Hétköznapi Történet

Hétköznapi történet – 1. Szívügyek

Alkonyvölgy egén békésen legelésztek a bárányfelhők. A nap kellemesen melengette a földet, és az utcán dolguk után siető emberek válláról lekívánkozott már a vastag téli pulóver. Tavasz volt végre, a világ ismét színekbe öltözött, és a szél már nem füstöt és havat sodort magával, hanem az első virágok illatát és jókedvű nevetést. Valakinek azonban ezek a percek voltak élete legszörnyűbb pillanatai.

Picture

Amber a kis ház előtt állt, és fojtott hangon beszélt a telefonba.
– …Fogalmam sincs, mit kellene tennem! Semmit nem tudok erről a bizonyos… Benről! Két éve alig láttam Annie-t! És most teljesen ki van bukva! Szüksége van rátok!
– De mi is történt tulajdonképpen? – faggatta tovább a lányt Suzy a vonal másik végén.
– Ben szakított vele… – magyarázta sürgetően Amber – a részleteket még nem tudtam kiszedni belőle. Csak fekszik az ágyon és zokog, püföli a falat a párnával, fényképeket tépdes… tudjátok, hogy megy ez!
– Igen, ne is folytasd – szakította félbe Isabell a vonal harmadik végéről a lányt – azonnal ott leszünk! Suzy, felszedlek a házatok előtt pár perc múlva! Tarts ki Amber! Rálépek a gázra!
– Ettől félek… – szűrődött még Suzy morgása a telefonba, mielőtt halk kattanással megszakadt volna a vonal.

Picture

Bár Izzie-nek még a manikűrösét is le kellett mondania – hiszen barátság mindenek előtt! – és még egy közlekedési rendőr is leintette őket – aki a lány mosolyát látva gyorsan letett bírságolási szándékáról – alig telt el tizenöt perc, s a két barátnő rakétaként robbant be az ajtón. A nyomasztóan szűk, sötét lakásban nem változott túl sok minden, amióta utoljára ott jártak, az a kevés dolog viszont annál látványosabb volt.

Picture

Egy dobozban darabokra törve, összekaszabolva hevertek Annie exétől kapott ajándékai – kibelezett plüss-szivecskék, széttördelt parfümök – no és a cafatokká rongyolt esküvői katalógusok. A földről Amber még a legnagyobb igyekezete ellenére sem tudta az összes fénykép-fecnit eltávolítani, a falon pedig új dísz függött: egy régi darts-tábla, rászegezve Ben képével.

Picture

– Miféle szörnyűség történt, kislány? Bármi az, megoldjuk! – próbálta felrázni Annie-t kábultságából Izzie, s egy vöröses folyadékkal telt üveget húzott elő táskájából. Annie nem tudta hova tenni a látogatók érkezését – nem gondolta, hogy húga öntevékenyen riadóztatta baráti körét – de kisírt szemeiben öröm csillant, hálás volt amiért nem egyedül kell átélnie a legsötétebb órákat.

Picture

– Ti itt? És málnabort is hoztál…! – mosolyodott el végre a lány. Elsős egyetemista koruk óta hagyományosan málnaborral ünnepelték a jó híreket, vagy a nehéz időszakok végét.
– Megtaláltam az utolsó üveget a kamra mélyén… Gondoltam szükség lehet rá! És most szépen meséld el pontosan, mit csinált veled az a szemét Ben! – vágott bele a közepébe a szőke lány.

Picture

Annie nagyot nyelt, és majdnem ismét potyogni kezdtek a könnyei.
– Elhagyott!! Hogy tehetett ilyet? Két év után! Csak úgy! És ami a legrosszabb: azért a krumpliorrú Richwood libáért!
Ez valóban súlyos körülmény volt. Allie Richwood ugyan nem volt krumpliorrú, de ezt leginkább a plasztikai sebészének köszönhette, hasonlóan a többi tökéletes testrészéhez. Mindezek és a tény, hogy a lány egyedüli örököse családja tetemes vagyonának, sajnálatos módon ellenállhatatlanul vonzóvá tette a város összes hímnemű egyede számára.

