A Bosszú Ösvénye

A bosszú ösvénye – 19. Gyengepont

Picture

Vihar közeledett. Egy végzetes, mindent elsöprő vihar. Villámcsapás és mennydörgés törte meg a terem baljós csendjét. Nick Willer lelkét átjárta a hideg, mikor meghallotta a természet tombolását. Rajta kívül még hárman voltak jelen: Tom Wiles, Paul Debney és Jessica Hummer. Az arckifejezésük elárulta, hogy mindannyian maximálisan elégedettek magukkal, és sikerült teljesen elmerülniük az önteltségükben. Élvezzék csak ki a siker ízét, gondolta Nick. Nem sokára fordul a kocka.
Hiszen tudta, a lelke mélyén érezte, hogy Jessica fenyegetése ellenére a szülei el fognak jönni érte. Megmentik őt, és aztán együtt bosszulhatják meg Dorothy, valamint az összes ártatlan ember halálát. Különösen a lányét, akit szeretett. És akinek az emlékét a PER nem hagyta a fiú lelkében nyugodni.
Picture

Nick aznap kristálytisztán látta a szerelmét. A kétely legcsekélyebb mértéke sem merült fel benne egészen addig, míg meg nem csókolta az ál-Dorothyt. Abban a pillanatban megérezte, egyszerűen tudta, hogy ez egy csapda. Ő nem az a lány, akit szeretett… De akkor már késő volt. Annyira naivnak és butának érezte magát, hogy is hihette, hogy az álmai valósággá válnak? A vele szemben álló hasonmás hirtelen öregedni kezdett. Az arcvonásai megváltoztak, és a hajszíne is gyönyörű gesztenyeszínből élénkvörössé változott. Miután az átváltozás befejeződött, a fiú teljesen biztos volt magában.
Ez egy varázslat.
Picture

A következő emléke a fájdalom volt, ami még mindig élénken lüktetett a tarkóján. Leütötték, ebben cseppet sem kételkedett. Amikor felébredt, teljesen idegen környezetben találta magát, és egy ismerős, ám cseppet sem barátságos arc vigyorgott rá. Paul Debney pontosan ugyanúgy mosolygott, mint azon a napon. Épp újságot olvasott, amikor lapozás közben felfigyelt Nick mozgolódására.
– Jó reggelt, öcsikém! – üdvözölte, majd mikor észrevette az értetlen arckifejezését, folytatta. – Nem kell beszarni. Ha mások nem adnak rá okot, nem fogunk bántani.
Picture

Nick ettől valahogy cseppet sem nyugodott meg. Tom Wiles megérkezése után pedig elkezdődött az igazi fenyegetés. Habár az említett szinte meg sem szólalt, Nick végig érezte, hogy ő élvez fölényt a párbeszédben. Ha a teremben volt, Paul óvatosan és megfontoltan beszélt, s ezután mintha csak úgy ízlelgette volna a szavakat. Arra várt, hogy Nick megijedjen, de valamiért egyáltalán nem félt tőle. Egyedül Tomtól tartott. Az ő némasága elhitette Nickkel, hogy bármire képes lenne a célja elérése érdekében.
Picture

Nick teljesen átlátta a helyzetet. Maga sem értette, miért, de minden szidalmazást teljesen nyugodtan kezelt, aminek köszönhetően Paul teljesen kiakadt, és közölte vele, hogy ha lehetne, elevenen megnyúzná. Ezután újabb kiakasztó beszéd következett a férfi részéről: Paul továbbra is rendíthetetlenül beszélt, egyedül akkor hallgatott el, amikor Tom krákogott. Arcán mindvégig elégedett vigyor ült, mielőtt várta, hogy Nick visszaszóljon valamit. A fiúból azonban továbbra is fölényes nyugalom áradt.
Picture

Akkor még reggel volt, de mostanra már a Hold váltotta fel a Nap munkáját, és egész New York Cityt megrázta a vihar. Az eső dobolt a talajon, és ő ugyanott ült továbbra is, megkötözött kézzel, kétségbeesve. Habár rezzenéstelen arccal bámulta ellenségeit, még akkor is, mikor sértéseket dobáltak felé, legbelül azonban üresnek és megfosztottnak érezte magát. Legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy a Mester szövetséget kötött a PER-rel, márpedig csakis ez lehet a magyarázat, hiszen a varázslás nagyon ritka dolog. Anyja szerint átlagosan egymillió emberből csupán egynek adatik meg ez a képesség.
De hiába mindenféle hókuszpókusz, ha nem megy vele semmire. Nick többször is próbálta kiszabadítani magát, de egy apró lángcsóva sem tört fel a tenyeréből. Lehet, hogy a varázserejét is elvették? Vagy netán megátkozták a bilincset?
Picture

Lényeg a lényeg: most itt ragadt, és teljesen tehetetlenül kellett végignéznie, ahogy az ellenségeik kitervelik a hajnal történéseit. Nick legnagyobb bánatára azonban semmilyen pontos, kézenfekvő információt nem beszéltek meg. Tom Wiles közölte, hogy hiába gondolkodnak ennyit a cselszövésen. Most már az ő kezükben van a Végtelen Tudás Könyve, úgyhogy senki nem állíthatja meg őket. (Ennek ellenére ő is kivette a részét a tervezgetésből.)
Igaza van, gondolta Nick. Minden remény szertefoszlott akkor, amikor Tom Wiles a kezébe vette a Könyvet. Volt egyáltalán valaha, a büdös életben remény?
Picture

Nick széke az ablak mellett állt, így tökéletes rálátást kapott az utcán történtekre. Legnagyobb sajnálatára azonban nem igazán volt mit néznie. Csak akkor volt esélye kicsit elmerengeni az eső és a villámok látványában, ha Paul abbahagyta az idegesítő pampogását. Mindvégig a kihalt utcát pásztázta, míg egy fehér autó le nem parkolt az épület elé. Nick pár pillanatra nem tudta hova tenni ezt a nőt, de tüzetesebb vizsgálat után feltűnt neki, az arcszerkezete mennyire hasonlít Dorothyéhoz. Ekkor jött rá, hogy ő nem lehet más, mint Jessica Hummer.
Pillanatokon belül szemből is meglátta az agyonsminkelt arcát, és a gesztenyebarna haját. Akármennyire is kicsípte magát, a kopogó eső tett róla, hogy ez ne sokáig maradjon így: amint a kék ég alá lépett, a haja egyre inkább kezdett hasonlítani egy vizes macska bundájára. Arcán kövér esőcseppek gördültek alá, és szép lassan lemosták a sminket róla. A nő sántítva lépdelt a bejárat felé, miközben elővette a telefonját. Biztosan feltörte a magas sarkúja a lábát, gondolta Nick.
Picture

Kisvártatva a színésznőt már közelről is megfigyelhette. Köszönés nélkül vágtatott be a szobába – már amennyire tudott a lába miatt – majd megtorpant, ahogy észrevette Nicket. Rövid ideig őt szemlélgette, miközben a fiú azon gondolkodott, mi lenne, ha leköpné… aztán Jessica Tomhoz fordult.
– Látom, elkaptátok. May szép munkát végzett.
Tom bólintott. Arca, mint mindig, most is komolyságot tükrözött, és Nick úgy érezte, mintha neheztelő szemmel pillantana Jessicára. A tekintete sokáig nem változott egy fikarcnyit sem, pedig eltelt néhány perc, mire a színésznő újra megszólalt.
– Tíz óra – jelentette ki. – Ideje felhívnom Lindát.
Picture

Nick erre felkapta a fejét. A nyugalma hirtelen köddé vált, helyét pedig átvette a pánik. Paul azonnal felfigyelt a jelenségre, majd egy elégedett vigyorral jelezte, hogy jól szórakozik.
Jessica odasétált az asztalhoz, és felemelte Nick telefonját, és abban a pillanatban beigazolódott a megérzése: zsarolni akarják a szüleit.
– Te rohadt szemétláda… – bökte ki végül, mire a színésznő ravasz mosollyal válaszolt.
Miközben az anyjával beszélt, Nick megkísérelte kifürkészni az eső zúgása közben, hogy Linda mit válaszol a nőnek, de minden próbálkozása füstbe ment. Jessica gesztikulációi alapján állapította meg, hogy épp miről van szó, bár ez sem volt a legjobb módszer, hisz’ a színésznő végig elégedetten vigyorgott. Kétségtelen, hogy magas fölényt élvezett a párbeszédben.
Picture

A telefonja nemsokára ismét az asztalon pihent. Nick nem értette, mi folyik körülötte, és hirtelen elhatalmasodott rajta egy gondolat: meg fog halni… mindenki a rohadt PER cég miatt fog meghalni. A pokolban érezte magát, és ezt mi sem bizonyíthatta volna jobban, mint a három előtte álló ellensége. Ez már túl sok… inkább a halál, törtek fel Nickben a gondolatok, de gyorsan félresöpörte mindegyiket.
– Mit mondott Linda? – kérdezte Paul, majd gyorsan hozzátette: – Már nem mintha számítana…
– Semmi értelmeset – válaszolta Jessica. – Szerintem annyira meglepődött, hogy azt sem tudta, fiú-e vagy lány – nevetett, majd miután észrevette, hogy csak ő vihorászik, gyorsan folytatta a mondandóját. – Mindent közöltem vele, de köpni-nyelni nem tudott. Ezzel csak azt értük el, hogy még nagyobb késztetést érezzenek a legyilkolásunkra.
Paul felnevetett.
Picture

– Ha eddig nem vetted észre, pont ez lenne a cél, hogy ide jöjjenek! A legegyszerűbb dolog, ha itt elfogjuk, és megöljük őket. Az pedig, hogy túljussanak az embereinken, szinte lehetetlen! Még ha sikerül is nekik, sérülés nélkül nem ússzák meg, abba pedig könnyen belehalhatnak.
– Nem kell esélyeket latolgatni – szólalt meg Tom. Hangján érezni lehetett a türelmetlenséget. Bizonyára már szívesen birtokolta volna a hatalmas erőt, amit a Könyv ad neki. – Ez úgysem fog bekövetkezni.
Picture

Rövid csend következett, míg mindhárman az esőt bámulták. Nicknek ez a Végtelen Tudás Könyve teljesen új történet volt. Kissé bántotta ugyan, hogy Lindáék nem avatták be – de jobban belegondolva tudta, hogy csak jót akartak neki. Az utóbbi hetek így is eléggé lefárasztották, és a szülei valószínűleg érezték, ha Nick ismerné a Könyv történetét, nem engedné el őket Peruba nélküle.
– James már a helyszínen van? – kérdezte Tom. Hangja korbácsként csattant a halk szobában.
Ki az a James? – kérdezte volna Nick, de inkább nem tette meg. Egyre több számára az ismeretlen ember, és attól félt, ha kíváncsiskodik, könnyen behozzák Jamest ide, aztán egyszerűen megölik. Mióta lezajlott a telefonbeszélgetés, bármit el tudott képzelni.
Picture

– Igen – felelte Jessica. – Ott is aludt tegnap. Azt mondta, nem fogja hagyni, hogy ellopják a Könyvet. Már csupán a látványa is megrészegíti.
– Ahogy engem is – jelentette ki Tom, miközben élesen a színésznő szemébe nézett. – És ahogy mindegyikőnkét a jelen lévők közül. – Szeme sarkából Nickre meredt.
– Mikor indulnak? – szólt közbe Paul.
– Most – hangzott a válasz Tomtól. – Maga éjfélig még itt marad. Ha Lindáék esetleg beavatkoznak, ölje meg őket, Nicket pedig hozza a helyszínre. Lehet, hogy szükségünk lesz az erejére a Könyv kinyitásához.
Igen. Az erőm miatt raboltak el. Ha azt hiszik, hogy segíteni fogok, akkor nagyot tévednek.
Nick per pillanat szívesen fejbe rúgta volna Tomot. Még esélye is adódott rá, hiszen a kezén kívül nem volt más megkötve, de szerencsére előbb gondolkodott, mint cselekedett. Hogyha felállt volna, valószínűleg Paul azonnal golyót röpít a fejébe.
Picture

– Akkor mi távoznánk is – jelentette ki Tom helyett Jessica.
Kisvártatva Nick azon kapta magát, hogy egyedül maradt Paullal. Az ingerültség helyét a félelem töltötte be, egészen addig, míg a maffiózó szó nélkül kisétált a teremből. A fiú teljesen meglepődött. Összeráncolt homlokkal figyelte az ajtót, és várta, hogy mi következik. Nem mert felállni, de még megmoccanni sem. Ki tudja: lehet, hogy a szoba tele van kamerával. Viszont ha nincs, talán ez az egyetlen esélye a menekülésre. De mégis hova menjen? Ugorjon ki az ablakon? Nem, akkor biztosan meghalna. Nem tudja, jelenleg hányadik emeleten tartózkodik, de a magasságból ítélve egy ugrás végzetes lehet számára.
Picture

Esetleg kereshetne valami fegyvert, bár Paulnak biztosan több esze van annál, mintsem hogy itt hagyja őt egy pisztollyal. Amíg Nick magában tervezgetett, szép lassan eltelt az idő, és egy ismeretlen maffiózó jelent meg a szobában. Leült az egyik székre, és szó nélkül bámulta az esőt. Nick nem ismerte fel. Lehet, hogy az a James, akit emlegettek? Biztosan nem, hiszen Jessica azt mondta, hogy ő már a helyén van. Minden esetre a srác sokkal jobban örült neki, mint Paulnak. Ez az ember legalább csak szótlanul ült, míg a maffiózótársa biztosan tett volna néhány csípős, idegesítő megjegyzést.
Óráknak tűnő percek teltek el, és semmi sem történt. Nick továbbra is ott ült az öltönyös társaságában, aki még mindig szótlanul bambult maga elé. Mi van, ha elaludt? A fiú sokat hallott olyan emberekről, akik képesek nyitott szemmel aludni. Talán ha…
Picture

Mi történt? 
Hirtelen elsötétült minden, és Nick úgy érezte, mintha valaki elvette volna a szeme világát. A hangokat sokkal élénkebbnek vélte, mint eddig. Tisztán hallotta, hogy valaki berúgta az ajtót. Lehet, hogy Lindáék ilyen hamar eljöttek érte? Túl sok kérdés merült fel benne, és amikor felkapcsolódott a villany, még ezeknél is több kavargott értetlen elméjében. Egy ismeretlen férfi állt előtte, fekete öltönyben… ő egy másik ember, nem az, aki eddig őrizte. De akkor hova tűnt a “börtönőre”?
És abban a pillanatban meglátta a földön fekvő férfit. A belőle kiáramló vér sötétvörösre festette a falat, és az alatta lévő szőnyeget. Pár másodperc erejéig Nick még látta, amint kétségbeesetten dobálja a kezeit, és próbálja megfogni az elmetszett nyakát. Az utolsó pillanatig minden erejével harcolt az életéért, de mindhiába: túl késő volt. A férfi tenyere lágyan a mellkasára hullott, hogy aztán örökre ott pihenhessen.
Nick megrémült.
Picture

– Ki maga?! – kérdezte, szinte ordítva.
– Halkabban már… – csitította le a férfi, majd gyorsan hozzátette: – Ez nem hangos mentőakció!
Nem tartott sokáig, míg az idegen megszabadította Nicket a bilincstől. Igazán felemelő érzés volt végre szabadon mozgatni a karjait, azonban nem sikerült teljesen megnyugodnia.
– Azért vagyok itt, hogy megmentselek – közölte a férfi. – A nevem Jason.
– Miért bízzak meg benned?
Jason felnevetett.
Picture

– Hidd el, többször segítettem már apádnak, mint amennyi hajszálad ki fog hullani.
Nick elég száraznak tartotta a férfi humorát, ennek ellenére örült, hogy végre megszabadult a tehertől. Most már megbízott Jasonben, hiszen ha igaz, amit beszél – vagyis többször mentette már meg az apját -, akkor feltehetőleg neki is szívesen segít.
– Apád és anyád küldött, hogy vigyelek ki ebből a maffiózófészekből – mondta Jason. – Csendben kell maradnunk, mert az őrök nem tudnak róla, hogy itt vagyok, és hogy kiszabadítottalak innen. Ezen kívül Paul Debney is valahol erre van… találkoztál már vele?
– Bárcsak ne találkoztam volna – felelte Nick.
– Nem tudod, hogy hol van? – hangzott az újabb kérdés.
– Gőzöm sincs… egy ideig itt őrzött engem, de aztán lecserélte őt ez az ember… – bökött a holttest felé.
– Rendben van – nyögte Jason. Óvatosan körülnézett, mintha figyelné őket valaki, majd nyomatékosította a kijelentését. – Rendben van.
Picture

Óvatos, apró léptekkel odasétált az ajtó elé, és fülelni kezdett. A rövid csend közben Nick úgy érezte, mintha émelyegne egy kicsit. A holttest látványa keltett benne némi undort, miközben azon gondolkodott, szükséges volt-e a halála. Nem lett volna elég elkábítani? Habár jobban belegondolva, talán mégis ez tűnt az egyetlen értelmes lépésnek. Gondolatait nem merte megosztani Jasonnel, hiszen félt, hogy netán kineveti.
– Volt már a kezedben fegyver? – törte meg a csendet a férfi.
Nick rosszallóan meredt rá.
– N-Nem igazán. De akármire is készülsz, én nem fogok embert ölni.
Jason újra felnevetett.
– Nem kell embert ölnöd, fiú – válaszolta. – Elég, ha megsebesíted őket végszükség esetén. Kitűnő biztos pont, ha van nálad egy fegyver.
Picture

Azzal benyúlt az öltönye alá, kihúzott onnan egy hangtompítós pisztolyt, és odadobta Nicknek, aki ügyetlenül elkapta. Nem tudta, hogy egy egyszerű kis fegyver ilyen nehéz lehet, ezért könnyű tárgy elkapására készült.
– Talán ki tudunk jutni észrevétlenül, de ha nem, akkor futnunk kell – közölte a férfi. –  Ja és még valami: ha meghalok, ne maradj itt istápolgatni, hanem rohanj, oké?
– Oké – egyezett bele nagy nehezen Nick, majd élesítette a fegyverét, és Jason után osont.
Picture

A férfi apró léptekkel haladt, miközben gyanakvóan pillantgatott minden ajtó felé. Egyetlen gyanús nesz is elég volt, hogy a tekintete oda irányuljon. Ez a Jason biztosan nem most kezdte, gondolta Nick, miközben figyelte, ahogy a társa óvatosan pillantgat ki az egyik saroknál. A háttérben halk beszélgetés és nevetés moraja hallatszott, emiatt Nick egy pillanatra megrémült. De ahogy észrevette, hogy a hangok nem erősödnek, sikerült megnyugtatnia magát. Valószínűleg az egyik szobából érkeznek a zajok. Az a tudat, hogy az őrök többsége nem a folyosón ólálkodik, jelentősen megkönnyítette a dolgukat. Ennél már csak az lenne egyszerűbb, ha mindegyik maffiózó egy helyen maradna.
Picture

Nem tartott sokáig, míg a hátsó kijárat elé értek, Nicknek mégis úgy tűnt, mintha órák teltek volna el. A folyamat közben megállás nélkül folyt az arcáról a verejték, és az idegességét sem tudta elrejteni. A kezében lévő fegyvert nem nagyon akarta használni, ennek ellenére mindvégig erősen szorította a markolatot. Ő nem arra született, hogy életeket vegyen el, gondolta magában. Boldog volt, amikor végre visszaadhatta Jasonnek a pisztolyt.
– Azt hittem, soha nem jutunk ki – sóhajtotta megkönnyebbülten, miközben megtornáztatta a végtagjait.
– Elég korai még az öröm, hiszen még mindig nem vagyunk túl messze – válaszolta Jason. Tekintete végig az épületet pásztázta. – Javaslom, siessünk. Nem telik majd el sok idő, mire észreveszik a hiányodat.
Nicknek nem kellett kétszer mondani. Elkezdtek az utca felé osonni, azonban váratlanul megszólalt egy ismeretlen hang hátulról.
– Nem hiszem el, hogy megszöktetek.
Picture

A mögötte álló férfi túl gyorsan cselekedett ahhoz, hogy Nick reagálhasson. Először még csak az öltönyös keze melegét, majd a pisztoly csövének hideg érintését is megérezte a fején, és ahogy hátulról átkarolja. Tiszta erejéből szorította őt, és Nick legszívesebben felordított volna fájdalmában.
Jason azonnal a férfira szegezte a pisztolyt, mire az csak rázta a fejét.
– Azt javaslom, tedd le. Ha megteszed, senkinek nem esik bántódása – közölte a maffiózó, majd gyorsan hozzátette: – Legalábbis általam nem.
Nick legszívesebben torkaszakadtából felordított volna. Nem a fájdalomtól, mert azt már szinte meg sem érezte… hanem a halál közeli állapotból. Ugyanaz fog történni, mint ami Miamiban. De ezúttal nem hagyja, hogy más haljon meg helyette.
– Nem hallottad, te szemétláda?! Azt mondtam, dobd el a fegyvert! – ordított rá a férfi Jasonre, majd egyből rászegezte a pisztolyát.
Itt a lehetőség, gondolta Nick. Nem fog meghalni senki. Miattam nem.
Picture

Azzal villámgyorsan hátracsavarta a fickó kezét, majd tarkón ütötte. A maffiózó azonnal elájult. Jason meglepetten figyelte a fejleményt.
– Na, ezt nem gondoltam volna rólad – bökte ki rövid csend után.
– Miért, talán azt hitted, hogy egy nyámnyila alak vagyok? – kérdezte Nick határozottan, majd elsétált Jason mellett az utca felé. A férfi kisvártatva követte őt, és szemlátomást elszégyellte magát.
– Nem, csak… elég rémült voltál, amikor először rád néztem – jelentette ki, majd gyorsan elterelte a témát. Valószínűleg nem szerette, amikor nem ő élvez fölényt egy párbeszédben. – Fel kéne hívnunk édesanyádat, hogy épségben megúsztuk.
Nick elmosolyodott.
Picture

– Nem korai még az öröm? – kérdezte vigyorogva. Meglepődöttségére azon kapta magát, hogy sikerült kicsit felszabadulnia. Férfias büszkeséggel töltötte el, hogy le tudta ütni azt az embert.
– Már nem – felelte Jason.
Sokadszori csörgés után Linda végre felvette a telefont. Azonnal kihangosította a beszélgetést, hogy Jason is hallhassa.
– Anya! – szólalt meg Nick, de édesanyja azonnal közbeszólt.
– Kisfiam! Ó, hála az égnek, ugye jól vagy? – kérdezte Linda. A háttérben lövések zaja hallatszott.
– Én igen, de mi van veletek? Mi ez a tűzpárbaj? – Nick hangjából érezni lehetett az aggódást. A szülei nélkül fogalma sincs, mihez kezdhetne magával. Félt, hogy őket is elveszik tőle.
Picture

– Semmi baj, csak… – rövid szünetet tartott, míg újabb lövések zaja hallatszott. – Csak összeakadtunk a PER embereivel az egyik szűk utcán. Te menj szépen haza Jasonnel, és maradjatok is ott. Kell egy ember, aki vigyázzon rád.
Nicknek nem igazán tetszett, hogy az anyja egy “testőrt” rendelt mellé, de nem ez volt a megfelelő idő az ellenkezésre. Egy dolgon azonban mégis fennakadt.
– Hogy érted, hogy ott maradjak? Veletek együtt akarom legyőzni a PER-t!
– Arról szó sem lehet! – fakadt ki Linda. – Nem hagyom, hogy bajod essen.
– Anya! 18 éves vagyok, el tudom dönteni, hogy mit akarok! – ellenkezett Nick. Nem bírta volna elviselni, ha ebbe a csatába nélküle indulnak el. – Veletek megyek, hiszen tartozok annak a Tom Wilesnak. Esküszöm, hogy nem fogja megköszönni.
Picture

– Nick, én…
– Ahh… ezt nem bírom hallgatni – szólt közbe Jason is. – Linda, a fiúnak ugyanannyi joga van arra, hogy harcoljon veletek. Nem tilthatod el ettől.
– Én… nem is tudom – a hangja apró nesznek tűnt a pisztolydörrenések mellett. – Rendben. – törődött bele. – Akkor legyetek ott a háznál. Majd felvesszük Nicket. Jason, neked nem kell beszállnod. Épp eleget tettél értünk. Köszönöm szépen.
– Ó, nekem ez semmiség – legyintett az említett.
Nick lerakta a telefont, majd beszállt Jason autójába. Útközben rengeteg összeesküvés elmélet született a fejében, és másra sem tudott gondolni, mint az elkövetkezendő csatára. Az utolsó csatára…
Picture

– Azért a PER szépen telibe találta a szüleid gyenge pontját – mosolygott Jason, miközben bevett egy éles kanyart.
– Valóban? – pislogott meglepetten Nick. – Na és kit?
– Téged.