Küzdő Lélek – 13. Egy jó barát kéretlen tanácsa

Picture

​Ryan a tévé előtt állt elektromos gitárral a kezében, és erősen koncentrált, hogy időben lefogja és megpengesse a játék által kívánt, különböző színekkel jelölt húrokat az adott bundoknál. Egyre ügyesebben mentek neki a váltások, és mikor a dal végén az eredményjelző 74%-ot mutatott, kifejezetten büszke volt magára, bár tudta, hogy ennél többre is képes, ezért rányomott az újrajátszásra. Immáron ötödik alkalommal csendült fel ugyanaz a dallam vendégei nagy bánatára. Egyszerre hördültek fel, hogy kifejezzék nemtetszésüket.

Picture

– Mikor azt mondtam, hogy mindenképpen veled töltöm a szilvesztert, valahogy nem így képzeltem el az esténket – ásítozott Grant Yasui a kanapén. – Már bánom, hogy elhoztam a gitárt meg a programot hozzá.
– Ne is mondd! – sopánkodott Morgan a dohányzóasztalra könyökölve. – Ha még egyszer eljátssza a Múló szerelem című borzadályt, én esküszöm, felvágom az ereimet. Nem akarod elvenni tőle? – pillantott hátra a férfira, mire az felpattant, és kiragadta Ryan kezéből a hangszert.

Picture

​– Naaa! Most mi van? – nézett Ryan értetlenül barátjára.
– Megmutatom, hogy kell ezt csinálni – vigyorgott rá szélesen, és kilépett a főmenübe. A nehézségi szintet szakértőre állította, ami azt jelentette, hogy a dalnak nem csak egy bizonyos százalékát kellett eljátszania, hanem ténylegesen minden hangot. Kiválasztotta a Puddle of Muddtól a She Hates Me-t, és a húrok közé csapott. Morgan hangos ujjongással fogadta a számot. Élvezettel csatlakozott a játék karaoke részéhez.
– Meh. 97% a legnehezebb szinten. Na, ehhez mit szólsz, Saffy? – fordult Grant Ryan felé önelégülten.
– Ne legyél elszállva magadtól. Ez csakis az ázsiai véred miatt van.
– Hé, te meg ne legyél rasszista! – vágta hozzá tettetett sértettséggel, de elröhögte a végét.
– Ne is foglalkozz vele. Karácsony óta ilyen hangulatgyilkos.
– Liv? – kérdezte Grant letéve a gitárt. Morgan lehúzta a maradék sörét, majd bólintott. – Szóval mégiscsak történt köztük valami. Hiába faggattam telefonon, nem mondott semmit.

Picture

– Liv levette a jegygyűrűjét.
– Ne szívassatok! – hitetlenkedett Grant, hol Morganre, hol Ryanre pillantva, aki időközben ledobta magát a fotelbe. – Miért nem mondtad el?
– Mert nem jelent semmit. Csak bosszantani akar.
– Nekem inkább úgy tűnik, hogy egyértelműen a tudtodra akarja adni, hogy mennyire komolyan gondolja a válást.
– Én is ezt mondtam neki, de ez az idióta ragaszkodik ahhoz az álomképhez, hogy nekik még van közös jövőjük.
– Hát, ezek után ez lehet, hogy hiú ábránd, haver.

Picture

– Bocs, de ti mégis mi a fenét tudtok a házasságról? – kérte ki Ryan a kioktató hangnemet tőlük. – Morgan leghosszabb kapcsolata öt hónapig tartott, a tied meg három hétig.
– Ó, Jamie Bennett! Vajon, mi lehet most vele? – ábrándozott Morgan az autóversenyző expasijáról, akivel a húszas évei elején ismerkedett meg. Szegény fiú teljesen beléhabarodott, és bár neki sem volt közömbös, a sok utazás és Morgan vadóc természete miatt hosszú távon nem működött a dolog közöttük.
– Gokart pályákat üzemeltet, mellette pedig tehetséggondozó programokat indított hátrányos helyzetű gyerekeknek. És képzeld – dőlt előre Ryan, hogy minél közelebbről mondhassa a szemébe –, megházasodott. A felnőttek ugyanis ezt teszik.
– Jaj, Töki, ne idegesíts már te is ezzel! Épp elég, hogy anyáéknál folyton ez a téma. Van, akinek egyszerűen nem való az elkötelezettség, és kész. Fogadjátok el! Egyébként honnan tudsz róla ennyi mindent?
– A varázsszó: internet! Ja, és van két gyereke is.
– Szuper! Akkor ezek szerint nem tettem nemzőképtelenné, mikor egyszer véletlenül tökön rúgtam. Ez pozitív.

Picture

​Grant felröhögött, Ryan csak a fejét fogta nővére megjegyzésén.
– Ezerszer rosszabb vagy, mint Liv – mondta neki bántásképpen, és célba is talált vele. Morgan fennhangon kikérte magának a kijelentést, és egyre másra sorolni kezdte az érveket, hogy miért nincs igaza.
– Kezdjük ott, hogy utálja a kutyákat.
– Naná, hogy utálja a kutyákat, én is utálnám őket, ha a szüleim velük foglalkoztak volna helyettem egész gyerekkoromban – semmisítette meg Grant azonnal az első próbálkozását. Ryan hálás pillantást vetett rá.
– Hisztis.
– Ez igaz – biccentett Grant.
– De nem jobban, mint bármelyik nő. Nálad meg pláne nem hisztisebb – mutatott Morganre.
– Akaratos.
– Akárcsak te – vágták rá a férfiak szinkronban, és Morgan látszólag kezdte kényelmetlenül érezni magát.
– Mindig direkt választékosan fogalmaz, hogy hangsúlyozza a felsőbbrendűségét.
– Hááát, van benne valami, bár nem hiszem, hogy szándékosan csinálja – mondta Grant két korty között.
– Nem is. Egyrészt jogász, azok mind így beszélnek. Én is sokszor észreveszem magamon. Másrészt nézd meg milyen közegben nőtt fel. Náluk ez a természetes. Mellesleg te is imádsz villogni a szaktudásoddal, ha lehetőséged adódik rá, valamilyen úton-módon az autószerelés felé irányítod a beszélgetést.

Picture

– Szóval, azért utálod a sógornődet, mert olyan, mint te – állapította meg Grant vigyorogva, de Morgan ezt nem találta olyan viccesnek, és teljes testsúlyával belekönyökölt a combjába. – Aaaah! Ugye tudod, hogy most egy szövetségi ügynököt bántalmaztál?
– Nem érdekel – legyintett színpadiasan. – Különben sem vagy szolgálatban.
– Láttam ám a rendőrségi aktádat. Illegális autóversenyzés, garázdálkodás, lopás, közterületen vizelés. Kész csoda, hogy az öcsédet felvették az Akadémiára egy ilyen előéletű családtaggal.
– Balhés csaj vagyok, és akkor mi van?
Grant megvonta a vállát.
– Semmi. Bírlak.
– Tudom – mosolygott rá Morgan kihívóan. – Tinédzser korod óta belém vagy esve.

Picture

​Grant erre mondott valami frappánsat, ami után mindketten felnevettek, Ryan viszont már nem hallotta, mert elmerült az önsajnálat mélységes tengerében. Tudta, hogy ez nem vezet sehová, és nem is tervezett túl sokáig a víz alatt maradni, csak egy kicsit ki akarta zárni a külvilágot, hogy átgondolhassa a helyzetét. Nem mintha nem ezt tette volna napról napra, de a mai nap más volt. Ma volt a kilencedik évfordulója annak, hogy Liv igent mondott neki egy spontán lánykérésre.
***
​Csak egy kirándulásnak indult a Beaver Creek-i síparadicsomba a csoporttársaikkal és Granttel. Az úton kétszer vesztek össze, először azért, mert Ryan nem engedte neki, hogy vezessen, másodszor pedig azért, mert Liv folyton ellapozta a neki nem tetsző dalokat. Az ötödik ilyen alkalom után Ryan lefékezett egy pihenőben, Grant pedig egy másik barátjukkal egyetemben kipattant a kocsiból, együttes erővel megragadták a kapálózó lányt, és betuszkolták hátra maguk mellé, míg a negyedik társuk átült előre. A mögöttük haladó, másik kocsiban ülő barátaik jót mulattak a váratlan jeleneten. Liv rögtön meg is sértődött, de egy negyedórányi hegyibeszéd és félórányi duzzogás után végül elfogadta a sorsát, bocsánatot kért, és a közel huszonnyolc órányi autóút további része békességben telt, főleg, miután Ryan megígérte neki, hogy éjszaka az autópályán két órán keresztül lehet ő a sofőr.

Picture

​Összesen hat napot töltöttek a hófödte üdülőparadicsomban. Nappal aktívan sportoltak, síeltek, hódeszkázta, boboztak, szánkóztak vagy túráztak, esténként pedig társasjátékoztak és önfeledten buliztak. Az ötödik napon, az év utolsó napján Ryan még mindenképpen meg akart mászni egy csúcsot, viszont senki nem volt hajlandó vele tartani. Grant naponta csak néhány órára dugta ki az orrát a laptop mögül, a többiek meg már fáradtak voltak ahhoz, hogy naplementéig rohamtempóban megjárják. Jelentkezők híján egyedül vágott neki, de alig hagyta el a szálloda épületét, Liv utána kiáltott, hogy várja meg. Tudta, hogy le fogja lassítani, és ezért rájuk fog sötétedni, de nem bánta. Meg akarta mutatni neki a naplementét a hegytetőről.

Picture

​Igazi idilli pillanat volt, ahogy a lemenő nap fényében szorosan összeölelkezve csókolóztak, mégsem ekkor hasított belé felismerés, hogy vele akarja leélni az életét. Arra csak később került sor, mikor visszafelé gyalogoltak a szürkületben. Egész úton rémisztgették egymást farkasokról, medvékről, jetiről szóló rémtörténetekkel, utánozták a hangjukat, hogy még félelmetesebbnek hasson a sűrű erdőben, majd egyszer csak valami megmozdult a fák között. Liv ijedtében egyszerre ugrott az ölébe és sikított fel, mindez azonban olyan hirtelen történt, hogy Ryannek nem volt ideje felkészülni az érkezésére, így a lány szabályosan ledöntötte a lábáról, és hanyatt vágódott a hóban.

Picture

​Liv ott hevert rajta, hatalmas kék szemeivel kétségbeesetten tekintve rá, és ekkor tudatosult benne, hogy őt akarja, csakis őt teljes valójában. A lányt, akivel tizenegyszer szakítottak három év alatt, akivel az egyetem méregdrága latin szótárában leveleznek tanulás közben, akivel minden szombat délelőtt rajzfilmeket néznek az ágyból, majd ebédet főznek a fél kollégiumnak. A lányt, aki bár kívülről kemény, határozott, céltudatos jellem, belül csupa báj és odaadás. Akinél nem találkozott még szenvedélyesebb szeretővel. És aki az utolsó pillanatban mindig minden körülmények között őt választja.

Picture

​– Jól vagy? – kérdezte tőle Liv aggodalmasan.
Ryan szeretetteljesen elmosolyodott, és megsimogatta az arcát. Őszinte, nyílt tekintettel nézett rá.
– Azt hiszem, feleségül akarlak venni.
– Itt? Most? – lepődött meg a lány hátrahőkölve. Ryan szívből felnevetett, miközben visszahúzta magára.
– Nem, nem most – mondta, majd megcsókolta.
– Ez még sosem került szóba közöttünk – habozott Liv.
– Tudom. Hidd el, nem is terveztem, hogy megkérem a kezed. Tök váratlanul jött. Még gyűrű sincs nálam!

Picture

​– Akkor mégis hogy akarod csinálni? Szóbeli megállapodást kötünk és kezet rázunk? – vonta fel a szemöldökét. Ryan egy másodpercre eltűnődött, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve lehúzta a kesztyűt a lány bal kezéről.
– Hozzám jössz feleségül?
Liv behunyta a szemét, vett egy mély levegőt, és az ajkába harapott. Ryan jól ismerte már ezt a mozdulatsort. A lány gondolatban sorra veszi az érveket és ellenérveket, aztán meghozza a döntését. Furcsa mód nem izgult, mégis megkönnyebbült, mikor pozitív válasz érkezett.
– Igen? – kérdezett rá még egyszer a biztonság kedvéért.
– Igen! – sikította Liv először a boldogságtól, majd a fájdalomtól. Ryan ugyanis ékszer híján fognyomatot hagyott a lány gyűrűsujján.
– Olyan hülye vagy! – nevetett vele együtt, és egy hosszú csókcsata után kézen fogva visszarohantak a szállodába.

Picture

​Egy héttel később Ryan hivatalosan is megkérte a kezét. Míg Liv a vizsgáira tanult a könyvtárban, addig ő szépen kidekorálta a szobáját virágszirmokkal és gyertyákkal. Miután közel tökéletesnek ítélte az alkotását, türelmesen várt Liv szobatársának jelzésére. Nem árulta el a lánynak, hogy pontosan mit forgat a fejében, csak annyit mondott neki, hogy szeretné meglepni Livet, ezért legyen kedves írni neki egy SMS-t, ha visszaindul. Mikor a telefonja üzenet érkezését jelezte, nagyot dobbant a szíve. Gyűrűvel a kezében fél térdre ereszkedett, és lélegzetvisszafojtva várta imádott hölgye érkezését. Liv szakadt farmerban, melegítő felsőben, kócosan és fáradtan nyitott be a szobába, mégis gyönyörű volt. Felragyogott az arca, ahogy megpillantotta. Meg se várta, hogy újfent feltegye neki a kérdést, eldobta a jegyzeteit, és szabályosan leteperte Ryant a szirmok közé.
– Hat napja várok teljes készültségben erre a pillanatra, erre neked persze, hogy a legfontosabb vizsgám előtti este kell meglepned, mikor egész nap a jegyzeteim felett görnyedtem és jégkrémet zabáltam két pofára – kuncogott szerelmesen a fülébe, és majd felfalta szenvedélyes csókjaival. Akkor boldogok voltak mindketten, nem úgy, mint most.
***

Picture

– A holland barátnője óta nem láttam ennyire magába roskadva – jegyezte meg Grant, és Ryan hirtelen feleszmélt a merengéséből. Nővére ott feküdt legjobb barátja ölében, és éppen az exeit tárgyalták ki.
– Ó, tényleg! Az első igazi nagy szerelme, a csini kis cserediák! Hogy is hívták?
– Sanne van Dijk – segítette ki Ryan. Hat hónapig jártak együtt, aztán a lány hazament Hollandiába, és véget ért a kapcsolatuk.
– Vele vesztetted el a szüzességedet, ugye?
– Igen, ő volt a szerencsés – előzte meg a válaszadással Grant, majd barátja felé fordult. – Nem akarok okoskodni, mert tényleg nem értek a nőkhöz… mármint… hosszú távon, érted… de talán az lenne a legjobb, ha jegelnéd a visszahódítás dolgot egy időre. Totálisan belezúgott a pasiba, csinálhatsz bármit, tényleg akármit, ha megtalálnád a rák ellenszerét, még akkor is te lennél a rossz a szemében.

Picture

– Akkor mégis mit tegyek? Nézzem ölbe tett kézzel, ahogy örökre elveszítem?
– Jaj, Töki, ne drámázz már! Marha uncsi! Liv csak egy nő. Pótolható.
Ryan szívesen hozzávágott volna valamit, de úgy döntött, inkább tudomást sem vesz róla.
– Nem, csak hagyj fel a kémkedéssel és koncentrálj egy kicsit magadra. Menj el falat mászni meg parkourozni, mint régen. Gémeljünk esténként, akár minden este. Livvel csak annyit beszélj, amennyit a srácok miatt feltétlenül muszáj. Aztán, ha késznek érzed magad rá, mondjuk randizhatnál másokkal.
– Az ki van zárva – rázta a fejét hevesen. – Nem adom fel a házasságomat.

Picture

Grant elmosolyodott.
– Persze, hogy nem. Ez is a terv része.
– Milyen tervé? – kérdezte Morgan. – Lemaradtam volna valamiről?
Ryan azonban már kezdte kapiskálni. Előredőlt, és megtámaszkodott a térdén.
– Összeszedem magam, nem nyomulok, ezzel megmutatom neki, hogy bizonyos mértékig tiszteletben tartom a döntését. A féltékennyé tételével még nem értek egyet, mert nem vagyok benne biztos, hogy most is úgy sülne el, mint az egyetemen.
– Én sem vagyok benne biztos, hogy ez működni fog, mert a szüleimről köztudott, hogy icipicit zakkantak…
– Ja, ezért vagy te is ilyen retardált – szólt közbe Morgan újfent, és megpöckölte az informatikus állát. Erre válaszul Yasui meghúzta a haját.
– De nálad sincs minden rendben, copfoska.

Picture

​Ryan széttárt karokkal, értetlenül állt a helyzet felett, hogy viselkedhet két felnőtt ember ennyire gyerekesen.
– Szóval mi van a szüleiddel? – terelte vissza a témát.
– Náluk bevált. Harminckét év alatt négyszer lebegett a levegőben a válás, mégis a mai napig együtt vannak, és jobban ragaszkodnak egymáshoz, mint valaha. Nyilván ma is veszekednek, nem is keveset, de legalább már egyikük sem akar lelépni, max. a szomszéd szobába. Mikor karácsonykor otthon voltam, meséltem nekik rólatok, és azt mondták, hogy tapasztalataik szerint néha el kell engedni egy kicsit a másikat, hogy visszataláljon. Ez a titka a házasságnak.

Picture

​– Figyu, te egész értelmes vagy – mondta Ryan némi töprengés után. Azt hitte, az elköltözéssel elegendő teret adott a feleségének, de őszintén visszagondolva ráébredt, hogy szavakkal bizony szinte folyamatosan zaklatta.
– Kösz, haver. Tudom, hogy mindig számíthatok rád.
– Nem, most komolyan mondom. Miért nem vagy képes így beszélni a nőkkel, mint velem?
– Nem tudom, a közelükben mindig átmegyek idiótába.
– Ezen változtatnunk kell – állt fel Ryan eltökélten, és hangyányit jobban érezte magát, mint harminc perccel korábban. – Na, húzzunk le egy bárba mielőtt éjfélt üt az óra! Morgan fizet.
– Hééé!

 

Tovább a következő epizódra

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés