Írta: Sookie
Hat évvel a háború kitörése után Preaven népe még mindig nem nyugodhat. Miközben a fronton folyamatosan dúlnak a harcok, a háború elől menekültek és a dezertőrök után kutatóhadjáratot folytatnak a könyörtelen kancellárok. Az elmenekültek egyetlen esélye, ha sosem találnak rájuk.
A fiatal Albine Ashmore családjával és néhány társával együtt bujkál a rájuk vadászó katonák elől. Évek óta egy erdei kunyhóban tanyáznak attól rettegve, mikor találnak rájuk. Amikor azonban az egyik felderítőútjuk során egy félholtra vert idegenre bukkannak az erdőben, minden megváltozik.
***
| Adatok:
Műfaj: disztópikus dráma
Készült: Sims 2
Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: gyilkosság
Megjelent: 2015. szeptember 18.
Befejeződött: 2015. december 10.
Kritikák:
Interjúk:
Extrák:
|
“Emberi sorsok, szerelmek és tragédiák egy felforgatott, disztópikus világban. Sookie-színvonalú remekmű, ahogy tőle megszokhattuk. ” – Nita90
“Ebben a történetben semmi sem fekete vagy fehér. Pillanatnyi érzések és vágyak mozgatják a szereplőket, és ettől lesz az egész elő.” – Thea
|
***
Epizódok:
Preaven egykoron ragyogó ország volt, ahol az emberek boldogan éltek, gazdagságban és bőségben. A farmokon tonnaszámra termett a gabona, a gyümölcsösök roskadoztak a terméstől, az állatok a világ legzöldebb füvét legelték. Krónikák szóltak az ország gazdagságáról, és számtalan ember kereste fel a fővárost csodálatos kultúrája miatt. A hét kancellár irányította ...
Sötét éjszaka volt. A csillagos eget fekete, nehéz felhők takarták el, így a hold fénye sem tudott utat törni magának. Az egyetlen fényt egy kis tűzrakás adta, amelyet a dús növényzettől alig lehetett észrevenni. A tűz mellett egy férfi és egy fiatal nő ült, percek óta szótlanul. Mindkettejük fejében a ...
– Boldogulsz, Diyana? Albine az ajtófélfának dőlve figyelte az idegent ápoló nőt. A férfi lehunyt szemmel feküdt a matracon, és lassan lélegzett. Már legalább három napja a táborba hozták, de még mindig eszméletlen volt. Csak feküdt ott mozdulatlanul, mintha már rég halott lenne. Az alig érezhető szívdobogása volt az egyetlen, ...
Két nappal később Tobias már kezdte jobban érezni magát. Elmúlt a fejfájása, és bár néha még megszédült, kezdte visszanyerni az életerejét. A testét ért ütések és rúgások fájdalmai is kezdtek megszűnni, az arcát ért sebek pedig halványodni, köszönhetően Diyana csodakrémének, amelynek összetevőit nagy titokban tartotta. Tiszta ruhát kapott, és naponta ...
„Egy év múlva Aimes felesége leszel, és erről nem fogunk vitázni!” Emerson kancellár határozott szavai újra és újra felcsendültek Emeline gondolatai között, miközben legszívesebben elfelejtette volna a kancellár minden egyes kiejtett mondatát. Hogyan dönthetnek egy ilyen fontos kérdésben helyette? Kinek lehet joga megszabni, hogy kivel töltse el az életét? Szerette ...
– Milyen közel járnak? – Jamal zaklatottan járkált fel és alá a faház kis nappalijában. Albine az asztal mellett ült, és ujjaival idegesen dobolt a kemény fán. – Elég közel, hogy ne érezzem magam biztonságban – felelte a lány. – Talán nem fedezik fel a bejáratot. – Egy talánnal nem ...
Emeline az egész napot a szobájába zárkózva töltötte. Vágyott a nyugalomra és a magányra, még ha ettől még szörnyűbben érezte is magát. Szüksége volt néhány egyedül töltött órára, amikor nem kell megjátszania magát senki előtt. Amikor nem kell felemelt fővel viselnie a vőlegénye halálát követő részvétnyilvánításokat. A kancellárok és a ...
