Szappanbuborék a Szerelem

Szappanbuborék a szerelem – 13. Egészséges és egészségtelen féltékenység

Minden lánynak kell egy nap, amikor hercegnőnek érezheti magát. Hát ez nem az én napom volt!

Picture

A csajok az osztályból lázasan készülődtek az ünnepség előtt, persze ki-ki a maga módján. Zita szétaggódta az agyát is a tükör előtt, hogy biztosan minden tökéletesen áll-e rajta, közben Zsolti próbálta bohóckodással nyugtatgatni. Fanni izgalmában csókokba fojtotta Bencét, Betti idegesen rohangált a folyosón. Anita és drága barátnőm pedig a vécében ismételgették a tánclépéseket. Látva ezt az őrült idegbajt, még örültem is neki, hogy botlábam van.

Picture

Hamarosan levonultunk a színpadra. Mivel a mi iskolánkban szokás az osztályoknak külön tartani a szalagavatót, így egészen baráti volt az a tömeg, amit a szülők, nagyszülők, testvérek és egyéb hozzátartozók alkottak a nézőtéren. Lágy zene szólt, és mi meg csak ültünk, ki idegesen, ki nyugodtan, ki megdermedve a félelemtől.

Picture

– Én nem értem ezt az egész hajcihőt! Most mit kell ekkora feneket keríteni a dolognak? Végzősök vagyunk… és aztán? – mondta a magáét Marci mellettem. Már egy hete ezt hallgatom, amióta elkezdődtek a végső próbák a szalagavatóra. Számára teljesen értelmetlen volt ez az ünnepség. Szíve szerint felkapta volna a szalagot és ment volna haza, vagy el se jön. Ám se a szüleit, de legfőképpen engem nem akart cserbenhagyni, így inkább megtisztelte az osztályt a jelenlétével.

Picture

– Tuti be fogunk égni a tánccal – aggodalmaskodott mögöttem anya legjobb barátnőjének a lánya Tominak, aki persze rá se bagózott. Valószínűleg megszokta már, hogy Anita a bolhából is képes elefántot csinálni.

– Ancsi, vigyorogj! – szólalt meg unokatesóm összeszorított fogakkal – a nővéred fényképez!

– Utálom, ha fényképeznek!

Picture

Elgondolkodni se volt időm, a szemembe villant egy vaku. Anya is bevetette magát, ezerrel kattintgatni kezdett. Mertem remélni, hogy miután Réka apukája és Márk anyukája is megkérte, hogy az otthoni fényképezkedés után az ünnepségen is csináljon pár fotót barátaimról, nem én leszek a fő célpont. Hát tévedtem! Nagyokat pislogva próbáltam visszanyerni a látásom.

Picture

Eközben a másik oldalon Mindentudó Bettike játszott jövendőmondót:

– Úgyis elrontod a táncot, Bencus, a próbákon is béna voltál! Szerintem most add fel!

– Csitulj, Okostojás! Téged senki se kérdezett! – felelt a szépfiú ingerülten, de a lány csak tovább cukkolta. Én csak Fannit sajnáltam, hogy becsmérlik a párját, na meg Márkot, aki hűségesen hallgatta Bettit minden táncpróbán és szakkörön. Hm… Vajon megéri sajnálni azt, aki önként rohan a tűzbe?

Picture

– Nem lehetne felfüggeszteni a vitát? – szólt közbe békítően ám aggodalmasan Zsolti.

– Kétballábas Bence! – gúnyolódott tovább Vöröske.

– Most már aztán zárjál lakatot a csöpp kis szádra, különben…

Picture

– Hallgassatok már el! – förmedt rá a lehető leghalkabban Réka a vitatkozókra – Mindenki minket néz! Muszáj úgy viselkedni, mint a dedóban?

Picture

Zeneváltás következett, az igazgatóúr belekrákogott a mikrofonba, a vendégek elhallgattak, és az osztály is elcsendesedett. Hosszú beszédet mondott Hegedűs Henrik tanár úr, nem hazudtolta meg önmagát. Hogy valamiképp rövidítsem a monológot – persze csak az érzékeimet akartam becsapni – elkezdtem gondolkodni, mikor vendégeskedett utoljára a néma csend köreinkben. Hiába kutattam az emlékek között, az első középiskolai nap kivételével egy másik se rémlett, ahol maradéktalanul pusmogás, suttogás, beszélgetés nélkül mindenki odafigyelt volna a tanárra. Az ünnepség volt az első alkalom, mikor némán ültünk és hallgattuk a mondandót. Nevezhető ez egy lépésnek az érettség felé?

Picture

A hosszúra nyúlt felszólalás után az osztályfőnök lépett elő a minket tanító tanárok közül, hogy egyesével feltűzze mindenkire a szalagot és gratuláljon. Zitánál kezdte, és így haladt sorba az egész osztályon.

Picture

Mindenki boldogan mosolygott, mikor megkapta a magáét. Fiúk és lányok egyaránt büszkén villogtatták szalagjaikat. Hát én is megkaptam. Bár Marci véleményén voltam, feleslegesnek tartottam a hajcihőt, mégis kellemes érzés fogott el, mikor Fazekas tanárnő feltűzte rám a szalagomat és egy nagy ölelés közepette gratulált. Olyan érzés volt, mint ha bizalmat szavaztak volna nekem. Mint ha a kis anyagdarabka azt jelentené: „Tudom, hogy meg fogod csinálni!”

Picture

A szalagtűzés után egy szusszanásnyi, öltözésre elegendő szünet következett, majd Zita Zsolt, Fanni pedig Bence oldalán vonult a táncparkettre. Csodaszép zene csendült fel, az érintett szülők lélegzetvisszafojtva figyeltek minden lépést. Ahogy kikukucskáltunk a nézőtérre, könnyes szemű anyákat és izgatottan figyelő apákat vehettünk szemügyre, ahogy dagad a májuk a büszkeségtől.

Picture

Egyetlen lépést se rontottak el, helyén voltak a forgások, a döntések és közben mosoly ragyogott az arcukon. Miközben a háttérből figyeltem őket, és fél füllel hallgattam, ahogy Réka foga koccan a körmein, vegyes érzések kezdtek bennem kavarogni. Féltékeny lettem, hogy az osztálybéli lányok meseszép fehér ruhát húzhattak, és valóban hercegnőnek érezhették magukat. Ám cseppet se vágytam arra az idegbajra, amire idő közben Betti és Anita is rákezdett.

Picture

A tánc egy határozott döntéssel ért véget. Fanni és Bence már jól begyakorolták. Miközben a lány szédülten feküdt a levegőben fejét hátra vetve, a fiú legnagyobb vigyorát mutatta a közönség felé. Mókásak és művésziek voltak, mint két profi színész, épp csak a rózsa hiányzott a srác szájából. Jót mosolyogtam a jeleneten.

Picture

Megmagyarázhatatlan büszkeség öntött el, mikor Gergő parkettre kísérte Rékát. Gyönyörűen táncoltak, és kénytelen vagyok elismerni, a srác, akit mérhetetlenül utálok, valóban jó táncos. Barátnőm arca ragyogott az örömtől, és mikor visszatértek a színfalak mögé, boldogan ugrott a nyakamba.

Picture

Tomi a tánc végén kezet is csókolt Anitának. A lány látszólag már az első lépések után megkönnyebbült, és a mosoly az arcán levakarhatatlannak tűnt. Emese büszkén fényképezte a nézőtérről húgát, és a közelmúltban történt nézeteltérések ellenére Zsuzsa és Melinda is meglehetősen nagy békességben és meghatottságban ültek egymás mellett.

Picture

A legnagyobb meglepetést Márk és Betti okozta. A srác egy szóval se említette eddigi tanulásaink, vagy videózásaink alatt, hogy tetszene neki a lány, viszont Bettike szemmel láthatóan odáig van a fiúért. A tánc végén egymás nyakába borultak, és komolyan mondom, aranyosnak találtam őket.

Picture

Az osztály a közelben bérelt egy kisebb termet. Az ünnepség után nem sokkal mindenki átöltözve és bulizásra készen jelent meg. Én se ellenkeztem, Farkas tanárnő felügyelete mellett vígan ropta mindenki. Gyümölcslevet és üdítőt ittunk, valamint meglepetés pezsgő volt behűtve, de erről majd később…

Picture

Sokat táncoltam Marcival, igazán nem panaszkodhat. El is fáradtam rendesen már az első fél óra után. Pihenésképpen félrehívtam Tomit, hogy gratuláljak a fantasztikus tánctudásához, ugyanis az ünnepség után annyira kapkodtunk, hogy erre nem volt idő. Valósággal ordítanom kellett, de már kezdtem hozzá szokni, ugyanis az utóbbi időben pár szombat éjszakát a Silverben töltöttem.

Picture

– Ilyen gyorsan megvacsoráztatok? – csodálkoztam rá unokatesómra, miután elmesélte, hogy mialatt én hazamentem, lepakoltam, megfürödtem, átöltöztem és még Marcinál is jártam, ők családi vacsorát tartottak egy külvárosi étteremben.

– Ja! Muszáj volt abbahagyni a táncot, különben félő, hogy visszaköszön a rák.

– Nem apróztátok el…

– Apu flancolni akart – vont vállat – de pezsgőt nem kaptam! Koccintottak rám, és kölyökpezsgővel akarták kiszúrni a szemem! Hát kösz nem!

Vigyorogtam egyet a sértődött arckifejezésén, majd megnyugtattam, ihat még ma pezsgőt, ha feltétlen késztetés érez rá.

Picture

Közben a szemem sarkából láttam, hogy Marci felénk tart. Békésen beszélgettünk tovább, nem is számítottam rá, hogy a pasim goromba lesz. Minél közelebb ért hozzánk, annál morcosabb képet vágott. Odalépve mellém megkért, hogy menjek ki vele az előtérbe. Kicsit durva volt, szívem szerint közöltem volna vele: „beszélgetek”, de Tomi mentegetőzve sarkon fordult és eliramodott a mellékhelyiség felé.

Picture

Kiérve az ajtó elé kiabálni kezdett velem. Hirtelen szólni se tudtam, csak hallgattam a felháborodását:

– Mit vigyorogsz itt ezzel a Gerzson gyerekkel? Így akarod tudatni, hogy meguntál? Legalább a szemembe mondanád! – ordította, majd lerepült a fejem.

Picture

Először sértve éreztem magam, de amint eljutott az agyamig, mire akar kilyukadni, nevetve a szavába vágtam:

– Ne viccelj Marci, Tomi az unokatesóm! Nem a középkorban vagyunk…

Picture

Először meglepődött, mint aki még sose hallott erről, de elképzelni se tudtam, hogy négy év alatt még egyszer se tudatta vele senki a tényállást. Nem tartott sokáig a megrökönyödés, újra támadásba lendült:

– Csak azt ne mondd, hogy a Csősz gyerek is rokonod! Tudom, hogy találkozgattok, Bettit eszi a féltékenység, és vasárnap délutánonként mindig vele vagy…

Picture

Az agyamat elöntötte a vér. Összeszorított fogakkal hallgattam a szidalmait, miként hord le egy utolsó szemét cafkának, aki csak válogat a pasik között és mindenkit meg akar bolondítani. Nem is tudtam hírtelen, hogy kire haragudjak. Rá, mert elméleteket sző a tények ismerete nélkül? Bettire, mert szerelmes ködében félreértelmez mindent és alaptalan pletykákat terjeszt? Mérgemben csak egy mondatot préseltem ki a fogaim között:

– Múlt vasárnap éppenséggel veled voltam…

Picture

Felháborodva hagytam faképnél Marcit. Betti nevét kiabálva mentem vissza a terembe. Anya mindig arra ösztönzött, előbb számoljak el tízig, ám most nem volt kedvem hozzá. Legszívesebben azonnal kitekertem volna Miss. Pletykafészek nyakát, már csak azért is, mert hülyeségeket terjeszt. Hihetetlenül dühös voltam.

Picture

Sóhajtva tértem észhez, látva, hogy pezsgőt önt. Látszólag megbékéltem ugyan, nem akartam tönkre tenni az egész osztály szalagavatóját, ám megesküdtem, megbánja a kavarást. Utólag végig gondolva még mindig haragszom Bettire, de jobban bánt Marci reakciója. Kérdés nélkül támadt nekem, gyanúsítgatva, holott tudta jól, hogy Márk segít a tanulásban, és Tomival milyen jóban vagyunk. Most ne vegyük számításba, hogy ezek szerint kevesen tudják, milyen rokoni szál köt minket össze.

Picture

Bettike mindenkinek osztott egy pohár pezsgőt, hozzám érve szikrákat szórtam rá a szemeimmel, ám ő csak bájosan vigyorgott. Valaki lekapcsolta a zenét, és mind az osztályfőnök köré gyűltünk. A fontoskodás nagyasszonya belekezdett szónoklatába:

– Kedves Tanárnő! Ezennel szeretnék a 12/a nevében megköszönni minden fáradtságot, segítséget, amit nyújtott nekünk. Remélem az elkövetkezendő fél évben…

 

Tovább a következő epizódhoz

Kérj értesítést arról, ami fontos!
Nem szeretnél lemaradni a téged érdeklő tartalmakról? Iratkozz fel listánkra, és válaszd ki, miről küldjünk értesítést!

Szívesen részt vennél új kiegészítők, modok, kihívások vagy történetek véleményezésében? Válaszd ki a számodra érdekes témákat, és e-mailben értesítünk, amikor segítséget keresünk a munkánkhoz!

A feliratkozással elfogadod adatvédelmi tájékozatónkat.
Feliratkozás
Visszajelzés
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments