Egy angyal bakancsban – 23. Három napot éltem
2018. január 14.
*****
Egész éjszaka lelkiismeret furdalásom volt. Kezdtem komoly elgondolkodni, hogy megéri-e egyáltalán, amit csinálok, ha már Clay-jel is így viselkedem.
Ezért másnap reggel felhívtam, hogy találkozzunk.
Ezért másnap reggel felhívtam, hogy találkozzunk.
Annyira rendes volt, pedig nem érdemeltem meg.
Muszáj volt megölelnem.
Muszáj volt megölelnem.
Pedig nem is lehetett volna jobb.
Először elvitt túrázni. Nem volt nagy hegy, amit megmásztunk, de nekem hatalmas élmény.
Először elvitt túrázni. Nem volt nagy hegy, amit megmásztunk, de nekem hatalmas élmény.
Nem találkoztunk senkivel. Szerencsére. Furcsán is néztek volna rám a nagyszerű “hegymászós” ruhám miatt.
Már késő délután volt, mire leértünk. Egy kis falu feküdt a hegy lábánál.
Csak arra emlékszem, hogy volt ott egy cukrászda, ahová beültünk.
Már késő délután volt, mire leértünk. Egy kis falu feküdt a hegy lábánál.
Csak arra emlékszem, hogy volt ott egy cukrászda, ahová beültünk.
Hazafelé pedig úgy mentünk, ahogy jöttünk a hegy lábáig… helikopterrel.
Annyira csodálatos nap volt és annyira rövid.
Hulla fáradtan feküdtem le, és hosszú ideje először boldogan aludtam el.
Hulla fáradtan feküdtem le, és hosszú ideje először boldogan aludtam el.
Másnap ismét találkoztunk.
Először biliárdozni vitt.
Először biliárdozni vitt.
Aztán moziba.
Utána a parkban autógumikon hintáztunk.
Annyira szép nap volt az is.
Határtalanul boldog voltam. Együtt voltam azzal, akit a legjobban szeretek és eszembe sem jutott többet, hogy ne menjek el másnap az utolsó kísérletre. Nem tudtam lemondani róla, hogy vele lehessek. Ez az érzés bármilyen függőségnél erősebb volt.
Nap végén pedig piknikeztünk.
Határtalanul boldog voltam. Együtt voltam azzal, akit a legjobban szeretek és eszembe sem jutott többet, hogy ne menjek el másnap az utolsó kísérletre. Nem tudtam lemondani róla, hogy vele lehessek. Ez az érzés bármilyen függőségnél erősebb volt.
Nap végén pedig piknikeztünk.
Utána ismét az ágyamban feküdtem és arra gondoltam, hogy milyen gyorsan telik az idő, ha az ember boldog.
Aztán eszembe jutott a holnap. Ismét szorongani kezdtem, de már elhatároztam magam.
Az utolsó szerre gondoltam, amit kaptam. Semmire nem emlékeztem, csak a dühre, amit akkor éreztem, amikor hatni kezdett a drog. És az összezúzott berendezésre.
Nem akartam még egyszer átélni, de muszáj volt. Clay-ért.
Másnap még találkoztunk. Akkor csónakázni vitt.
Aztán eszembe jutott a holnap. Ismét szorongani kezdtem, de már elhatároztam magam.
Az utolsó szerre gondoltam, amit kaptam. Semmire nem emlékeztem, csak a dühre, amit akkor éreztem, amikor hatni kezdett a drog. És az összezúzott berendezésre.
Nem akartam még egyszer átélni, de muszáj volt. Clay-ért.
Másnap még találkoztunk. Akkor csónakázni vitt.
A vízen annyira nyugodt volt minden. Úgy éreztem, hogy eddig nem is éltem igazán, csupán életem utolsó napjait lehet életnek nevezni, az addigi csak rossz álom volt.
*****
Délután háromra pedig ismét ott voltam készen, arra, hogy megkapjam életem utolsó adag kábítószerét. Kicsit tévelyegtem az épületben mire megtaláltam Hájfejet, de többszöri eligazítás után sikeresen megleltem az irodáját.
Aztán követtem őt egy lépcsőig, ami a föld alá vezetett és még egy őr is állt előtte. Szép emlékeket idézett fel.
Lementünk egy ajtóig.
Benn egyetlen asztal állt és rajta egy injekciós tű.
Benn egyetlen asztal állt és rajta egy injekciós tű.
Akkor és ott döbbentem rá, hogy én mekkora egy hülye vagyok.
