Nővérek harca – 9. Szerelem?

Reggel a lányok korán felkeltek, ugyanis izgatottak voltak amiatt, hogy suli után elmennek Lewis-ékhez.

Elis felöltözött, és a tükörnél szépítkezett.

Bell ugyanezt tette.

– Te minek is jössz Lewis-ékhez? Úgyis csak velem fog foglalkozni! – kérdezte gúnyosan testvérét Elis.
– Tudod, Ő hívott meg.

A lányok kimentek a ház elé, hogy várják az iskolabuszt, és összefutottak Lewis-sel. Kiderült, hogy ugyanabba az iskolába járnak, mert a fiú átment oda.

Emily nem bírta tovább. Látnia kellet azt a bizonyos férfit, úgyhogy még délelőtt átment hozzá.

Amint kijött Zack, Emily elámult. Ő lenne az.
– Szia! Te is a szomszédban laksz?
– Ideiglenesen igen. Nem rég értem vissza egy üzleti útról. Divattervező vagyok.
– Tényleg! Te vagy Emily Pellon!
– Igen…
– Ó, milyen udvariatlan vagyok! Gyere, menjünk be!

Jól elvoltak. Beszélgettek, és beszélgettek.

– Amúgy, nem mondtam még, de nagyon tetszenek a ruháid. Ez is olyan jól áll neked.
– Köszönöm, de a barátnőd nem haragszik meg azért, mert ilyeneket mondasz nekem?
– Jelenleg nincs barátnőm. Neked van barátod?
– Nincs.
– Ez esetben kimegyünk az őszi fesztiválra?
– Menjünk!

Sok dolgot csináltak, és nagyon jól érezték magukat.

– Nem vagy éhes? – kérdezte Zack.
– De, egy kicsit.
– Gyere, meghívlak.

Emily étvágya pillanatokon belül elmúlt.

– Esetleg van kedved táncolni? – érdeklődött Zack.
– Persze!

Elkezdtek táncolni. Mindketten varázslatosnak érezték ezt a pillanatot. Mindkettőjük fejében megfordult az a gondolat, hogy esetleg új szerelem vár rájuk?

Miután vége lett a számnak, hazamentek.
– Nagyon jól éreztem magam! – lelkendezett Emily.
– Akkor megismételjük?
– Igen!

– Akkor majd hívlak! Szia!
– Szia!

A fiatalok is megérkeztek az iskolából. Megebédeltek, és nekiálltak megírni a házit. Ezután TV-ztek, videojátékoztak, beszélgettek, nasiztak.

– Lewis! Nagyon jól éreztem magam, de most sajnos mennünk kell.
– Rendben. Szia!
Elis megfordult, és kiment az ajtón. Azt hitte, hogy Bell követi.

Azonban Lewis feltartotta őt.
– Figyelj, Bell. Az a helyzet… Hát… Tetszel nekem, és azt szeretném kérdezni, hogy van-e kedved eljönni velem valahova?
– Nagyon is van kedvem, de a tesómnak is tetszel, és – bár utáljuk egymást – nem szeretnék fájdalmat okozni neki. Ne haragudj!
– Nem haragszom, csak szomorú vagyok…

– Nekem most mennem kell, de holnap a suliban találkozunk! Szia!
– Szia!
A lány ment volna el, de Lewis nem engedte. Megfogta, és közelebb húzta. Meg akarta csókolni, de rájött, hogy azzal csak elrontaná a dolgokat, úgyhogy csak megölelte. Mindketten élvezték ezt a pillanatot.