Más mint a többi

Más, mint a többi – 2. Fekete bárány

Bild

Ahogy számítani lehetett. Cleo miután végzett a dolgával és kilépett a női mosdó ajtaján, először ijedten, majd dühösen nézte az autó hűlt helyét.

Bild

Cleo: Lizzy! – morogta, és nem mindennapi, főleg nem gyerek szájába való szavakkal illette testvérét, amiért elintézte neki, hogy gyalog mehessen haza.

Szinte tudta, sőt érezte, hogy ha Lizzy valamiért kedves vele, ott valami bűzlik, forral valamit az a kis dög. Épp ésszel nem bírta felfogni, miért gyűlöli őt ennyire húga, hiszen fordítva kellene ennek lennie. Ő az, akit elnyomnak, akit semmibe vesznek és úgy bánnak vele, mint egy felmosóronggyal, annak ellenére, hogy ő is a Richwood család tagja, éppúgy, ahogy Lizzy. Már megszokta ezt a bánásmódot, de gyakran nehezére esett túltennie magát egyes tényeken. Nem tudta elfojtani dühét, marta belül a méreg, de eközben a szívében mélységes szomorúság is honolt.

Bild

Az ég ekkor hirtelen beborult, csúnya fekete fellegek lepték el az eget egyik pillanatról a másikra, és amilyen gyorsan érkeztek, olyan hamar el is eredt az eső sokak nagy örömére és csodálkozására, mivel sem erre, sem a következő hétre nem jósoltak a meteorológusok esőt, csak szárazságot és hőséget.

Bild

Cleo is meglepődött a hirtelen jött eső láttán. Egyrészt örült, hogy végre lehűl a levegő, másrészt viszont átkozta az időjárást, hogy pont most kezdett el zuhogni, amikor gyalog kell hazamennie.

Bild

Futva indult el a vadul szakadó esőben, abban reménykedve, hogy a zuhénak köszönhetően nem fog megfázni és a szünet utolsó pár napját nem kell betegségben otthon töltenie.

Bild

A kocsi hamarosan megérkezett a Richwood rezidenciához.

Bild

Elena és Lizzy is elcsodálkozott azon, hogy esik az eső. Még vártak néhány percet, aztán kiszálltak, és futólépésben elindultak a ház bejárata felé.

Bild

Lassan, csupán 45 perccel később, Cleo is elérte a Richwood házat, talpig piszkosan és sárosan.

Bild

Alig lépett be a házba, máris Clotildába botlott bele, nem túl nagy örömére. A „már csak ez hiányzott” képpel némán tűrte, hogyan szidja le őt a cseléd, aki csupán mindezt azért tehette meg, mert a dadus posztot is ő töltötte be.

Bild

Clotilda: Cleo Richwood! Mégis mit képzelsz magadról, ha? Egész nap ezt a házat takarítom, meg nem állok szinte egy percre sem… (Na persze, azt azért megnézném – gondolta Cleo.) Te pedig beállítasz egy kiló sárral! Nem tanítottak téged jó modorra? Legalább a ház előtt szedd le magadról ezt a temérdek mocskot, amit magaddal hoztál!

Bild

A nagy ricsajra Elena is előjött a konyhából, és kérdőn nézett a veszekedőkre. Clotilda elpanaszolta neki nagy baját.

Bild

Elena: Mi folyik itt? Mi ez a nagy lárma?
Clotilda: Jaj, Elena asszony! Nézze meg ezt a lányt! Nézze meg, hogy néz ki! És most tekintsen a padlóra! Minden úszik a sárban! Jaj, asszonyom, én már nem bírok ezzel a gyerekkel!
Elena: Értem. Clotilda, menj a dolgodra, majd én átveszem innentől!

Bild

Cleo csak sóhajtott egyet, egyszerűen nem hitte el, hogy fújhatják fel ennyire ezt a kis jelentéktelen dolgot. Arra a következtetésre jutott, hogy családja keresi az alkalmat, hogy a sárga földig lehordják őt, ebben ők örömüket lelik.

Elena: Mi akar ez lenni, Cleo? Valamiféle lázadás a részedről? Mi bajod van Clotildával, hogy így bünteted?
Cleo: Én nem akartam…
Elena: Ne vágj a szavamba! – üvöltötte Elena. – Most mondd meg, ezt direkt csinálod? Miért van az, hogy mindig csak veled van probléma? Előre kitervelted ugye, hogy majd szépen hazasétálsz, és bemocskolod a házat, így igaz?
Cleo: Ez butaság! – nyögte Cleo, de a butaság helyett legszívesebben a hülyeség szót használta volna, de félt, hogy még azért is kapna egyet a fejére.

