Hanna

Hanna – 18. A rejtélyes férfi

Minden nő életében eljön az a nap, ami valószínűleg a legcsodásabb az egész életében. Az a nap, amikor örökre összekötheti az életét azzal a férfival, akit igazán szeret. Vannak, akik rossz döntést hoznak, vagy rossz emberhez mennek hozzá, de ők elhiszik, hogy jár a második esély. Mindenkinek jár egy második esély. Mert ha megtalálja az igazit, attól soha nem fog elszakadni, bármi is történjék. És ha a sors hozzá rendelte, tegyen akármit, de vissza fog találni hozzá.

Mrs. Wanne egész nap sürgött-forgott, alig tudta észben tartani a rengeteg dolgot, amit tennie kellett aznap. Már majdnem minden tökéletes volt, a helyszín, a ruhák, a meghívók, virágok. Csak a menyasszony rohangált ide-oda a városban: hol manikűrös, hol fodrász.

A legjobb segéd Elise volt, aki hűen divattanácsadói álmához, segített Mrs. Wanne hajában, sminkjében, vagy ahol éppen szükség volt.

Az idő hamar elrepült, és megérkezett a várva-várt pillanat. Már majdnem minden készen állt, csak a menyasszony készülődött még a helyszínen egy szobában.
Hanna és Mark eközben az épületben sétált, segítettek, ahol lehetett. Hanna ellenőrizte a fontosabb helyszíneket a telken, ahol a vendégek lesznek.

Amikor az egyik folyosó mellett mentek el, egy ismerős hangot hallottak meg. John volt az; egy nővel beszélgetett.

– Alig várom már, hogy elköltözzünk Párizsba! – lelkesedett az idegen.

– Hamarosan, Drágám! De ne feledd, most nem ronthatjuk el! A háttérben kell maradnod!

Hanna alig hitt a fülének. De a szemének még kevésbé: a nő hevesen csókolni kezdte John-t. Hosszú, szőke haja szinte körülölelte a férfit.

– Mi- a- fene… – Hanna és Mark egyszerre fordultak egymás felé, nem hitték el, amit látnak.

– Mark, mondd, hogy nem látod, amit én! – Hanna halkan átkozódott, hogy meg ne hallják az árulók, majd bátyjához fordult. – Tudtam, hogy nem kellene bíznunk ebben a csalóban! Nem hagyhatjuk, hogy anya hozzámenjen!

– Tudom, de ha most szólunk neki, össze fog törni. Az esküvő fél óra múlva kezdődik!

– Meg kell próbálnunk.

Hanna és Mark még az utolsó pillanatban is győzködték anyjukat, de Mrs. Wanne nem hitt nekik. Úgy vélte, hogy a két testvér csak megijedt a hirtelen változástól, és azért találnak ki ilyeneket arról a férfiról, akire ő még az életét is rábízná.

***

A menyasszony lassan sétált a kijelölt úton. Hosszú, fehér ruhája lágyan követte őt az eldobált rózsák között. Mrs. Wanne készen állt, hogy végre leváltsa vezetéknevét.
A tanúk és a pap már a helyükön vártak, Hanna és Selena pedig a menyasszony előtt sétáltak lassan, és dobálták a rózsákat. Minden olyan volt, mint egy valóra vált álom, egy tündérmese, ami sohasem ér véget.

Amikor odaértek, a pap elkezdte a beszédet.

„ Mary és John, az Egyház részese örömötöknek és szívesen fogad benneteket szüleitekkel és barátaitokkal együtt azon a napon…

Aztán pedig feltette azt a kérdést, amire senki sem várt választ: „Van-e valakinek ellenvetése eme két csodás élet egybekötésével kapcsolatban?” Erre néma csönd lett, csak egy ember tűnt ki a tömegből.

És az az ember nem volt más, mint…

– Sam?! – A név hallatára a tömeg is hátrafordult. Senki sem hitt a fülének.

– Nem mehetsz hozzá ehhez az alakhoz! Megcsal téged!

– Mi? Több mint 15 éve nem láttalak, erre megjelensz az esküvőm napján és közlöd, hogy a jövendőbeli férjem megcsal?! Mit képzelsz te magadról? – Erre odasietett a férfihez és jól arcon csapta. – Tudod te, hogy mennyire hiányoztál? Azt hittem halott vagy!

Mrs. Wanne összetört, nem tudta feldolgozni a túl hirtelen történő eseményeket. Egyik pillanatban még az oltár előtt áll, aztán pedig megjelenik a lánya apja, akiről azt hitte régen halott.

– Maga? Magát ismerem! –kiáltott Hanna, és odarohant a férfihez. – Maga az a férfi, aki segített Bridgeportban! Emlékszem magára!

– Igen, én voltam. Ahogy megláttalak, rögtön tudtam, hogy te vagy az! Nem hittem volna, hogy még valaha látni foglak! – fakadt sírva és magához ölelte a lányt, aki még mindig nem értette mi is történik igazából.

– Hé! Hogy mered megszakítani az esküvőnket? Tudod te, hogy mennyi előkészületet igényel egy ilyen esküvő? Te meg csak betorpansz, és tönkreteszel mindent? Azt már nem! – azzal a csaló Samnek rontott.

– Ezt neked, szemétláda! – John égett a dühtől, nem hagyhatta, hogy meghiúsítsák tervét.

– Megüthetsz, ahányszor csak akarsz, de úgysem dönthetsz Mary helyett – felelt a földről a férfi.

Erre John csak jobban bedühödött, már készült a következő ökölcsapásra, amikor Mrs. Wanne megállította.

– Elég volt! Igaz az, hogy megcsaltál?

– Nem, Mary, tudod, hogy ez nem igaz! – mentegetőzött.

– Ne hazudozz nekem, John! Nézz a szemembe, és mondd meg az igazat! Igaz az, hogy megcsaltál? – ismételte meg a kérdést.

– Nem jelentett semmit! Ő csak…

– Nem jelentek semmit? – csattant fel a szőkeség a hátsó sorból.

– Te idióta! Nem megmondtam, hogy maradj a háttérben?! – ordított a szőke férfi az idegen nő arcába.

Azzal vitatkozni kezdtek, Hanna pedig a szülei felé fordult.

– Anya, nem mehetsz hozzá ehhez a csalóhoz! Csak a hírnevet és pénzt akarja! Mi próbáltunk figyelmeztetni… ő nem jó ember.

– Igazatok volt! Elvakított a szerelem és a boldogság utáni vágyakozásom. Amióta elvesztettem Sam-et, úgy éreztem, hiányzik a másik felem. Hiába voltak boldog pillanataim, sohasem voltam igazán boldog. Azt reméltem, hogy ha összejön Johnnal, akkor talán megint olyan lehetek, mint régen…

– Nem hagyom, hogy tönkretegyenek, anya. De legközelebb hinned kell nekem!

– Úgy lesz, megígérem! – Azzal megölelte lányát.

Sam visszatértével újra teljes volt a család, és Hanna úgy érezte, végre minden tökéletes. De akkor újabb nem várt vendégek érkeztek…

 

Tovább a következő epizódra

Ne maradj le semmiről!

Kérj értesítést minden friss cikkünkről, vagy állítsd be, milyen típusú tartalmakról küldjünk hírt neked! A feliratkozással elfogadod adatvédelmi tájékozatónkat.

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés