Sylvan Glade

Sylvan Glade – 2. Egy apró kuncogás

Picture

 Ashley nagyon élvezte a kutatást. Felfedezett egy csomó új növényt és állatot. Leginkább egy élénkpiros virágú növény tetszett neki, amit oroszlánszájú virágnak nevezett el.
Picture

 Jane éppen egy kicsi, kerek tónál halakra és békákra vadászott. Hiába ad sokat a külsejére, attól még nagyon szeret a tavak és folyók partján térdelni, és gyűjteni a különféle vízi állatokat. Főleg, ha ez Ashley segítségére lehet.
Picture

 Mikor végeztek, a nagyobbik lány megkönnyebbülten ölelte meg Jane – t.
– Hihetetlenül sokat segítettél, köszönöm – mondta neki Ashley boldogan.
– De én csak kimentem este fotózni – nevetgélt a lány – menjünk haza!
Picture

 Otthon Ashley leült a gépe elé, és addig nem állt fel, amíg minden egyes élőlényt, amit ott fellelt, be nem írt. Jane pedig az egyik békát figyelte, és szorgalmasan jegyzetelt.
– Még nem tudom, hogy minek hívjuk ezt a helyet – jutott eszébe Ashley–nek a gond.
– Lehetne, mondjuk… – gondolkodott el Jane -… Sylvan Glade.
– Sylvan Glade? – értetlenkedett a lány.
– Csak úgy jött – vont vállat lakótársa – de úgy gondoltam, biztos jó lesz.
– Az is – mosolygott Ashley.
Picture

 Másnap a kutatóközpontban Ashley boldogan letette az igazgató asztalára a kinyomtatott és összerendezett iratot.
– Készen van – jelentette be mosolyogva, és élvezte a férfi meghökkent arcát – mégsem kell haladékot kérnem öntől.
– Mi ez a Sylvan Glade? – kérdezte az igazgató, miután belelapozott a munkába – sosem hallottam róla.
– Mert tegnap találtuk meg a lakótársammal, Jane – nel – felelte Ashley, és röviden beszámolt a titokzatos helyről a fában.
Picture

 – Hát, ha ez tényleg igaz – mondta az igazgató – akkor miért nem rakott hozzá fotókat erről a helyről?
– Nem volt nálunk fényképezőgép – felelte a lány, most már kicsit elbizonytalanodva – de le tudom írni, milyen.
– Az lehet, de így nem hiszem el. Honnan tudhatom, hogy nem maga találta ki ezt az egészet, csak azért, hogy rövidebb idő alatt befejezhesse. Fényképek is kellenek, másképp nem fogadom el.
Picture

 – Honnan veszi, hogy csak kitaláltam? Maga szerint képes vagyok egy éjszaka alatt kitalálni tizennégy új fajt, és le is írni? – kiáltott rá hirtelen Ashley az igazgatóra – ha nem bízik bennem, akkor egyáltalán minek vett fel?
– Azért, hogy megbízható munkákat gyártson, bizonyítékokkal! – vágott vissza a férfi, bár kissé ijedten – ezt így nem fogadhatom el, főleg, ha itt kiabál. Menjen, és dolgozzon tovább! És holnapra kérem a fotókat!
Picture

 Otthon Ashley megvárta, amíg Jane hazajön a boltból, és elmondta neki, mi történt.
– Ha csak fotókat akar, akkor mehetünk is SylvanGlade – be – mondta Jane.
– Nem mondta, de szerintem bizonyítanunk kéne azt is, hogy ott voltunk, és nem hamisak a képek – válaszolt Ashley.
– Senki nem ilyen paranoid – rázta a fejét a kisebb lány – amennyire én tudom.
– De ha valaki egy fa belsejében lévő, eddig felfedezetlen helyről akar meggyőzni téged, akkor te sem hinnéd el – érvelt a nagyobb lány, amit Jane el is ismert. Felkeltek a kanapéról, és elindultak a fához.
Picture

 Sylvan Glade–ben Jane rögtön munkához látott. Rengeteg természetfotót készített a helyről, még egy addig felfedezetlen kis fénylő dolgot (talán tündért) is lefényképezett.
Az ottlétüket pedig szelfikkel dokumentálták. Végre mindketten felszabadultan szórakozhattak, ráadásul közben dolgoztak is.
– Vajon mit szól majd az igazgató, ha meglátja ezt a szelfit? – nevetgélt Jane.
– Ha módom lesz rá, lefotózom az arcát és megmutatom – mosolygott Ashley – csak fogadja el a képeket.
– El kell, hogy fogadja. Elvégre ő kért tőled megbízható munkát, ha ez nem megbízható, akkor mi?
Picture
Picture

 Másnap Ashley magabiztosan letette az immár képekkel kiegészített iratot az igazgató asztalára.
– Remélem, ez már megfelel – mondta. A férfi nézte a képeket, majd megszólalt.
– Igen, ez kiváló – bólogatott – nem is értem, hogyan tudta két nap alatt befejezni a munkát. Ki segített önnek?
– Ezt nem hiszem el – motyogott Ashley, majd valamivel hangosabban folytatta – igen, a lakótársam, Jane Conner készítette a képeket, és ő fedezte fel SylvanGlade bejáratát. De az irat tartalmának megírását csak én csináltam.
– Értem – bólintott újra az igazgató – még valami?
Picture

 Ashley érezte, hogy itt a pillanat kibökni azt az elhatározást, ami már akkor megformálódott benne, amikor az igazgató kiadta neki a feladatot, nevetségesen közeli határidővel. Jane – nel még otthon megbeszélte a döntését, aki teljesen egyetértett vele.
– Igen, lenne még valami – szólalt meg határozottan – felmondok.
– De nem lesz munkája! – vágta rá riadtan a férfi.
– Ne féltsen, másoknak is megmutattam már a felfedezéseket Sylvan Glade–ről, és ők azt szeretnék, hogy továbbra is kutassam ezt a helyet.
Picture

 Az igazgató most a kezébe temette az arcát. Most jött rá, hogy épp elhalasztott egy nagy felfedezést, amit az ő érdemére mondhatott volna el mindenkinek. Ashley, bár nem fotózhatta le a reakciót, megengedett magának egy halk kuncogást.
– A felmondási papírok benne vannak az iratban – mondta, és kivette a papírokat – ezeket itt hagyom. Erre viszont szükségem lesz – ezzel felkapta a munkáját – viszlát!
Vége!