Picture

Ezt már Suzy sem bírta cérnával.
– Te jó ég! És te ezzel az alakkal töltöttél két évet! Még szerencse hogy legalább kiderült, miféle fából faragták… mindig mondtam, a nyolcadik főbűn: bízni egy férfiban!
– Miért vagyok én ilyen szerencsétlen? – fakadt ki ismét Annie – Vénlányként fogom leélni az életem! Mindig így járok végül… a szerelmi életem tragédia! Mindig az idiótákat találom meg…

Picture

– Jaj ne mondj ilyet! – vigasztalta testvére – Néha kikapja az ember az ilyen semmirekellő alakokat. Igaz most így jártál, de téged sem kerül mindig a szerencse!  Például emlékszem arra a színészre, Danny-re! Ő egész jó fogás volt…
– Persze, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy az együtt töltött év alatt az egyetlen szerepe egy hetedrangú akciófilmben annyi volt, hogy “Itt a visszajáró, uram! Ne, ne lőjön!”! Közben pedig a napjait a kanapémon heverészve a tévé előtt töltötte, ameddig én egyetem mellett a McDollars-ban gürcöltem!

Picture

– Rá én is emlékszem – tette hozzá Suzy – ő volt az, aki egészen meglepődött azon, hogy a fasírt nem a hűtőben terem…
– Erről nem is tudtam! – háborgott Amber – Hogy bírtad ki mellette olyan hosszú ideig?
Annie szemlesütve válaszolt:
– Azért pozitív tulajdonságai is voltak…

Picture

– Jó, jó, erről inkább nem akarunk hallani… – legyintett testvére, majd újabb ellenpélda jutott az eszébe – És mi van a gimnáziumi szerelmeddel? Hogy is hívták? Johnny? Ő viszont tényleg nagyon kedves fiú volt!
– Kedves?! – kerekedett ki Annie szeme, és öntudatlanul fojtogatni kezdte az ölében tartott tollpárnát – Meghiszem azt! A karácsonyi bálon rajtakaptam a függöny mögött a nyelvtantanárnővel! Tényleg nem értem miért vonzom mindig a defektes pasikat… Izzie, hogy csinálod? Érted hercegek és lordok hányják egymást kardélre…
A lány megállapítása némiképp túlzás volt, de a lényeget megragadta: Isabell hajcsavarókkal, uborkás arcpakolással, otthonkában is egy perc alatt képes lett volna puszta kisugárzásával elvarázsolni egy egész tornateremnyi férfit. A lány azonban mégis tartózkodott attól, hogy komolyabban elkötelezze magát. A Granchester vagyon örököseként sosem bízhatott meg eléggé rajongói őszinte szándékaiban, a bizalmatlanság árnyékában pedig nem születhet igaz szerelem. Jéghegyként állta az ostromokat, és gyakran kívánta a pokolba családja ősi címét. Barátnői ebből persze semmit nem sejthettek, egészséges irigységgel tekintettek rá.

Picture

– Nem szabad ilyen könnyen feladnod, Annie! – igyekezett lelket önteni barátnőjébe – Okos, csinos nő vagy! Semmi kétségem nincs afelől, hogy hamarosan megtalálod álmaid hercegét – kacsintott rá – Egyáltalán nem vagy olyan reménytelen eset, mint képzeled…
Az utolsó mondatnál véletlenül Suzy-ra pillantott, ami nem kerülte el a vörös hajú lány figyelmét.

Picture

– Mit akarsz ezzel mondani?! Szerinted én reménytelen eset vagyok?
A többi lány kényelmetlenül feszengett ültében, és hirtelen nagy érdeklődéssel kezdte vizsgálni a plafont, a szőnyeg mintáját és a morzsákat az asztalon.
Suzy ismét feltette a kérdést, de hangja most már nem háborgó, sokkal inkább vészjósló volt.

Picture

Isabell törte meg a csendet.
– Valljuk be, eddig nem igazán találtad meg a közös hangot egyetlen férfival sem…
– De én mindig annyira igyekeztem! – ellenkezett a lány.
– Így van, tudjuk… de emlékszel például, hogy mi történt azzal a szőke fiúval tavaly?
– Donnie-val? Arról egyáltalán nem tehetek! Azt mondta szereti az extrém sportokat!
– Erre te elvitted barlangászni! És a fiút kényszerzubbonyban szállították a zárt osztályra!
– Az félreértés volt! – bizonygatta Suzy kétségbeesetten – Azt mondta, nem szereti az egereket. Honnan tudhattam volna, hogy a “nem szereti” beteges rettegést jelent? Ráadásul súlyos zoológiai hiányosságai voltak, a denevér nem is ejtőernyős egér!

Picture

Suzy-t tényleg megviselte az a bizonyos eset. Donnie csak három hónap és hosszas pszichológiai kezelés után került ki ismét a kórházból, a továbbiakban pedig nagy ívben elkerülte a lányt. Isabell már bánta, hogy felhozta a témát, és anyáskodó hangon folytatta:
– Tényleg nem a te hibád volt… De azért nem ártana, ha egy-két dolgot a fejedbe vésnél a másik nemről… Például kevesen tartják romantikus vacsorának a búzacsírával töltött salátalevelet… És amikor egy férfi holdfényes sétára invitál, ne megint a rezervátumban köszöntsön rátok a hajnal, ahogyan a nyálkástalpú mammutteknőcök udvarlását dokumentálod… Szegény Peter igen kényelmetlenül aludt a füvön, ha jól emlékszem! És nem mindig érvényes a “kellemest a hasznossal” szabály sem! Ha a párod búvárkodni akar, legközelebb ne jelentkezz mindkettőtök nevében az önkéntes folyómeder tisztítókhoz…
Suzy bűnbánó arccal meredt maga elé.

Picture

Izzie szeretett volna kicsit vidámabb témákat feszegetni, ezért reménykedve kezdte faggatni Annie húgát. Ő két évvel volt fiatalabb hármuknál, és a helyi egyetemre járt, így az előző nyár óta nem találkoztak.
– És veled mi a helyzet, Amber? Remélem te szerencsésebb vagy a testvérednél! – nevetett rá bíztatóan.

Picture

– Hogy én? Már teljesen letettem az egészről… Egyszerűen üldöz a balsors… – és arcát a tenyerébe temette.
Isabell egy pillanatig azon kezdett gondolkozni, hogy vajon a szerencsétlenség genetikailag öröklődik vagy vírusfertőzéssel terjed. Őszintén remélte, hogy nem az utóbbiról van szó.
– Annyira azért nem lehet rossz… – nyelt nagyot, mert érezte, ismét zavaros vizekre evezett.
– Még annál is rosszabb! A randi említésére a világ kifordul sarkaiból, az addig tökéletesnek tűnő srác beteges hazudozóvá válik és valami abszolút hihetetlen indokkal lefújja a találkát, eltűnik örökre… – tanácstalanul tárta szét a karját – Persze tudom, hogy vannak hibáim, túl őszinte vagyok, ami a szívemen, az a számon, no meg hát modell alkat sem leszek soha… – Amber állandóan a súlyával küzdött, Annie gyakran ébredt reggelenként arra, ahogyan a lány dühösen ugrál a mérlegen, amiért minden erőfeszítése ellenére sem mozdult meg a nyelve, vagy mégis, csak rossz irányba – Egyre biztosabb vagyok benne, hogy létezik valamiféle felsőbb hatalom, ami az én életem piszkálásával szórakoztatja magát… Meg kell, hogy mondjam, pocsék humorérzéke van!

Picture

– De mégis mi történt? – húzódott közelebb érdeklődve Suzy. Bár még magának is szégyellte bevallani, de sokkal könnyebb volt elviselni a saját kudarcait, látva hogy másoknak sem zökkenőmentes a szerelmi élete.
Amber nagyot sóhajtott, majd belekezdett:
– Például tavaly ilyenkor megismerkedtem az egyetemen egy Max nevű fiúval… Hetekig koslatott utánam, míg végül beadtam a derekam, igent mondtam a randira. Eljött a péntek este, órákig készülődtem a nagy eseményre… Aztán egyszer csak jön a telefon: nem tud jönni, mert elhagyta az autója kulcsát, és ahogy próbálta felfeszíteni az ajtót, a rendőrség őrizetbe vette kocsi lopásért…
– Hát ez azért tényleg elég abszurd történet… – csóválta a fejét Suzy – De ha elég peches, akkor még talán igaz is lehet!

Picture

Amber folytatta:
– Aztán következett Simon, a masszőr… Sosem találnátok ki, hogy vele hogy jártam! Megbeszéltünk egy találkát a sípályához, és én ott vártam rá a hidegben egyre fogyó lelkesedéssel. Ismét telefon: ő sem jött el. És mit gondoltok, miért? – tárta a szét a karját – Állítólag foglyul ejtette a lakása! Az ajtó beragadt, a negyedikről meg nem mert kimászni az ablakon…
– És tényleg azt gondolta, hogy ezt beveszi valaki…? – mormogta maga elé Suzy.

Picture

– Persze történt ennél jóval kényelmetlenebb eset is. – lendült bele Amber – Két hónapja ismertem meg Tom Cartwrightot, a baseball csapat hátvédjét. Szőke haj, kék szemek… egyszerűen tökéletes volt! Mikor az első randin megjelent, kezdtem igen bizakodóvá válni… addig a percig, ameddig a parkban össze nem akadtunk a menyasszonyával!

Picture

A három lány egy pillanatig döbbent csendben ült, majd egyszerre tört ki belőlük a szörnyülködés.
– Remélem legalább egy monoklit hagytál neki emlékül! – forrongott Suzy.
– Hozzá képest Ben kiscserkész… – kontrázott Annie is.
– Hát csajok… Szerintem ti a következő 50 évre kimerítettétek a rátok eső balszerencse mennyiséget, úgyhogy már csak jobb jöhet! – vigasztalta őket Isabell.

Picture

– Remélem igazad van, Izzie… – tette hozzá szomorkásan Annie. – De az is lehet, hogy ideje lenne megtervezni az életemet arra az esetre is, ha mégsem…
Amber boldogan rikkantott fel:
– Végre egy értelmes gondolat! Egy nő igenis képes lehet megállni a helyét férfi nélkül is!
Suzy őszinte meglepetéssel pillantott rá, nem várta, hogy valaki más is ossza nézeteit.
– Komolyan beszélsz? – hitetlenkedett.

Picture

– A legkomolyabban! Elhatároztam, hogy megírom tapasztalataimat egy könyvben…  – Amber irodalom szakos diák volt, és írói pályán is bontogatta szárnyait – Már elkezdtem, bár sajnos még nem találtam ideális címet, amit eredetileg terveztem, túl hosszú…
– Miért, mire gondoltál? – kíváncsiskodott a vörös hajú lány.
– Talán valami olyasmi, hogy “A nő férfi nélkül olyan, mint a hal bicikli nélkül”

Picture

A társaság jót derült az ötleten, a hangulat végre oldódni látszott. Suzy felemelt egy poharat, és megköszörülte a torkát.
– Akkor talán koccintsunk egy új, boldogabb életre, bicikli nélkül!

Picture

A lányok lelkesen emelték italukat, senki nem vette észre, hogy a mindig derűs Isabell mosolya talán túlzottan is széles: mintha palástoni próbálna vele valamit, szomorúságot, kételyt. Fájt a szíve sokat csalódott barátnőiért, és minden erejével azon volt, hogy kisegítse őket magányukból, és megfelelő társat találjon melléjük. Mint a téma szakértője, Izzie biztos volt benne: sikerrel fog járni. Fejében lezongorázta az összes szóba jöhető férfiismerőse nevét, mert semmit nem akart a véletlenre bízni.
Nem tudhatta, hogy a sors már részletes tervet írt mindannyiuk jövőjéről – tele áthúzásokkal, javításokkal és kérdőjelekkel…