The Torenos 2. – A bosszú játéka – 14. A negyedik tanú

Picture

Fölemelte a fegyvert, és célzott. Mereven tartotta kezében az új Glock modellt, és meghúzta a ravaszt. A pisztoly rövid, éles ugatással válaszolt. A závár visszaugrott a helyére, kiköpve a töltényhüvelyt, a Glock pedig akkorát rúgott a kezében, mintha haragudna rá. Még mindig határozottan tartotta a fegyvert, és újból meghúzta a ravaszt. Majd újra, és újra. És újra.

Picture

Negyed tíz múlt két perccel, mikor előző este Dorian Wayne elhagyta az irodáját. Mivel az elmúlt napokhoz képest még egész emberi időben sikerült elszabadulnia a munkahelyéről, úgy tervezte, hogy engesztelésképpen meglepi menyasszonyát egy csokor vörös rózsával, és elviszi vacsorázni egy újonnan nyíló, thai étterembe. Azonban amint beszállt az autójába, valami furcsa, kifejezetten rossz érzés kerítette hatalmába. Gordonra gondolt, és feltárcsázta a számát. A telefonja hosszan, őrjítően hosszan csöngött ki, aztán bekapcsolt a hangposta. Wayne nem hagyott üzenetet. Elfordította a slusszkulcsot, és a megengedett sebességhatárt jóval átlépve száguldott nyugalmazott kollégája otthonáig. Leparkolt a ház előtt, majd sietősen kipattant a kocsiból, és dörömbölni kezdett a bejárati ajtón. Többször is bekiáltott, szólongatta, nyomta a csengőt, de nem érkezett semmilyen válasz. Aztán lenyomta a kilincset, és a kitáruló ajtó mögötti látványtól meghűlt a vér az ereiben.

Picture

Tárat cserélt, és megkereste a célpontot, Toreno arcát képzelve a középpontba. Hank Gordon halálával személyessé vált az ügy, és megfogadta magának, hogy kézre keríti, még ha törvényt is kell szegnie hozzá.
Mély levegőt vett, erősen a célra koncentrált, majd a teljes tárat kilőtte. Pont a közepébe.
***

Picture

Annak ellenére, hogy alig pár órája feküdt csak le, Preston korán felébredt, és meglehetősen kipihentnek érezte magát. Zoe még az igazak álmát aludta mellette, ezért lassan, óvatosan mászott ki az ágyból, és lábujjhegyen kilopakodott a hálószobából. Elindult a földszintre, de hirtelen visszafordult, mert eszébe jutott, hogy Angel még Maxime-nél van. Halkan benyitott a kislány szobájába, a kuvasz pedig már dugta is ki az orrát a résen.

Picture

Amint leértek a földszintre, Angel azonnal megrohamozta a tálkáját, de nagy bánatára üresen találta. Preston alig tudta elfojtani feltörő nevetését, mikor meglátta a kutya bús ábrázatát. Vigasztalólag megvakargatta a füle tövét, és teletöltötte a tálat száraz kutyaeledellel, amit a házi kedvenc pillanatok alatt el is tüntetett. Aztán egy böfögést követően vidáman szaladt ki a kertbe madarakat kergetni. Preston vigyorogva bámult utána, majd bekapcsolta a kávéfőzőt.

Picture

Tíz perc elteltével már a konyhaasztalnál ült, és élvezettel szürcsölgette a forró feketét, miközben egy régi, olasz dal járt a fejében. Fogalma sem volt, honnan a csudából jutott az eszébe, de egészen belefeledkezett a néma dúdolásba. Észre sem vette, hogy valaki még félig csukott szemmel, ásítozva közeledik a hűtő felé. Csak akkor eszmélt rá, hogy rajta kívül más is tartózkodik a konyhában, mikor az illető kotorászni kezdett a frizsider polcain. Ekkor felé fordult, és széles mosollyal az arcán figyelte, ahogy a lábával lendületesen bevágja az ajtaját, miután megtalálta azt, amire éppen vágyott.
– Örülök, hogy otthon érzed magad – szólította meg Preston a távozni készülő Beccát, mire a lány ijedtében elejtette a dobozos dzsúszt.
– Jézusom! A frászt hozod rám! – förmedt barátjára, és közben az ital után nyújt. – Nem is láttam, hogy itt vagy.
– Mert csukott szemmel közlekedsz – mondta még mindig mosolyogva, majd a kávéjára bökve hozzátette: – És az illatokat se érzed.

Picture

Becca beleszippantott a levegőbe, és nagy meglepetésére a frissen főtt kávé illata teljesen elbódította. Az előbb még valóban nem érezte, de most mindennél jobban vágyott egy nagy bögre koffeinre, két cukorral és egy kis tejjel. Visszatette az üdítőt a hűtőbe, és kiszolgálta magát.
– Elég korán van. Miért nem alszol még? – kérdezte Preston egy újabb korty után.
– Szeretnék, hidd el – sóhajtotta a lány bosszúsan, amint lehuppant az egyik székre. – De az ikrek olyan iszonyatosan horkolnak, hogy a legmélyebb álmomból is képesek voltak felébreszteni.
Preston próbált együttérző lenni, de kezdeti mosolya akaratlanul is nevetésbe torkollott.
– Látom, remekül szórakozol más nyomorán.
– Ne haragudj, csak eszembe jutottak az átpartizott gimis évek, és hogy az éjszakai alkoholizálások után úgy zengett a srácoktól a lakás, mintha egy vadászgép-flotta készült volna bevetésre.

Picture

– Nagyszerű hasonlat – mosolyodott el halványan végül a lány is, de szemeiben a fáradtságon kívül szomorúság is tükröződött. Preston jól tudta, hogy annak semmi köze a kialvatlansághoz.
– Tényleg belezúgtál.
– Kibe?
– Hát, akinek a hívására az érkezésed óta vársz.
Becca arcát elöntötte a pír. Zavarában lesütötte a szemét és kezei között játékosan forgatni kezdte a bögrét.
– Meglehet – tűnődött, aztán Prestonra nézett, és megrázta a fejét. – De ez nem jellemző rám. Én egyszerűen nem vagyok az a szerelmes típus.
– Pedig lehet, hogy mégis. Csak eddig még senki nem volt képes megdobogtatni a szívedet, mert a tudatalattid tudta, hogy csupa hitvány alakkal van dolgod.
– Beleértve téged is – öltötte rá huncutul a nyelvét, mire Preston elvigyorodott. – Szerinted fel fog hívni? – fordította aztán komolyra a szót egy rövid csönd után.

Picture

– Nézd, nem ismerem a pasit. A beszámolód alapján jó arcnak tűnik, az pedig, hogy készített neked reggelit nagy valószínűséggel arra utal, hogy igen, fel fog hívni. Ha csak az lett volna a célja, hogy megdöntsön, akkor nyilván elhúzta volna a csíkot, de maradt, ráadásul még kedveskedett is, tehát tényleg érdekled. – Preston a szájához emelte a bögréjét, de mielőtt teljesen kiürítette volna a tartalmát, megvonta a vállát, és hozzátette: – Vagy legalábbis akar tőled valamit.
– Életem legjobb éjszakája után bármit megadok neki – suttogta Becca ábrándozva. Képzeletében izgatottan várakozott a templom ajtaja előtt csodálatos, hófehér menyasszonyi ruhájában, melyet helyenként apró, rózsaszín virágok díszítettek. Felcsendült a nászinduló, ő pedig lassan elindult a padsorok között. Több száz ember könnyes szemekkel figyelte, ahogy igazi hercegnőként közeledik leendő férjéhez. Alig pár lépés választotta már csak el az oltár előtt álló, szmokingot viselő Brandtől, akinek szívdöglesztő látványával egyszerűen nem bírt betelni. Ám akkor hirtelen bevillant neki, hogy még csak nem is tudja a teljes nevét. Az álomkép hirtelen füstölögve elszállt, és csak egy morcos ábrázatot hagyott maga után. – Mit is mondtál az előbb?

Picture

– Hogy légy tekintettel a közös múltunkra, ne gyere nekem ilyen legjobb éjszaka dumákkal, mert fájdalmat okozol – szipogta Preston tettetett megbántódással, ami a lányból önfeledt nevetést váltott ki.
– Ha már úgyis témánál vagyunk – kezdte húzogatni sejtelmesen a szemöldökét -, mondd csak, mikor teljesítitek a kedvenc keresztlányom kívánságát?
– A kistesóra gondolsz? – kérdezte, miközben felállt és újratöltötte mindkettőjük bögréjét. Becca bólintott. – Mindenképpen szeretnénk, de mivel anno a szülésnél komplikációk léptek fel, így eleinte kicsit félve álltunk hozzá a dologhoz. Beszéltünk több dokival is ezzel kapcsolatban, és hál’ istennek mind ugyanazt mondták; hogy nyugodtan belevághatunk. Nos, azóta próbálkozunk, de úgy tűnik, elég nehezen akar összejönni a második baba. Lehet, hogy segítségre lesz szükségünk.

Picture

– Hát az nem jó – biggyesztette le a száját Becca, majd egy pillanattal később már felcsillanó szemekkel nézett barátjára. – Lenne egy remek tanácsom – mondta szélesen mosolyogva, és alig várta, hogy megoszthassa vele. – Legyetek megint felelőtlen húszévesek. Csiccsentsetek be az ikrek buliján, és essetek egymásnak vad szenvedéllyel a nővérük szobájában. Na, mit szólsz? Maxime-nél bevált.
***

Picture

Wayne azzal a céllal ment le az FBI lőterére, hogy kikapcsolódjon egy kicsit, ne járjon folyton az agya a nyomozáson, az erőltetetten összeillesztett információmorzsákon, Toreno és a Herceg kettősén. Túlságosan benne volt már az egészben, ki kellett szellőztetnie a fejét, hátralépnie pár lépést, hogy racionálisan lássa a dolgokat. De aligha tudta gondolatait másfelé terelni, így hát fél óra gyakorlást követően úgy döntött, hogy visszaindul a műveleti központba.

Picture

Szándékosan sebes léptekkel vágott keresztül a belső udvaron, még a fejét is lehajtotta, nehogy valakinek még véletlenül eszébe jusson szóba elegyedni vele. A saját ügynökein kívül nem akart beszélni senkivel se. Pár másodperc múlva eltűnt az egyik oldalbejárat mögött, és tartva a tempóját, végigrobogott a hosszú, szürke folyosón. Rá sem pillantott a portásokra, a liftre várakozó kollégáira, csak sietősen elhaladt mellettük. Kifelé tartott a lépcsőházba, onnan szándékozott feljutni a második emeletre, a műveleti központok szintjére. Mivel egy lélek sem járt arra, olyan lassan szedte a lépcsőfokokat, ahogy csak tudta. Szeretett volna még egy kicsit egyedül, csendben, nyugalomban lenni, mielőtt újra visszacsöppen az MK-1 forgatagába. A világért se vallotta volna be magának, de valahol úgy érezte, ő a felelős Gordon haláláért.

Picture

Az átjáró végén lehúzta az azonosító kártyáját a beléptető rendszeren, kinyitotta az ajtót, és belépett a kiemelt esetek műveleti központjába, ahol a megfeszített munkamorál volt a jellemző. Az emberek még a fejüket sem emelték fel, ahogy a vezető nyomozókat megillető, ideiglenes irodájába tartott a termen keresztül, mert mindenki erősen a feladatára koncentrált. A hatalmas helyiséget ezúttal három nagyobb munkaállomásra osztották. Az egyes számú csoport a két szökevény, de elsősorban Toreno elfogására törekedett, a kettes számot viselők a Herceg rejtélyére próbáltak fényt deríteni, míg a harmadikba tartozókat Toreno és a Herceglehetséges kapcsolatának kivizsgálásával bízta meg Wayne, mivel az este folyamán érdekes dologra bukkantak a helyszínelők Gordon hálószobájában. Halála előtt egy üzenetet hagyott hátra, amelyben a következő állt: „Dorian! Toreno a Herceget akarja. Hibáztam. Igaza volt velem kapcsolatban.”

Picture

Wayne-nek először fogalma sem volt arról, hogy mire célzott Gordon, de ahogy a háza előtti lépcsőn ülve legalább századszorra olvasta már el azt a pár mondatot, végül megvilágosodott.
Igazam volt, hogy elfogult a Herceggel. Ismerte! – pattant föl hirtelen a helyéről, amint beléhasított a felismerés, és idegesen fel-alá kezdett járkálni a megkülönböztető jelzésű autók között. Tudta, hogy ki ő, és azért hibázott, mert nem fedte fel a kilétét. A kezdetektől fogva szimpatizált vele. A rohadt életbe! Tény, hogy a Herceg megcáfolhatatlan bizonyítékaival számos ügy végére sikerült pontot tennünk, csökkent a korrupció és az évek során a szervezett bűnözés is igencsak visszaszorult, de mindezek ellenére ő akkor is egy bűnöző, aki képes hozzáférni a világon szinte bármihez, és a nemzetbiztonságot tekintve éppen ezért olyan különösen veszélyes. A fenébe, Hank! Miért titkolózott? Kicsoda a Herceg?

Picture

Miután a helyszínelők befejezték a munkájukat és a holttestet is elszállították, Wayne magához vette a házban talált összes dokumentumot és elektronikai kütyüt, Gordon telefonját, számítógépét, adathordozóit, és bepakolta őket az autóba. Vetett egy utolsó, dühvel és bűntudattal teli pillantást a rendőrségi szalagokkal lezárt házra, majd a csillagos égre emelte a tekintetét. Miért, Hank? Miért? – ismételgette magában a kérdést, próbálta megérteni volt kollégája döntéseit, de nem igazán talált kielégítő magyarázatot. Hatalmas, gondterhelt sóhaj hagyta el az ajkát, majd a telefonjáért nyúlt, és felhívta a menyasszonyát, hogy elmondja, a történtek miatt az elkövetkezendő napokban ne nagyon várja haza. A nő őszinte részvétét fejezte ki, és bár csalódott és szomorú volt, amiért nélkülöznie kell szerelmét, hangja mégis lágyan, megértően csengett, és Wayne ezért végtelenül hálás volt neki.

Picture

Beszállt az autóba, és húsz percen belül már ismét az FBI-központban volt. Először mindent felvitt a kocsiból a műveleti központban található, ideiglenes irodájába, majd összegyűjtötte az összes akta, valamint hivatalos és nem hivatalos jelentés fénymásolatát, és magára zárta az iroda ajtaját. Hajnalig bújta a Torenóval és a Herceggel kapcsolatos irathalmokat, annak reményében, hogy talál valamit, amin esetleg eddig átsiklottak, egy rejtett utalást, akármit, ami egy kicsit is előrelendíthetné a nyomozást.

Picture

Hajnal négy körül a padlón ült, megszámlálhatatlannak tűnő papírkötegekkel körülbástyázva. Szerette volna a reggeli eligazításra minden egyes oldalon átrágni magát, de még alig járt a dokumentumok alapos átvizsgálásának a felénél, mikor a teste már egyszerűen képtelen volt engedelmeskedni. Ráborult felhúzott térdeire és elaludt. Másfél órával később, az egyik ügynöke ébresztette fel. Teljesen elgémberedtek a végtagjai és pokoli fejfájás kínozta.
Kivánszorgott a mosdóba, hogy egy kicsit felfrissítse magát, aztán reggeli gyanánt magába gyömöszölt egy automatából vásárolt csokit és leöblítette egy üveg narancslével. Ezután döntött úgy, hogy lemegy a lőtérre.
***

