Virágvége szerelmesei 2. – 10. Megtalállak, bárhol is vagy

Ez történt ezelőtt: Péter egy  dadát, Mrs. Anette-t felfogadta, hogy vigyázzon a háztartásra, de legfőképpen Cleora, amíg ő távol lesz Virágvégétől. Fájó szívvel, de reményekkel tele elindult Bellavárárva, a Mercure Bellavára City Center Hotelbe. Az odaérkezése során megijedt, hogy elveszíti bőröndjét és imádott autóját, de a recepciós megnyugtatta, hogy már az autó a szálloda hoteljében áll, a bőröndjét pedig már felvitték a szobájába. Az új szoba nagyon tetszett neki, egyből ki is próbálta az ágyat majd lement az ebédlőbe enni. Evés után az uszodában fogadalmat tett, hogy a mai napot henyéléssel tölti, de holnap belevág és megkeresi Dinát.

Péter: Nagyon tetszik ez a hely. Többször kéne ide járnom. Az első napomat lazsálással töltöm, de holnap belevetem magam a munkába. Körbejárom Bellavárát, hogy megtaláljam Dinát. Nagyon remélem, hogy sikerrel járok.

Másnap Mary és Dina házában.
Dina: Hm… jól esett ez az esti alvás. Habár nem nagyon tudtam elaludni, mert ma van az állásinterjú és nagyon izgulok, hogy mi lesz. Meg kell szereznem az állást, vagy rövid időn belül mennem kell. Hé! Már ennyi az idő?

Ez a nyomorék óra miért nem keltett fel időben! Pedig be volt állítva. A francba… el fogok késni. Remélem Mary fent van és tud segíteni.

Mary: Jó reggelt!
Dina: Neked is… de az én reggelem már elcsesződött. Ma van az állásinterjú és az a hülye óra nem ébresztett fel… 6-kor kellett volna kelnem, most meg már negyed 8 van.
Mary: Mikorra kell menni?

Dina: 9-re a Nagykertbe. Azt sem tudom hogy hol van… de azt hiszem ott voltunk Zack-kel ha minden igaz, de én így akkor sem tudom, hogy hol van.
Mary: Ne aggódj már. Még csak negyed 8 van. És elviszlek én, ha gondolod. Úgyis mennem kell a boltba bevásárolni és a számlát is ki kell fizetnem. Csak rendbe szedem magam én is.

Nincs egy normális rongyom sem. Hé, ez már nagyon régóta nem volt rajtam. Itt az ideje hogy újra felvegyem, ez pont ideillő ruha lesz. Jaj, nagyon izgulok. Biztosan nem fogom megkapni azt az állást, mert nagyon nagy szükségem lenne

Dina: Az nagyon jó lenne. Megyek akkor és megmosdok.
Mary: Rendben, én pedig csinálok reggelit.
Dina: Akkor nem is vagyok annyira elkésve. Nagyon nagy szerencsém van Maryvel.

Mary: Itt van a kukoricapehely. Egyél nyugodtan.
Dina: Jaj, egy falat sem megy le a torkomon. Jól nézek ki?
Mary: Nyugi van már… nagyon jól nézel ki, megkapod az állást, nem lesz semmi baj. Ha meg mégis lenne, akkor szétnézel megint a neten és majdcsak felvesznek valahova.

Ne izgulj.
Dina: Jól van… de akkor sem bírok enni.
Mary: De, enni muszáj. Addig én is összeszedem magam. De addig nem indulunk el míg nem ettél.
Dina: Rendben, de siess akkor.
Pár perccel később.
Mary: Kész vagyok.
Dina: Rendben, akkor induljunk mert tényleg elkésünk.

Mary: Zárd be az ajtót, kiállok a kocsival.
Dina: Rendben.
Mary: Van előnye is, ha kiskertész leszel. Nem kell majd nagykertészt hívni a bokrok lenyírásához és a virágok megöntözéséhez.

10 perccel később megérkeztek a Bellavárai Nagykertbe
Dina: Köszi hogy elhoztál, most már csak megtalálom.
Mary: Oks, akkor én elmegyek bevásárolni. Majd csörögj rám, ha jöjjek. De ha én hamarabb végzek akkor idejövök, és megvárlak.
Dina: Rendben, szia.

Dina: Egy kicsit érdekesnek találom, hogy az állásinterjú a parkban van.
Hm, szerintem az a házszerű valami lesz az.
Sziasztok! Ti is a kertészeti állásinterjúra jöttetek?
Tom és George: Igen. Gyere, ülj le nyugodtan.

Dina: Oh, köszi. Nem gondoljátok, hogy kevesen vagyunk?
Tom: Az a jó, legalább nagy az esélye, hogy felvesznek minket.
Dina: Igaz. Nézzétek, nem ő lesz a főnök?

Dr. Gracie Evans: Jó napot! A nevem Dr. Gracie Evans, a Green Zone Team munkaügyi szakembere. Nyilván mind a hárman az állás miatt érdeklődnek. Javítsanak ki, ha tévedek. Leülnék, ha megengedik. Ez nem interjú lesz, hanem egy kis beszélgetés.
George: Parancsoljon.
Dr. Gracie Evans: Vágjunk is bele a közepébe. Mi nem kezdő cég vagyunk, már 17 éve működik vállalatunk. Egész Bellavára Lagúnában mi vagyunk a legjobbak. Kertészeink 5 kerületre vannak felosztva, de pár emberünk felmondott, és ezeket szeretnénk pótolni.

Kertészeink járnak házakba, parkokba, hotelekbe, nagyobb közösségi területekre. Feladatuk a növények metszése, fák ültetése, ápolása, gondozása. Kerti munkák mint például az  ültetés, növényápolás növénygondozás, tápanyag utánpótlás – öntözés. Különösebb szakmai gyakorlatot nem várunk el jelentkezőinktől, de az sem hátrány ha az illető rendelkezik vele.

Közben a Mercure Bellavára City Center Hotelből elindult Péter Dina megkeresésére.

Péter: Na, akkor menjünk. Annyira nem nagy ez a Bellavára hogy ne találjam meg őt. Bár ahhoz viszont elég nagy, hogy eltévedjek.

Közben a Nagykertben folyik a beszélgetés.

Dr. Gracie Evans: A cégnek saját autói vannak, de elengedhetetlen feltétel a munkavégzéshez a jogosítvány. Esetleg úgy tudjuk megoldani, hogy egy helyre több személy megy, de ez ritka.

Péter első útja ide, a Nagykertbe vezetett, ugyanis a park elég közel van a szállodához.

Péter: Ez nagyon szép hely. Bár nem hiszemm hogy Dina épp itt lenne. Az túl egyszerű lenne. De azért nem árt szétnézni.

Jaj Dina hol bujkálsz. Vajon merre keresselek. Ott az a hölgy kedvesnek látszik, megkérdem tőle nem látta-e.

Jó napot! Elnézést a zavarásért csak azt szeretném kérdezni hogy nem-e látott erre egy csinos, szőke közép méretű lányt. Mindig mosolyog, jól öltözködik.
Idegen hölgy: Szervusz kedveském! Nem rémlik, hogy találkoztam ilyen hölgyeménnyel. Netán összevesztek és elment?
Péter: Mondhatjuk így is.

Idegen hölgy: Sajnálom, hogy nem tudtam segítni, de legközelebb vigyázzon rá jobban. Ha tényleg ennyire csinos, és szereti, akkor ne hagyja elmenni.
Péter: Legközelebb okosabb leszek. Azért köszönöm szépen.
Megnézem itt a WC-ben.
Haló! Van bent valaki?

Ismeretlen: Kopj le innen te perverz!
Péter: Jól van na… csak megkérdeztem. De ha már itt tartunk nekem is ki kell engednek a gőzt. Hol is van a férfi WC?

Áh… máris könnyebb.
Péter hallotta hogy a másik szobában társalgás folyik, egyből felismerte Dina hangját.
Péter: Úr Isten! Ez ő! Itt van!
Dr. Gracie Evans: Nos akkor emberek megbeszéltük. Mindenkinek nagy esélye van az állásra. Ma, de legkésőbb holnap telefonon értesítem önöket a továbbiakról.
Dina: Köszönöm szépen hogy itt lehettem, és várom a hívását. Akkor a legközelebbi viszont látásra.

Jaj de jó! Lehet hogy megkapom a munkát. De boldog vagyok. Hé az ott nem Mary? Ó, még várnom sem kell. Tényleg nem is kellett volna izgulnom.

Péter: Istenem! Dina! Dina itt vagy?

Hé te! Nem láttál egy szőke, aranyos, közép magasságú lányt? Az előbb hallottam a hangját. Biztosan itt volt.
Tom: Hé ember nyugi! Akit keresel szerintem éppen előtted ment el. De nem biztos hogy ő az. De a leírásod illik rá.

Péter: Istenem, ne! El fog menni! Dina! Várj meg kérlek!

Ne szállj be, könyörgöm várj meg!
De Dina nem hallotta Péter kiabálását, beszállt az autóba.
Ne!

Nem igaz! Ezt nem hiszem el! Dina… ne! Istenem…

Mary és Dina házánál.
Mary: Hát akkor gratulálok. Mondtam, hogy nem kell félni.
Dina: Köszi, és már megint nem hallgattam rád, pedig igazad volt.
Mary: Jut is eszembe. Mikor szálltál be az autóba nem hallottad hogy kiabálták volna a neved? Mert nekem úgy tűnt.

Dina: Nem… nem is figyeltem, annyira boldog voltam. De nem is érdekel most a legfontosabb hogy megkapom a munkát. Vagyis nagyon remélem.
Mary gondolatai: Nem hallottad, vagy csak nem akartad… ?
Mary: Nem hiszem el! Most fizettem be a számlát, és már megint van…