Más mint a többi

Más, mint a többi – 6. A megdöbbentő igazság

Picture

Cleo annyira kimerült a sok sírástól, hogy nagyon korán lefeküdt. Rémálmai és a 23 órakor megérkező kocsi hangjai nem hagyták nyugodtan aludni.

Picture

Felkelt, és kinézett az ablakon. Most már biztos volt benne, hogy az apja érkezett meg üzleti útjáról.

Picture

Félelem lett úrrá rajta, így kiosont a szobájából, és leült a lépcsőhöz, hogy kihallgassa szülei beszélgetését. Biztos volt benne, hogy az anyja el fogja panaszolni apjának, mit művelt ő ebben a pár napban. Minden egyes szót akart hallani.

Picture

Elena minden szombat este megnézte kedvenc sorozatát, a „Cukormázos habcsókok” című szappanoperát, amit nagy bosszúságára 22 órától vetítettek. Megtörtént a csók a két főszereplő között, de aztán hirtelen belépett az egyik gonosz mellékszereplő, és végiggördült a stáblista. Elena mérgelődött még pár másodpercet, hogy várhat újabb hetet, amíg megtudja, végül mi lesz a főhősökkel, most, hogy rájuk nyitottak.

Picture

Randolph halkan lépett be a házba, nehogy bárkit is felverjen, aki már esetleg alszik.

Randolph: Van itt valaki? Hahó! Megjöttem – suttogta.

Picture

Elena trappolt ki szélsebesen a nappaliból, akár egy izgatott ötéves gyerek. Azonnal férje nyakába ugrott, és össze-vissza csókolgatta.

Elena: Jaj, végre, végre itthon vagy!
Randolph: Én is örülök neked, de nem szállnál le rólam, szívem? Nehéz vagy – nyögte.

Picture

Elena: Ó, bocsáss meg! Annyi sok mesélni valóm van! Hol is kezdjem?

Picture

Randolph: Elena, légy szíves most ne! Hulla fáradt vagyok, te is tudod, hogy most jöttem meg! Órákat vezettem, egy kis nyugalomra lenne szükségem, nem pedig a te nyávogásodra!

Picture

Elena: Mi az, hogy nyávogás? Én nem szoktam neked nyávogni, én beszélgetni szoktam veled! Rendben Randolph, ha téged nem érdekel, hogy Cleo majdnem megtudta az igazságot…

Picture

Randolph: Micsoda?
Elena: Na, mi van? Talán mégis érdekel? Hajlandó vagy meghallgatni a nyávogásom?
Randolph: Rendben, mondjad – hagyta rá.
Elena: Akkor most az egyszer átugrom azokat a részeket, amelyekben Cleo galibát okozott.
Randolph: Azt meg is köszönném.
Elena: Cleo először Bernardóval beszélgetett, az a hülye kertész, meg majdnem elmondta neki. Szerencsére, épp akkor zavartuk meg őket Lizzyvel. Aztán másodszorra a mi kislányunk, Lizzy szólta el majdnem magát. Akkor is én léptem közbe.

Picture

Randolph: És mit intézkedtél?
Elena: Hát, Bernardót szabadságra küldtem, Lizzyvel pedig az este beszéltem, hogy tartsa a száját, de Randolph, én ezt nem bírom! Miért kell titkolóznunk? Elegem van abból, hogy az anyjának szólít!
Randolph: Figyelj, megbeszéltük, hogy nem szólunk neki mindaddig, amíg elég nagy nem lesz. 12 évesen szerintem összetörne a szíve.
Elena: Mit érdekel engem a szíve?
Randolph: Drágám, én azt mondom, várjunk még egy kicsit ezzel. Mégis mit gondolsz, 12 éves fejjel, mit szólna ahhoz, ha odaállítanál elé, hogy „Figyelj, Cleo, te igazából nem vagy Richwood, nem a mi gyerekünk vagy, az anyád tett le ide a házunk elé, hogy neveljünk fel, de ugye nem baj?”
Elena: Jó, oké, értem.

