The Torenos 2. – A bosszú játéka – 24. Hajsza

Picture

Hayes tett egy kis kitérőt, mielőtt visszament volna a földalatti rejtekhelyre. Bár gyűlölte a fegyvereket, szükségét érezte legalább egynek a beszerzésére, ha tényleg meg akarja menteni Zoet és Maxime-et. Márpedig nem volt hajlandó lemondani erről a tervéről. Még Norelle kedvéért sem. Nem lenne képes tükörbe nézni, ha azzal a tudattal kellene együtt élnie, hogy tönkretett egy családot.  És főleg azzal nem, hogy életveszélybe sodort egy ártatlan kislányt.

Picture

Amint visszaért a földalatti garázsba, meglepetten konstatálta, hogy mindössze egyetlen autó parkolt ott a korábbi háromhoz képest. Hirtelen nem értette a helyzetet, de aztán felsejlett elméjében a távozásakor látott dokumentumok minden apró részlete, és már tudta: „a legkorábbi érkezés várható időpontja 8:30”. Ránézett a műszerfalra, amin a digitális számok éppen 8:18-ra váltottak. Itt a kínálkozó lehetőség! Kizártnak tartotta, hogy Toreno személyesen venne részt a társai felültetésének kivitelezésében, hiszen a történtek fényében az óriási kockázatot jelentene, és aligha kocsikázhatna feltűnés nélkül hosszú órákat az államok között. Vagyis, ahogy előző délután a távozása előtt azt már kikövetkeztette, egyedül van. És ezt fogja most kihasználni.

Picture

Feltépte a hosszú, szürke, nyirkos folyosóra vezető robosztus ajtót, majd képességeihez mérten a lehető leghalkabban és leggyorsabban futott le a földalatti bunker közvetlen bejáratához. Amint odaért, mély levegővételekkel stabilizálta a légzését, és mielőtt felhívta volna Torenót, hogy engedje be, gondolatban még lépésről lépésre végigpörgette a rá váró feladatokat. Azonban alig jutott el a harmadik mozzanatig, amikor a zár hirtelen kattant egyet, és lassan kinyílt az ajtó.

Picture

Gyorsan kellett cselekednie. Előbb visszafojtott lélegzettel az ajtó mögé rejtőzött, majd abban a pillanatban, hogy felismerte a távozni készülő Toreno sziluettjét, hirtelen előbukkant a holttérből és egy erőteljes ütést mért a fegyver markolatával a tarkójára. Toreno abban a másodpercben eszméletét vesztette és összeesett. Hayes ennél többet nem is törődött vele. A záródó ajtó után kapott, és bekiáltott.
– Zoe! Gyertek! Nincs túl sok időnk!
***

Picture

Hayes hangja, bár számított rá, mégis váratlanul érte Zoet. Azonnal izgatottság lett úrrá rajta, de ugyanakkor aggódott is. Alig várta, hogy Preston nyakába boruljon, hogy átölelje, megcsókolja, és mélyen a szemébe nézve őszintén azt mondja neki: nincs semmi baj, Zozee, nem bánthat minket többé, minden a legnagyobb rendben lesz, ígérem. De mi lesz, ha mégsem sikerül? Ha nem jutnak ki innen? Ha útközben kapják el őket? Ha Prestonnal időközben valami történt? Ha…?

Picture

– Zoe! – hallotta újra Hayes kiáltását, és gyorsan félresöpörve minden negatív gondolatát, az ölébe kapta kislányát. – Tartsd az ajtót egy kicsit – kérte a férfi, ahogy átlépték a küszöböt, ő pedig kitámasztotta a lábával, hogy ne csukódjon be. Hayes addig bevonszolta Torenót a bunkerbe.
– Meghalt? – kérdezte félszegen.
– Csak eszméletlen – felelte Hayes. Zoe nehezen vallotta be magának, de csalódott a válaszban. – Ezért kell sietnünk – tette hozzá a szökevény, és elvette Torenótól a mágnescsíkkal ellátott belépőkártyát, majd rázárta az ajtót.

Picture

Végigrohantak a folyosón, fel az autókig, ahol Hayes kilyukasztotta Zoe piros Hondájának mind a négy kerekét.
– Hogy ha véletlenül magához térne, és a kártya ellenére is sikerülne kijutnia, ne tudjon olyan könnyedén utánunk jönni – magyarázta meg tettét, de felesleges volt. Zoe tudta, miért csinálja.
Mindannyian beszálltak a másik autóba, Zoe és Maxime hátra, Hayes vezetett. Kitolatott a garázsból a felszínre, majd megfordult és végighajtott a földúton. Amint kiértek az aszfaltozott útra, hátranyújtott egy mobiltelefont.
– Hívd fel a férjedet.

Picture

Zoe ajkai hálát rebegtek, ahogy átvette a készüléket, és azon nyomban tárcsázni kezdte Preston telefonszámát. Míg szapora szívveréssel a végtelenül hosszúnak tűnő csöngéseket hallgatta, Hayes arcát figyelte a visszapillantó tükörben. Kissé nyúzott volt, nem aludhatott túl sokat az éjszaka, állapította meg, de a szeméből a fáradtság mellett boldogság is sugárzott. Örült, hogy sikerült rendeznie a sorait Norelle-lel. Igaz, nem ismerte a lányt és Hayest is alig, de ennek ellenére mindkettőjüket kedvelte. Különösen ezt a fiatal srácot, aki képes kockára tenni a saját életét is, csak azért, hogy őket megmentse.
***

Picture

Preston elmélyülten zongorázott a billentyűzeten, miközben ide-oda kapkodta a fejét a képernyők között. Legutóbb valamikor hét órával korábban tartott egy rövid szünetet, hogy felfrissítse magát egy hűs zuhannyal, valamint hogy magához vegyen némi csokoládét és kávét, de azóta minden szükségletéről megfeledkezve görnyedt a gépek előtt. Elkeseredetten próbált valami megoldást találni, hogy minél előbb újra a karjaiba zárhassa szeretteit, de sajnos rá kellett döbbennie, hogy a hatalomnak is vannak korlátai.

Picture

De nem adta fel. Újra és újra leellenőrzött minden apró nyomot, képkockáról képkockára vizsgálta át már sokadszorra a felvételeket. Most is Zoe autójának az eltűnését követte. A belvárosi forgalomfigyelő kamerák még rögzítették a piros Hondát, de miután lekanyarodott a főútról, mintha egy szempillantás alatt felszívódott volna. A Network segítségével végigjárta a városból kivezető összes lehetséges útvonalat, és végül ötre szűkítette le a kört. Ezek voltak azok, amik mentén egyetlenegy tér- vagy forgalomfigyelő kamera sem volt kihelyezve. Miközben mind az ötöt kimerevítette egy-egy képernyőre, megszólalt a telefonja. Félbeszakítva a műveletet, gyanúsan méregetni kezdte a billentyűzet mellett rezgő, villogó készüléket, amin az Ismeretlen Számfelirat jelent meg.

Picture

– Igen? – szólt bele némi hezitálás után kissé rekedtes, fáradt hangján, és miközben fogadta a hívást elindított egy programot, hogy bemérhesse a telefonáló aktuális helyzetét.
– Édesem – nyögte valaki a vonal túlsó végéről elcsukló hangon. Eltartott egy pár másodpercig, míg az agya felismerte, hogy ki az.
– Zozee? Tényleg te vagy az? – pattant fel a helyéről örömében, és hirtelen izgatottságában fel-alá kezdett járkálni a szobában.
– Igen, én vagyok – érkezett a pozitív felelet, és mintha ez nem lett volna elég ahhoz, hogy azonnal boldogság töltse el a szívét, ráadásként még meghallotta kislánya üdvözlését is a háttérből. Könnybe lábadt a szeme.
– Maxime!
– Igen, ő is itt van. Nincs semmi bajunk, jól vagyunk. Landon segített megszökni az apádtól, éppen feléd tartunk.

Picture

– Hogy mi? – kérdezett vissza hitetlenkedve. – És ki az a Landon?
– Majd személyesen beszámolok a részletekről. Landon pedig… tudod… Hayes.
– A másik szökött fegyenc?
– Igen, de ő nem olyan, mint a többi. Rendes srác.
Preston összevonta a szemöldökét. Nem bízott benne. Hálásnak kellett volna lennie azért, amit a családjáért tett, de nem ismerte a körülményeket. Rápillantott a monitorra. A Network pontosan bemérte a helyzetüket. Zsebre vágta a hordozható kütyüt, és elindult lefelé az autójához.
– Zozee, annyira jó hallani a hangodat! És annyira sajnálom! El sem tudom mondani, hogy mennyire! Borzasztóan aggódtam értetek. Minden lehetséges módon próbáltalak megtalálni titeket, de Leo… Fogalmam sincs, hogy csinálta. És most már nem is számít. Nemsokára újra együtt leszünk, és soha többé nem engedjük el egymást. Nem bánthat többé minket, minden a legnagyobb rendben lesz. Ígérem! Nagyon szeretlek! Mindkettőtöket!

Picture

Legszívesebben egész úton beszélgetett volna vele és a kislányával, de Hayesszel is akart váltani pár szót, ezért mikor beszállt az autójába, megkérte feleségét, hogy adja át neki a telefont. Mire kitolatott a garázsból, már hallotta is amint közli az aktuális pozíciójukat és az útvonalat, hogy merről fogják megközelíteni Sun Hillt.
– Nem bízom benned – mondta mindezek ellenére neki kimérten.
– Oké, értem. Nem is kell. De azért jelzem, hogy én a jó rosszfiú vagyok.
– Aha – reagálta le kétkedve Hayes kijelentését.
– Ha jól hallom, már te is úton vagy. Szóval, feltéve, hogy minden jól megy, egy órán belül találkozunk.
– Nagyon ajánlom, hogy menjen minden jól.
– Minden tőlem telhetőt megteszek. – Azzal Hayes megszakította a hívást, Preston pedig a gyorsabb haladás érdekében felhasználta a Networköt.
***

Picture

Éles fájdalom hasított Toreno tarkójába. Lassan kinyitotta a szemét és önkéntelenül is felemelte a karját, hogy megtapogassa az ütés helyét. Az első óvatos érintésre felszisszent, így annyiban is hagyta. Inkább megpróbált feltápászkodni. Amint úgy érezte, hogy stabilan áll a lábán, az ajtóhoz lépett, és beütötte a kódot. A zakója belső zsebébe nyúlt, hogy elővegye a kártyáját, de nem találta. Megnézte a másikban is, majd a nadrágzsebeket, ám hiába.

