The Torenos 2

The Torenos 2. – A bosszú játéka – 5. Zártkörű klub

Picture

A Hotel Azura grandiózus épülete mögött, a lezárt magánparkoló bejáratánál egy negyven év körüli férfi járkált fel s alá, miközben idegesen pillantgatott az órájára. Várt valakit. Pontosabban valakiket. Már biztosan elszívott volna egy fél doboz cigarettát, jegyezte meg magában, ha a szeretője, Ethan kedvéért nem szokott volna le évekkel ezelőtt a dohányzásról. És aminek mellesleg a felesége is kifejezetten örült. De a fenébe is, most piszkosul rágyújtana!

Picture

Csak teltek a percek, neki meg egyre emelkedett a vérnyomása. Már azon morfondírozott, hogy visszaszalad a szálloda bárjába, és nyugtató gyanánt magába dönt némi szeszesitalt, ám végül nem kellett tovább várnia. Feltűntek a fényszórók a sötét éjszakában.
Gyorsan a kapusfülkéhez sietett, és megnyomott egy gombot. Az elektromos vezérlésű kapu kinyílt, a fekete színű Mercedes pedig begurult az épület alá süllyesztett parkolótérbe.

Picture

A fickó most már teljesen nyugodt volt. Mosolyogva sétált a kocsiból kiszálló utasokhoz.
– Üdv újra köztünk, Leo! – nyújtott kezet. – Hű, de jól nézel ki egy szökött fegyenchez képest! Mondd, mióta tervez Armani rabruhákat?
Torenónak nem volt hangulata ugyan a viccelődéshez, de azért megajándékozta régi cimboráját egy halvány mosollyal.
– Mind itt vannak?
A férfi bólintott.
– Flynn, ő itt Landon – bökött hátra hüvelykujjával Toreno a mögötte álló Hayesre, miután a Collizzitól átvett pisztolyra felszerelte a hangtompítót. – Azt akarom, hogy tájékoztasd a szabályokról.
– De nincs tagfelvétel – jegyezte meg kissé zavartan Flynn.
– És különben sem szeretnék bekerülni a szervezetetekbe – közölte határozottan Hayes, majd félrevonta Torenót. – Csak teljesítem az alku rám eső részét és itt sem vagyok. Ebben egyeztünk meg.
Toreno egy hamiskás félmosoly kíséretében vállon veregette a fiút.
– Azért nem árt, ha tisztában vagy egy-két dologgal – mondta félhangosan, azzal intett a többieknek, és mindannyian megindultak a Hotel Azura alatt kialakított titkos tárgyalóterem irányába. Rendszerint ott gyűltek össze az alvilág főbb vezetői, hogy megvitassák üzleti ügyeiket, illetve megtervezzék a közös tevékenységeiket, a szükséges akciókat.

Picture

Toreno és Collizzi egymás mellett haladt a szürke folyosók labirintusában, őket közvetlenül két testőr követte, Collizzi emberei. Flynn pár lépéssel lemaradva mögöttük avatta be Hayest a társaság törvényeibe.
– Tulajdonképpen csak egy valamit kell megjegyezned – kezdte. – Egyes vagy nulla.
Hayes értetlenül bámult rá.
– Egyes vagy nulla – ismételte meg Flynn, és hüvelykujját előbb felfelé fordította, majd a másik kezével hirtelen „lefejezte” azt. – Nyertes vagy hulla. Ha hasznos tagja vagy a szervezetnek, amiben tudsz, segítesz, részt veszel az alkalmankénti közös balhékban, akkor nyert ügyed van. Viszont ha szándékosan meghiúsítod a terveket, sikkasztasz a közös vagyonból, meglopsz egy tagot, vagy netán felnyomod az egész bagázst a zsaruknak, na, abban az esetben lép érvénybe a nulla, avagy hulla, onnantól kezdve halott ember vagy.

Picture

Hayes komoran bámult maga elé. Most gondolt csak bele igazán, milyen közegbe is keveredett. Ezek itt mind nagyban játszanak, nagyon nagyban. Fegyverek, kábítószerek, vesztegetések, zsarolások, gyilkosságok. Ezek azok a dolgok, amik nem tartoznak bele az ő tevékenykedési területeibe. Átkozta azt a pillanatot, amikor szövetségre lépett Torenóval. De nem tehetett mást, egyszerűen nem volt más választása.
– Ha jól tudom – szólalt meg pár másodperc elteltével Hayes -, Collizzi meglopta Torenót. Ahhoz képest, most nézd meg, ott sétálnak egymás mellett és beszélgetnek, mint régi jó barátok. Akkor hogy is van ez a szabály?
Flynn elmosolyodott.
– Akadnak kivételek és kiskapuk. De nem mindenki olyan szerencsés, mint Vincenzo. Például Daruvo valószínűleg az utolsó lélegzeteit veszi. Ahogy Sharps is.
– Hogy érted?
– Mondjuk úgy, hogy elég sok van már a rovásukon, és Leonardo részéről elérkezett a megtorlás ideje. Sosem kedvelte őket. De ezzel vagyunk még így egy jó páran. Csak eddig mindenki tűrt a kapcsolataik, meg egyéb előnyös dolgaik miatt.

Picture

– Kik vannak az ajtónál? – kérdezte Toreno Flynnt az utolsó forduló előtt, amely már közvetlenül az őrökkel őrzött és fémdetektorral bélelt bejárathoz vezetett.
– Sharps gorillái.
– Akkor kiiktathatóak – jegyezte meg kibiztosítva fegyverét. Amint ráfordultak a bevezető folyosóra, és a két őr tökéletes célpontot nyújtott, Toreno nem hibázott. Mindkettő tompa puffanással terült el a padlón.

Picture

Átlépve a fémdetektoros bejáratot, ami azonnal éktelen sípolásba kezdett, Toreno egymás után három-három gyors golyót küldött az íróasztalnál ülő Daruvo és a mellette álló Sharps fejébe.
A terem hirtelen elcsendesedett, és egy pillanatra minden öltönyös arcára döbbenet ült ki. De nem a gyilkosságok miatt. Sokkal inkább Toreno váratlan felbukkanása okozta ezeket az arckifejezéseket.
– Cseszd meg, Toreno, már nem te osztod a lapokat! Ide nem hozhatsz fegyvereket, ez szabály!

Picture

Miközben az egyik fickó ezeket a szavakat köpködte indulatosan, Toreno megkerülte az asztalt, elkapta a nyakát, és odavágta a falhoz. Az meglepetésében mozdulni sem tudott, csak a férfi csuklóját próbálta lefejteni valahogy a kezével. Leo tovább szorítva a torkát, egészen közel hajolt a képéhez, és feszülten így szólt:
– Nem szükséges kioktatnod, Hagerty. Ismerem a szabályokat, ugyanis én hoztam őket egytől egyig. De úgy gondolom, tizenkét év sitten rohadás után feljogosíthatom magam a megszegésükre. Főleg, hogy ez a két rohadék folyamatosan keresztbe tett nekem. Ti meg hagytátok. A laposztásról meg csak annyit, hogy még mindig én keverem a paklit, és hidd el, nem a te kezedben lesz a Royal Flush.
Toreno hirtelen elengedte a fickót, aki ezt követően a földre zuhant, és zihálva kapkodott levegő után.

Picture

A fémdetektor továbbra is idegesítően sípolt.
– A francba, valaki kapcsolja már ki azt a szart! – rikácsolta ingerülten az egyik klubtag.
– Biztosan van egy közvetlen deaktiválója – jegyezte meg Hayes, és közelebbről megvizsgálta a szerkezetet. Fél perc sem telt bele, s a fülsüketítő zaj megszűnt.
– Mit keres itt ez a kölyök?
Többen is Torenóra néztek.
– Ez a kölyök Landon Hayes, és veletek ellentétben sokat segített abban, hogy kijussak a Nardenből – mondta lesújtó pillantást vetve az asztalnál ülő emberekre.
– Hayes? – kérdezett vissza egyikük, majd megrázta a fejét. – Soha nem hallottam még róla.
– Hát persze, hogy nem. Az Alden név nyilván többet mond nektek – húzta sejtelmes mosolyra az ajkát Toreno, Hayes pedig erősen ökölbe szorította a kezét, így próbálta levezetni hirtelen felgyülemlő dühét, amit az újabb hidegvérrel elkövetett gyilkosságok, de legfőképpen a leleplezése okozott. Hát ennyi. Innentől kezdve már nem csak az FBI, a bűnözői rétegek is arcot társítanak az általa kreált híres-nevezetes Aldenhez.
– Ő lenne Alden? Az az Alden? – kérdezték elképedve, majd páran elismerésüket fejezték ki neki, de Hayest egyáltalán nem érdekelte dicshimnuszuk, gondolataiba temetkezve állt az ajtóban, és azt kívánta, bárcsak sohase helyezték volna át a Nardenbe, akkor most nem kellene itt lennie, nem találkozott volna Torenóval, nem keveredett volna bele ebbe a veszélyes bandába és nem kellene asszisztálnia a mocskos kis játékaikhoz.

Picture

– Uraim! – Toreno megköszörülte a torkát, miközben undorral az arcán pillantott az asztalánál heverő holttestekre. Aztán fejével jelzett Collizzi embereinek, hogy tüntessék el őket. A két testőr engedelmeskedett, megragadták a karjaikat, és vércsíkot hagyva maguk után kivonszolták a teremből. Leo az élénkvörös foltokat látva rázni kezdte a fejét, majd egy gyors mozdulattal felpattant az asztalra. – Szeretnék feltenni egy kérdést. – Mindenki feszült figyelemmel nézett rá. – Mi a fene folyik itt?
A teremben kellemetlen csend támadt. Senki sem szólt. Toreno hagyta, hogy a kérdés ott lebegjen a levegőben egy darabig, aztán ezt mondta:
– Ugorjunk vissza egy pár évet az időben. Mondjuk – tűnődött az ujjával az állát ütögetve -, úgy tízet-tizenkettőt. Oké? Nos, se a zsaruk, se az ügyészek, ügyvédek nem mertek keresztbe tenni nekünk. A kezünkben volt mindenki. Bármit megtehettünk! Akármit! Mi irányítottunk! Régen tiszteltek minket, féltek tőlünk. De most… Minden, amit felépítettünk, romokba dőlt. És ti ezt ölbe tett kézzel néztétek végig.

Picture

– Mégis mit tehettünk volna? A Herceg… – szólalt meg egyikük, de Toreno nem hallgatta végig, a szavába vágott.
– Például összefoghattatok volna ahelyett, hogy a megüresedett pozíciómért marakodtok vagy azon mesterkedtek, hogyan tüntessétek el az embereimet. A szökési kísérleteim meghiúsításairól nem is beszélve! Na meg a fejemre tűzött vérdíjról! A rohadt életbe! – csapott az asztalra idegesen, és rá nem jellemző módon már szinte kiabált. – Helyettetek is elvittem a balhét! Életfogytiglanit varrtak a nyakamba miattatok! De úgy látom, igen könnyen megfeledkeztetek erről! Dannazione! (A fenébe!) Karl – fordult a férfi irányába -, mikor meggyűlt a bajod a németekkel, kihúzott ki a szarból?
– Te – jött a válasz azonnal.

Picture

– Hampton, mikor lecsaptak a vámosok a csempészett cuccaidra, ki varrta el a szálakat, hogy ne jussanak el hozzád?
– Te.
– Én voltam. És azt hiszem, az itt ülők mindegyike tudna példát mondani arra, miben segítettem neki. – Egy kis szünetet tartott, hadd emésszék meg a szavait. Bár nem volt benne biztos, hogy mindez hatással lenne erre az áruló bandára. – Én tartottam a hátamat értetek, de ti cserbenhagytatok, mikor szükségem lett volna segítségre. Sőt, még belém is rúgtatok, nem is egyszer. Pedig én korrekt voltam veletek. Mert az üzlet az üzlet.

Picture

– Igaza van. Elfordultunk tőle, mert arra a két idiótára hallgattunk – törte meg a már percek óta tartó némaságot Hampton, és a holttestek korábbi helyére, a vérfoltos szőnyegre mutatott. – Telebeszélték a fejünket, hogy mennyivel jobb lesz mindenkinek Leo nélkül. És jobb lett? Nekünk nem! Nekik annál inkább.
Karl egyetértően bólintott.
– Teljesen szétzüllött a társaság. Ahelyett, hogy összefogtunk volna, hogy közös erővel lépjünk fel a minket ért támadások ellen, csak egymást martuk szüntelenül, és nem tettünk semmit. Így történhetett meg az, hogy lefoglalták a bankjainkat, letartóztatták az embereinket, a kontaktjainkat, sorra veszítettük el az üzletfeleinket, és évek óta egyhelyben toporgunk, mert nem merünk lépni, félünk a következményektől. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem már elegem van a bujkálásból, újra hatalmat akarok!

Picture

– Rendben, tegyük helyére a dolgokat! Mutassuk meg, hogy nem olyan egyszerű elbánni velünk!
– Vesszen a Herceg!
A teremben felélénkült a hangulat. A klubtagok egymás után szólaltak fel ötleteikkel, terveikkel, és készségesen ajánlották fel mindennemű szolgáltatásaikat céljuk elérése érdekében.
Toreno arcán elégedett mosoly jelent meg. Nem hitte volna, hogy ilyen simán megy majd minden. Bár egyikükben sem bízik, jelen pillanatban nincs túl sok választása. Szüksége van rájuk, mert alig pár embere maradt csupán.

Picture

– Mielőtt beleássuk magunkat a Herceg utáni nyomozásba – harsogta túl a fellelkesült férfiakat -, szeretnék még holtan látni néhány embert.
– Megoldható. Kikről lenne szó? – kérdezte egyikük.
– A bírómról, az ügyészemről, a még életben maradt, drága tanúimról és Gordonról.
– Vagyis bosszú – jegyezte meg Karl. – Meg tudlak érteni, de ez nem egy egyszerű feladat. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán elegendő kapacitásunk az ilyesfajta merényletekhez. Alaposan meg kell tervezni mindent, kidolgozni a legapróbb részletekig, amihez idő kell. A tanúk felkutatása meg igen csak necces feladat. Valahogy meg kell szerezni a tanúvédelmi…

Picture

– Megszerezzük – vágott közbe az órájára pillantva. – Azt majd Landon elintézi. Higginst és Fletchert már jó ideje figyeltetem, mindketten pontos emberek, ragaszkodnak a rendszerességhez, ami sebezhetőség szempontjából a lehető leghasznosabb tulajdonság. Egykor én is ilyen voltam – villant át hirtelen az agyán, majd folytatta: – Nem lesz velük gond. Gordon pedig… – Elmosolyodott. – Nos, ha még nem küldték nyugdíjba az öreg rókát, akkor valószínűleg most is ő fog a nyakamba lihegni. Amint lehetőségem adódik rá, elintézem. Menni fog, uraim, csak egy kis támogatást kérek! Aztán leszámolunk ezzel a Herceggel, és visszaáll a régi rendszer. Ígérem. De most függesszük fel a megbeszélést, mert mennem kell. Hamarosan jelentkezem.

Picture

Mielőtt Toreno Hayes és Flynn társaságában elhagyta volna a termet, az ajtóból még hirtelen visszafordult.
– Ja, igen, még valami. Nézzetek a hátatok mögé. Kerüljétek az átutalásokat, a hitel- és bankkártya használatokat. Maximum három perces hívásokat bonyolítsatok, lehetőleg kódoltan és mozgásban, amíg nem szerzünk lehallgatásbiztos telefonokat.
– Úgy tudtam, nem hallgathatják le az állampolgárok telefonbeszélgetéseit.
– Hivatalosan nem is, de biztos vagyok benne, hogy megteszik. És valószínűleg a Herceg is, bárki is legyen az.