Egy angyal bakancsban – 5. Különös nyár I.
2018. január 14.
Ballagás után sem változtak a dolgok, majdnem minden reggel veszekedésre ébredtem, de akkora már szinte teljesen megszokottnak számított, mindig összekaptak valami apróságon, de aztán rögtön kibékültek.
Eltelt így egy pár hét, majd anyám felvetette a nyaralás lehetőségét.
Eltelt így egy pár hét, majd anyám felvetette a nyaralás lehetőségét.
Persze ő igen. Neki ilyesmire is volt ideje. Jó. Nekem is lett volna…
Én szívesen ültem volna otthon…
De ezzel le is volt tisztázva a nyaralásunk. Azért szörnyű, ketten mentünk volna, Apa meg otthon marad, szép, de hát nem tehettem semmit. Anya már másnap lefoglalta a szállást és pár nap múlva kezdhettem csomagolni.
De ezzel le is volt tisztázva a nyaralásunk. Azért szörnyű, ketten mentünk volna, Apa meg otthon marad, szép, de hát nem tehettem semmit. Anya már másnap lefoglalta a szállást és pár nap múlva kezdhettem csomagolni.
Nem nagyon akartam menni, így húztam az időd, hátha késünk, de nem jött be.
Persze tudtam hol van. Direkt hagytam fenn.
Már magamban beszéltem. Katasztrófa.
Felvettem a szemüvegem az asztalról és indultam.
Felvettem a szemüvegem az asztalról és indultam.
És útnak indultunk. Csak közben akadtak kisebb problémáink…