Bild

Cleo elhatározta, hogy mindenképpen megmagyarázza anyjának, mi történt a játszótéren.

Cleo: Anya, nem én akartam gyalog hazajönni! Lizzy hazudott neked, ő…
Elena: Elég volt, kisasszony! Szánalmas, mit művelsz! Mindig csak Lizzy, Lizzy és Lizzy! Mire tanítottunk apáddal? Hazudni bűn, és te folyton csak hazudsz! Mindent rá akarsz kenni Lizzyre, csakhogy mentsd a bőröd!
Cleo: Nem, én nem, soha…
Elena: Csend legyen!

Bild

Elena: Neveletlen vagy! Menj fel most azonnal a szobádba, BÜNTETÉSBEN leszel, de előtte fürödj le!
Cleo: Megyek is – válaszolta duzzogva, és feltrappolt a lépcsőn.

Bild

Dühe egy pillanat alatt átváltozott bánattá, amint felért a lépcsőn. Könnyeit nem bírta visszatartani.

Bild

Lizzy szaladt oda boldogan édesanyjához, örömében megölelte.

Lizzy: Köszi anya, hogy hiszel nekem! Ugye, hiszel?
Elena: Persze, bogaram!

Eközben az előszobába Elena férje, Randolph Richwood is belépett.

Bild

Randolph: Kisebb veszekedést hallottam. Történt valami?
Elena: Ne is kérdezd – legyintett.
Randolph: Kitalálom! Cleo, igaz?
Elena: Már megint csak a baj van vele!
Randolph: Halljam, ma már megint mit csinált?
Elena: Vásárolni voltunk, a kisasszony pedig gyalog óhajtott hazajönni! Eleredt az eső, ő pedig hazahozta magával azt a rengeteg sarat és piszkot, ami összeszedett, és még ő van felháborodva!

Bild

Randolph: Ez lenne akkora baj?
Elena: Igazából arról van szó, hogy már nem bírok vele. Most is azzal jött, mint minden alkalommal, hogy Lizzy volt a hibás. Egyre szemtelenebb lesz ez a lány!
Randolph: Drágám, én már az elején elmondtam, hogy az egész nevelés kérdése.
Elena: Tudom, tudom. Nem tudnál esetleg segíteni?
Randolph: Most biztosan nem, holnap fontos üzleti útra megyek!
Elena: Mennyi időre?
Randolph: Azt még nem tudom, szerintem pár napról van szó. Holnap korán reggel indulok. Elbírsz nélkülem a gyerekekkel?
Elena: Bízd csak rám!

Bild

Cleo ezt hallva rettenetesen megijedt. Jól tudta, apja nélkül kínszenvedés lesz anyjával ez a pár nap. Egyedül az apja tudta megvédeni őt, de az ő szemében is látta, hogy megveti, és nem szereti úgy, mint Lizzyt. Cleo száját egy aggódó „Ó” hagyta el, ez pedig elég volt arra, hogy a közelben járó Clotilda meghallja.

Bild

Clotilda: Cleo, Elena asszony megmondta, hogy szobafogságban vagy! Ne hallgatózz, eredj a szobádba, különben felmegyek, és én raklak helyre!

Bild

Cleo nem akart bajt, ezért engedelmesen bevonult az egyetlen helyiségbe ebben a házban, ahol kisírhatta magát, leírhatta érzéseit naplójába, és ahol senki sem bántotta.

Bild

Szerény kis szoba jutott neki, nagyon szegényes és cseppet sem ízléses berendezésekkel. Szobája egy ősrégi ágyból, szekrényből, asztalból, székből, könyvespolcból és egy kanapéból állt. Ezen kívül semmilyen játéka nem volt, leszámítva egy kissé régi és kopottas mackót, amit szülei állítása szerint egy nagyon távoli rokonától kapott, még egy éves korában. Valami miatt azonban ehhez a mackóhoz nagyon is kötődött, de nem tudta volna megmondani, miért fontos számára ez a régi játék.

Cleo: Miért? Miért mindig én? Én vagyok a család fekete báránya! Úgy érzem, nem tartozom ide… Miért én bűnhődöm mindenért? Mit vétettem?

Bild

Lizzy a mai napot tökéletesebben el sem tudta volna képzelni. Rettenetesen örült, hogy Cleót „megszívathatta”, ráadásul szüleitől is rendesen kikapott, és nem kell egész délután látnia azt a szánalmas képét, mert büntetésben van. Ez a nap valóban tökéletesen alakult Lizzy számára, Cleónak már annál kevésbé.