Picture

– Hayes – mondta maga elé csalódottan, aztán egy másodperc alatt éktelen haragra gerjedt. Dühösen beleöklözött az ajtóba, és már nem is érzett fájdalmat. Csak az elvakult bosszúvágy éltette. Minél előbb kézre akarta keríteni a srácot, és megmutatni neki, hogy vele nem lehet szórakozni. Egyszer már rátámadt, de azzal úgy volt, hogy belefér, mivel ő sem tartotta be a Nardenben kötött megállapodásukat. Na de, hogy leüti, megszökteti a foglyait és még az ajtó működtetéséhez szükséges kártyáját is elveszi? Azt már nem! Az már túlmegy minden határon!

Picture

Alig öt percet kellett várnia ahhoz, hogy Collizzi és Flynn visszaérkezzen, de egy örökkévalóságnak tűnt számára. Mikor hallotta, hogy kattan a zár, feltépte az ajtót és kiviharzott a két férfi között, akik értetlenül bámultak rá.
– Leonardo, mi történt? – kiáltott utána Collizzi.
– Hayes történt – érkezett meg kisvártatva a feszültséggel teli válasz, mire sokatmondó pillantást váltottak.
– Én figyelmeztettem – tárta szét a karját Flynn, Collizzi pedig hitetlenkedve megcsóválta a fejét. Visszamentek a garázsba, ahol Toreno már türelmetlenül toporgott a fekete Volvo mellett.

Picture

– A kulcsot – utasította Collizzit, aki előhalászta a zsebéből, és azonnal oda is dobta neki. Toreno elkapta, kattintott egyet, hogy feloldja a központi zárat, majd szinte beugrott a volán mögé. – Flynn, te gyere utánunk a saját autóddal – mondta, ahogy elfordította a slusszkulcsot, és hátramenetbe tette a sebességváltót. Olyan hirtelen és vadul tolatott ki a felszínre, hogy Collizzi alig tudott beszállni mellé az anyósülésre. Majdnem elgázolta.
– Nem ártana, ha lehiggadnál egy kicsit – javasolta komoran a kanyargós, hegyi úton száguldozó Torenónak, bár nem ért el vele sokat.
– Majd lehiggadok, ha kitekertem a kis szélhámos nyakát – reagálta le, és továbbra is ugyanolyan veszélyesen vezetett.
***

Picture

– És? Sikerült kihúzni belőlük valami használhatót? – érdeklődött Yasui Dalentől az egyes számú műveleti központhoz tartozó konyhában. Mindketten arra vártak, hogy lefőjön a kávé.
– Nem igazán. Szüntelenül csak azt hajtogatják, hogy Toreno felültette őket, és semmi közük az egészhez. Viszont felmerült egy újabb név. Flynn. Egyelőre nem tudjuk, hogy kit takar, de a többiek odalent rajta vannak az ügyön. Ha vittem egy nagy adag koffeint a szervezetembe, akkor újfent csatlakozok hozzájuk. Csak szükségem van egy kis feltöltődésre.
Yasui megértően bólintott, miközben ellenőrizte, hogy a kávégép megfelelően működik-e. Túl hosszúnak tűnt neki a várakozási idő.

Picture

– Jaj, ne! – toppant be és fordult is ki egyazon lendülettel Amanda Lang, de már késő volt. Yasui észrevette.
– Mandy, ne menj messzire, mindjárt kész a kávé!
Lang ügynök kelletlenül ugyan, de visszament a konyhának kialakított kis helyiségbe, mert a Wayne – Teagen találkozó nehézkes leszervezése után mindennél jobban vágyott egy frissen főtt feketére.
– Ő is beléd van ám zúgva, Grant – vetette oda neki Tony Dalen, ahogy egy bögrével a kezében éppen távozni készült. – Úgyhogy itt a kínálkozó alkalom, hívd randira – szólt vissza kacsintva az ajtóból, mire mindketten egy pillanatra elpirultak. A magas kopasz férfi jót nevetett a zavarba hozatalukon, az egész folyosó tőle zengett.

Picture

– Á, nem tudja, mit beszél – legyintett Yasui, és Lang ügynök csészéjét is megtöltötte a gőzölgő itallal. De a nő nem volt benne biztos, hogy nem tudja. Tartotta olyan gyerekesnek a kollégáját, hogy képes legyen ilyen módon kimutatni az esetleges vonzalmát. Ebbe eddig bele se gondolt. De most sem akart. Nem volt rá ideje. Gyorsan cukrot lapátolt a kávéjába, elkeverte, majd felkapta a csészéjét és visszaindult a csoportjához. Szerencsétlenségére Yasui csatlakozott hozzá.
– Mi van Hayesszel, hogy csak négyszemközt beszélhettél róla a főnökkel?
– Ne haragudj, Grant, de semmi közöd hozzá. Foglalkozz inkább a hackereddel! Honnan tudod, hogy nem pont most tesz közszemlére néhány szigorúan titkos anyagot?
Yasui elvigyorodott.
– Onnan, hogy ha megteszi, úgyis megint elkapom, és akkor alkuról már szó sem lehet. Egyenesen megy a sittre az erőszaktevők és gyilkosok közé. Egy ilyen kocka, mint Ray ezt nem kockáztatná meg.

Picture

– Yasui ügynök, azt hiszem, a programunk felfigyelt valamire – pördült körbe izgatottan a székkel a hacker. Yasui biccentett neki, hogy vette az adást. Letette a bögrét az asztalára, majd mögé állt. – Látja? – Ray a képernyőre bökött lerágott körmű mutatóujjával.
– Érdekes – motyogta maga elé Yasui elgondolkodva, majd leült a saját számítógépéhez, és még alaposabban szemügyre vette az adatokat. Egyre szaporább lett a pulzusa. Tudta, hogy ő az. A Herceg. – Ray – ugrott ki a székéből fellelkesülten, magára vonva a teljes műveleti központ figyelmét -, szerezz nekem egy aktuális műholdas képet Sun Hill belvárosáról és a nyugati kivezető szakaszról.

Picture

Kollégái kíváncsiskodva tekintettek rá, miközben ő előkapta a mobilját, hogy értesítse Wayne-t a fejleményekről. Azonban felettese telefonja ki volt kapcsolva.
– Mikor száll föl a főnök gépe? – kérdezte a köré sereglő érdeklődőktől.
– Ebben a percben – mutatott a faliórára Lang ügynök. – Nyolc óra negyvenkor.
– Akkor magam intézkedek – ült vissza a géphez minden magyarázat nélkül. Egy rövid ideig az adatbázist böngészte, majd felkapta az asztalon heverő vonalas telefont, és tárcsázott.
– Megvannak a felvételek, máris átküldöm őket – jelezte Ray, miközben megállás nélkül jártak az ujjai a billentyűzeten.

Picture

– Grant, elmondanád, hogy mi történik éppen? – kérlelte Lang, mire Yasui csak egy fölényes mosollyal válaszolt. – Ah, ez a visszavágó. Értem én. Te aztán tényleg gyerekes vagy – indult volna vissza a saját munkaállomására, de közben Yasui megszólalt, így megtorpant.
– Halló? Igen, Grant Yasui különleges ügynök vagyok a fővárosból. – Kattintott egy párat az egérrel, hogy behozza a műholdas felvételeket. – Egy kiemelt ügyben telefonálok. Biztosan tudnak már róla, hogy Dorian Wayne különleges ügynök miért… Igen, igen, igen. Pontosan arról lenne szó. Szóval, sürgősen küldjenek ki egy csapatot a belvároson át nyugat felé haladó főútvonalra, és haladéktalanul tartóztassák le a PDT – 2148-as rendszámú fekete Aston Martin Vanquish sofőrjét. De vigyázzanak! Veszélyes is lehet! Rendben. Köszönöm.

Picture

Yasui letette a telefont, pötyögött még valamit a klaviatúrán, majd, mint aki jól végezte dolgát, kényelmesen hátradőlt a székében. Kifejezetten élvezte a ráirányuló kérdő tekinteteket.
– A közlekedési lámpák – mondta végül elégedetten vigyorogva. – Ilyen tartós zöldhullám nem létezik. Ő az. A Herceg.
***

Picture

Hayes elbűvölve hallgatta Maxime családi élményeit. Most, hogy viszonylag biztonságban érezte magát, sokkal közlékenyebb lett. Egész úton be nem állt a szája, de egy cseppet sem bánta. Mesélt neki az első sátorozásáról a kertben, mikor a saját kutyája ijesztette meg, az édesapja által készített reggeli furcsa forma palacsintákról, a kirándulásaikról, a szülei nevetésbe torkolló nézeteltéréseiről, Angel hasasáról a medencében, a meglepetés partijáról a szülinapján. Mindenről.

Picture

Miközben a kislány egy újabb történetbe kezdett bele, ő egy pillanatra elmerengett. Életviteléből adódóan korábban soha nem gondolkodott a dolgon, de most egészen biztos volt benne, hogy családot akar. Gyerekeket. Méghozzá sokat. Norelle-től. Már látta is lelki szemei előtt, ahogy a tengerparton kergetik a három kis ördögfiókájukat. Istenem, de csodás is lenne! – sóhajtotta magában vágyakozva, majd a visszapillantó tükörbe nézett, és elkomorult az arca. Nem szólt semmit arról, amit látott, csak beletaposott a gázpedálba.
– Landon, minden rendben? – kérdezte Zoe felfigyelve a hirtelen gyorsulásra. Hayes megrázta a fejét.
– Eric.
– Tessék?
– Az igazi nevem Eric. És sajnos nem. Nincs minden rendben. Attól tartok, hogy veszélyes emberek ülnek abban a közeledő fekete autóban.

