Egy angyal bakancsban – 4. Valami véget ér..
Egyszerűen fantasztikusan sikerült, kihagytuk a virágátadást, a két igazgatóhelyettes eltűnt, a szülőknek azt mondták, hogy fél órával később kell jönniük. Hiába vitatkoztam én is anyáékkal, hogy fél ötkor kezdődik, “Nem, mert a szülőin azt mondták, hogy ötre kell menni”, ezért fél órával később jöttek, de a többi vendég meg ott volt, így el kellett kezdeni nélkülük, amikor aztán megérkeztek, persze fel voltak háborodva, hogy nekik nem ezt mondták. Végül kiderült, hogy Mrs. Benett,- az egyik igazgatóhelyettes,- mondta nekik, aki szintén félre volt informálva. De egyébként nem volt gáz.
És persze a ballagás után jöhetett a bankett. Az legalább jól sikerült. Egy régi raktárépületben tartottuk, ami úgy nézett ki, mintha össze akarna dőlni, de a célnak megfelelt.
Igazából elég nevetséges volt. Persze lehet, hogy bennem volt a hiba, mert csak én éreztem úgy, hogy még nincs vége a barátságunknak.