Picture

Cleo már a további beszélgetést nem hallotta, teljesen meglepődött. Egyszerűen nem hitte el, amit az előbb hallott.

Cleo: Te jó ég! – nyögte.

Picture

A „Te jó ég!” motyogás elég volt ahhoz, hogy Elena és Randolph felfigyeljen a hangra. Kíváncsiak voltak arra, honnan jött a hang, így elindultak, fel a lépcsőn.

Picture

Mire felértek, már senki nem volt ott. Cleo már rég visszabújt az ágyába. Elena és Randolph pedig lefekvéshez készülődött.

Picture

Cleo szobájának csak egyetlen egy jó tulajdonsága volt: közvetlenül mellette volt a terasz. Cleo kiment az erkélyre, és felnézett az égre. A csillagokkal teli égen feltűnt előtte egy anyakép, amelyre mindig is vágyott. Egyáltalán nem volt szomorú, maga sem tudta megmondani, miért sír. Talán azért, mert végre tudja az igazat, vagy, mert nem a Richwood család tagja, esetleg azért, mert az anyja ilyen emberekre bízta őt és elhagyta? Órák hosszat csak állt és állt, nézte az eget, gyönyörködött a csillagokban. Nem fázott, egyáltalán nem volt hideg ezen a nyári napon.

Picture

Olyannyira kellemes volt az idő, hogy Cleo egész egyszerűen elaludt a teraszon.

Picture

Másnap reggel Clotilda talált rá.

Clotilda: Hát neked meg mi bajod van? Azt hiszed vicces dolog kinn a padon aludni? Netán nincs ágyad? Én nem értelek téged. Mindened megvan…
Cleo: Csak anyám nincs – motyogta halkan, miközben Clotilda folytatta a leszidást.
Clotilda: … te meg finnyáskodsz, meg kényeskedsz! Elena asszony küldött fel érted, hogy gyere le reggelizni! Megérkezett az éjjel az Randolph úr, menj és köszönj neki!

Picture

Cleo még mindig álmos volt, ez a reggeli fejmosás Clotildától egyáltalán nem esett neki jól.

Cleo: Tényleg… megjött apu!

És amint kimondta ezt a szót, hirtelen minden eszébe jutott, amit tegnap éjjel hallott.

Picture

A család már az asztalnál ült, közösen fogyasztották el a Clotilda által készített omlettet, és már csak Cleóra vártak, aki lassan és szomorúan lépett be az étkezőbe.

Cleo: Jó reggelt!
Mindenki: Jó reggelt!

Picture

Randolph: Örülök, hogy végre te is lejöttél, Cleo.
Cleo: Aha.
Randolph: Azt hiszem, meg kellene beszélnünk egy-két dolgot. Nem gondolod?
Cleo: Dolgot? Milyen dologra gondolsz?
Randolph: A viselkedésedről szeretnék veled beszélgetni. Hallottam anyádtól, hogy…

Picture

Cleo: Ne hívd őt az anyámnak! – csattant fel.

A család meglepődött.

Randolph: Már miért ne nevezzem őt annak?
Cleo: Mert ő nem az igazi anyám, és te sem vagy az apám! – kiabálta.

Picture

Az asztalnál mindenki ledöbbent. Először Randolph-nak sikerül felocsúdnia döbbenetéből.

Randolph: Hahaha! – nevetgélt. – Ez mekkora badarság!
Elena: Lizzy, te mondtál neki valamit? – kérdezte suttogva lányától, aki fejrázással jelezte anyjának, hogy ártatlan.
Randolph: Cleo, hogy jutott eszedbe ilyen… hahaha… ilyen butaság?

Picture

Cleo: Egyáltalán nem butaság! Tegnap este kihallgattam a beszélgetéseteket!
Randolph: Micsoda?
Cleo: Hallottam, amikor azt mondtad… any… úgy értem Elenának, hogy nem ti vagytok a szüleim!
Randolph: Cleo… biztosan félrehallottál valamit…
Elena: Drágám… minek titkoljuk, ha igaz? Kiderült, megtudta. Elegem van a hazugságból, de főleg abból, hogy azt játsszam el, én vagyok az anyja!

Picture

Elena: Minden igaz, amit hallottál. Az anyád 12 évvel ezelőtt hagyott itt téged a házunknál. Akkor már terhes voltam Lizzyvel, nekem akkorra bőven elég lett volna egy gyerek, de Randolph és Bernardo amellett voltak, hogy fogadjunk be. Semmi mást nem hagyott itt az anyád, csak téged, egy kopott macit és egy levelet.

Cleo szeme a levél hallatán felcsillant.

Elena: De a levél már rég nincs meg. Kidobtuk. Semmi különöset nem írt benne, csak azt, hogy neveljünk fel téged mi, mert ő nem akar. Hah, egy hitvány, senki volt az anyád, ráadásul gyáva. Megfutamodott a gyermeknevelés elől.

Picture

Cleo: Ez hazugság! Nem hiszek nektek! – Azzal felállt az asztaltól, amit már rég leszedett Clotilda.
Randolph: Kisasszony, azonnal gyere vissza! Miféle viselkedés ez?

Picture

Cleo ismét felment a szobájába, és bezárkózott. Randolph dühös volt, nem tűrte az ilyen viselkedést, meg akarta büntetni ezért Cleót. Elena is férje után szaladt, hogy valamelyest lenyugtassa.

Randolph: Cleo, azonnal nyisd ki! Hallod? Nagyon csúnyán ki fogsz kapni!

Picture

Elena: Drágám, nyugodj le, kérlek! Most a vita egyáltalán nem használ.
Randolph: Elena, ez az egész a te hibád! Nem így kellett volna vele ezt közölni!
Elena: Hát akkor hogyan? Én csak az igazat mondtam el neki! Te pedig végig el akartad terelni a témát! Azt mondom, hogy most hagyd békén egy kicsit, rendben? Majd lecsillapodik, és akkor nyugodtan tudsz vele beszélni.
Randolph: Rendben – hagyta rá.

Picture

Cleo azonban egyáltalán nem akart lenyugodni. Csak sírt és sírt, egész nap járt az agya, töprengett az elhangzottakon, nem akarta elhinni, amit Elena mondott neki.

Picture

Este a Richwood család, vagyis Randolph, Elena és Lizzy étterembe mentek vacsorázni. Cleo látta, amint autójuk kigurul az ház előtt álló placcról. „Na, végre, itt a remek alkalom!” – gondolta.

Picture

Megpróbált egy kisebb táskába bepakolni, de aztán úgy döntött, hogy nem visz magával egyetlen egy tárgyat sem a Richwood házból. Nem akart erre a helyre emlékezni. Csupán a maciját cipelte magával, ami igazán fontos volt számára. Halkan kiosont a szobájából, ám Clotildába ütközött, aki a pizzás fiúval szórakozott. „Tudhattam volna –gondolta Cleo. – Amint eltűnik a család, Clotilda akcióba lép.”

Picture

Szerencsére a pár, hamarosan bevonult Clotilda szerény hálószobájába, így Cleo gondtalanul lejutott a földszintre, és onnan már csak egy ajtó választotta el a külvilágtól.

Picture

Futólépésben vágott neki a nagyvilágnak. Cleo szorosan magához ölelte egyetlen emlékét anyjától, és elhagyta a Richwood a házat – talán örökre.

Kérj értesítést arról, ami fontos!
Nem szeretnél lemaradni a téged érdeklő tartalmakról? Iratkozz fel listánkra, és válaszd ki, miről küldjünk értesítést!

Szívesen részt vennél új kiegészítők, modok, kihívások vagy történetek véleményezésében? Válaszd ki a számodra érdekes témákat, és e-mailben értesítünk, amikor segítséget keresünk a munkánkhoz!

A feliratkozással elfogadod adatvédelmi tájékozatónkat.
Feliratkozás
Visszajelzés
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments