Szerelem: Vissza a halálból

Szerelem: Vissza a halálból – 16. Amikor egy titok kiderül

Picture

Megfagyott körülöttünk a levegő. Harley arcán egyaránt látszott döbbenet, csalódottság és düh. Ledöbbent, mert erre egyáltalán nem számított. Csalódott volt, mert megbízott Vince-ben is és bennem is. És természetesen dühös is volt, mert visszaéltünk a bizalmával.
– Mondjátok, igaz? – ismételte dühösen.
Picture

Vince egy darabig szótlanul állt. A meghökkentségtől, egy szó se jött ki a torkán. Most rajtakapták! Nekem viszont eszemben se volt megszólalni, hagyni akartam, hogy a férfi magyarázza ki magát belőle. De ő nem akart magyarázkodni.
– Sajnálom, Harley, de így igaz – mondta végül,- Victoria az én gyerekemet várja.
Picture

Harley kissé meglepődött élettársa őszinteségén, nem gondolta volna, hogy a férfi tiltakozás nélkül rögtön be is vallja, bár igaziból én se. Viszont az őszinteség nem javított a helyzeten.
– Ugye csak a mesterséges megtermékenyítéshez használt minta volt a tiéd?
– És annak mi értelme lett volna? – kérdezte a férfi,- Nem, minden teljesen hagyományos úton történt.
Picture

Harley vasvillaszemekkel nézett párjával, majd felém fordult, és lekevert egy nagy pofont, ami hatalmasat csattant, épp, hogy nyomot nem hagyott.
– Rólad aztán nem gondoltam volna, hogy ekkora egy ribanc vagy! – kiáltotta közben.
Picture

Én se gondoltam volna, és őszinte megbánást éreztem. Szembe kellett néznem a tényekkel: elárultam a legjobb barátnőmet. Milyen barátnő vagyok így?
– Harley, kérlek, nyugodj meg! – próbálta csitítani Vince.
– Hogy nyugodnék meg, mikor gyereket csináltál a legjobb barátnőmnek!
– De Harl’, kérlek!
Picture

– Nincs semmi de Harl’, kérlek! – mondta a lány,- Kérlek, hagyj békén!
Végül könnyes szemekkel kilépett az utcára. Még jó, hogy volt nála fegyver. Még mindig elég veszélyes lehet odakint. Vince elindult a lány felé, de aztán észrevette, hogy én meg elindultam a lift irányába.
Picture

Vince akkor elindult felém, mintha be akart volna menni mellém a liftbe. Gyorsan megnyomtam a gombot, és elindultam felfelé. Nem akartam folytatni a beszélgetést. Azt viszont nem értettem, Vince miért akart engem követni, és miért nem rohant a Harleyja után. Sok megbeszélnivalójuk lett volna, velem viszont ne törődjön! Eddig se tette.
Picture

Felmentem a szobába, és ledőltem a kanapén. Kicsit pihentettem a fájós lábaimat. Hihetetlen, mennyire megduzzadtak az elmúlt pár hónap alatt. Igaziból az egész testem teljesen átalakult. Nem gondoltam volna, hogy valaki olyan, mint én képes lenne ilyen szintű testi változásokra. Persze azt se, hogy valaki olyan, mint én valaha megtapasztalná, milyen a testi szerelem, vagy egyáltalán bármilyen szerelem. De most ezzel hatalmas bajba keveredtem. Lehet, hogy Harley megbocsátotta Vince-nek, hogy egyszer megcsókolt, de ez már több volt annál, és mellesleg nem is csak egyszeri alkalom.
Picture

Rövid időn belül beért a nappaliba Bradley is, aki nem tűnt kifejezetten boldognak. Úgy tűnt, meghallotta a lenti balhét. A felháborodását viszont nem értettem, már mondtam neki, hogy a gyerek apjának van egy másik barátnője. Vagy talán már csak volt.
– Victoria, beszélnünk kell! – szólt hozzám Bradley, mire összerezzentem.
Picture

– Nincs miről beszélni – mondtam komoran, majd felálltam a kanapéról.
– De az a balhé odalent… – folytatta a férfi.
– Nem akarok róla beszélni. Mondtam, hogy nős pasiról volt szó, és nem akartam, hogy kiderüljön. Most kiderült, de nem tudok már mit kezdeni. Ami megtörtént, az megtörtént.
Picture

– De pont Vince! – szólt utánam Bradley, ahogy elindultam felfelé a lépcsőn.
– Valami baj van Vince-szel? – kérdeztem szemrehányóan.
– Jó, végül is gondolhattam volna. Végül is ismertétek egymást régebben is, de több eszetek is lehetett volna!
– Hát nem volt! – mondtam végül, majd beviharzottam a szobámba.
Picture

Leültem az ágyam szélére, és egy darabig ott is maradtam mozdulatlanul. Mindenen fel voltam háborodva. Miért kellett magam elszólni? Tudhattam volna, hogy Harley is ott áll! De minek azt sajnálni, hogy kiderült? Hagytam, hogy Harley és a többiek mosolyogjanak rám, miközben én csak az áruló, tolvaj ribanc voltam. Azt hittem, a szerelem bármire kifogás lehet, de közben…
Picture

Vince és én csak eltávolodtunk egymástól a hónapok alatt. Ez nem is szerelem volt, csak érzelemmentes szex, amibe túl sokat képzeltem… Most viszont nem éreztem semmit, sírni se tudtam. Nem, nem volt szükségem se Vince-re, se a szerelemre, egyszerűen semmi se kellett. Feladtam a küzdelmet! De valahogy mégse tudtam elfelejteni a boldog emlékeket… minden együtt töltött boldog percet. Próbálhattam elfelejteni Vince-t, de igaziból csak azt kívántam, bárcsak most is itt lehetne mellettem. A gyermeke mellett.
Picture

Ugyanis őt se volt szabad elfelejtenünk. Azt hittem, egyedül is fel tudtam volna nevelni egy gyereket? Talán tényleg hagyni kellett, hogy Bradley elvégezze a beavatkozást, amikor még volt idő rá? De az gyilkosság lett volna! Persze minek zavarna egy ilyen apróság engem, már volt gyakorlatom ilyen téren? Megbocsátott a társadalom, de a bűnöm még ott volt, ott lesz, amíg csak élek, valószínűleg jó hosszú ideig. És persze a legújabb bűnöm, amit Harley ellen követtem el, is velem fog maradni örökké. Csoda, ha egyáltalán hozzám szól utána. De hát megvan a büntetésem: együtt kell élnem mindezzel.
Picture

De most visszatérve a gyermekre: milyen élete lehet neki? Be kellett ismernem, nem voltam a legalkalmasabb anyának, arról nem is beszélve, hogy az apját meg mennyire nem érdekli. Vagy érdekli? Ki tud ezen elmenni! De minden esetre már eljátszotta minden esélyét, bár így gondolkodni nagyon önző dolog lenne a részemről, még ha megbízhatatlan is a férfi. Meg persze van egy másik problémám, ami hirtelen eszembe jutott: kinek a génjeit fogja örökölni a gyermek?
Picture

Jó, Vince génjeit, az egyértelmű, de ki az igazi anyja? Én akár egy béranya is lehettem volna, ugyanis minden tagom, minden szervem, beleértve a méhemet és a petefészkemet is tartozott valaki halotthoz. Azt már tudtam, hogy az agyam egy része egy Vicky nevű 18 éves lánytól származott, régebben láttam az emlékeit is, de már ez is több volt, mint amit szerettem volna megtudni. Eddig úgy gondoltam, jobb, ha nem tudom, ki a többi donor. De most a gyerekem biológiai anyjának személyét akartam tudni!
Picture

Jaj, de sok kérdés kavargott most a fejemben! De sokat aggodalmaskodtam! Le kellett nyugodnom. Talán egy jó, meleg fürdő segíthet abban. Még jó, hogy így az apokalipszis után se kell lemondani a meleg vízről. Rögtön fel is álltam a helyemről, és elsiettem a szekrényhez, ahonnan elővettem egy törölközőt és tiszta fehérneműt.
Picture

A fürdőzés viszont nem nyugtatott meg annyira, mint kellett volna. A problémáim még mindig ott voltak, és még mindig nem tűnt valószínűnek, hogy Harley és Vince valaha is kibékülnek. Vagy nem erre vágytam mindig? Hogy szakítsanak? Nem, az önmagában szörnyű is lett volna, ha meg Vince utána velem lesz, ki tudja garantálni, hogy nem csal meg engem is. Hirtelen valami zajt hallottam az alattam lévő szintről.
Picture

Kimásztam a kádból, felvettem a fehérneműemet, és gondoltam, megnézem. Valószínűleg csak Bradley és Elizabeth voltak, de nekik nem lent kellett volna lenni az irodában, hogy szervezzék az ellenállást, vagy megoldást találjanak a problémára? Vagy esetleg Vince jött bocsánatot kérni? Egyrészt késett, másrészt kopogott volna. Mellesleg a hangot valószínűleg az okozhatta, hogy valaki betöri az ajtót. Ki tenne olyat?
Picture

Szétnéztem a konyhában, de nem találtam senkit. Biztos csak képzelődtem. Úgyhogy kivettem egy narancslevet a hűtőből, és úgy döntöttem, lenyugszom a segítségével. Nem történt semmi, csak a szél volt.
Picture

Egyszer csak valaki földhöz döntött, és hamarosan el is ájultam. Hirtelen gondolkozni se tudtam, hogy mi vagy ki lehetett, csak egy pillanatig aggódtam, hogy csak a kisbabának ne essen baja, de gyorsan elsötétült minden.