Picture

Toreno azzal a gondolattal ébredt fel hosszúra nyúlt álmából, hogy ideje lenne feloszlatnia az általa oly’ régen alapított klubot. Most, hogy a fiával kapcsolatos sejtései beigazolódtak, és az őt börtönbe juttatók legtöbbjén bosszút állt, már nincs szüksége a társaság tagjaira. Nem hajlandó további információkat megosztani velük, mert nem akarja, hogy megismétlődjön a múlt, amikor szinte mindenki egyszerre vetette magát Prestonra, hogy megszerezzék az öccse programját. Nem, az az idő már elmúlt. A közelébe se engedi őket. Közli velük, hogy a Gordonnal való találkozása során kiderült, ez az egész csak egy őrült feltételezés volt, és más úton kell elindulniuk, ha a Herceg nyomára akarnak bukkanni. Aztán megszabadul tőlük, amilyen gyorsan csak lehet.
***

Picture

Miközben a Szövetségi Nyomozóiroda egyes számú műveleti központjában már órák óta
nyüzsgés uralkodott, szombat lévén Sun Hill kertvárosa még csak most kezdett ébredezni. Utolsóként Trent mászott elő ásítozva a szobából, és meglepetten vette észre, hogy rajta kívül már mindenki jóízűen falatozik az ebédlőasztalnál. Megpaskolta a lábánál sündörgő kutya fejét, majd ő is csatlakozott a többiekhez.

Picture

Kedélyes társalgás alakult ki az asztal körül, egyedül csak Preston vonta ki magát belőle – igaz, nem szándékosan. Ahogy végigpillantott nevetgélő barátain, hirtelen egy teljesen más világban érezte magát. Minden olyan egyszerűnek és gondtalannak tűnt, gyilkos, bosszúszomjas apának nyoma sem volt és semmiért sem kellett aggódnia.

Picture

Ephram csettintésére tért csak vissza közéjük, és hitetlenkedve meredt a leszedett asztalra.
– Minden oké, tesó? – kérdezte a vállát veregetve.
– Azt hiszem, egy kicsit elbambultam – mondta zavartan, mire a többiek felnevettek. – Deee -pattant fel a székről – én már készen állok, hogy elindulhassunk végre a világ legklasszabb helyére. És ti?
– Vidámpark! – kiáltották az ikrek szinte ugyanabban a tizedmásodpercben, mint Maxime.
A kislányra tekintettek, és egy pillanatra mindketten őszintén megdöbbentek lelkesedésükön. Az rendjén van, hogy egy nyolcéves odáig legyen érte, de ők már elvileg komoly felnőtt férfiak. Összenéztek, majd teljesen egyszerre megvonták a vállukat és a többiek felé fordultak.
– A gyermeki én legyőzhetetlen.
***

Picture

A klubtagok tekintete Torenóra szegeződött és izgatottan várták, milyen fejleményekről fog beszámolni a Gordonnal való találkozása után. Ám nagy csalódottságukra egyáltalán nem olyan híreket kaptak, mint amire számítottak.
– És ez teljesen biztos? – kérdezett vissza egyikőjük a homlokát ráncolva.
– Az igazságszérum szerint igen – sóhajtotta Flynn. – És a legrosszabb, hogy a szövetségiek sem tudnak a létezésén kívül semmit.
– Akkor most hogyan tovább?
Flynn tanácstalanul megvonta a vállát, és a mellette álló Torenóra nézett.

Picture

– Hogy ti mihez kezdtek, az a ti dolgotok. Én egyelőre felfüggesztem a Herceg utáni nyomozást. Az FBI részéről Gordon halálával személyessé vált az ügy. Biztos vagyok benne, hogy innentől kezdve az ország összes szövetségi ügynöke és persze a zsaruk is csak rám koncentrálnak, ennyi emberrel pedig még én sem bírok el. Ha nem húzom meg magam egy időre, akkor pár napon belül ismét a nardeni cellámban találhatom magam. Jobb esetben. Rosszabb esetben az első adandó alkalommal szétlövik a fejemet. És mivel jó néhányatokat figyeltetnek, ez volt az utolsó alkalom, hogy így összegyűltünk. Nem kockáztatok. Ha elült a vihar, majd jelentkezem.
Toreno nem várta meg, hogy lereagálják szavait, hosszúra nyújtott léptekkel távozott a teremből.
***

