Egy angyal bakancsban – 22. Már majdnem vége
2018. január 14.
Fél nyolc körül léptem ki az utcára.
Sietnem kellett, mert egy órával később találkoztam Clay-jel. Vacsorázni vitt.
Még megviselt voltam, de nagyjából tiszta volt a fejem. Reméltem nem vesz észre semmit. Fekete szemfesték és alapozó. Mintha mi sem történt volna.
Sietnem kellett, mert egy órával később találkoztam Clay-jel. Vacsorázni vitt.
Még megviselt voltam, de nagyjából tiszta volt a fejem. Reméltem nem vesz észre semmit. Fekete szemfesték és alapozó. Mintha mi sem történt volna.
Sokáig ültünk ott és kicsit többet ittam, mint akartam. Vagyis inkább erősebb volt a pezsgő éhgyomorra, és kissé zavart állapotomra, mint vártam. Persze fel kellett hoznom a témát, amit annyira igyekeztem elkerülni.
Megkérdeztem, hogy áll a drogokkal. Mert ugye elég sokáig kapcsolatban állt velük.
Megkérdeztem, hogy áll a drogokkal. Mert ugye elég sokáig kapcsolatban állt velük.
Ha legalább azt válaszolja, hogy: “Nem, ő bizony soha!” akkor esetleg meggondolom a holnapot.
Így viszont másnap persze ismét elmentem. Nem érdekelt, hogy veszélyes, tilos, rászokhatok, és hogy bele is halhatok.
Meg akartam menteni azokat, akiket szeretek.
Ezzel az elhatározással léptem be. A szoba ezúttal más volt.
Sivár, kopott és túlzottan börtönszerű. Minden kijáraton, és az ablakokon is rács volt.
Így viszont másnap persze ismét elmentem. Nem érdekelt, hogy veszélyes, tilos, rászokhatok, és hogy bele is halhatok.
Meg akartam menteni azokat, akiket szeretek.
Ezzel az elhatározással léptem be. A szoba ezúttal más volt.
Sivár, kopott és túlzottan börtönszerű. Minden kijáraton, és az ablakokon is rács volt.
Ügyeletes. Persze. Kétlem, hogy külön ember volt, hogy beadja a “sok” kísérleti alanynak a drogokat.
Akkor két külön szert adtak. Az egyik tabletta volt, a másikat pedig injekcióban kaptam. Azt mondták, hogy most azt próbálják, hogy hogyan hat, ha egyszerre veszek be kokaint és ecstasy-t. Körülbelül tíz perc után kezdtem érezni a hatást.
Akkor két külön szert adtak. Az egyik tabletta volt, a másikat pedig injekcióban kaptam. Azt mondták, hogy most azt próbálják, hogy hogyan hat, ha egyszerre veszek be kokaint és ecstasy-t. Körülbelül tíz perc után kezdtem érezni a hatást.
Amikor az “ügyletes” kiment, akkor vettem észre, hogy valaki az ablakon keresztül figyel.
Hájfej volt. Amikor felismertem, hihetetlenül dühös lettem. Elindultam felé…
Aztán meg teljes sötétség.
Egyszerűen nem emlékszem. Csak a hihetetlen rombolni akarás maradt meg.
Amikor magamhoz tértem, a földön feküdtem a berendezés romjai között.
Hájfej volt. Amikor felismertem, hihetetlenül dühös lettem. Elindultam felé…
Aztán meg teljes sötétség.
Egyszerűen nem emlékszem. Csak a hihetetlen rombolni akarás maradt meg.
Amikor magamhoz tértem, a földön feküdtem a berendezés romjai között.
Nem kérdeztem meg, hogy mi történt, mert sejtettem, és már azt is tudtam, hogy mire kellettek a rácsok.
A fejem szörnyen fájt és rettentően szomjas voltam.
A nő meglepetten nézett rám, azt gondoltam a bútorok miatt, de nem szólt.
Engedték, hogy lezuhanyozzam a fürdőben, ami, – egy giccses szekrény kivételével-, úgy nézett ki, mintha nem takarították volna már tíz éve. Igaz kiszedtem az ajtaját, de odatámasztottuk.
A fejem szörnyen fájt és rettentően szomjas voltam.
A nő meglepetten nézett rám, azt gondoltam a bútorok miatt, de nem szólt.
Engedték, hogy lezuhanyozzam a fürdőben, ami, – egy giccses szekrény kivételével-, úgy nézett ki, mintha nem takarították volna már tíz éve. Igaz kiszedtem az ajtaját, de odatámasztottuk.
Utána kérdezte csak meg, hogy milyen volt, hogy mit éreztem. Valamint a tegnapi anyag hatásáról is be kellett számolnom. Igaz, hogy az aznapiból elég kevés dologra emlékeztem, de a tegnapi illúziók megmaradtak.
Hozzáfűzött egy: “Hmm. Felettébb érdekes.”-t, de egyébként nem nagyon érdekelte a dolog.
A berendezést, – vagyis, ami maradt belőle-, visszaállítottuk és megbeszéltük, hogy a harmadik szert három nap múlva fogom kipróbálni, mert még nem sikerült beszerezni.
A berendezést, – vagyis, ami maradt belőle-, visszaállítottuk és megbeszéltük, hogy a harmadik szert három nap múlva fogom kipróbálni, mert még nem sikerült beszerezni.
Ezután hazamentem. Szerencsére Apa nem volt otthon. Sietve átöltöztem és utána csak szenvedtem.
Annyira pocsékul voltam, hogy leültem az ágyam elé és rágyújtottam. Utána megittam egy sört, de az sem segített. Ki gondolta volna, hogy az alkohol nem jó drog után?
Annyira pocsékul voltam, hogy leültem az ágyam elé és rágyújtottam. Utána megittam egy sört, de az sem segített. Ki gondolta volna, hogy az alkohol nem jó drog után?
Úgy éreztem, hogy szétrobban a fejem, úgyhogy lefeküdtem.
Közben Clay meglátogatott.
Közben Clay meglátogatott.
Persze ez elfogadhatatlan válasz volt.
Természetesen rögtön aggódni kezdett és már orvoshoz akart vinni, úgyhogy inkább elkezdtem magyarázkodni, de csak miután leültünk, mert alig tudtam állni.
Talán, ha nem vagyok olyan rossz állapotban, kitaláltam volna valami normális történetet, hogy miért nézek ki úgy, ahogy. Így viszont csak azt értem el, hogy még többet kérdezzen. De végül, miután százszor elmondtam neki, hogy nem komoly, békén hagyott.
Én is reméltem…