Picture

Hayes észrevette a Zoen eluralkodni készülő pánikot, amint a saját szemével is megbizonyosodott a sebesen feléjük tartó, baljós kinézetű, ismerős járműről, ezért gyorsan hátranyúlt, és bátorítólag megszorította az ijedt nő kezét.
– Megoldom. Oké? – Zoe bólintott. – Jól van. Nyugi – tette hozzá, de nem volt túl magabiztos a hangja. Felvette az anyósülésen heverő mobilt, és Norelle számát tárcsázta. Nem sikerült elérnie a kedvesét, ki volt kapcsolva a telefonja. Mivel nagyon rossz előérzete támadt az egyre csak közeledő autó kapcsán, mindenképpen szeretett volna beszélni vele, vagy legalább üzenetet hagyni neki, így végül jobb ötlet híján úgy döntött, hogy közvetlenül a Szövetségi Nyomozóiroda norfolki kirendeltségének Értelmiségi Bűnözés Elleni Osztályát hívja.
***

Picture

Ryan Safferty ügynök átfutotta, majd aláírta a maradék dokumentumokat, és összerendezte őket egy irattartóba. A feleslegessé vált papírlapokat gombóccá gyűrte, végül laza csuklómozdulatokkal egymás után a szomszédos íróasztal mellett álló szemétkosárba dobálta. Egyetlenegy kivételével. Azzal erősen a monitorra fókuszáló kollégája fejét célozta meg.
– Pont telibe!
– Mekkora egy rohadék vagy – vigyorgott rá, és félbehagyva a munkáját, odasétált hozzá. – Másképp is jelezhetnéd, hogy végeztél az ellenőrzéssel – mutatott a dossziéra, majd magához vette.
– Abban nem lenne semmi pláne – vonta meg a vállát Safferty, és az asztalán álló fényképre nézett.

Picture

– Még mindig nem döntött? – ült vissza a helyére a férfi, de ahogy letette az iratokat, Safferty felé fordult a székkel.
– Nem. És kezdem egyre nehezebben viselni a várakozást. Oké, hogy időre van szüksége, de több mint két hónapja mérlegeli a helyzetet.
– Komolyan nem értem, hogy mi tart eddig.
– Tudod, én mit nem értek? Hogy mit eszik azon nyálas képű Wallace-en. Soha nem bukott a feltűnősködő divatmajmokra, erre tessék: elhagy érte, aztán fél évvel később bevallja, hogy még mindig szeret.
– Szerintem elsősorban a karrierje változtatta meg, és az, hogy felsőbb körökben kezdett el mozogni. Liv a jogi egyetem után fényűző életre vágyott, te meg arra, hogy Teagen parancsolgasson neked. A kettőt nem tudtátok összeegyeztetni, és ez lett belőle.

Picture

– Nem tudom, mi bajotok van Teagennel – terelte el a témát Safferty. – Oké, kissé fura és rejtélyes a csaj, de nála százszor rosszabb főnököm is volt már. Én tényleg kedvelem. Azt meg, hogy most itt tespedünk az aktakupacok között, csakis magunknak köszönhetjük. Legközelebb majd pontosan követjük az utasításait. Egyébként még kapóra is jött nekem most ez a bünti, így legalább ötkor biztosan leléphetek.

Picture

Safferty asztalán az ügyeletes telefon hirtelen megszólalt, társa pedig szomorúan kezdte csóválni a fejét.
– Ezt nem kellett volna hangosan kimondanod. Biztos Teagen az, hogy indítsunk teljes körű nyomozást Parker szenátor ellen, mert illegálisan szerzett pénzt a választási kampányára. Terhelő bizonyítékot kell találnunk arra, hogy megszegte az adományozási szabályt.
– Csak mert nem tetszik neked Parker arca, az még nem jelenti azt, hogy törvénytelenséget követett el. Idióta – röhögte ki társát és a rögtönzött bűntényét, majd kihangosítva felvette a telefont. – Értelmiségi Bűnözés Elleni Osztály, Ryan Safferty.

Picture

– Üdv! Norelle Teagen különleges ügynökkel szeretnék beszélni.
– Sajnálom, Teagen ügynök jelenleg házon kívül van.
– A fenébe! – hallották a csalódott reakciót, és mindketten megállapították, hogy a telefonáló autóban ül.
– Talán én is tudok önnek segíteni, uram. Miről lenne szó?
– Sajnos nem. Személyes ügy. – A két férfi kíváncsian összenézett.

Picture

– Ha gondolja, hagyhat neki üzenetet – javasolta Safferty, társa pedig egyre közelebb gurult hozzá a székkel. Hevesen tátogva és gesztikulálva magyarázta, hogy mit mondjon, mert roppantul érdekelte, hogy mit akarhat ez a fickó a csoportvezetőjétől. De Safferty nem vett tudomást róla.
– Rögzítik a beszélgetést, ugye? – szólalt meg a hívó fél némi statikus zörej után.
– Igen, uram.
– Akkor, ha Norelle visszaért, kérem, játssza le neki.
– Norelle? Csak így, egyszerűen Norelle? – hüledezett hangosan a kolléga, Safferty pedig gyorsan rácsapott a némító gombra.
– Scottie, kussolj vagy privátra kapcsolok! – förmedt rá, mire társa megadóan maga elé tartotta a kezét.
– Jól van, jól van. Nyugi.

Picture

Safferty levette az ujját a némító gombról, és elnézést kért a kis közjátékért. – Természetesen, amint visszaér, átadom neki a felvételt.
– Köszönöm. Nos – sóhajtozott a vonal végén a férfi. – Hol is kezdjem? Nem mennek túl simán a dolgok, Norelle. Igyekszem a legjobbat kihozni a helyzetből, de ha mégis kudarcot vallanék, akkor csak azt akarom, hogy tudd, tiszta szívemből szeretlek. – A két ügynök elkerekedett szemekkel pislogott egymásra. Sejtelmük sem volt róla, hogy közvetlen felettesük párkapcsolatban élne, vagy randizgatna valakivel. Valójában el sem tudták képzelni. Túlságosan is karrierorientált nőnek ismerték meg, és ebbe a profilba valahogy a szerelem nem passzolt bele.

Picture

– Csodálatos volt az együtt töltött éjszaka. Minden egyes percét élveztem. Még azt is, amikor fegyvert fogtál rám és megbilincseltél. Na, jó – nevette el magát a vonal túlsó végén lévő fél, és az FBI-osoknak is nehezükre esett visszafogniuk magukat. – Ezt talán nem kellett volna. A végén még félreértik a kollégáid, és… Nem számít. Gondoljanak, amit csak akarnak. Imádlak. Minden egyes idegesítő tulajdonságoddal együtt. És tudod mit? Hozzám jössz feleségül. – A két férfi majdnem leesett a székről a döbbenettől. – Nem, ez tényleg nem volt kérdés. Így lesz és kész. Este érted megyek, együtt leugrunk a szüleidhez, megmondom nekik is, hogy elveszlek, aztán összepakoljuk őket, és irány a reptér. Mert az én ötletem még mindig sokkal jobb, mint a tiéd! Kedvelni fogod Európát, majd meglátod. Szeretlek, Norelle. Ja, és ha nem lett volna elég egyértelmű: Eric voltam.

Picture

A vonal megszakadt, a két FBI-ügynök álla pedig még mindig valahol a padló közelében volt.
– Szerintem ez az Eric rossz számot hívott – próbált felocsúdni Scott.
– Egyetlenegy Norelle Teagen különleges ügynök létezik, szóval nem.
– Akkor csak egy magyarázat van a hallottakra: a mi szívtelennek hitt főnöknőnk, nem is annyira szívtelen.
– Nem, Scottie. Ugyanolyan, mint mi, csak ő tényleg el tudja választani a magánéletét a munkájától.
***

Picture

A Volvo alig pár méterre volt már tőlük csupán, hiába nyomta Hayes padlóig a gázpedált. Zoe és Maxime összeölelkezve rettegett a hátsó ülésen, neki pedig fogalma sem volt arról, hogyan fogja ezek után biztonságba helyezni őket. Ahogy a fekete jármű besorolt mellé a szembejövő sávba, a visszapillantó tükörben felismerte Flynn sportautóját is. Körbevették.
Felváltva ütögette idegesen a kormányt és törölgette pulóvere ujjával verejtékező homlokát. Nem tudta, mit csináljon. Szíve egyre hevesebben kalapált a mellkasában, hiába is próbálta a szokott módszereivel csillapítani a nyugtalanságát.
A Volvo már közvetlenül mellette volt. A lehúzott ablak mögött feltűnt Collizzi folyton komor arca, és látta Torenót is a volán mögött. Agresszíven intett felé, a tekintete pedig semmi jót nem sejtetett. Meg fogja ölni. Ha a lányokat nem is, őt egészen biztosan.

Picture

– Kapaszkodjatok! – szólt hátra, majd mély levegőt vett, és jobbra rántva a kormányt beletaposott a fékbe. Tudta, hogy a Volvo ellen a terepen sem lesz semmi esélye, de a hirtelen irányváltással talán nyerhetnek egy kis időt. A fékezés ellenére a kocsi még mindig jelentős sebességgel futott. Nehezen manőverezett az egyenetlen talajon, és a fák is igencsak megnehezítették a dolgát. Végül elkerülhetetlen volt az ütközés.

Picture

– Egyben vagytok? – kérdezte, miután kihámozta magát a légzsákból és sikerült kikapcsolnia a biztonsági övet. Kirúgta a pókhálósra repedt szélvédőt, kimászott a motorháztetőre, leugrott az autóról, majd kiszabadította az utasait. Szerencsére pár karcoláson kívül semmi bajuk nem esett.
– Jönnek! – kiáltotta rémülten Maxime, míg a felnőttek néhány szót váltottak egymással. Hayes megszakítva a terve felvázolását hátrapillantott, majd magához ölelte a kislányt.
– Figyelj, Maxime, kapsz tőlem valamit! – Előhalászta a zsebéből a Norelle-től elhozott tollat, és a kezébe nyomta. – Ez egy varázstoll. Képes arra, hogy megvédjen, de szüksége van egy kis időre hozzá. Tartsd mindig magadnál és ne engedd, hogy elvegyék tőled! Rejtsd el a cipődbe vagy a zoknidba, ott biztonságban lesz! Megígéred, hogy nagyon fogsz rá vigyázni?
– Megígérem – szipogta a kislány, és a megbeszéltek szerint a cipőjébe dugta.

Picture

– Menjetek! Fussatok! Minél messzebbre, be az erdőbe! – terelte őket a sűrű fák közé, miközben élesítette a fegyverét.
– Te nem jössz? – kiabált vissza Zoe, mikor észrevette, hogy lemaradt.
– Feltartom őket, amíg csak tudom! Menjetek! Gyerünk! És kérlek, mondd meg a vörös hajú barátnődnek, hogy sajnálom!
– Eric! – hallotta messziről a kislány vékony hangját, de nem fordult meg. Előre nyújtva a fegyverét, határozottan indult meg Torenóék felé. – Te is hős vagy, akárcsak az apukám! Vigyázz magadra!
***

Picture

Alig ért ki a városból, mikor váratlanul felbukkant mögötte két szirénázó járőrautó. Először azt hitte, hogy baleset történt az autópályán, és odatartanak, de aztán gyanússá vált neki, hogy nem előzték meg. És az is, hogy percről percre egyre többen lettek. Egyik pillanatról a másikra több tucat rendőrségi és szövetségi jármű vette körül, még egy helikopter is körözött felette.
– Ez most ugye csak valami nagyon rossz vicc? – pislogott nagyokat Preston. Nem akart hinni a szemének. És a fülének sem. Hangosbemondón keresztül arra utasították, hogy haladéktalanul állítsa le az autót és feltartott kezekkel szálljon ki belőle.

Picture

– Nem, nem, nem és nem! – csapkodta ingerülten a műszerfalat. Ez most nem történhet meg. Most nem! Épp a családjáért igyekszik, nincs az az isten, hogy megszakítsa az útját holmi indokolatlan igazoltatás miatt. Bár való igaz, hogy ahhoz túl sok állományt mozgósítottak. De hát nem követett el semmi szabálytalanságot! Hacsak…
– A Network! – ugrott be hirtelen. Halványan rémlett neki, hogy jelzett valamit, de túlságosan lekötötte a szerettei megtalálása, nem figyelt az üzenetekre. Az újabb felszólítások közepette megpróbálta visszakeresni. Villámgyorsan kezdte nyomkodni a gombokat, miközben félszemmel folyamatosan az utat pásztázta, azonban nem járt sikerrel. Annyira remegett már az idegességtől, hogy folyton mellé ütött.

Picture

– A rohadt életbe! – Nem látott kiutat a helyzetéből. Ha nem áll meg hamarosan, akkor fegyvereket fognak bevetni ellene. Ezt nem akarta megkockáztatni, ezért inkább a kezébe vette a telefonját, hogy jelezze Hayesnek, gondok adódtak, és inkább vigye Zoet és Maxime-et haza. De nem tudta visszahívni. Jobb ötlet híján küldött neki egy üzenetet, és csak remélni tudta, hogy velük legalább minden rendben van. Ismét nyomkodni kezdte a Networköt, ám ezúttal nagyon ügyelt arra, hogy ne ejtsen hibát. Miután végzett vele, leengedte a jobb első ablakot, és kidobta a készüléket. Végül eleget tett a percek óta szünet nélkül hallható felkérésnek: lassított, leállította a motort, majd kinyitotta az ajtót és felemelt kézzel lassan térdre ereszkedve közel húsz fegyveres emberrel nézett farkasszemet.
***

Picture

– A francba, Hayes! Ne a kocsimat! – üvöltötte Flynn dühösen, mikor már a második lövedék találta el a sportautó kasztniját.
Hayes célzott lövésekkel próbálta visszatartani a gengsztereket, hogy Zoenak és Maxime-nek legyen elég ideje minél messzebbre jutni és segítséget kérni. Egy vaskos fa mögül figyelte a három férfi rezdüléseit, és ha csak egy lépést is tettek előrébb, azonnal, figyelmeztetés nélkül tüzet nyitott rájuk.
– Azt hittem, nem szereted a fegyvereket, Landon! – fújta felé a szél Toreno öntelt hangját, és legszívesebben közvetlen közelről a képébe vágta volna, hogy az még nem jelenti azt, hogy nem tudja őket használni.

Picture

Leguggolt, és kikukucskált a fa mögül. Mindannyian a Volvo csomagtartójában matattak. Miközben újabb sorozatot adott le rájuk, már jött is az ellentűz. Visszabújt a fedezékébe, és mozdulatlanul várta, hogy megszűnjön a pisztolyok éles ugatása. Aztán átfutott egy még terebélyesebb fa tövébe. Hallotta, hogy Toreno kiadja az utasítást a szétválásra. Be akarta keríteni. Számolni kezdte a közeledő lépéseket, és mikor úgy találta, hogy tiszta célpontot nyújthatnak, lehasalt a talajra és a fa mellett burjánzó két bokor között háromszor meghúzta a ravaszt. A Torenónak szánt golyó a mellette álló fába fúródott, Flynné ismét a kocsijába csapódott, amitől csak még bosszúsabb lett, Collizzi pedig majdnem elveszítette az egyik lábujját. A kopaszodó férfi tehetetlenül megvonta a vállát, és fejét csóválva visszament a Volvóhoz. Hayesnek úgy tűnt, teljesen feleslegesnek érzi ezt a vadászatot. Nem úgy a másik két férfi, akik megállás nélkül tüzeltek.

Picture

Gyorsan felkelt a földről, és egyéb irány hiányában beljebb futott az erdőben. Miközben másik búvóhely után kutatott, tárat cserélt a pisztolyban. Tudta, hogy tartalékolnia kellene a töltényeket, de kénytelen volt válaszolni a lövésekre, ha vissza akarta őket szorítani az erdő szélére. Márpedig ezt kellett tennie. Még nem volt elég előnyük a lányoknak. Hevesen kapkodta a levegőt, ahogy lehúzott fejjel rohangált fel-alá egy sűrűbb részen. Toreno és Flynn egyre közelebb merészkedett, ő pedig a hosszú sorozatuk elől bevetődött egy újabb fa tövébe.

Picture

Az utolsó töltény. Lehunyta a szemét, és maga elé emelte a pisztolyt. Mélyeket szippantott a friss, fenyőillattal teli levegőből, hogy stabilizálja a légzését, és azt kívánta, bárcsak Norelle mellett lehetne. Át akarta ölelni, megcsókolni, és már az FBI-tanácsadói karrier lehetőségétől sem zárkózott el. Csak ússza meg élve! Valahogy ki kell innen szabadulnia!
Hallotta, hogy Toreno kérésére Collizzi ismét csatlakozott hozzájuk, és mindhárman megindultak. Teljesen leverte a víz, és egész testében remegett. Pedig most nem hibázhat – sulykolta magába. Félre kell tennie minden ellenérzését a gyilkosságokkal kapcsolatban, ki kell fordulnia önmagából, sutba dobni az elveit, mert vagy ő iktatja ki Torenót, vagy Toreno fogja hidegvérrel megölni. Véget ért az előjátszma, nincs több elijesztésnek szánt golyó.

Picture

Próbálta kordában tartani az adrenalin szintjét, de egyre inkább csak eluralkodott felette. Végül nagyot fújtatott, óvatosan kidugta a fejét a fa mögül, és a tekintetét Torenóra függesztette. A gengszter éppen az előző tartózkodási helyét vizsgálta. Tehát nem vette észre, mikor átkúszott ide. Ez előnyt jelenthet – jegyezte meg magában, majd előre nyújtotta a pisztolyt, hogy becélozza a rohadék fejét.
– Gyerünk! Megérdemli! – biztatta magát, hogy alábbhagyjon a kézremegése. Vett még két mély levegőt, lassan kifújta őket, és kezdte úgy érezni, hogy készen áll. Még egyszer pontosan bemérte a célpontját, majd megmozdította a mutatóujját a ravaszon, és a pisztoly elsült. Aztán egy pillanattal később egy másik is.

Picture

– Leo, a földre! – kiáltotta oda Flynn, aki időközben kiszúrta a rejtőzködő Hayest. Ő adta le a második lövést, ami csúnyán megsebesítette a fiú lábát.

Picture

Eric Bright éles fájdalmat érzett, mikor a lövedék belefúródott a bal vádlijába. Hirtelen nem is kapott levegőt. A fának támaszkodott, és magát átkozta, amiért nem volt elég körültekintő. Annyira el volt foglalva Toreno kiiktatásával, hogy szinte meg is feledkezett a másik két férfiról. És még csak nem is sikerült kiviteleznie a tervét: látta, hogy Toreno kissé sziszegve ugyan, de feltápászkodik a talajról, és leseperve az öltönyéről néhány fűszálat és falevelet, bosszúszomjasan indul meg felé.
– Hát ennyi – törődött bele végzetébe, miután megbizonyosodott róla, hogy képtelen lenne a lőtt sebével pár méternél többet megtenni. El akart menekülni, de nem kockáztatta meg, hogy hátba lőjék. Nem, azt nem. Ha így is, úgy is meg kell halnia, akkor legalább hadd nézhessen Toreno szemébe, mikor meghúzza a ravaszt.

Picture

Nekivetette hátát a fának, és a törzse mentén lecsúszott a tövébe, előrenyújtva mindkét lábát.
– Kellett ez neked? – érkezett meg mellé Flynn, majd két lépéssel lemaradva Collizzi is. Bright válasz helyett csak elé dobta az üres fegyverét.
Toreno átlépte az utolsó akadályként ágaskodó bokrot is, és leporolva magát, mint egy legyőzhetetlen istenség tornyosult a srác felé.
– Csalódtam benned, Landon.
– Eric – nézett fel rá undorodva, és szíve szerint szemen köpte volna.
– Eric? – kérdeztek vissza a férfiak szinkronban, ő pedig csak a szemét forgatta, hogy lehetnek ennyire értetlenek.
– Az igazi nevem Eric. Eric Bright. Nem mintha számítana bármit is, de gondoltam, így utolsó szó jogán megosztom veletek. Hátha lesztek olyan kegyesek, hogy ráíratjátok a fejfámra.
Collizzi kivételével mindenki elmosolyodott.

Picture

– Tényleg kedveltelek, Eric – hangsúlyozta ki a nevét Toreno -, de őszinte leszek hozzád. Azok után, amit tettél, maximum arra számíthatsz, hogy nem nyúzlak meg élve. De szenvedni fogsz. Nagyon. Egyedül. És senki sem fog segíteni rajtad.
Toreno felemelte a fegyvert, mire Collizzi megpróbált közbeavatkozni, de már nem tudta megállítani. Leonardo Toreno tüdőn lőtte a srácot.

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés