Virágvége szerelmesei 2. – 6. Mindennek vége és továbbjutás

Ez történt ezelőtt: Zack elhívta Dinát magához egy romantikus vacsorára. Dina kicsit furcsállta, hogy Zack mindig kiment valamiért, és azt is hogy Zane, Zack lakótársa csak úgy hirtelen lelépett, de nagy fesztivált nem rendezett ebből.   A vacsora eleje jól sikerült, még Zack el nem kezdte leitatni Dinát, amit ő hagyott is. Mivel Dina nem az alkoholizmusáról ismert, ezért 4 pohár pezsgő után felmondta a szolgálatot, ez volt Zack terve. Hogy mi történik ezek után? Kiderül ebben a részben.

Zack: Gyere, itt az ágy, pihenj le. Idefekszem melléd. Add a kezed.
Ez a szobám. Itt fogsz ma aludni.
Dina: Ésss… veled?
Zack: Velem ám…

Másnap reggel
Zack gondolatai: Na végre, hogy ő is megvolt. Erre vártam már azóta a divatbemutatós dolog óta. Szerencsére nem vette észre hogy én kiköpött mása vagyok a még nyáron megismert Joe-nak. Fú, de pia szaga van ennek a csajnak… jobb ha megyek én is lezuhanyozni.

Dina: Jaj, végre reggel van. Olyan furcsa, hogy nem emlékszem semmire, ami velem történt tegnap. Mintha kiesett volna az egész. Kavarog az egész hasam, és a fejem is fáj. Hé, hol vagyok?

Jaj ne… Mindjárt kidobom a taccsot. Nem tudom mit csinálhattam, de jót nem, az biztos.

Eközben Zack hangosan zuhanyozik
Zack: Na most már csak azt kell kitalálnom, hogy ezt a libát hogy vakarjam le magamról. Az hiányozna még, ha nekem idepottyantana pár kölyköt, vagy netalán velem akarna élni… Nekem ez is sok volt, hogy eddig vele kellett lennem.

Dina mivel a fürdőszobába ment könnyíteni magán, mindent meghallott.
Dina gondolatai: Úr Isten, ez nem lehet igaz. Most már mindenre emlékszem… miért velem történik az ilyen, miért?

Jaj ne, és én… én… én lefeküdtem vele… Neee! Azonnal el kell innen tűnnöm!

Hol vannak a ruháim? Ennek a majomnak a cuccai közt… ezeket tuti hogy elégetem. Ez is az enyém… meg ez is. Nem hiszem el, hogy engem így ver a sors. Se Virágvégében, sem itt nem vagyok biztonságban. És mi van, ha a baba is megsérült vagy valami baja lett… soha nem bocsátom meg magamnak ezt. Jaj még a fejem is szét akar menni…

Sietek, nehogy kijöjjön a fürdőből… Na, már csak ez hiányzott.
Zane: Jó reggelt Dorisz.
Dina: Dina vagyok…
Zane: Bocsi, Dina. Hova sietsz? És szerintem nem néztél tükörbe… a hajad igen érdekes.

Dina: Nagyon vicces vagy. És a kis barátod is az. Megmondhatod neki, hogy megdögölhet és biztos hogy nem fogja megúszni ilyen simán.
Zane: Miről beszélsz?
Dina: Tudod te azt nagyon jól.

Ne add itt az ártatlant.
Zane: Nem értem… mi a bajod? Az agyadra ment a sok pezsgő biztos.

Dina: Nekem te ne magyarázzál. Örülj, hogy nem jelentelek fel titeket. Tudom, hogy a cinkosa voltál ennek a majomnak.
Zane: Na azonnal hagyd el a házat.
Dina: Ezer örömmel. Ja és ezzel még tartozok neked.

A barátodnak a tripláját üzenem. És ne az arcára add…
Zane: Gyere vissza! Mit képzelsz magadról te dinka!

Nem sokkal később…
Zack: Jó reggelt! Nem láttad Dinát valahol? Te mit csinálsz? Mosogatsz?
Zane: Nem, nem mosogatok. Az arcomat hűtöm, mert egy kicsit piros.
Zack: Háh, csak nem kaptál a csajodtól az éjszaka?
Zane: Nem, de a tiedtől igen, nem is olyan rég.

Zack: Mi van? Hol van Dina?
Zane: Nemrég ment el… rájött hogy mit csináltál. Leitattad és megszerezted magadnak… szerintem jobb, ha megbújsz az elkövetkezendő pár napban.
Zack: Mi? Hagytad elmenni?
Zane: Akkorát adott, hogy majd leesik a fejem.

Zack: És arra nem gondoltál hogy ÉN mekkorát adok majd?
Zane: Őszintén, én csak arra gondoltam, hogy minél hamarabb lehűthessem a pofám.
Zack: Jobb lesz, ha megkeresed nekem ezt a csajt és idehozod, vagy különben…
Zane: Micsoda? Elvárod hogy megkeressem? Na neeem.

Zack: Húzzál keresni… a házánál kezd. Itt a cím.
Zane: Jól van…Dina hazaért…

Dina: Csak Mary észre ne vegye, hogy sírtam mert rögtön rájön, hogy valami baj van. És akkor elkezd kérdezgetni… ehhez meg nincs kedvem. Na, próbáljuk meg.
De mindig könnyezik a szemem, nem bírom megállni, hogy ne sírjak.

MARY! Itthon vagy? Hahó! Hazajöttem!
Dina gondolatai: Piszok nagy szerencsém van, hogy nincs itthon.

