi élményeimet. Keithnek is feltűnt, hogy ...
Courtney érkezésének hihetetlenül örültem. Hirtelen elfelejtettem mindem gondomat és nem vágytam másra, mint hogy beszélgessek a barátnőmmel. - Mi újság van otthon? Történt valami változás? – érdeklődtem. - Semmi. Minden maradt a megszokott kerékvágásban. Olyan lassan telnek a napok amióta elmentél! - És mi a helyzet a munkáddal? Legutóbb azt ...
Idegen helyen ébredem. Egy hálószobában találtam magam, de minden ismeretlen volt számomra. Egy kényelmes ágyban voltam, bár fogalmam sem volt róla, hogyan kerültem oda. Jobban körülnéztem, és Courtneyt pillantottam meg. - Hol vagyok? – kérdeztem. - Keith és Cindy házában. Ez Keith szobája. Otthonos, mi? - Mi történt velem? - ...
Cindy és Keith reggel értek haza a munkából, így csak pénteken tudtam találkozni velük. Még egyszer megköszöntem, hogy náluk tölthetem ezt a két napot. - Emlékszel még, hogy mit mondtam neked, amikor az edzőteremben találkoztunk? – szólított meg Cindy. - Azt mondtad, hogy egyszer majd látogassalak meg titeket. Pontosan! Meg ...
Ébredezni kezdtem Keithék nappalijában. Épp a padlón feküdtem. Üres volt már a ház, senki nem volt ott rajtam kívül. Pár órával ezelőtt még rettenetesen feszült voltam, de mostanra hihetetlenül jó hangulatom kerekedett. Nyugodt voltam, mert már tisztán láttam mindent. Mindaz, ami nemrég még oly nagy fejtörést okozott, mostanra egyértelműnek tűnt. Már szombat ...
- Nos, a tettes nem más, mint Cindy! Cindy Blueberry. - Tessék? – hördült fel a tömeg hirtelen. - Mi alapján állítja ezt? – kérdezte tőlem a rendőrkapitány is. - Mindent elmondok, amit csak tudok – válaszoltam. Hozzákezdtem a történetemhez. „Az egész ma kezdődött. Apró neszekre ébredtem reggel. Mindenki készülődött ...
A főtéren elbúcsúztam mindenkitől, akitől szerettem volna, majd Courtneyval kettesben Keithék háza felé indultunk. Furcsa volt visszatérni ide. A ház nyugalmat árasztott magából, amire nagy szükségem is volt. Kellett pár perc, amíg egyedül lehettem. A pakolással nem volt sok gond, mivel a házikómban bennégett minden. Pár perc múlva beültünk a ...
Ha tetszett, olvasd el Dani másik történetét is:
Olvasd el az íróhoz kapcsolódó többi alkotást is:
A falióra (illusztrátor)
Roy (illusztrátor)
Köszönetnyilvánítás
Szeretném megköszönni a My Sims.hu-nak, amiért lehetővé tette, hogy kikerüljön a történetem az oldalra. Továbbá köszönöm mindenkinek, aki elolvasta történetemet, és hétről hétre nyomon követte Noelle kalandjait.