Ahogy Albine kilépett a faház ajtaján, nem volt képes tovább erősnek mutatni magát. A torkában hatalmas gombóc lüktetett, a gyomra kavics méretűre zsugorodott, és a szívét valami ismeretlen fájdalom gyötörte. Sohasem érzett még így. Dühös volt saját magára, Tobiasra, Rhydianre és az egész világra. Azt kívánta, bár megszűnne ez a ...
– Ez itt Aimes Emerson, Emerson kancellár fia. – Tessék? – suttogta a lány tágra nyílt szemmel. Először nem is értette meg a férfi szavainak jelentését. Aztán ahogy azok mégis értelmet nyertek, Albine szíve kihagyott egy ütemet… A következő pillanatban Jamal hangját hallotta meg maga mellett. – Az baj… Mert ...
Néhány nappal később indultak útnak. Nem sok mindent vittek magukkal. Élelmet út közben is vadászhattak, és nem akartak a kelleténél több terhet magukkal cipelni. Fegyvereiket azonban gondolkodás nélkül magukhoz vették az út előtt. Miközben mentek, szinte alig beszéltek egymással. Ha lépteik hangját nem is, szavaikat messzire vihette volna a szél ...
Vincent Emerson kancellár a dolgozószobájában ült, és az íróasztala mögött tanulmányozott néhány iratot. Újra és újra ugyanazt a sort futotta át, de hiába. Órák óta ült már és dolgozott a hivatalos papírokkal, de egyetlen szóra sem emlékezett belőlük. Délután két gyűlés is lesz a többi kancellárral, aztán el kell látogatnia ...
– Üdvözlöm, Ashmore kisasszony! Egy kis teát? – kérdezte a férfi, miközben az asztalon álló teáscsészék felé intett. – Vagy egy kis süteményt kérne? Úgy tudom, a börtönkoszt nem a legjobb. Albine néhány pillanatig csak bámulta a karosszékben a férfit, akinek a vonásai olyan szörnyen emlékeztették valakire. Aztán megdöbbent a ...
Emeline a szobájában ült, és a fésülködőasztal tükrében nézte saját, szomorú tekintetét. Alig ismerte fel saját magát ez alatt a kínzóan bánatos maszk alatt, amit hetek óta viselt magán akaratlanul is. Aimes járt a fejében, és Julian. A két legfontosabb férfi az életében. Az egyiket testvérként szerette, a másikat nőként ...
Albine úgy érezte, mindennek vége. Elbukott. Ő is és Aimes is. Nem fogják megúszni. Ezt már nem. Abban a percben jobban sajnálta a férfit, mint saját magát. Mondani akart valamit, de csak megremegett a szája. A kancellár az alig észrevehető mozdulatra csak szótlanul megrázta a fejét. Aztán néhány végtelennek tűnő ...
Ha tetszett a történet, olvasd el a folytatást,
vagy Sookie másik történetét:
Üldözöttek hazája – 2. évad
Kettős játszma
Olvasd el az íróhoz kapcsolódó többi alkotást is:
Az első hópehely
Haley
Vérvörös gyémánt (író)
Köszönetnyilvánítás
Először is szeretnék köszönetet mondani Nita90-nek, aki már akkor támogatott, amikor még csak gondolatok voltak a fejemben a sztoriról, és hogy végig kitartott mellettem, majd lektorommá vált. Nélküle biztosan nem sikerült volna.
Köszönettel tartozom Lexy-nek és DeeDee-nek, akik egyrészt az utóbbi időben mindig érdeklődtek és támogattak, másrészt meg elviseltek. Szuperek vagytok!
Hálával tartozom Rikardonak, Theának, Kiss Kissnek, Leenek, Dettykének juhaszgagának, Anna Orsolyának, Ginii-nek és mindenki másnak, aki néhány percet szakított arra, hogy elmondja a véleményét a történetről. Minden mondat boldoggá tett. 
Továbbá hatalmas köszönet jár Marcellonak, aki hétről-hétre egyengette a történet útját, valamint Ettinek a kritikákért, amiket habár félve olvastam, mindig örültem nekik. És persze az egész Sims Tales csapatnak!
Köszönöm szépen, hogy elolvastátok a történetet, és remélem a folytatás is tetszeni fog!