Azt hiszem, el kell gondolkoznom az életen. Nekem már élni sincs kedvem. Az én életem miért nem lehet olyan, mint egy normális emberé? Kezd nagyon, de nagyon elegem lenni.

Mary: Dina, hallottam hogy bejöttél, sürgősen beszélnünk kell. Tudod egy kicsit el vagy maradva a… jézusom te sírtál?

Dina: Nem, semmi különös. Mivel maradtam el?
Mary: Semmi, nem fontos… mondd, mi történt.

Dina: Mondom hogy semmi. Csak…
Mary: Milyen csak. Bántott valaki?
Dina: Nem, de az én életem miért nem lehet olyan mint a tied? Te tudsz normálisan élni, én miért nem?
Mary: Én? Normálisan? Nézz rám… itt vagyok egyedül ebben a házban. Nincs pasim, családom, semmim. Neked ott van Zack legalább.
Dina: Ne említsd előttem annak a disznónak a nevét.

Mary: Mondd, mi történt. Vagyis gyere és kint beszéljük meg. Ha elmondtad, veszel egy jó habos fürdőt aztán főzök neked egy teát.
Dina: Köszönöm, te olyan rendes vagy.

Dina: De egyet ígérj meg. Nem ejted ki Zack nevét többet!
Mary: Megígérem. De mondd!
Dina: Mikor elmentünk akkor még kedves volt. Csak furcsa volt, hogy mindig kiment valahova, velem alig foglalkozott. Aztán ettünk, majd itatott velem egy pohár pezsgőt. De mondta, hogy az ő kedvéért igyak még egyet, még egyet aztán egy kicsit belemerültem. Az a szemét kihasználta az alkalmat és…

Mary: Jaj, te szegény. Hogy jöttél rá?
Dina: Reggel mikor zuhanyozott kihallgattam, hogy miket mondott. Így tudtam meg. Aztán mikor felöltöztem rohantam hazafele, de a házban találkoztam a lakótársával Zane-nel. Ő is benne volt ebben az egészben. Adtam neki egy pofont, majd elfutottam. De annyira félek, hogy keresni fognak vagy valami.

Mary: Ne félj, nem mernek ide jönni. Ezen a környéken sok a rendőr, vigyáznak erre a helyre. Na de a lényeg, hogy menj fürdeni, én addig főzök egy meleg teát. Addig is megnyugszol.
Dina: Igen, az lesz a legjobb.Eközben Virágvégében Péter nagy kutakodásban van, hogy megtalálja a szerelmét. Dina levelében az állt, hogy Stella barátnője Samanta, 
aki Mary barátnője is. Péter útja így a rendőrkapitányságra vezet.

Péter: Megérkeztünk. Ha minden igaz itt van Stella is.

Jó napot! Azt szeretném kérdezni, hogy ma lehet-e beszélni, beszélgetni a rabokkal. Vagyis nem is tudom hogy fogalmazzam.
Rendőr: Köszöntjük a Virágvégei Rendőrkapitányságon! A mai nap 13: 00-tól 17:00-ig beszélhetnek a foglyokkal. Ha ön szeretne, akkor felveszem az adatokat és egy kolléga elkíséri önt a megfelelő személyhez.
Péter: Jaj de jó. Köszönöm szépen.

Rendőr: Nos, kit szeretne meglátogatni?
Péter: Stella Crais.
Rendőr: Rendben, 11-es szoba. Fent az emeleten rendőri felügyelet mellett tárgyalhat vele fél óráig. Bill felkíséri önt.

Bill: Üdv, Bill rendőrtiszt vagyok. Judyt, ha jövök visszafele hozzak egy vaníliás fánkot?
Judyt: Jaja, az rám fér. Majd meghálálom.
Péter: Üdvözlet, akkor indulhatunk?
Bill: Felőlem. Kövessen.

Bill: Sólyom 2-es jelentkezz. Stella Craisnak a 11-es a szobából látogatója van. Fent várja az emelten az elit társalgóban. Hozzátok fel. Vége.
Itt lennénk, és itt van Stella Crais is.
Stella: Hm, Péter. Rád végkép nem számítottam. Minek köszönhetem a látogatásod?
Péter: Szia Stella.

Stella: Nézd, kicsit zavaros. De lehet tudnék segíteni neked. Ha akarnék… de nem akarok.
Péter: Miért?
Stella: Ezt komolyan kérded? Ide jutattál és most meg azt akarod hogy segítsek? Jól vagy te összerakva?
Péter: Kérlek… tudom, hogy én hoztalak ide, de végül is megérdemelted nem?
Stella: Na jó, nem akarom a nyávogásod hallgatni. Én is csak annyit tudok, hogy Samanta és Mary Bellavára Lagúnában lakik. De többet nem. Mary-vel még nem találkoztam, de nem is akarok. Többet tényleg nem tudok.

Péter: Hát Bellavára tényleg nem valami kis hely. Azt nem tudod, hogy hol keressem?
Stella: Mondom, hogy fogalmam sincs. De ha nem haragszol most mennék.
Péter: Rendben, nagyon sokat segítettél. Akkor az első utam az lesz biztos. Még egyszer nagyon köszönöm.
Stella: Mondanám hogy szívesen, de nem.

Péter: Hát akkor szia!
Na akkor ez nagyon jó. El kell mennem a nagyvárosba. Addig is hova a fenébe teszem Cleot? Magammal nem hozhatom.

Na, majd kieszelek valami okosat.