Szerelem: A világ romjain – 5. Könyvek és fegyverek

Picture

Egész este a könyvtárban voltam. A könyvek lenyűgöztek, bár egy dolgot sajnálattal tapasztaltam: a beszédre emlékeztem, az írásra-olvasásra nem. Mi rejlik a fura krikszkrakszok mögött?
Picture

Úgyhogy végül egy dolog maradt: elő az ABC-s könyvekkel! Meg akartam tanulni olvasni, hogy leköthessem magam.  Vagy újratanulni, ki tudja. Nézzük! A, mint alma, B, mint barack, C, mint cica. Ez nem is olyan nehéz!

***

Picture

– Hát te? Jó reggelt!
Másnap Harley hangjára ébredtem.
– Még öt percet…- nyögtem félig kómásan.
– Mi van veled?- kérdezte Harley,- Miért alszol a könyvtárban?
Picture

– A könyvtárban,- kaptam fel a fejem hirtelen,- Jó ég, itt aludtam el?
– Igen. Egyáltalán, mit csináltál?
– Semmit,- vágtam rá,- De most éhes vagyok. Nem eszünk?
– De! Tegnap estéről maradt sajtkrémleves.
Picture

– Egyébként reggeli utánra van egy kis programom a számodra,- mondta a nő titokzatosan.
– Ezt hogy érted,- kérdeztem gyanakodva.
– Rávettem Vince-t, hogy tanítson meg lőni.
Ezt csak úgy teljesen közömbösen közölte.
Picture

– Tessék?!- pánikoltam,- Én, lőni? De minek?
– Mert ez egy ilyen világ. Lehet, hogy sose voltál kint, de…
– Sose voltam kint? Nem onnan jöttem?
Picture

– Úgy értem, semmi emléked arról, hogy mi van kint,- helyesbített Harley,- De odakint kutya kutyát eszik! Vagy inkább ember embert! Szükséged van túlélési technikákra.
– Nem, Harley, ez egy nagyon rossz ötlet.
– Ugyan már!
Picture

– Jó, tudom a fegyverek elég ijesztően néznek ki, meg ránézésre nem a te kecses kis kezeidbe valóak. De sajnos muszáj.
– Engem nem a fegyverek zavarnak,- vallottam be.
– Akkor mi a baj?
– Vince…- súgtam a fogaim közül.
Picture

– Vince?- nevette el magát a lány,- Jaj, ne röhögtess már! Vince még sose evett embert.
– Sose késő elkezdeni.
– Ne butáskodj! Vince nem fog bántani. Na, gyere!
Hát, nem volt választásom. Ha Harley valamit egyszer a fejébe vesz…
Picture

– Sziasztok, csajok,- köszöntött Vince, ahogy a tornaterembe értünk,- Készen állsz a totális megaláztatásra, Vic?
– Vince, ez nem focimeccs!- szólt rá Harley,- Bánj úgy Victoriával, mint egy hímes tojással!
– Persze, ahogy majd a hullák fogják tenni. Na, gyere aranyom!
Picture

A férfi rögtön a kezembe nyomta a legnehezebb fegyvert. Alig bírtam egyenesen tartani a gyenge kezeimmel. De Vince megpróbált türelmes lenni.
– Ne úgy tartsd!- mondta,- Várj, segítek!
– Így jó?
Picture

– Tökéletes. Na, most látod azt a céltáblát?
– Nem vagyok vak!- háborodtam fel.
– Tudom. Na, most próbálj meg odatalálni!
Picture

Erősen koncentráltam a céltáblára, miközben az ujjam végig a ravaszon volt. Összpontosítottam, céloztam, és…
Picture

– Mellé!- kiáltott Vince,- Hogy nézhetted be ennyire? 2-3 méterre biztos volt a céltól!
– Bocsi, én…
– Semmi baj,- próbálta Vince megőrizni a hidegvérét,- Na, add ide a fegyvert! Megmutatom, hogy kell.
Picture

– Au!- ordított fel Vince,- Neked tényleg szemészhez kellene menned!
Hát, igen. Sajnos túl gyorsan mozdítottam el a fegyvert és a csövével véletlenül szájba vágtam Vince-t. Még vérzett is! Jó ég, mit tettem?
Picture

– Vince, én sajnálom!- könyörögtem Vince bocsánatáért, de ő csak ennyit szólt ingerülten:
– Hagyjál békén,- és ezzel indult is nagy léptekkel a kijárat felé.
– Utána megyek,- mondta Harley és úgy is tett.
Picture

Remek. Egyszerűen remek. Vince nemcsak hogy szóba állni hajlandó velem, de még tanítani is, én pedig rögtön el is szúrom. Egyszerűen remek! Ilyen az én formám.
Picture

A könyvek közé menekültem és ismét tanulmányoztam a betűvetés fortélyait. Lehet, hogy nem kellene ennyire gyorsan mennie, de egyszerűbb szavakat, szótagokat már most el tudtam olvasni. De ez lehetett azért, mert régebben tudtam rendesen is olvasni, csak a sokk hatására elfelejtettem. Minden esetre örültem mindennek, amit felszínre tudtam hozni. És persze aggódtam Vince miatt.
Picture

Végül rám talált Harley. Gyorsan felpattantam a helyemről.
– Vince hogy van?- kérdeztem.
– Kutya baja,- felelte a nő,- Kis karcolás, amit fertőtlenítettem. Szerintem pár nap múlva nyoma se lesz.
– Ez nagyszerű!- kiáltottam el magam.
Picture

– Köszönöm!
Én ugrok Harley nyakába? Nagyon örültem a jó hírnek.
– Ne nekem köszönd, hanem a szerencsének!- mosolygott Harley,- De szerintem azért nem ártana bocsánatot kérned.
Picture

– Igen, persze,- mondtam lehangoltan.
Szerintem nem nehéz kitalálni, hogy mennyi kedvem volt újra Vince szemébe nézni a történtek után.
Picture

– Vince!- kiáltottam a férfi után amint megláttam.
– Igen?
– Izé, én…
Picture

– Sajnálom, hogy… eltaláltalak,- kértem bocsánatot,- Nagyon szégyellem magam érte. Ugye megbocsátasz?
– Ugyan, nem nagy ügy,- felelte Vince jókedvűen,- Apró baleset, ami bárkivel előfordulhat.
Picture

– Akár rosszabb is lehetett volna. Látod például azt a fogamat?- kérdezte a szájába mutatva.
– Valami ezüstös anyagból van,- állapítottam meg.
– Igen, mivel az csak műfog. Tizennégy évesen ki akartam próbálni nagyapám vadászpuskáját, és azzal vertem ki. Ehhez képest, amit te tettél nudli.
Picture

– De azért legközelebb óvatosabban,- tette hozzá mosolyogva, majd ment tovább.
– Igen, persze,- motyogtam.
Ahogy elment, néztem utána és még sokáig bámultam a hűlt helyét.
Picture

Vince most tényleg, valóban kedves volt. Ezért megérte ma felkelnem, hiszen most már tudom, hogy az álmaimból ismert aranyos Vince végre a valóságban is létezik.

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Hozzászólás

  Feliratkozás  
Visszajelzés