Írta: Marcello
Chris Willer és Linda Broken két, egymástól teljesen különböző egyéniség, ám a fiú édesapjának titokzatos eltűnése, néhány különös démon megjelenése, és egy rejtélyes kőpohár összekovácsolja őket, hogy ez által egy emberként próbáljanak a misztikum végére járni. Több kontinenset átszelő utazásuk tele van izgalommal, váratlan fordulatokkal, és rengeteg varázslattal.
“Marcello egy olyan történetet alkotott, ami örökre bevéste magát az emlékezetbe. Nem csak írásmódja, de fordulatai és képei is meggyőztek arról, hogy története tényleg a legjobbak között van.” – Wan
***
Adatok:
Műfaj: kaland, fantasy, dráma
Készült: Sims 2
Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: gyilkosság
Megjelent: 2009. július 6.
Befejeződött: 2010. február 1.
***
Epizódok:
Sziasztok! Chris Willer vagyok. Egy 17 éves tinédzser srác. Az elmúlt hónapokban rengeteg érdekes dolog történt velem. Köztük az is, hogy elraboltak (megjegyzem; nem is egyszer). Gondolkodtatok már azon, hogy az élet milyen könnyen, egy hibából is akár megváltozhat? Kétlem. A nyári szünet kezdődött el akkor. Ez volt az első ...
- Chris, kelj már fel! – kiáltott Linda, miközben a sebeimet kötözte. Mikor észrevette, hogy felébredtem, felállt, és várta a következő eseményeket. - Úristen... Sajog mindenem – fel szerettem volna állni, de nem igazán sikerült. Szerencsére ott volt Linda, aki segített nekem. Leültem a számítógép előtti székre, és ott maja ...
Linda puffanást hallott a szomszédból, ami az én házam, ugyanis szomszédok vagyunk. Mikor beért, látott engem a földön fekve, ahogy aludtam. Nem tudta még, hogy ki van a lakásban. Körbenézett a házban, és meglátta az akváriumot. Lehajolt valamiért. Fogalmam sincs, hogy miért, ugyanis nem voltam eszméletemnél, ezeket is csak a ...
A következő nap rosszabb volt, és jobb is kevésbé. A rossz az volt, hogy esett, és hogy ezt az egészet nem álmodtam. Tényleg Linda szobájában ébredtem, és emlékeztem mindenre. A kő a zsebemben volt még mindig, és gyilkosan pillantott rám a pohár alakja. Az ablakon bámultam ki, mint aki jól ...
Linda mérgesen jött ki Susan szobájából. - Na? – kérdeztem lelkesedéssel. Linda elmondta a történetet. - Tehát Nem akar segíteni. – mondta lehajtott fejjel. Most már ez kölcsönös volt. - Mindjárt este lesz. Lehetőleg ma kéne kitisztítani a követ. Hát, akkor gondolom, hogy kell használnom géniusz fejemet. Linda a forgatta ...
Miközben mi teljesítettük a feladatunkat, egy idegen ember battyogott oda a telefonfülkéhez. - Helló! Itt Vasfogú – mondta be a kagylóba. Nyílván ez volt az álneve a fickónak. - Jaj, ne! Mit akarsz már megint ránk sózni? – kérdezte idegesen egy mély, határozott hang. - Hát, szerintem érdekelni fog, amit ...
- Vele mit csinálunk? – kérdezte az öltönyös alak, Bob. - Őt elvisszük, te gyíkagyú! – kiáltott a határozottabb ember, Bill. Amint látszik is, Bill sokkal erősebb, és határozottabb, mint Bob. Ez a két ember alkotja a „BB” párost, de úgy hívják magukat, hogy „BB” fivérek. - És ezzel a ...
Sziasztok, megint Chris vagyok. Úgy döntöttem, hogy ezt az epizódot érdekesebb lenne, ha Linda mesélné el nektek. Úgyhogy tessék, itt Linda! A múzeumos kaland után egy poros, kicsi szobában találtam magam. A berendezés igen szerény volt, ugyanis csak egy szőnyeg csücsült alattam, és néhány ablak nézett felém. Nem tudtam, hogy ...
Tehetetlenül feküdtem a homokban. Viszont az a nő még mindig felém tartott, majd megállt előttem. Hosszú barna haja volt, és érdekes módon magas sarkúban lófrálta a sivatagot. Az utolsó dolog, amit akkor láttam, az a cipője volt. Elsötétült a világ. Már csak arra emlékszek, hogy egy „zöld” szobában ébredtem. Lassan ...
- Jessica, szerintem nem jó ötlet felkínálkozni ezeknek a gazfickóknak. Még lehet, hogy megölnek. – tájékoztattam a dolog veszélyességéről. - Ne aggódj! Én színésznő vagyok. Nekem semmi sem akadály. – kacsintott rám a nő. - Nos, akkor először én megyek be. Aztán 2 perc múlva gyere be te is, és ...
Linda nagyokat sóhajtozott, majd kiegyenesedett, és felemelte az egyik kezét. Közelebb mentem hozzá, és ekkor már láttam, hogy egy kés van nála. Ugyanaz a kés, amivel engem vágtak. Szemei vörösen izzottak, és nem tudom, hogy ez mitől volt. Elgondolni sem tudtam az okát. A rémület tetőfokán voltam. Ez nem lehet ...
- Doktor úr, kérem! Jöjjön segíteni, szükség van magára, de azonnal! – kiáltoztam, miközben a doki épp a tájat nézte. Ám akkor hirtelen megfordult sejtelmesen, és megvakarta az állát, mintha nem is lenne semmi baj. - Miért? Szívátültetés? – kérdezte nyugodtan. - Nem, hane- - Ha nem szívátültetés, akkor ne ...
Reggel a kanapén fekve keltem fel, és szörnyű fájdalmat éreztem minden porcikámon. Még a levegő is nehéznek tűnt, és annak beszívása sem volt móka, és kacagás. Chris mellettem feküdt a kanapén, de ő még az igazak álmát aludta. Brian eltűnt. Az utolsó emlékem az volt a tegnap estéről, hogy mágus ...
- Hű, mekkora erdőtűz lesz abban. Jézusom! – szörnyülködtem a repülőgép zuhanását látva. A jármű ugyanis egy erdőben landolt, csupa pusztítást okozva. Mikor landoltunk, az ernyőt beledobtuk az egyik apró tóba, és tettünk rá homokot, hogy ne találja meg senki. Egymásra néztünk Lindával, és kuncogni kezdtünk, amikor feltűnt, hogy újabb ...
1 nap múlva már a honvágyunk teljesen eluralkodott rajtunk, és a félelmünk Briantől végtelen mennyiségű baljóslást hagytak maguk után. Tehát úgy döntöttünk Lindával, hogy megvesszük a New Yorkba vezető repülőjegyet, és otthon pihenünk. Másnap reggel pedig feltörtem apám jegyzeteit (mert rátettem egy Pendrivera), és kinyomtattam az egészet, ahogy van. Beletettem ...
Linda sajgó fejjel ébredt undorító szag, és berendezés közepette. A hideg talaj bántotta a fenekét, majd észrevett egy nagyon ronda ágyat a sarokban. A rácsokat csak később vette észre. Összeráncolta a szemöldökét, majd egy hangot hallott. - Jó reggelt, Broken kisasszony – mondta a rendőrtiszt, aki egy széken ült, Sherlock ...
- Chris! – kiáltott Linda. - Mondjad – mosolyogtam, miközben a kanapén próbáltam kipihenni a stresszt. - Miért van az, hogy a bőröndömbe bugyik közül csak csipkés tangákat tettél? – nézett rám éles tekintettel, aztán mind a ketten nevetni kezdtük. - Van ott néhány normális is – vigyorogtam, majd miután ...
- Linda, szerinted tényleg képesek vagyunk legyőzni Briant? – kérdeztem a lánytól. - Már hogyne lennénk? Vagyunk olyan erősek, mint Ő. Helyretapossuk azt a rakoncátlan szemét, hogy ott bámult minket, mikor éppen.. khm.. – dühöngött. - Nem volt szép tőle, az biztos. Remélem, tudod, hogy ha most nem állítjuk meg, ...
Az egész nap úgy kezdődött, hogy a kanapén aludtam. A szobám ugyan az emeleten volt, mégis úgy éreztem, hogy a földszinten vagyok biztonságban, attól az embertől, akit sajnos apának mondhatok. Napi programja a részegre ivás volt. Fogalmunk sem volt anyuval, hogy honnan szedi azt a rengeteg italt, ugyanis még hetekkel ...
Másnap reggel indultunk is haza. Otthon Linda egyből átjött, hogy tudjon kérdezni arról a rejtélyről, amit én már el is felejtettem. - Szia, mi járatban? – kérdeztem a lánytól, miközben edzettem. Ő odatolt egy széket az edzőgépem elé, majd leült rá. - Hát.. átjöttem, mivel apukád rejtélye a te házadról ...
Az előző részek tartalmából: Apám rejtvényét kellett követnünk, ami „Chris háza” volt. Földrengéseket eddig nem észleltünk a lakásomban, azonban volt egy régi házam. Kikövetkeztettük, hogy nyílván ott van a kő. Amint beléptünk, egy nagy rengés következett be, innen tudtuk, hogy közel vagyunk a megoldáshoz. Egy széfben volt elrejtve a harmadik kő, ...
- Megállni! – kiáltotta egy mély, rideg hang a hátunk mögött. Libabőr futott végig a testünkön, majd hátrafordultunk, és a cél előtt olyat láttunk, amit álmunkba sem tudtunk elképzelni. Öt kegyetlen maffiózó állt előttünk, közülük kettőt már ismerünk: Bill és Bob. Ők azok, akik meg akartak minket ölni. „Ilyen nincs!” ...
„Hol vagyok?” – tettem fel magamban a kérdést, ahogy kinyílt a szemem. Nem éreztem semmit. Egy földön feküdtem, és a testem valahogy könnyebbnek tűnt ezer meg ezer dolognál. Hamarosan arra is rá kellett jönnöm, hogy meztelen vagyok. Ez annyira nem zavart, mert előbb más dologgal foglalkoztam, és az utolsó emlékem ...
Ha tetszett a történet, olvasd el a folytatást!
A bosszú ösvénye
Olvasd el az íróhoz kapcsolódó többi alkotást is:
A karácsony szelleme (író)
Apagyilkos (író)
Fénykép a falon
Zsombor idióta haverja (író)
Köszönetnyilvánítás
Elsősorban szeretnék köszönetet mondani Huginak, akinek bár nem tetszik Linda arca, mégis nélküle tényleg, szó szerint nem készült volna el a történet. Nyílván Téged is meglepett a történet vége, ugyanis nem az lett, amit megbeszéltünk. Köszönöm a barátságodat és a bíztatásodat!
Továbbá szeretném megköszönni Dettykének és Ettikének azt a támogatást, amit eddig még senkitől sem kaptam meg, azt a szeretetet, amit adtak nekem, és azt a bátorítást, ami mindig segített a történet folytatásában. Dettykének továbbá köszönöm a pózdoboz segítségeit, és a hangtompítós pisztolyt, végül az ihletadó zenéket.
Szeretném megköszönni Reginának, Dórinak és Lachellenek, a photoshop képszerkesztést. Nélkülük nem is tudtam volna, mihez kezdek.
Meg szeretném említeni Lachellet még egyszer, ugyanis hála neki, gyarapodtak a pózdobozaim.
Darknightot is ideírnám, mert a rengeteg dicséret mindig jól esett tőle.
Annak is nagyon örülök, hogy Gábor3 minden rész után megmondta az őszintét nekem, és nem félt leírni a hibáimat. Előre is köszönöm az elkövetkezendő értékelésedet.
Majdnem kifelejtettem Gellértet, akinél leforgathattam a 19. részt. Nagyon köszönöm szépen!
Talán a legnagyobb köszönet a Mysims.hu weboldal szerkesztőit illeti. Nagyon szépen köszönöm, hogy kitettétek a történetemet. Nem tudjátok, mekkora öröm ez nekem.
Ha kihagytam valakit a listából, elnézését kérem, mert biztos neki is itt a helye. 🙂