Picture

Nem sokkal később a fiúk menetkészen toporogtak az ajtó előtt, míg a lányok, egyáltalán nem zavartatva magukat, ráérősen igazgatták sminkjüket a tükör előtt. Trent már harmadszor kiáltott be a fürdőszobába Raquelnek, hogy igyekezzen, különben otthagyják, de a lány tisztában volt vele, hogy ez csak üres fenyegetőzés, és minden egyes alkalommal leszerelte egy „mindjárt megyek”-kel.
– Nyugodjatok már le – szólt rá Becca a mögötte türelmetlenkedőkre, miután még egyszer berúzsozta a száját, és elégedetten megállapította, hogy a kialvatlanság ellenére is gyönyörűen fest.
– De, basszus, nem bálba megyünk! Senkit nem fog érdekelni, hogy néztek ki! Tök fölöslegesen pocsékoltok el ennyi időt – forgatta szemeit Ash, Ephram pedig egyetértően bólogatott mellette.

Picture

– Fölöslegesen? – csattant fel Becca, mire Ashton védőpajzs gyanánt az ölébe kapta Maxime-et, aki jót kacarászott az egész jeleneten. – És ha a tükörútvesztőben belebotlok egy elvált apukába, vagy a vattacukorárusnál egy szexi nagybácsiba? Mindenre fel kell készülni!
– Hékás, mi van a Brand gyerekkel? – vetette közbe az ifjabbik Miller. – Mióta találkoztatok, egyfolytában csak arról áradozol, hogy milyen tökéletes a pasi. Most meg jössz itt az apukákkal, meg nagybácsikkal.

Picture

– Hát, lehet, hogy mégsem olyan tökéletes, mint hittem – mondta alig hallhatóan, ahogy ismét belepillantott a tükörbe.
– Még mindig nem hívott, igaz?
Becca nem felelt, de Ephram pontosan tudta a választ. – Ha egy ilyen különleges nő, mint te, nem kell neki, akkor…
– Hé, ez az én vigasztaló szövegem, ne lopd el! – szakította félbe barátját. – Csodálatos tizenöt órát töltöttünk együtt, és bár valami azt súgta, ennek lehet folytatása, úgy tűnik a női megérzésem ezúttal tévedett. Persze, az is lehet, hogy csak elfoglalt, vagy direkt várat, de azt speciel nagyon rosszul teszi. Igazából tök mindegy. Leszarcsi. Egy biztos, nem kell aggódnotok miattam, mert nem fogok kikészülni egy olyan pasi miatt, akinek még a vezetéknevét sem tudom. Veled ellentétben – nézett Ephramra – nekem semmi jogom drámázni.

Picture

– Én meg már nem akarok többé drámázni – jelentette ki a srác határozottan a körülötte állók nagy meglepetésére. – Ahogy csütörtök délután mondtad, itt az ideje továbblépnem. Remélem, segítesz benne.
– Még szép! – Becca a jó hír hallatán azonnal a nyakába borult. – El sem tudom mondani, hogy mennyire örülök ennek!
– Hát még én! – vágta hátba öccsét Ash, majd Trent is gratulációját fejezte ki. Maxime nem tudta egész pontosan, hogy miről van szó, de ő sem akart kimaradni belőle, ezért egy puszival jutalmazta meg Ephram bácsikáját.

Picture

Mivel Raquel még mindig sehol sem volt, Zoe pedig Prestonnal az emeleten pakolászott, az előtérben álldogálók – Ashton és Maxime kivételével, akik a halak etetése közben belemerültek a vidámparki játékok kipróbálási sorrendjének kialakításába – úgy döntöttek, hogy átvonulnak a nappaliba, és kényelembe helyezik magukat. Ahogy leültek a kanapéra, Trent felkapta a távirányítót a dohányzóasztalról, bekapcsolta a tévét, és váltogatni kezdett a csatornák között, miközben Becca és Ephram elmélyülten csevegtek a továbblépésről.

Picture

Pár perccel később aztán élénk nevetgélés közepette jelentek meg a lépcsőn Prestonék. Ám amint leértek a földszintre és megpillantották rémült tekintetű barátaikat, majd figyelmüket a televízió képernyőjére irányították, jókedvükre azon nyomban szörnyű, fekete felleg borult.
Preston összefűzte kezét a tarkóján, és egyre csak a fejét rázta. Elképedve meredt a hírműsorra, nem akarta elhinni a történteket.
– Nem. Nem…ez…ez egyszerűen nem…
-… szabadlábon lévő Leonardo Torenóhoz köthető újabb gyilkosság áldozata, Henry P. Gordon különleges ügynök halála előtt üzenetet hagyott az egyik kollégájának, melynek pontos tartalmáról nincs tudomásunk, mindössze annyit sikerült kiderítenünk, hogy Toreno egy bizonyos Herceg fedőnevet viselő személyt keres. Hogy ki lehet a Herceg és milyen kapcsolatban állhat a hírhedt gengszterrel, arról egyelőre még nem tudunk információval szolgálni.

Picture

Prestonnak hirtelen borzalmasan melege lett, a szemét vörös fátyol takarta el, szíve pedig egyre hevesebben vert, mintha el akarna szakadni a többi szervétől. A harag gyorsan terjedő lángja öntötte el a bensőjét, és érezte, ahogy a mérhetetlen düh eluralkodik felette. Kirohant az udvarra, és összeszorított fogain át ordítva teljes erejéből beleöklözött a ház falába. Véres vakolat pergett le a fűbe, de nem érzett fizikai fájdalmat.
***

Picture

Szombat lévén meg kellett mozgatnia néhány szálat ahhoz, hogy hozzáférhessen az Igazságügyi Minisztérium kizárólagos tulajdonában lévő azon dokumentumokhoz, amelyek megléte, vagy éppen hiánya akár teljesen új irányba mozdíthatja el mind a Toreno utáni nyomozást, mind pedig a Herceg ügyét. Tartoztak már neki szívességgel a felsőbb körökből annyian, hogy különösebb megerőltetés nélkül, pár hathatósabb érv után zöld utat kapott.
Új információi birtokában feldúltan loholt vissza a központba, aminek bejárata előtt rendületlenül posztoltak az újságírók és a riporterek. Amint meglátták, hogy közeledik, máris rohantak felé. Kamerák tüzébe került, mikrofonokat dugtak a képe elé, és minden egyes másodpercben tucatnyi kérdéssel bombázták.

Picture

Wayne próbálta türtőztetni magát, de egyre inkább nehezére esett, hogy ne vágjon valami csípős megjegyzést a szenzációhajhász bagázs arcába. Csupán alig pár lépés választotta el a bejárattól, amikor az egyik tévétársaság tüzes üdvöskéje kollégáit túlkiabálva rákérdezett a Hercegre. Ekkor hirtelen megtorpant, mert nem hitt a fülének. Körülette mindenki elcsendesedett, és érdeklődve tekintettek hol rá, hol a nőre. Aztán a következő pillanatban mobiltelefonok kezdtek rezegni, és már a többiek is birtokába kerültek annak az információnak, amiről az előbb még csak egyikőjük tudott. Újabb kérdések hada záporozott a levegőben, de ismét válasz nélkül maradtak. Wayne eltűnt a fotocellás ajtó mögött, és miután a portán visszajátszották neki a pár perce véget érő híradást, dühösen felviharzott az egyes számú műveleti központba.

Picture

Amint az ügynökei észrevették közeledését, sietős járása és felháborodott arckifejezése rögtön arra a következtetésre juttatta őket, hogy felettesük már értesült a kiszivárgott információról.
Wayne átvágott a termen, felcsörtetett a lépcsőn, megállt az embereivel szemben és két kezével a korlátot szorongatta. Egy percig még feszülten nézett végig a feléje forduló férfiak és nők arcán, aztán kitört belőle.
– Hat éve van tudomásunk a Hercegről, azóta folyik utána teljesen titokban a nyomozás. Kérdem én, ha ennyi időn át képesek voltunk a központ falain belül tartani a létezését, akkor most hogy a picsába kerülhetett ki a média karmai közé?! Engedjék meg, hogy felfrissítsem az emlékezetüket: az állásukkal játszanak, ha a nyomozásokkal kapcsolatban akárcsak egy szót is mondanak bárkinek, aki nincs a csapatban! Belső vizsgálatot indíttatok a kiszivárogtatás ügyében, és ha kiderül, hogy valakinek innen járt el a szája, az illető biztos lehet benne, hogy a büdös életben nem kap munkát az FBI-nál, de még a rendőrség kötelékében sem!

Picture

Wayne elhallgatott, hagyta, hadd emésszék meg a szavait. Komolyan gondolta a belső vizsgálatot, bár titkon meg volt róla győződve, hogy nem az ő közvetlen emberei követtek el ekkora baklövést. Előfordul, hogy hibáznak, olyankor kerek perec meg is mondja nekik a magáét, na de hogy ilyet kifecsegjenek… Ő leginkább valamelyik újonc helyszínelőre gyanakodott.
Jobbról balra megint végigjáratta tekintetét az ügynökökön, majd az előbbinél kicsivel nyugodtabb hangon megszólalt. – Ki az, aki olvasta Toreno teljes aktáját? – A teremben mindenki felemelte a kezét. Wayne várt egy pillanatot, majd újabb kérdést tett fel. – Ki az, aki legalább ötször olvasta? – Az ügynökök körülbelül hetven százalékának ismét a magasban volt a keze. – És ki az, akinek kezdettől fogva, úgy értem, a szökése óta az volt a feladata, hogy a legapróbb részletekig áttanulmányozza és mindent ellenőrizzen? – Az egyes csoport legtöbb tagja vészjóslóan pillantott egymásra. Érezték, hogy az ő nyakuk körül szorul a hurok. Kisvártatva aztán felnyújtották a kezüket a hármas csoportba tartozók majdnem felével egyetemben. Wayne hitetlenkedve megrázta a fejét.

Picture

– Három védett tanút gyilkoltak meg, de a tizenkét évvel ezelőtti jelentések szerint négy személy került be a tanúvédelmi programba. Ez nem tűnt fel senkinek? – Nem érkezett válasz, úgyhogy folytatta: – A negyedik tanú teljes személyi anyaga hiányzik az Igazságügyi Minisztériumból. Se a titkosított dokumentumaik között, se a számítógépes rendszerükben nincs benne. Tudjuk, hogy Hayes csak másolatokat készített, tehát feltételezhetjük, hogy ha ott lett volna a negyedik tanú anyaga is, akkor azt is lemásolta volna, és abban az esetben nem három, hanem négy gyilkosság történt volna. Ezek után a következő kérdések fogalmazódtak meg bennem: hová tűnt a negyedik tanú anyaga? Hogyan tűnt el? És a legfontosabb, hogy miért?

Picture

– Van ugye nekünk egy Hercegünk, aki kitűnően ért a számítógépekhez, és mint ahogyan azt már jó párszor bebizonyította, be tud törni akármilyen rendszerbe anélkül, hogy bárki is észrevenné. Feltéve persze, ha nem pont az a célja, hogy észrevegyék, de ez most irreleváns. A lényeg az, hogy Toreno a Herceget akarja, a negyedik tanú anyagai rejtélyes módon eltűntek, amihez, úgy vélem, a Hercegnek köze lehet, és ha ez valóban így van, akkor a negyedik tanú a közös pont Toreno és a Herceg között, ha nem maga a negyedik tanú a Herceg. – Wayne körbenézett a teremben, hogy meggyőződjön arról, tudták-e követni, és miután több szempárban is a felismerés csillogását vélte felfedezni, letörölte a mögötte lévő táblát és egy nevet írt föl rá, kétszer aláhúzva. – Kerítsék nekem elő Trent Hannent! – adta ki a parancsot és azzal el is hagyta az egyes számú műveleti központot.

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés