Szerelem: Vissza a halálból

Szerelem: Vissza a halálból – 1. Egy különös felfedezés

Picture

Különös érzés a poszt-apokaliptikus tájakon mászkálni.  Mindig nosztalgiával töltenek meg, eszembe juttatják azt az időszakot, amikor nem csupán felderítőcsapatként funkcionáltunk, hanem ez volt az életünk, a megélhetésünk. Természetesen veszélyben még mindig akad részünk bőven, ahogyan ez régen is volt. Nem szabad elfelejteni, hogy bármikor odaveszhetünk. Elvégre, ha már annyian odavesztek, miért ne lehetnék én a következő?
Picture

A csapatból már mindenki veszített valakit. Öt évvel ezelőtt Zeinab elvesztette az aktuális élettársát, én pedig… annak gyilkosát. Ez talán nem teljesen igazságos megfogalmazás, hiszen igaz, Victoria elvette két ember életét, de két olyan emberről van szó, akik az övét bűntudat nélkül elvehették volna, mint a zombik, amik ellen menekülünk. Persze ez így nézve se teljesen igazságos, de nem akarom felrángatni ezt a régi ügyet. Victoria meghalt és nem tehetett ellene senki semmit. Legalább is azt hittem… eddig a napig.
Picture

– Harley, vigyázz! – kiáltott az egyik srác a csapatból, én pedig megfordultam.
Ott állt mögöttem az egyik a mára a felszínen már kissé megfogyatkozott szörnyek közül. Úgy tűnt, akárhányat is irtunk ki, néhány mindig elő fog fordulni. Ugyanúgy részei ennek a világnak, mint ahogy a rendőröknél gyorsabban kiérő pizza futárok az előzőnek, ami 2100-ban ért véget.
Picture

Feltűnt több zombi is a láthatáron, így tüzet nyitottunk. Sokkal többen voltak nálunk, viszont mi a felszereltségünkkel, összetartásunkkal, és intelligenciánkkal előnyben voltunk. Illetve nem tudom, Kyle esetében mennyire beszélhetünk intelligenciáról, de unalmas lenne az élet a hülyeségei nélkül. De most nem róla akarok beszélni.
Picture

– Úgy tűnik, ez ennyi volt – szólalt meg Zeinab egy idő után.
– Azért ne bízzuk el magunkat! – vágta rá Jeremy, aki lelőtte az utolsó példányt.
A kis csata megadta a napi adrenalin löketet, így nyugodtan folytathattuk a napi unalmas felfedezést. Persze néha találtunk hasznos dolgokat, leginkább gyógyszerekre és lőszerre volt szükség, de 7 évvel egy zombi apokalipszis kitörése után mi más lehet hasznosítható, azon túl, amit mi állítunk elő?
Picture

Ez viszont nem egy eseménytelen túra volt, ugyanis a sok menetelésben ismerős környékre tévedtünk.
– Jé, a régi bunkink! – örvendezett Zeinab.
Tény és való, nem is olyan régen az egyiptomi nő és én együtt éltünk ezen a helyen. Ebben a világtól elzárt egykori bentlakásos iskolából, ami teljesen biztonságos volt, amíg…
Picture

De az már régen volt, azóta elköltöztünk a túlélők egyesületének falvába, ahol mindenki ismer és utál mindenkit. Illetve ha jobban belegondolok, az nem sokban különbözik attól az időtől, amikor nyolcan éltünk itt, és… Túl sok rossz emlék! És a múlt képtelen ma múlt maradni.
– Szétnézünk bent? – kérdezte valaki a csapatból.
Picture

– Nem maradt ott más csak emlékek – feleltem sóhajtva, de hirtelen arra kaptam fel a fejemet, hogy Brainz, a velünk hozott kutya vadul ugatni kezdett. Mintha talált volna valamit.
– Mit találtál, öregfiú? – kérdezte valaki, és a kutya futásnak eredt. Követtük.
Picture

A kutya hirtelen egy aprócska szigetre vezetett minket, ahol elkezdett ásni.
– Azt ne! – sikítottam.
Azonban hamarosan rájöttem, hogy az ásás a legjobb dolog volt, amit az, az ostoba kutya tehetett. Úgy tűnt, megszentségtelenített egy sírt, pedig igaziból valami csodálatosat tett: megmentette egy lány életét.
***
Picture

– Öt év telt el és még mindig úgy néz ki, mintha tegnap halt volna meg! – magyaráztam izgatottan Bradley Newcastle-nak.
A férfi valaha az osztályfőnököm volt, ma viszont egy vezető tudós. Munkásságának fénypontja a frankensteini kísérlete lehetett, aminek Victoria az életét köszönhette. Sajnos a lány nem kapott valami hosszú időt, de úgy tűnt, a mi Victoriánk a halálban is különleges volt.
Picture

– És a ruha is olyan szép állapotban volt? – kérdezte Bradley viccelődve.
– Azt én adtam rá – feleltem,- Amit a temetésre adtam rá, már teljesen elrongyolódott, és ott volt Kyle, aki szerintem képes lenne átmenni nekrofilba.
Ezt a szememet forgatva mondtam. A helyi Casanova nekem leginkább gúny tárgya volt. Bradley viszont csak bólintott, majd elővette a műszereit.
Picture

Bradley hosszú ideig vizsgálgatta a lányt, és folyamatosan azt ismételgette, hogy mennyire különös.
– Mi a különös, drágám? – szólalt meg a felesége, Elizabeth, aki addig némán állt az irodában.
– Harley, hogy találtátok meg? – kérdezte Bradley tőlem.
Picture

– Brainz kiásta, és én pedig meglepődtem a kitűnő állapotán, ezért ragaszkodtam, hogy hozzuk el. Illetve Zeinab is támogatta az ötletet.
– Adni akart egy esélyt Victoriának, hogy mindent jóvátegyen – bólintott Bradley.
– Hogy tehetne bármit jóvá? – fakadtam ki,- Meghalt!
– Ha erről ennyire meg lennél győződve, nem hoztad volna ide.
Picture

– Oké, Brad, mégis miről beszélsz? – szakította félbe Elizabeth.  Azt elfogadta, hogy kedves férje a megismerkedésük előtt Istent játszott, de ez most roppant gyanús volt. Bradley magyarázatára viszont nem kellett sokat várni:
– Bár a teste teljesen halott, az agyából még veszek… hullámokat. Mintha még mindig működne, oxigén nélkül. Van ott bent valaki, csak nem tud kitörni. A saját feje csapdájában van.
Picture

– Hát… nem a fejébe lőtt – nyögtem ki kis szünet után, teljesen meghökkenten. Agyhullámok öt évvel, vagy egyáltalán bármikor halál után? Annak nem kéne lehetetlennek lennie?
– Hol találta el magát? – kérdezte Bradley.
– Azt hiszem, a bordáiba lőtt.
– Szabadítsd fel azt a felületet! Ne aggódj, most nincs itt Kyle, én viszont megpróbálom helyreállítani, amit tudok.
Picture

Hamarosan több órás műtét következett, amit – bár nem volt soha orvos – Bradley végzett el, Elizabeth és én pedig segítettünk neki. Én már akkor tevékenykedtem asszisztensként, amikor Bradley létrehozta Victoriát, Elizabeth pedig az apokalipszis előtt ápolónő volt.
Picture

Éjfél múlt pár perccel, amikor Bradley végül bevarrta a sebet. A legtöbb dolgon tudott majd segíteni az újraélesztésre használható baktérium, a lány szívét és bal tüdejét viszont ki kellett cserélni. Azok túlzottan roncsolódtak.
– Oké, ezzel megvolnánk! – jelentette ki Bradley fáradtan,- Harley, öltöztesd fel, utána megpróbáljuk feléleszteni!
Picture

Ráadtam Victoria hideg testére a lila ruhát. Szerintem tökéletesen illett hozzá. Utána pedig vártam, hogy Bradley elvégezze a felélesztést. Idegesen ácsorogtam és szorongattam a pisztolyt a kezemben. Arra az esetre, ha a halála előtti zombi harapás ért volna valamit. Reméltem, hogy nem. Szkeptikus voltam, de mindennél jobban viszont szerettem volna viszontlátni legjobb barátnőmet, a fogadott kishúgomat.
***
Picture

Van, akit akkor él utol a halál, amikor legkevésbé számít rá. Én viszont teljesen fel voltam készülve, mégis kaptam egy második esélyt. A magamhoz térés olyan volt, mintha egy rémálomból ébredtem volna fel. Egy olyan rémálomból, ahol egy sötét csapdában voltam. Nem láttam, nem hallottam semmit, de sikítani akartam. Azt viszont nem tudtam levegő nélkül. Most viszont felszabadultam, és kiereszthettem az évek óta tartogatott sikolyt.
– Most miért sikít? – hallottam egy nő hangját.
– Ezt én se értem – mondta egy másik.
Picture

Valaki most megérintette a vállamat. Elfordítottam a fejemet az illető felé. Egy középkorú férfi volt fekete hajjal és szakállal. Egyszer már láttam, fényképen.
– Bradley Newcastle? – kérdeztem erőtlenül.
A férfi bólintott.
Picture

Azonnal felpattantam a helyemről, nem törődve egy teremben álló nő figyelmeztetésével:
– Victoria, ehhez még korai!
– Jaj, Bradley, annyit hallottam már rólad, adhatok egy puszit? – kezdtem izgatottan,- Ez most a Mennyország? Várj, nekem ott nem sok keresnivalóm lenne. Akkor a Pokol? Az a rémálmomat megmagyarázná, de most olyan boldog vagyok! Vagy az a Purgatórium volt?
Picture

– Victoria, téged le kéne csapni! – mondta egy szőke lány nevetve,- Nem kéne ennyit ugrálnod meg fecsegned, főleg nem az életed első napján.
– Tessék? – kérdeztem,- Harley, te hogy kerültél ide?
Hihetetlennek tűnt, hogy rögtön találkoztam egykori legjobb barátnőmmel. Úgy tűnt, mintha a búcsúnk óta nem is telt volna el idő. Mi történt?
Picture

– Autóval. – nevetett a lány, majd megölelt,- Örülök, hogy jól vagy, bár a körülményekhez képest talán túl jól. Isten hozott ismét az élők sorában!
– Azt mondtad, az élők sorában? – kérdeztem kételkedve.
– Igen. Rájöttünk, hogy te még feltámasztható vagy, így… feltámasztottunk.
Picture

– De akit halál után feltámasztanak, olyan lesz, mint egy zombi – értetlenkedtem,- Vagy összefércelt agyakból lehetne… de az nem én lennék. Emlékszem mindenre, és úgy is érzem, mintha velem történt volna. Ez lehetetlen!
– Te csak egyszerűen különleges vagy – mondta az eddig ismeretlen nő.
Picture

– Még nem ismerjük egymást – folytatta,- Elizabeth vagyok, Bradley felesége.
– Victoria. Örvendek a szerencséhez. De még mindig nem értek semmit.
Persze ahhoz hozzá lehettem már szokva, hogy előttem mindenki titkol mindent, de azért reménykedtem, hogy ezúttal kapok magyarázatot a csodára. Már ha van valakinek.
Picture

Hamarosan viszont arra lettem figyelmes, hogy egy fiatal férfi berontott a kis irodába. Arca gondterheltnek tűnt, és úgy nézett ki, mint akinek már öt éve problémái voltak az elalvással.
– Hallottam, ami történt! – kezdte ingerülten,- Mégis, hogy képzelitek? Nincs bennetek semmi kegyelet?
Picture

– Szia, Vince!- köszöntem rá, de ő mintha észre se vett volna.
Egy újabb ismerős jelenet, abból az időből, amikor teljesen odavoltam ezért a fiúért. Bármit megadtam volna, hogy együtt lehessünk, de helyette feláldoztam az életemet és szerelmemet az ő boldogságáért. Már nem akartam iránta érezni semmit, de csalódott voltam.
Picture

– Nem tudom, mi értelme újabb Frankenstein kísérleteknek, de legalább Victoria testét kihagyhattátok volna belőle! – kiáltozott Vince a többiekkel.
– Drágám, ez nem ilyen egyszerű – mondta Harley – Victoria él! Sikerült visszahozni, és… Kérdezd csak Bradleyt!
– Mi van? Ez lehetetlen.
– Nem, nem az. – szakította félbe Bradley,- Az ő agya… más, mint bármelyikünké. Ülj le, majd elmagyarázom!
Vince végighallgatta Bradley magyarázatát, majd hitetlenkedve rám nézett. Egy pillanatig úgy tűnt, mintha hinne, de inkább úgy döntött szkeptikus lesz.
– Ez nem lehetséges.
Picture

Vince, ahogy jött, rögtön el is ment. Csak kicsit kitombolta magát. Én viszont féltem, hogy meg akar majd ölni, amiért azt hiszi, csupán egy idegen vagyok ebben a testben, ami, az igazat megvallva, eredetileg se volt az enyém.
– Ne aggódj, majd megbékél! – mondta Harley,- Gyere, kerítsünk neked valami kaját!
– Jó, de előbb kérhetnék még pár apróságot?
Picture

– Megkaphatsz mindent, hiszen ma te vagy az ünnepelt. Március 21.-e van, boldog szülinapot!