A kő rejtélye – 23. A láthatárig, és azon túl

Picture

„Hol vagyok?” – tettem fel magamban a kérdést, ahogy kinyílt a szemem.
Nem éreztem semmit. Egy földön feküdtem, és a testem valahogy könnyebbnek tűnt ezer meg ezer dolognál. Hamarosan arra is rá kellett jönnöm, hogy meztelen vagyok. Ez annyira nem zavart, mert előbb más dologgal foglalkoztam, és az utolsó emlékem az volt, amikor lehúztam a kart. A kövek elpusztultak, de akkor a templomban kéne lennem…

Picture

„Talán meghaltam?”. Az is lehet. Ekkor azonban a fejem mellett megláttam Lindát is. Akkor ketten haltunk meg? Rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem abban a pillanatban, és még mindig könnyűnek éreztem a testem, de nem akartam felállni. Féltem, hogy az a jó érzés elmúlik, ugyanis ennyire jól még sosem voltam.

Picture

Lindával egyszerre álltunk fel, és mikor talpon voltunk, egy alakot láttunk. A feje úgy fénylett, mint ezer nap egymás mellett, vagy még jobban. Nem láttam a tekintetét, csak a testét. Félmeztelen volt, és csak egy nadrág volt rajta, meg egy cipő.
Na ekkor kezdett csak el zavarni az, hogy meztelen voltam. „Bárcsak rajtam lenne egy fehérnemű!” – ezt gondoltam magamban, és akkor hirtelen egy boxert vettem észre magamon. Nyílván Linda is ugyanezt kívánta, mivel hamarosan rajta is fehérnemű jelent meg.

Picture

– Üdvözöllek titeket a fellegekben – mondta az alak.
Lindával egymásra néztünk.
– Tessék, üljetek le! – ekkor három fotel jelent meg. Kettőnké ugyanúgy nézett ki, az övé vörös volt. Ezen kívül még megjelent egy asztal, rajta egy rózsával.

Picture

Úgy tettünk. Leültünk, és próbáltunk a villanótekintetű ember szemébe nézni, de úgy láttuk, mintha azok nem is léteznének. Volt két kérdésünk, de Linda hamarabb tette fel.
– Nem szeretnék illetlen lenni, de hol vagyunk, és ki maga? – kérdezte, közben ráharapott a szájára, ami nem vérzett ki. Kicsit elcsodálkoztam, ekkor végignéztem a testemet, és észre kellett vennem, hogy egy seb sem található rajtam.
Az ismeretlen alak Linda kérdésére felnevetett.
– Ez az Örök nyugalom országa. Ide kerülnek a halottak. Vagy ha nem ide, akkor a pokolba.

Picture

Lindával megint egymásra néztünk.
– Akkor mi… meghaltunk? – vetettem fel a kérdést.
– Hát, mondhatjuk úgy is. Elpusztítottátok Norvenil poharát. Norvenil nem Isten volt, csak egy ember. A pohara tette azt, ami miatt néhányan Istennek tisztelték. Isten csak egy van, ne higgyétek azt, hogy én vagyok. Én csak egy úgynevezett segéd. Nem irányíthatom a gondolatokat, tetteket, semmit. A holtak őrzése a feladatom – a segéd mosolyogva nézett ránk – Istent senki sem láthatja.
– Ez nem világos… – motyogta Linda.
– Akik elpusztítják Norvenil poharát, a jutalmuk a „halál nélküli halál”. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan nem haltatok meg, csak idekerültetek. Jutalom itt lenni. Az ember ilyenkor dönthet, hol szeretne tovább élni. Itt, ahol béke van, vagy a Földön, ahol a bűnözés az úr.

Picture

– Tehát most kell választanunk, hogy hova megyünk, avagy hol maradunk? – kérdeztem.
– Igen. Még Isten sem dönthet helyettetek – válaszolta a segéd.
– Chris, maradjunk itt – mondta nekem Linda.
Ekkor azonban eszembe jutott valami.
– Hol van apa?
A segéd vagy angyal meglepődve nézett rám.
– Ott, ahol lennie kell.
– Elpusztítottuk a követ, és ha minden igaz, apám benne volt – mondtam, és izzadni kezdtem.
– Nem volt benne senki. Ti vagytok az elsők, akik bejutottak a templomba – válaszolta.

Picture

– Ez nem igaz! – megfogtam a fejem, és nem tudtam elhinni.
Az egész egy feltételezés volt. Attól még, hogy apa a kő után kutatott legutóbb, nem jelenti azt, hogy ő maga is belezáródott. Hogy lehettem ilyen hülye?
– Ne emészd magad – mondta az angyal – A Földet megmentettétek, és ez többet ér minden kincsnél.
– Akkor apa hol van?
– Nem tudom. Jó helyen, biztosan nem esett bántódása.

Picture

– Linda – fordultam a lány felé.
– Tessék – meredt rám ijedten.
– Én… én nem maradhatok itt. Meg kell keresnem apát – mondtam neki, és egy kicsit elcsüggedt – Nem muszáj velem jönnöd, ha nem akarsz. Előbb fogunk találkozni, mint hinnéd, de nekem még dolgom van odalent.
– Chris… én még a pokolba is veled fogok menni. Nem tudnék nélküled élni.
A segéd elmosolyodott.

Picture

– Akkor elengedlek titeket. A kezdetekhez viszlek vissza – mosolygott.
Nekem is nehezemre esett otthagyni az Örök nyugalom országát, de ahogy mondtam, „Nekem még dolgom van odalent”.

Picture

– Minden bűnötök meg lett bocsátva. Menjetek, és éljetek tovább. Egy utolsó szót azért szólnék. Linda, vigyázz a babádra – szólt a segéd.
Linda hátrafordult, még kérdezni akart valamit, de azt már elnyelte a fény, amit akkor láttunk.

Picture

Közben Jessica Hummer ébredt fel az alvásból, és hamarosan rájött, hogy nem álom volt a verekedés, a mágia. Valóság volt minden. Ha pedig valóság volt, akkor nyílván a szerelme is ájultan fekszik a földön. Meg kell mentenie, mert itt nem lehet vége.

Picture

Szeretője azonban nem ájultan feküdt, hanem holtan. Sebeibe belehalt. Jessica nem az eszéről volt híres ugyan, de mikor megfogta kedvese kezét, még ez az elbutult nőszemély is észrevette a pulzust, jelen esetben a nem létező pulzust.

Picture

A sztár nem bírta sokáig, a könnyek magától jöttek, melyeket nem tudott visszatartani, és nem is akart. Kétségbeesetten nézett Bobra, aki a nő szerint mindig is a jó oldalon állt.

Picture

– Ezt még megkeserülöd, Linda Broken. Hidd el, én is tudok gonosz boszorkány lenni. Ott foglak ütni, ahol a legjobban fáj, és nem téged, hanem a barátodat. Éld át te is azt a kínt, amit én; a párodat holtan látni. A saját szemed láttára fogom kinyírni Chris Willert!

Picture

Az angyalnak igaza volt. Tényleg a kezdetekhez tértünk vissza. A házamban ébredtünk abban a ruhában, amit akkor húztam fel, mikor a múzeumba mentem. Linda szintúgy.
Tehát visszatértünk a Földre. A bűnözés bolygójára.

Picture

Mikor felálltunk, Linda mosolyogva nézett rám. Én viszont komoly tekintettel meredtem magam elé.
– Ne aggódj… megtaláljuk apukádat. De ő biztosan így akarta. Nem véletlenül írt rejtvényeket neked. Ő nem tudta megtalálni az összes követ, ezért rád bízta a feladatot, amikor eltűnt… ő akarta így.
Nem szóltam semmit, a földet bámultam.
– Chris… amit az angyal mondott… nos, ezek szerint terhes vagyok… és… mi legyen? – Linda megint a száját harapta, ami ezúttal kivérzett.
Hirtelen elmosolyodtam.
– Még szép, hogy megtartjuk. Nick Willer lesz a neve – vigyorogtam, Linda látszólag megkönnyebbült.
– És ha lány lesz?
– Nem lány lesz.

Picture

És akkor szenvedélyesen megcsókolt, úgy, mint soha.

A kő rejtélye ugyan befejeződött, de még több gondot kell még megoldania a párosnak, köztük azt is, hogy hova tűnt Chris édesapja? A kelleténél több is kiderül majd a második évadban!

Vége!

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Hozzászólás

  Feliratkozás  
Visszajelzés