Más mint a többi 2

Más, mint a többi 2. – A bosszú hálójában – 14. Sebzett lélek

Picture

Cleo úgy érezte, mintha elszívták volna előle az összes levegőt, ő pedig menten megfullad. Lassan szédülni kezdett az oxigénhiánytól, de még mindig nem volt képes lélegezni. Reyna szavai teljes döbbenetbe sodorták.
– Tessék? – préselte ki magából, mint aki nem hallotta tisztán.
Reyna arcáról lehervadt a mosoly.
– Azt mondtam, szajha. Mi van, még életedben nem hallottad ezt a szót? Utcalány, kéjhölgy, céda, cafka, repedtsarkú, éjszakai pillangó? Egyik sem mond semmit? – tárta szét a karját értetlenül.

Picture

Cleo nem reagált Reyna gúnyos kifakadására. Persze, hogy ismerte, tudta, mit jelent. Mialatt a városba tartott, nem egyszer töprengett el azon, mit takarhat a Fekete Rózsa név, milyen választ fog kapni, de erre egyáltalán nem számított. Nem hitte volna, hogy ilyen első hallásra sokkoló mocskot talál Elena múltjából. Képtelen volt elképzelni utcalányként nevelőanyját, és az is teljességgel érthetetlen volt számára, hogy valaha ilyesmire vetemedett – pénzért árulta a testét. Szánalom és mély undor egyvelege kavargott benne, ahogy Elenára gondolt. Egyáltalán tényleg róla van szó?

Picture

– Mennyire biztos abban, hogy a nevelőanyámról beszélünk?
– Holtbiztos vagyok.
– De az előbb azt mondta, hogy valószínűleg tévedett.
– Emlékeztetnélek, hogy még két perccel ezelőtt te is váltig állítottad, hogy ugyanazon emberről beszélünk – mutatott rá Reyna.
– Tehát hazudott – mondta Cleo, mire a nő bólintott. – Biztosra kell mennem, hogy tényleg ő Fekete Rózsa. Akit maga ismert, az igazi neve véletlenül nem Elena volt?
Reyna még egy utolsót szívott cigarettájából, aztán elnyomta az igen csak megrövidült csikket a korláton, és messzire elhajította, holott több kuka is megtalálható volt három méteres körzetben. Csípőre tette a kezét, úgy fogott bele a magyarázatba.

Picture

– Figyelj, mint mondtam, jó az arcmemóriám, és mivel szinte a legjobb barátnők voltunk akkoriban, negyven év múlva is képes lennék felismerni, úgyhogy bízhatsz bennem. Ami pedig a nevét illeti, a mi szakmánkban senki sem olyan hülye, hogy az eredeti nevét használja, mert ki tudja, mi lesz veled később, hová jutsz el az életben. Senki sem akarná, hogy megtudják a barátaid, az ismerőseid, a családod, mit tettél a múltban. Én sem vagyok rá túlzottan büszke, de valamiből muszáj volt megélni. Ő is így volt ezzel, aztán egyszer csak megfogta az isten lábát az egyik kuncsaftjával.
Cleo akaratlanul is Randolph-ot látta maga előtt, elképedve rázta meg a fejét.
– És nem fordult meg ma a fejében, hogy pénzt kicsikarva belőle megzsarolja a múltja felfedésével? Látta, hogy gazdag…
– Nem – jelentette ki Reyna némi sértődéssel a hangjában. – Lehet, hogy szar lapokat osztott nekem az élet, de nem panaszkodom, és megelégszem azzal, amim van. Talán nem néznéd ki belőlem, de nem érdekem, hogy tönkretegyem mások életét. Hiába a csillogás, a sok pénz, mindez általában csak álca. És ha úgy látod, hogy boldogok, gondolj arra, hogy az csak egy felvett álarc, amit a külvilág felé mutatnak. Némelyiküknek sokkal szarabb, mint egy ilyen magamfajtának.

Picture

Cleo észre sem vette, hogy ajkai időközben kissé szétnyíltak ámulatában. Sajnálattal vegyes csodálattal nézett fel Reynára, aki elfordult a lánytól, hogy végigpásztázza szemével a sötét sikátort.
– Kellően kiszellőzött a fejem, és a cigimet is elszívtam. Visszamennék, ha nem haragszol. Részeg férfiak tucatjai várják, hogy kiszolgáljam őket – mondta színtelen hangon a nő, és már indult is az ajtó felé, amikor Cleo utána szólt.

Picture

– Várjon!
Reyna hátrapillantott a válla fölött, kezével továbbra is szorosan markolva a kilincset.
– Amikor együtt… – lázasan kereste a legmegfelelőbb szót, de inkább annál maradt, amit a nő is használt – dolgoztak a nevelőanyámmal, nem volt ott akkoriban magukkal egy kékszemű, barna, göndör hajú nő?

Picture

Lélegzetvisszafojtva várta, milyen választ fog kapni. Muszáj volt megkérdezni, tudnia kellett. Hiszen talán innen indulhatott a kettejük viszálya – ha volt egyáltalán. De kellett lennie, történnie kellett valaminek a múltban, amiért Elena ennyire gyűlöli őket, és foggal-körömmel küzd azért, hogy elválassza őket egymástól. Nem tudott nem arra gondolni, hogyha az édesanyja is ekképpen kereste a pénzét tizenöt évvel ezelőtt, akkor valószínűleg így fogant meg. Baleset volt. Egy hiba, amitől meg kellett szabadulnia nem sokkal azután, hogy megszületett.
– Nem volt köztünk ilyen – válaszolta Reyna kirántva Cleót képzelgései tengeréből.

Picture

Kinyitotta az ajtót, de a küszöbről még hátrafordult a megkönnyebbült lány felé.
– Szimpatikus vagy nekem, úgyhogy adok egy jó tanácsot. Ne időzz túl sokat a város ezen részén.  Ilyenkor tele van a környék veszélyes alakokkal.
– Köszönöm – szólt Cleo csendesen, és mielőtt bezáródott előtte az ajtó, most először egy őszinte és barátságos mosolyt látott átsuhanni Reyna arcán.

Picture

Cleo egyedül maradt a sikátorban, miközben magán érezte Elena múltjának egy nyomasztóan súlyos, sötét darabját. Örülnie kellett volna, hogy az első sikeres nyomozása során ilyen hatalmas kincsre bukkant (már ha kincsnek lehetett ezt nevezni), de valahogy nem volt kedve még egy ördögi félmosolyt sem magára erőltetnie. Nehezen dolgozta fel agya ezt a nem kevésbé sokkoló információt, és nem sok hasznos ötlet jutott az eszébe, mihez is kezdhetne a megtudottakkal, vagy egyáltalán érdemes-e ezen a szálon továbbmennie és nyomoznia.
Gondolataiba mélyedve lassan elindult hazafelé. Szándékosan nem arra indult el, amerről jött. Egyrészt hosszabb volt, másrészt arra legalább tudta, hogyan juthat vissza a Cherry Bomb streetre anélkül, hogy minden mellékutcát bejárna össze-vissza kóvályogva.

Picture

Tekintetével a földet pásztázta, amikor egy hosszúra nyúlt árnyékot pillantott meg maga előtt. Először azt hitte, egy közeli oszlopé, de ahhoz túl emberi volt a formája. Cleo gyomrában még mindig ott voltak a kövek, amelyek hirtelen jégszilánkokká változtak és fájdalmasan forogni kezdtek benne. Remegés futott végig a hátán, ahogy felnézett, és csak egy dolog jutott az eszébe: menekülnie kell.
A feléje tornyosuló szőke hajú, fenyegető tekintetű férfi, mintha megérezte volna, mire készül, és azonnal elzárta a lány elől az utat, miközben kivillantotta sárgás fogait. Cleo orrát megcsapta az alkohol fanyar bűze. Hátrált néhány lépést, és közben halálra rémült arccal figyelte, miként reagál erre a fickó. Nem mozdult a helyéről. Karba font kézzel kíváncsi tekintettel mustrálta a lányt, akár a macska a közelben ólálkodó egeret.
Cleo megpördült a tengelye körül, és futásnak eredt. Csak a kőkerítés kijáratára koncentrált, hogy minél előbb elérje, de az mintha egyre csak távolodott volna tőle. A nagy összpontosításban azonban észre sem vette az árnyékból eléje ugró alakot, akinek szó szerint a karjaiba rohant.

Picture

Kétségbeesetten kapálózott, hogy kitörjön a szorításból, de azzal csak azt érte el, hogy minden levegője elfogyott. Kiáltani akart, sikítani, de egy hang sem jött ki a torkán. Mintha álmodott volna.
Egy pillanatig azt hitte, hogy mindez tényleg csak a képzelete szüleménye, de hamar rá kellett eszmélnie, hogy a rothadó szemét orrfacsaró bűze, az alkohol és az izzadság szaga nagyon is valóságos. Nem is értette, mi ütött belé, amikor a másik irányba kezdett el futni, ahelyett, hogy a kocsma hátsó ajtajánál dörömbölt volna.

Picture

Fuldokolva kapkodott levegő után, de csak minimális mennyiség jutott a tüdejébe, miközben a fekete hajú fickó, aki elkapta, vonszolni kezdte a sikátor egyik eldugott része felé. Cleo érezte, hogy engedett a szorításon a férfi, ezt kihasználva annyi levegőt szívott a tüdejébe, amennyit csak tudott. Felkészült, hogy segítségért kiáltson, de aztán a férfi megragadta a két vállánál fogva, és olyan durván lökte neki a falnak, hogy kiszorult belőle minden oxigén. Csak egy fájdalmas nyögést tudott magából kipréselni. Hiába próbált elkeseredetten ficánkolni, hogy kiszabaduljon, csak azt érte el, hogy a hideg téglafal kiálló részei felsértették a hátán a bőrt. Nem törődött az égő érzéssel, összeszorította a szemét, hogy ne kelljen támadójára néznie, és kiáltásra nyitotta a száját.

Picture

– Se… – Ennél többet azonban már nem volt képes mondani, mert abban a pillanatban szájára tapadt egy koszos és halszagot árasztó tenyér.
Megérkezett hozzájuk az a fickó, aki először elállta az útját, az ő mocskos keze hallgattatta el Cleót.
– Mi van, Phil, már egy tizenéves kiscsajjal sem bírsz el egyedül? – dörmögte a férfi. – Majd én lefogom.
Cleónak olyan undora támadt, hogy legszívesebben odaokádott volna, de a félelem teljesen megbénította az egész testét. Úgy érezte, mintha a jégszilánkok kiszabadultak volna a gyomrából, és mindenhol szurkálnák őt belülről.
A férfi, aki elhallgattatta őt, addig fészkelődött, amíg a lány mögé nem került. Úgy tartotta fogságban őt, hogy egyik kezét még mindig a szájára szorította, másikkal pedig a karjait fogta le. Cleo orrát erősen facsarta a fickó forró és bűzös lehelete.

Picture

– Gazdag gyereknek tűnik – vigyorgott a Philnek nevezett alak. Szögletes arcát zsíros, gubancos haj keretezte, ami ide-odahimbálózott, ha megmozdította fejét. – Lássuk, mennyit találunk.
Tapogatózó kezek kúsztak végig rajta, a combján, a fenekén, a hasán és a mellén is, amitől Cleót egyből kiverte a víz. Minden zsebbe belenyúlt a férfi pénz után kutatva, de a lány tudta, hogy semmit nem fognak találni. Mit nem adott volna érte, ha legalább egy pár bankjegy ott lapult volna a ruhájában.
– Semmi? – kérdezte Cleo mögött a férfi. – Azt hittem, ma végre jó napunk lesz.
– Még lehet – ördögi fény csillant Phil szemében, ahogy a tehetetlen Cleóra szegezte tekintetét.
A lány torka elszorult, ereiben megfagyott a vér. Halálra rémült arccal és sebesen verő szívvel követte a fekete hajú fickó kezeit, amelyek szépen lassan közeledtek farmerja cipzárja felé.

Picture

– Ha nincs más, ez is megteszi – mondta kéjes mosollyal az arcán, és Cleo nyakához hajolt, hogy csókot leheljen a lány csupasz bőrére.
Egy hevesen tiltakozó hang kiáltott fel a fejében: Nem! Nem! Nem! Feltörni készülő sikolya reményvesztetten halt el az őt lefogó férfi tenyerében. Minden porcikája hevesen ellenkezett Phil kérges tenyerének érintésétől, amely szép finoman becsusszant felsője alá, és hidegen a hasához tapadt.
Erőnek erejével kényszerítette lemerevedett testét, hogy mozduljon meg. Lábai, mintha erős gyökerekkel kapaszkodtak volna a földbe, de Cleo összeszorította a fogát, és küzdött, hogy életet leheljen beléjük. A Phil keze egyre feljebb kúszott a hasán, de a lány nem várta meg, hogy elérjen domborulatáig.

Picture

A lábával olyan hatalmasat rúgott a férfi leggyengébb pontjára, hogy az káromkodva borult földre. Társa valószínűleg meglepődhetett ezen, mert tenyere lejjebb csúszott a szájáról, ő pedig – bár teljességgel undorodott tőle – beleharapott a férfi kezébe. Ő is felordított fájdalmában, és rázni kezdte ujjait, ahol Cleo fogai belemélyedtek.
A lány vér ízét érezte a szájában. Futásnak eredt segítségért kiáltva, de kettőnél többször már nem tudta kimondani, hogy „Segítség!”, mert a megrúgott férfi elkapta a bokáját, és lerántotta őt magához a földre. Karja és térde fájdalmasan csapódott a hideg talajnak, de ő továbbra sem tartotta elég erősnek a fájdalmat, hogy törődjön vele.

Picture

– Segítség! Segítsen valaki! – kiáltotta remegve, miközben megpróbálta magát felküzdeni a földről.
A bokáját még mindig erős kezek tartották, ő pedig elszántan kapálózott és rúgott, hogy lerázza magáról emberi bilincsét.
– Te kis dög! – köpte dühösen a szőke férfi, aki időközben túltette magát a kezét ért támadáson, és megindult Cleo felé.
Addigra a lány azonban újabb találatot vitt be Philnek, és ismételten kiszabadulva a fogságból, szinte felpattant a földről, és rohanni kezdett előre. Fátyolos szemmel, remegő ajkakkal nézett hátra, hogy követik-e, de meglepetésére egyikük sem indult meg felé. Cleo azonban teljes erőből belerohant valakibe, és kis híján el is esett, ahogy labda módjára visszapattant róla.

Picture

Megkönnyebbülés hulláma söpört végig a testén, amikor meglátta, kibe is ütközött bele. A non-stop boltnál látott barna hajú férfi finoman maga mögé terelte őt, és védőpajzs módjára határozottan megvetette a lábát Cleo és a támadói között.
– Hagyják békén őt! Ha egy lépést is megtesznek felé, hívom a rendőrséget. – Fenyegető hangja ostorcsapásként csattant a sötét sikátorban, és nyomatékot adva szavainak, füléhez emelte mobiltelefonját.
Cleo remegő térdekkel lesett ki a férfi mögül.  A hajléktalanok – feltevése szerint azok voltak – morogtak és vicsorogtak, mint éhes vadállatok, akik elől elvették a zsákmányukat. Úgy tűnt, nem ért annyit az egész, hogy rendőrséget magukra haragítsák, mert szitkozódások és káromkodások közepette hátat fordítottak, és lassan elnyelte alakjukat a sötét éjszaka.

Picture

A férfi fellélegzett, és óvatosan belesüllyesztette telefonját a zsebébe. Amikor megfordult, szomorúsággal vegyes aggódás ült ki az arcára. Cleo nem tudta, mit csinál, egyszeriben azon kapta magát, hogy szorosan átöleli a férfit. Kedve lett volna sírni, akart is, de még csak egy árva könnycsepp sem csordult ki a szeméből.
Megszeppenve elengedte megmentőjét, aki csodálkozó mosollyal nézett le rá.
– Köszönöm – mondta Cleo szipogva.
– Nagyon szívesen. Jól vagy? – kérdezte, mire a lány bólintott. – Szerencséd, hogy meghallottam a kiáltozásodat, máskülönben… Hiszen te vérzel!
– De a felesége haragudni fog, hogy…
– A volt nejem most nem számít. Most te fontosabb vagy. Na, gyere!

Picture

Cleo követte a férfi pillantását, és hátranézett a válla felett. Felsőjén dió nagyságú lyuk tátongott, amelyből vér szivárgott. Meg akarta érinteni a sebet a hátán, de a férfi elkapta a kezét.
– Ne nyúlj hozzá! Még elfertőződhet. Van a kocsimban elsősegélydoboz, el tudlak látni pillanatok alatt.
– Nem, köszönöm, nem szükséges – tiltakozott Cleo az égető fájdalom ellenére. – Már otthon kellene lennem. Jobb, ha most rögtön indulok.
A férfi karba fonta a kezét, és megrázta a fejét.
– Nem gondolod, hogy ezek után hagyom, hogy egyedül kóborolj? Szó sem lehet róla. Hazaviszünk, és nincs vita!

Picture

– Apu, mi történt? – pattant ki azonnal az autóból a kisfiú, és az ülésre dobta a kezében szorongatott képregényét, amikor megérkeztek a kocsihoz.
Cleo, bár nem akarta, kénytelen volt igénybe venni a férfi támogatását, és nekitámaszkodva kissé sántikálva sikerült átkelnie az úton.
– Nem történt semmi, Kevin. Ülj vissza a kocsiba, kérlek! – hűtötte le fia kíváncsiságát, és a csomagtartóban kezdett el kutakodni.
– Mi az, hogy semmi? De hát hallottam, hogy valaki segítségért kiabál. Te voltál az? – nézett fel nagy szemekkel Cleóra. Szája akaratlanul is mosolyra húzódott, ahogy lepillantott a kisfiúra.
– Én – válaszolta. – Megtámadott egy kutya, de apukád megmentett. Nagyon bátor volt. Egy igazi hős.
Oldalra pillantott a férfira, aki bujkáló mosollyal az arcán vette elő az elsősegélydobozát.

Picture

– Persze, hogy egy hős – húzta ki magát büszkén Kevin. – Folyton ezt csinálja. Megment másokat.
– Igen? Mit dolgozik? – kérdezte Cleo a férfitól.
– Orvos vagyok a baleseti sebészeten. No, lássuk ezt a csúnya sebet!
A lány lejjebb húzta a vállán felsőjét, mire a férfi motyogott valamit. Mintha azt mondta volna, hogy ez különös. Valószínűleg a sebről beszélt, de a lány jobbnak látta, ha inkább nem kérdezi meg, mit talált benne annyira furcsának. Talán sokkal csúnyább, mint sejtette?
A férfi lehajolt a dobozához, hogy előszedjen belőle valamit, Cleo pedig már előre összeszorította a szemét és a fogát, de alig érzett valamit. Egyedül akkor szisszent fel egy másodpercre, amikor megcsapta orrát a jód jellegzetesen kellemetlen szaga, és nem sokkal később csípni kezdte bőrét a fertőtlenítőszer.
– Amúgy Kevin vagyok – szólalt meg a kisfiú hirtelen. Cleo úgy sejtette, el akarja terelni a figyelmét a fájdalomról. Az jutott eszébe, mennyire jó lenne, ha ilyen kisöccse volna, és nem pedig egy olyan kibírhatatlan dög húga, mint Lizzy.
– Én pedig Cleo. Nagyon örülök, hogy megismertelek, Kevin.
– Készen is vagyunk! – mondta a férfi.

Picture

Cleo hátranyúlt. Puha gézt tapintott ki, amit gondosan odaragasztottak a bőréhez.
– El sem tudom mondani, mennyire hálás vagyok.
A férfi elmosolyodott.
– Merre laksz? – kérdezte, és elindult a vezető ülés felé. – Kevin, pattanj be a kocsiba!
– A Cherry Bomb streeten – motyogta a lány.
– Nem sűrűn járok arra, de tudom, hol van. Akkor, indulhatunk?

Picture

A mindössze tíz perces utat Kevin végigbeszélte. Cleo nem haragudott meg érte, sőt hálás volt a kisfiúnak, hogy szórakoztatta, és nem engedte, hogy gondolatai akár egy percre is visszatérjenek a sikátorba, vagy esetleg a jövőt fürkésszék arra vonatkozólag, mi fogadja majd odahaza. Éppen azt ecsetelte a lánynak, miről szól a legújabb képregénye, amikor a férfi lefékezett. Egy kereszteződés előtt álltak meg, nem messze Richwoodék házától.
– Hanyas szám alatt laksz? – fordult felé kedvesen a férfi, akinek még mindig nem tudta a nevét, de már nem tartotta alkalmasnak a pillanatot, hogy megkérdezze tőle.

Picture

– Nem kell odáig elvinnie. Ha itt kiszállok, két perc alatt otthon vagyok. Ne fáradjon, így is rengeteget segített. Köszönöm szépen! – És mielőtt a férfi tiltakozásba kezdhetett volna, már ki is pattant a kocsiból.
– Ugye még látjuk egymást? – kérdezte szomorúan a kisfiú előrehajolva a két ülés között.
– Remélem – válaszolta a lány. – Köszönöm még egyszer! Viszlát! Szia, Kevin!
– Vigyázz magadra! – biccentett a férfi.
Cleo becsapta a kocsi ajtaját, és szemével végigkísérte az autó útját, amíg el nem tűnt az egyik sarkon az integető kisfiúval a hátsó ülésen.

Picture

Nyár lévén egyáltalán nem volt hűvös az idő. Kellemes szellő lebegtette meg Cleo haját, a lányt viszont rettentően rázta a hideg. Karba fonta kezeit, hogy melegítse magát, de nem sokat ért el vele.
Lassan elindult a Richwood ház felé.
Ha nem kellett volna átélnie a ma este borzalmait, nem szívesen igyekezett volna haza, hogy szemben találja magát nevelőszülei szigorú tekintetével. Most azonban mindennél jobban vágyott arra, hogy bemenekülhessen a szobájába, az egyetlen helyre, ahol biztonságban érezhette magát.
Még mindig rettentően fájt a lába, és csak sántikálva tudott lépegetni. Elég csúnyán beütötte a térdét, amikor a földre rántotta a hajléktalan. Biztos volt benne, hogy azt is lehorzsolta, de nem akarta megnézni, inkább megpróbált róla tudomást sem venni.

Picture

Ahogy egyre közelebb ért a fekete téglás épülethez, úgy kezdte el valami szorongatni belülről. Nehezebben vette a levegőt, lábaiból lassan elszállni látszott az erő, és a fájdalom is mintha terjeszkedett volna a testében.
Nem nézett oldalra, ahogy elhaladt a kerítés és a sövény mellett. Nem kellett megnéznie, tudta, hogy ott parkol a helyén a szürke autó.
A konyhában égett a villany. Minden bizonnyal éppen vacsoráztak, és ha a feltevése helyes volt, nem sok reményt fűzött hozzá, hogy csendben fel tud osonni az emeletre. Tegnapelőtt, az ünnepélyes bejelentéskor sem sikerült, most is képesek lesznek őt lefülelni, tekintve, hogy jelenlegi állapota nem volt alkalmas sem osonásra, sem lopakodásra.
Szeme sarkából úgy látta, valami megmoccant nem messze tőle. Mintha lépések zaját hallotta volna, de senki sem bukkant fel a közelben. Elkönyvelte, hogy biztosan csak képzelte az egészet, és inkább mély levegőt véve belépett a lakásba.

Picture

– Lizzy, te vagy az? – kiáltotta ki az étkezőből Elena. – Nem megmondtam, hogy legkésőbb nyolcra legyél itthon?
Cleo nem szólt egy szót sem. Megindult az emelet felé, mintha nem hallott volna semmit.  Már majdnem elérte a lépcsőt, amikor az előszobába betoppanó Elena megállította őt.
– Nem mész sehová! Mégis hol a fenében voltál? – kérdezte élesen, ahogy arra számítani lehetett.
A lány szédülni kezdett, és úgy érezte, egyre jobban összepréselődik a tüdeje. Egy láthatatlan több tonnányi súly nehezedett a testére.

Picture

– Velem volt.
Cleo nem akart megfordulni és nevelőanyja szemébe nézni, de most meg kellett pördülnie. Oliver becsukta maga mögött a bejárató ajtót. Valószínűleg őt hallhatta az udvaron.
– Magával? – visszhangozta Elena kétkedve.
A kertész lesütötte a szemét, mintha valami rosszat csinált volna.
– Segített nekem az üvegházban.
– Vagy úgy. – Elena szeme Oliverről Cleóra ugrott, mire a lány megerősítően bólintott. Nem értette, miért sietett a segítségére a kertész, de nagyon hálás volt érte, hogy megmentette őt a magyarázkodástól. – Már azt hittem, hogy… Nem érdekes. Jössz vacsorázni?
– Köszönöm, nem. Inkább lefekszem – utasította vissza udvariasan a lány.
Összeszorította a fogát, és megpróbált úgy felmenni a lépcsőn, hogy ne keltsen gyanút nevelőanyjában a sérülését illetően.

Picture

Meg kellett volna köszönnie Olivernek legalább egy hálás pillantással, hogy hazudott Elenának a kedvéért, de majd’ összeesett, és a világ is hihetetlen sebességgel forgott körülötte.
Szinte beesett szobája ajtaján, úgy rontott be a helyiségbe. Azon nyomban felkapcsolta a villanyt, és a kulcsot elfordította, hogy senkinek se jusson eszébe rátörni.

Picture

A szorítás már kezdett elviselhetetlenné válni. Kiráncigálta takarója alól a plüssállatokat, szétdobálta a szobában, nem törődve azzal, mit talál el vele, mit borít le esetleg az asztalról. Már a torkát fojtogatta a sírás, de csak akkor engedte szabadjára az érzéseit, amikor már belevetette magát az ágyába. Beleüvöltött a párnájába, és minden elfojtott könny, amelynek ott és akkor kellett volna kicsordulnia a szeméből, most folyt le patakokban az arcán.
A lámpa fénye megremegett, pislákolni kezdett, végül teljesen kialudt, de Cleo nem figyelt fel a különös jelenségre. Elviselhetetlen fájdalom söpört végig a testén.
Igaz, hogy azok a hajléktalanok ma este nem tették meg azt, amit meg akartak vele tenni, de sikerült mély sebet ejteniük a lelkén. Órákig zokogott keservesen, de csak akkor tudott valamelyest megnyugodni, amikor végül szép lassan álomba sírta magát, és kitépte magát a szörnyű valóság karmai közül.
Kérj értesítést arról, ami fontos!
Nem szeretnél lemaradni a téged érdeklő tartalmakról? Iratkozz fel listánkra, és válaszd ki, miről küldjünk értesítést!

Szívesen részt vennél új kiegészítők, modok, kihívások vagy történetek véleményezésében? Válaszd ki a számodra érdekes témákat, és e-mailben értesítünk, amikor segítséget keresünk a munkánkhoz!

A feliratkozással elfogadod adatvédelmi tájékozatónkat.
Feliratkozás
Visszajelzés
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments